Tolnamegyei Közlöny, 1916 (44. évfolyam, 1-53. szám)

1916-01-02 / 1. szám

1916 január 2. — Kitüntetés halál Után A király a harc­téren elesett Abonyi Andor dr. dombóvári ügyvéd 19. honvédgyalogezred népfölkelő hadapródját az arany vitézségi éremmel tüntette ki. — Államsegély. A vallás- és közoktatás- ügy* miniszter a paksi iparos tanonciskola részére ■500 korona államsegélyt engedélyezett. — Közgyűlés. A szekszárdi Polgári Olvasó­kör múlt vasárnap délután 2 órakor közgyűlést tartott dr. Szentkirályi Mihály polgármester el­nöklete alatt, melyben elhatározták, hogy tekin tettel a világháborúra, mely tagjainak jelenté­keny részét hadba szólította, az idén tisztújító közgyűlést nem tartanak, hanem a tisztikar mandá­tumát egy évre meghosszabbítják. — Városi guEdálkodás. Szekszárd r. t. városnak korántsincs oly nagy gazdasága, mint amekkorára lehetne következtetni abból a körül­ményből, hogy egy gazdasági szaktanácsosi, meg egy városgazdái állást is szervezett, — a kettőt vagy 8000 korona évi honorálással — gazdasági ügyeinek vitelére. No de legalább jól meg van gazdálkodva a városnak az a kis vagyonkája. Például ugy e, ilyen gazdaságügyi szervezetek nélkül hozzájuthatott volna-e a város ahhoz a 400 K k örüli bevételhez, amit a varos leleményes gazdasági ügyvivősége juttatott most a városnak, amikor a Séd-patak 2 partját szegélyező terebé­lyes fákat, eladta, nem tudjuk, melyik tanácsi vagy képviselőtestületi határozat alapján. Igaz, hogy ezek a jó öreg fák a parásztai és a váro­son átfolyó Séd-patak két partján valóságos mű­szaki és egészségügyi katonai őrszemek gyanánt őrködtek eddig, hogy a rohanó záporhullámok a partokat el ne hordják s a nap hősége által a patakban nyáron poshadÓ vizekben bőven termő bacillusok, bűzök terjedését hüs árnyékukkal mér -sékeljék, dehát máma háború van, ma nekik is ki kellett dőlni, mert szép pénz folyt be igy a városkasszába, 400 korona, vagy tán .több is. Aki természetesen nem ért úgy a város gazda­sági ügyeihez, hát az úgy gondolná, hogy hiszen a- városnak magának sincs annyi fája, hogy a hivatali helyiségeket fűtse vele, s alágyujtani is drágán vett vagy kölcsön-fával gyújt alá, hát nem inkább házi szükségletére kitermelte volna azt a 100—150 db fát? De nem egyszerre, hanem hát először ritkítva, uj csemetékkel pótolva jó előre hiányukat. No de ehhez mi nem szólhatunk hozzá, mint szakértők. De ahhoz igenis hozzá kell szólnunk, hogy a szabályszerű és kellő határ­időben meghirdetett, a hivatalos lapba, vagy a helyi lapokba elhelyezett pár soros eladási hir­detés nélkül, ne történhessék meg a város vagyonrészeinek elgazdálkodása. És, hogy mi­lyen patentirozottan városi gazdálkodásszerü dologról van szó, bizonyítja, hogy a fa kivágások alkalmával csak eddig két helyen is a városi villanyvezetékek eltépése, az elpazarolt áram és a vezeték kijavitása körül jó pár száz korona — tán az egész fabevételt is megli iladó — ér­tékű károsodása van a villanytelepnek, nem is számítva egész városrész lakosságának kellemet­lenségeit, hol a villanyvilágítás a rongálások miatt ezalatt szünetelt. Kíváncsian kisérjük figye­lemmel, hogy a városi villanytelepi kárt ki fizeti meg ? Az é, aki 6—10 koronáért vett egy-két fát, vagy a város, aki szenvedi az ok­szerű fagazdálkodást ? , — Eljegyzés; Sápszky László, a Molnár­féle rt. nyomda alkalmazottja, eljegyezte Túri Teruskát Szekszárdon. — Adomány. A szekszárdi népkonyhára adakozott: Szekszárdi Népbank 25 koronát, mely kegyes adományért számos szegényeink