Tolnamegyei Közlöny, 1916 (44. évfolyam, 1-53. szám)
1916-04-02 / 14. szám
1916 április 2. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 3 — Megbízás. A Máv. igazgatósága Dr. Bárány Lipót ujdambóvári pályaorvost megbízta az ottani talpfateli tő-telep összes személyzetének egészségügyi kezelésével. — Közgyűlés. A „Szekszárd-Tolnamegyei Rabsegélyző-Egyesület“ folyó évi április hó 2 án, délelőtt 11 órakor a szekszárdi kir. törvényszék II. emeletén levő polgári tanácstermében tartia meg évi rendes közgyűlését. — Kijegyzés. Verbói Szluha Antal honvéd• huszárhadnagy eljegyezte Dyéki Faragó Rózsikét, néhai nyéki Faragó Károly honvédhuszárőrnagy leányát. — A Sió kibővítése. A földmivelésügyi miniszter engedélyt adott a székesfehérvári m. kir. kulturmérnökségnek arra, hogy a Sió-csatorna mentén, Simontornyától Szekszárdig, illetve a taplósi Dupaágig a szükséges kisajátítási eljárást megkezdhesse. A Sió szabályozása a történtek után égetően szükségessé vált. — A járványkórház kitelepítését kérik. Szekszárd városa járványkórház céljára egy szoba- konyhás kis házat bérel, a Duna utcából uyiló igen sűrűn lakott utcában, melynek különben még nevet sem adtak, mert hogy az ilyen kicsinységekkel nem törődnek mi nálunk. A fenyegető himlő járvány és hogy 2—3 beteget vittek be a járványkórházba, ugylátszik megijesztette a környékben lakókat, mert most közös kérvényt nyújtottak be a tanácshoz a járvány-kórház kitelepítése érdekében. *— Indokul előadják, hogy a járványkórház céljára a szóban levő épület, — mely csak egyszerű kisebb polgári lakás céljára épült, egyáltalán meg nem felelő, — amit a városi egészségügyi bizottság által, helyszíni szemle utján kérnek megállapittatni. De az épület cél- szerütlenségén kívül, azért sem használható járvány-kórház céljára, mivel a kórház egyik legsűrűbben lakott utcájában van, hol az elkülönítés teljesen kivihetetlen s igy közveszélyt rejt magában, ha a különben is 2—3 beteg elhelyezésére is szűk viskóhajlékban céljának megfelelőleg csakugyan járványos beteget akarnának elhelyezni, mert ez a járvány-kórháznak keresztelt házacska egy járványterjesztő fészekké válna, melyuek fertőző hatása ellen a környékbeli lakosság csak kiköltözés utján védekezhetne. — Negyven-ötven gyermek játszik, szaladgál az utcában, — és az utóbbi hetekben 2—3 beteggel túlzsúfolt, — nem kis fokú dicsekvéssel kórháznak titulált járvány ház összes szennyvizét az utca nyeli el. Nemcsak a járvány-kórházak felállítására vonatkozó kormányrendelet, de a városi lakosság kérvényező részének érdeke, nyugalma és biztonsága, sőt városunk erkölcsi tekintélye is megkívánja tehát, hogy a mikor már Tolnavármegye legszegényebb községei is a miniszteri rendeletnek megfelelőleg, izolálható alkalmas helyen, építkezéssel vagy bérlettel biztosították a járványkórházaikat, akkor a megye székhelye ne ilyen tessék-lássék rendszerű módon, — az arra alkal matlan egy szoba-konyhás épület kibérlésével — egy egész városrész egészségi viszonyainak ve szélyeztetése árán oldja meg a járvány-kórház kérdését. — A Városi Tanács bármiképen látja célszerűnek és gazdaságosnak azonban e kérdés nek csak ideiglenes megoldását is, a járvány- kórháznak mai helyéről való kitelepítését kérvényezők annak hangsúlyozásával kérelmezik, hogy kérelmek sürgős és eredményes meghallgatását úgy az összes rendelkezésre állható közigazgatási fórumokon, mint esetleg a bíróságnál is szorgalmazni határozták el, — mert a fent előadott indokokon felül, anyagilag is kárt okoz nekik a járványijesztő ház mai