nevében ezúton' is hálás köszönetemet fejezem ki Be- zerédj Pál. — Batthyányi Tivadar gróf köszöneté. A •szekszárdi általános iparteetület elnöksége részvét­iratot intézett Batthyány Tivadar gróf ország- gyűlési képviselőhöz édesanyjának halála alkal­mából. A nemes gróf a következő levélben kö­szönte meg az ipartestület részvétét: „Budapest, 1915 december 24, Mélyen tisztelt Elnök Ur 1 JÉveken át tartó súlyos betegség utóbajaiban síny­lődve meggyengült szervezettel ért engem a vi­lágháború kitörése, amely engem édes hazánk jövő boldogulása szempontjából őszintén megval­lom, nagy aggodalmakkal töltött el és tölt el még ma is. Csodálatba és bámulatba ejt engem a mi magyar véreink és ezek közt a legeslegelső sorban Tolna vármegye dicső hősies népének vitézsége, harckészsége minden ellenséget eltipró kitartása, de egyúttal aggodalommal és bánattal az a sok magyar vér, amely a nagy küzdelemben elvész. Nehéz énnékem a beteg, az aggódó em­bernek ezt a sok aggodalmat, izgalmat elviselni. De ugylátszik az Ur úgy találta jónak, hagy ♦saládomban is meg kell, hogy szenvedjek. Egyik testvérem immár 14 hónapot meghaladó időben súlyos sebektől borítva eltűnt, nyomaveszett, másik testvérem öt hónappal ezelőtt 8 sebtől ▼érezve került hadifogságba, hol múlt hó 21-én «ebeibe lelehalt, rengeteget szenvedve 5 hónapon TOLrJM AMEGY El KÖZLÖNY át. Szegény jó öreg édesanyánk nem bírta el e sok fájdalmat, elment, követte két honvédhuszár fiát a túlvilágra. Hogy mennyit szenvedek, csak Isten a megmondhatója, de méltóztassanak a m. t. Általános Ipartestület valamennyi igen tisztelt tagjai meggyőződve lenni, hogy nagy gyászom, mérhetetlen fájdalmamban való szives részvétük nékem végtelenül jól esett, fogadja m. t. Elnök Uram és fogadják a Testület összes igen tisztelt tagjai őszintén érzett hálámat jóságukért s igaz szívből fakadó köszönetemet azon kéréssel, tart­sanak meg továbbra is szives barátságukban, jó indulatukban. Őszinte és igaz tisztelettel, kész­séges^ és igaz hive Batthyány Tivadar “ — Esy hés honvéd tanító temetése. A kárpáti harctéren hősi halált halt Ábró Lajos szekszárdi ref. tanító, önkéntes honvédszakasz- vezető holttestét bánatos szülei hazahozatták, hogy szülőfalujában pihenjen a hős és költői lelkű tanító fiuk. Múlt szerdán ment végbe óriási részvéttel őcsényben a temetése, melyen a szekszárdi ref. h tközség tagjai Herczegh József szekszárdi h. lelkész vezetése alatt jelentek meg és koszorút helyeztek koporsójára. A Muskátli Asztaltársaság tagjai is koszorút tettek a szeretett tagtárs és jóbarát koporsójára. A* őcsényi állomásnál Her­czegh József szekszárdi, az őcsényi templom előtt Okos Gyula őcsényi lelkészek, továbbá Bocskár Ferenc alsónyéki é* Rácz Gyula szek­szárdi tanítók, ez utóbbi a temetőben, mondottak megható szép gyászbeszédeket. — A 44—50 évisek felülvizsgálata, mint múlt számunkban is irtuk; a szekszárdiakra is elrendeltetett, csakhogy nem Kaposvárott, hanem a lakosság érdekeinek helyes figyelembe vételé­vel- Szekszárdon. Bizonyára megnyugtatólag hat ez a felülvizsgálat városunk 43—50 éves férfiaira és családjukra, akik az alap sorozáson 2—3 óra hossza alatt ugyanannyi százával, úgyszólván egy perces vizsgálat eredményeképen Boroztattak be. Maga a honvédelmi miniszter állapította meg a felülvizsgálatot elrendelő rendeletében, hogy „A folyó évi népfölkelő bemutató szemlén nyert tapasztalatok arra inditnak, hogy a 43—50 éves népfölkelési bemutató szemlén hozott határoza­tokat felülvizsgáltassam oly szempontból, vájjon a szemlén alkalmasnak nyilvánított egyének kö­zött nincsenek-e nagyobb számmal olyanok, a kiknek a fogyatkozása rövid ideig tartó orvosi vizsgálat alkalmával, vagy a fogyatkozás elhall­gatása miatt nem volt megállapítható, a minek következtében oly egyének is nyilváníttattak népfölkelési fegyveres szolgálatra alkalmasoknak, akik a jelenlegi katonai szolgálat fáradalmait előreláthatólag nem képesek elviselni.