elhelyezése, mivel lakásaikat bérbeadni vagy egyáltalában nem, vagy csak nagyon olcsó árban tudják, miután a fertőzéstől való félelem és előítélet miatt nem mer senki — különösen a mai járványos időben városrészükre költözni. — Megnyugtathatjuk a kérvényezőket, hogy kérvényükben bármely igazat és jogosat kérnek is, egyhamar aligha lesz írásuknak foganatja, mert ma már a csodák kora lejárt. — Különben úgy tudjuk, már régebben gyűjti a város a járvány-kórház építési alapot. — Panasz a nappali sepertetés ellen. Többek panasszal fordultak lapunkhoz, hogy múlt csütörtökön reggeli 7 óra után sepertette a gazda a Széchenyi utcát, midőn az úri lakásokat szellőztették és legtöbb ember járt ott. — Nem egyszer tettük már szóvá ezt a helytelen és boszantó eljárást, de ugylátszik — hiába; mert foganatja nem volt. Mo3t ismételve annak szólunk, akit illet, hogy ne nappal, hanem hajnalban, vagy kora reggel tessék az utcaseprést végeztetni. — A rézmozsarak, gyertyatartók és más háztartási fémtárgyak hadi célokra való beszol- gáltatási idejét a honvédelmi miniszter újra meghosszabbította és pedig julius végéig. — Adományok. A tolnamegyei ref. egy- házközség 50 és Magyar András Őcsónyből 10 koronát adományoztak a harctéren elhunyt szegény- sorsú katonák árvái és hozzátartozói részére. — Hősi halál. Járó István lőcsei főgimnáziumi tornatanár, a 19. honvédgyalogezred vitéz zászlósa még a, kárpáti véres harcokban hősi halált halt hazájáért és királyáért. Hátrahagyott soraiban arra kérte édesatyját, hogy holttestét hozassa haza és Szabó Géza tb, pápai káplán, szászvári plébános, az ő bérmaatyja temesse el. Járó István, a megszomorodott édesatya, most teljesítette hős fiának utolsó kívánságát és visszahozta holttetemétj hogy szülőföldjének temetőjében pihenhessen. Koporsóját a szekszárdi Kath. Olvasókör dísztermében ravatalozták fel. Temetése múlt vasárnap d. u. 4 órakor volt katonai pompával, melyen a helyben állomásozó 6. cs. és kir. vadászzászlóalj két szakasza egy hadnagy vezénylete alatt jelent meg Ott láttuk többek között Wigand János főgimnáziumi igazgatót is a tanári karral. Szabó Géza tb. pápai káplán, szászvári plébános végezte a temetési szertartást, aki meghatóan szép, remek gyászbeszédet tartott a koporsó fölött, melynek hatása alatt nem maradt száraz szem s végül hangos zokogásban törtek ki. A temetőben a katonaság sortüzzel tisztelte meg a hős zászlós emlékét, a kit a király halála után az I. oszt. ezüst vitézségi éremmel tüntetett ki. Mezey Pál, a pécsi 19 ik honvédgyalogezred zászlósa, Kelet-Galiciában 21 éves korában hősi halált halt. Dőczg József tolnaváraljai ref. lelkész az elhunytban unokáját siratja. • — Az uj mozi műsor. A szokásos szombat-vasárnapi műsor ezúttal egy kis meglepetést tartogat a közönség szamára. Ugyanis két nagy sláger lesz bemutatva ; egy dráma és egy vígjáték, melyekben a moziközönség egyik legkedveltebb primadonnáját: Hedda Vernont mutatja be két pompás szerepben. Az egyik a «ßernd- ték nyaralni mennek» cimü mulatságos vígjáték főszerepe ; a másik a «To/naj» cimü dráma főszerepe. Egyikben Hedda Vernon mint vidéki színésznő mutatkozik be, a másikban pedig erős drámai szerepet játszik. így tehát alkalma lesz a közönségnek ezt a bájos művésznőt egy napon két különböző szerepben látni. A fővárosi mozikban aratott sikerből következtetve, bizonyos, hogy a két film elsőrangú slágere lesz a mozinak. Ezt fűszerezi egy aktuális kép, a *Belgrád bevétele». — A szőlősgazdáknak s a harctéren a katonáknak nagy lesz az öröme, mert hőven terem bor és gyümölcs, amióta „Peronoszpor“ ral permetezik a szőlőket és a gyümölcsfákat. Utalunk lapnnk második oldalán levő hirdetésre. — Jótékony előadás. A bonyhádi ifjúság által f. hó 25-én a helybeli Vörös Kereszt Egylet javára rendezett jótékonycélu előadást minden tekintetben siker koronázta. Bonyhád közönsége ismételten tanujelét adta áldozatkészségének. A szereplők buzgó fáradozásának telt ház, csokor és tapsvihar volt a jutalma. Kiváló volt valamennyi. A hölgyek közül kitűnt: Berde Margit, Pirkner Elza, Lehmann Ilonka, Schall Zsuzsi és Holländer Bella. Utóbbi többek között Olaszy Gábor háborús versével aratott nagy sikert. — Künstler kir. tanfelfigyelő Öngyilkossága. A tolnamegyei származású Künstler Károly dr. 55 éves kecskeméti kir. tanfelügyelő folyó hó 30 án Budapesten, a Tanítók Házában levő szállásán öngyilkosságot követett el. A szerencsétlen tanfelügyelő a klinikán fekvő sebesült fiátjött meglátogatni. Bizonyosan nagy lelki el- borulása lehetett Künstler Károly dr. kir. tan- felügyelőnek, hogy életét kioltotta. Szállásán a két gázcsapot nyitva hagyta és igy a kiömlött gáz megfojtotta. Öngyilkosságának okát nem tudják, mert levelet nem hagyott hátra. Künstlert pár évvel ezelőtt, midőn Tihanyi Domokos kir. tanácsos, tanfelügyelő nyugalomba ment, mint leendő tolnavármegyei kir. tanfelügyelőt emlegették, akinek néhai Perczel Dezső volt a protektora. — Hernyózzunk, míg nem késő. Már csak két hét, vagy annyi sincs hátra, hogy kertjeink állandó rémének, a falánk hernyók csapásának elejét vehetjük! Kevés az idő, kevés a munkaerő, de még mindig nem késő, hogy igaz igyekezettel és kitartó munkával megvédhessük idei termésünket! A munkásság apraja-öregje most fogjon kitartással a munkához, most lásson utána minden hatósági személy, hogy március hónap végén hernyózatlanul egy fa sem maradjon a járásukban. Ezt kívánja tőlünk a mai súlyos idő, ezt a mi megélhetésünk ! A Pozsonyi Kereskedelmi és Iparkamará- w tói fentartott nyilvános, három évfolyama Felső Eereskeőelai Iskola = Pozsonyban, s Érettségi vizsgálat. ÁUásközv. Maraátns Értesítőt kívánatra MIM az Iflezgatóeég. — A „Világ“ mozgó egymásután hozza most a legnagyobb attrakciókat, igy most is. két legújabb slágerről kell beszámolnunk, elsősorban is nagy eseményszámba megy a mozi folyó hó 5 és 6-iki bemutatója, mikor is egy Í iáratlan nagystílű művésznőt, a gyönyörű Olga. Desmonaot esz alkalmunk látni. A kiváló művésznő idei első alakítását a „Noclurno“ című művészi 4 felvonásos filmsláger hozza Itt közöljük egyúttal, hogy még a napokban jelenik meg az évad legszenzációsabb, legmilvészibb háborús drámája. A hatalmas minden tekintetben szenzációs film oime „Egy rezervista álma." — Szeretetadouiáuy katonáinknak. A Vöröskereszt Egylet Szeretetadomány Osztálya husvétra kedves ajándékokkal lepi meg a fronton küzdő vitéz katonáinkat. — Minden katona megkapja a maga szeretetadományát, melyet pár nap múlva már útnak is indítanak. — A szabadságolt katonák ellenőrzése. A honvédelmi miniszter rendeletére a csendőrség ellenőrzi a mezei munkák teljesítésére haza bocsátott katonákat. Amely szabadságolt katona nem erre fordítja idejét, attól a hatóság megvonhatja szabadságát. — Halálozás. Vettük a következő gyász- jélentést: Fejős Jánosné sz. Rédl Etelka úgy a saját, valamint alulírottak és az összes rokonság nevében, fájdalomtól telt szívvel tudatja, hogy forrón szeretett édes anyja özv. Rédl Károlyné szül. Guettman Julianna folyó hó 24 én d. e. 9 és Vs órakor, rövid szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után, életének 