“ Ezért nagyon sokan, kik belső, egyszerre nem konsta­tálható bajaikkal Boroztattak be, egészségi okok­ból is felmentésért folyamodtak, s a nagyszámú besorozása épen e korosztálybelieknek fenyeget legsúlyosabb következményekkel gazdasági téren is, mert nem egy ilyen öreg regruta hadba vo­nult fiai, vői, egész famíliájának földjeit munkálja a háború tartama alatt, A felülvizsgálat meg­nyugtató azért is, mert ezen felülvizsgálatnál helyi ismeretekkel biró polgári bizottsági tagoknak is szót biztosit. A felülvizsgáló bizottság tagjai: 1 A főispán, vagy a főispán által kijelölt törvény- hatósági bizottsági tag : 2. az illető sorozójárás tisztviselője; 3. az elnök által kijelölt polgári tiszti orvos. 4. a honvédkerüleli parancsnokság részéről kiküldött tábornok, vagy honvédtörzs­tiszt ; 5. egy magasabbrangu honvédorvos; 6. egy a honvédkerületi parancsnokság által kiren­delendő kiegészitési ügyekben jártas honvédtiszt. Az a tiszt, vagy orvos, aki az illető sorozójárás­ban tartott 43—50-es népfölkelő szemlén már működött, nem lehet a felülvizsgáló bizottságban. — Muskátli-kabaré Tolnán. Mint értesü­lünk, az újév napján tartandó Muskátli kabaréra a jegyek rohamosan fogynak. Zsúfolt ház fogja végignézni ismét műkedvelőink előadását. A tiszta jövedelem a Vörös Kereszt Egylet tolnai fiókját illeti. Néhány szekszárdi család és egy csomó ismerős és jóbarát is megy át Tolnára a „Muskátlisok“-kai. Fogorvos. Kovács I. Specialista fog- és szájbetegségeknél. Készi- arany-, ezüst-, platina-, porcellán-, cement- és email-töméseket, Arany, platina és port cellán koronákai és hidakat. Kautschuk és arany lemezre műfogakat és szájpadlás nél­kül fogaikat. Foghúzás érzéstelenítéssel! Műfogak és javítások szükség esetén 24 órán belül készíttetnek. Lakás i a gimnáziummal szemben. 3 — Felvételi vizsga. Heidekker Károly és Johannides Géza szekszárdi főgimnáziumi VIII. osztályú tanulók, a katonai akadémia fel­vételi vizsgáját sikerrel letették. — Az óvodák nem szünetelhetnek. A m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter urnák 1915. évi december hó 18 án 141.888, sz. a. kelt körrendeletéből kifolyólag értesítem az állami és községi óvóintézetek felügyelő-bizottságait, hogy a háború által előidézett rendkívüli köz­állapotok megkívánják, hogy a kisdedóvók ezen a télen is megszakítás nélkül működjenek és a felügyeletre szoruló gyermekeknek otthont biz­tosítsanak, azért a 163.366—1914. számú minisz­teri rendelet hatályát a miniszter ur 1916. évre is kiterjeszti illetőleg elrendeli, hogy a rendsze­resített téli egy havi szünet az 1916. év január havában az állami és községi kisdedóvókban ne tartassák meg. Szekszárd, 1915 december 25. Nagy Béla hiv. vez. kir. s. tanfelügyelő. — Adományok, Bartal György 800 K-t, Schneider János 100, Szekszárdi Népbank 50, Schultheisz Henrikné 4 koronát adományoztak a harctéren elhunyt szegény sorsú katonák árvái és hozzátartozói részére. — Rubinstein Mátyás dr., zzekszárdi főrabbi 20 koronát adományozott a háborúban megvakult katonák javára. — Gyönk község elöljárósága 16 