68-ik évében, csendesen elhunyt. Drága hamvai folyó hó 25-én d. u. 4 és */* órakor lesznek a Mérey-utca 1276. számú gyászházban a róm. kath. egyház szertartásai szerint beszentelve és onnan az újvárosi régi temetőbe örök pihenőre helyezve. Az engesztelő szentmiseáldozat folyó hó 27-én d. e. x/í'8 órakor lesz a belvárosi róm. kath. templomban az Egek Urának bemutatva. Szekszárdon, 1916 március 24. özv. dr. Révai Sándorné szül. Szabó Vilma menye, Fejős János vője. Fejős Margit, Fejős Etelka, Fejős Karcsi, Fejős Magda, Fejős Pista, Fejős Laci, Fejős Imre, Révai Ella, Révai Laci, Révai Imre unokái. — Elménckedések a front mögött. Ezzel a rosszul és mundva csinált szóval nevezhető az a vad-kacsa, mely valamelyik vidéki lápból feleresztve nem egy vidéki lapba, igy egyik helybeli lapba is belekerült. — Szól pedig ez a hir arról, hogy a tényleges katonai szolgálat alól bizonytalan időre felmentett népfelkelőket, illetve katonákat itthon is uniformisba öltöztetik. Sok humoros kombinációt fűzött azonban a közönség ehhez a „megbízható forrásból“ számlázottnak jelzett hírhez. így pl. a csak volt póttartalékos közvitéz hivatalfőnököt sokan kezdték sajnálni, hogy meg lesz-e elégedve vájjon a tisztelgésével az a B) alosztályu koncipientje, ki most legalább is hadnagyi sarzsit kap, vagy hogy vágja magát haptákba őrmesteri rangban szolgált írnoka előtt ? Sőt még a bankdirektori állást is kezdték sajnálni, hogy minő szomorú következménye lehet annak, ha a felmentett közvitéz bankdirektornak egy szabadságolt huszárkáplár váltót praesentál és eskomptot kommendiroz ? ? Mert hát szép, szép az egyenruha, de sok kellemetlenséggel van összekötve. Bár a fáma tud olyanról is, ki az egyenruha iránti szeretetből még éjjel is uniformisban alszik. Erre azonban csak úgy születni kell, mint pl. harangöntésre, amihez tudvalévőleg még sok hajdú sem ért. — És aztán milyen uniformisba is bujtatnák a felmentetteket. A csuka-szürke szigorúan harctéri divat. Talán kaják-sárga színbe, mert hogy a sárga irigység és a felmentés egy anya mehnek szülötti, — azért is kellett rendeletet kiadni a névtelen feljelentések ellen is. — Aztán lehetne tovább fejleszteni, illetve hizlalni azt a kacsát. Mert ha nálunk egyenruhát visel a pedellus, a kisbiró, a rendőr, a csendőr, a pénzügyőr, a vasutas, a postás, a katona, a messenger boy, a hordár, a zuhatag-kalauz és a sóhivatal, miért is ne viselhetnének egyenruhát a felmentettek is. Sőt, — miért zárnánk ki bárkit is az uniformis viseléstől, mikor uniformisban látunk óvodásokat, iskolás fiukat és csecsemőket, — bizony az un- tauglichoknak is adhatnának minden nagyobb nehézség nélkül egyenruhát. Igaz, hegy az un- tauglichok egyenruhájának megválasztása volna tán a legnehezebb, de nem lehetetlen. — Mikor pedig már mindenkit egyenruhába bujtattunk, végül az ezután is még egyenruhátlanul maradottak részére lehetne talán még egy külön egyenruhát is kitalálni. A parolinra pedig a foglalkozási ágak szerinti disztinkciót is rá lehetne varrni, így pl. a pékmester barna parolinra egy svábbogár díszítést, a mint szövetkezeti direktor egy piócát, a kovács kalapácsot, a molnár nullás fehér szinü parolinra egy tőrrel átdöfött buzaszemet, némely hadseregszállitóknak zöld mezőben két keresztben ábrázolt rabbilincset, az újságszerkesztőnek egy nyitott ollót, stb. stb. De mindezt csak a háború után. Addig, bizony addig ha elménckedünk is, — ami elvégre nem árt, sőt sok esetben jó is, — első sorban azonban dolgozzunk. Akár egyenruhában, akár a nélkül.