097 K 57 fillért küldött a háborúban feldúlt kárpáti tűzhelyek alapjára. — Tauszig Adolf 2, N. N. 10 koronát adtak a szekszárdi Ferenc-közkórházban ápolt sebesült katonák karácsonyfájára. — Weltmann Simon 20, Killer Gyula 5, Virág Ferenc 5, Wil- czek Sándor 10, Becht Ödön 10 koronát adomá­nyoztak a katona ár rák javára. — Mitzon Kál­mán 10, Engel Frigyes 20, Névtelen 10, Horváth János jegyző Uzdborjád 2, Brinke Ferenc 3 K 20 fillért adtak a vak katonák részére — Szabadságolják a fám un kínokat. A ra. kir. honvédelmi miniszter folyó évi december hó 9 én kelt 17868/eln. 18. 1915. sz. rendelet© szerint a fakitermeléshez füsődő gazdasági érdé kék, különösen a tüzifaszükséglet, kielégítésé céltából a fakitermeléshez, erdei termékek szál­lításához, feldolgozásához erdei munkákhoz szoká­sos napszám biztosítása mellett — 20 emberből álló munkáscsoportok 14 napi terjedő időre köz­ségeknek s egyes birtokosoknak, illetőleg fakiter­melőknek és vállalatoknak rendelkezésre fognak bocsáttatni A munkacsoport kirendelése iránti kérvény a városi hatóság utján a leközelebbi állomásparancsnoksághoz intézendő. — Hova menjünk Szilveszter este? A „Világ“ mozgó szilveszteri és újévi előadása sok szórakoztatni valót nyújt. Az est minden egyes száma egy külön sláger s a sok szép közül alig tudjuk megállapítani, hogy melyik a legszebb. A műsor egy Max Linder újdonsággal kedveskedik a közönségnek. A pompás humoreszk cime : „Hű­ség barometerje“. A második vonzó újdonság: „Egy bécsi borbély kalandjai Berlinben“. Eb­ben a finom, meseszövésü vígjátékban Paul Heidemann, a közönségünk kedvenc „Teddije“ egy tőzsgyökeres bécsi alakot mutat be Berlin levegőjében. E gyönyörű műsort egy 3 felvoná- sos aktuális dráma „Az ellenséges repülő“ egészíti ki. — Egyúttal közöljük a vasárnapi műsort is, mely csak egy napos. Az előadás kiemelkedő száma „A lóverseny és kártya“ c. érdekfeszitő sportdráma. A római cirkuszok vad­állati viaskodása jut eszünkbe, ha e darabot végig nézzük. Minden jelenete izgató és lebilin­cselő. A műsor főérdekessége „Ham, mint gene­rális“, de ki ez a Ham ? Kérdi a közönség. Mindjárt meg mondom 1 Megtaláltuk Duci bácsi utódját egy nagyszerű, excentrikus, amerikai ko­mikus személyében. Hamnak hívják ezt a neve­zetes amerikai polgárt, ki szédületes trükkjeivel néhány hét múlva a legnagyszerűbb mozi komi kus lesz nálunk is. Partnere többnyire egy töm­zsi, kis színész s kettőjüknek elég csak a vász­non megjelenni, hogy a közönség döljön a kacagástól. A többi számok is a szokott jók. — Az újra sorozott 37—42 éves nép- fölkelők behívása. A hivatalos lap vasárnapi száma közli a legújabb bevonulási hirdetményt, amely elrendeli, hogy az 1873., 1874., 1875., 1876, 1877. évben, azonkívül az 1891., 1895. és 1896. évben született, továbbá a népfölkelésről vagy a hadiszolgáltatásokról szóló törvény alap­ján kirendelt (igénybevett), de ezen szolgálatból időközben elbocsátott összes 1873—1897. évi születési egyének (munkások, kocsisok, hajcsárok stb.) ha a megtartott népfölkelési bemutató pót- szemlén népfölkelési fegyveres szolgálatra alkal­masnak találtattak, 1916. évi január hó 17-én, — mennyiben névszerint felmentve nincsenek — a népfölkelési igazolványi lapon feltüntetett n. kir. konvédkiegésBitő, illetőleg a cs. és kir. ki­egészitési kerületi parancsnokság székhelyér« népfölkelési tényleges szolgálatra bevonulni tar­toznak. Es a rendelkezés a cs. kir. osztrák nép­fölkelés behívása folytán kiterjed mindazon fent-

Next

/
Oldalképek
Tartalom