Tolnamegyei Közlöny, 1916 (44. évfolyam, 1-53. szám)

1916-03-05 / 10. szám

2

TOLNAMEOYÄI KüZLONY

1916 március 5.

hetién hadseregünk lelkesedését és legendába illő hti vitézségét kiéheztetéesel ikarji megtűrni. Nemcsak a fegyverben küzdő hősei Ok, hanem j békés polgáraink, asszonyaink, gyermekeink és | aggastyánaink, tehát aa égési nemzetségünk éle- I téré tűrő életirtásnak esen embertelen seándéka I ellen a védekező harcét végigkUsdeni nekünk: | ítthonmarsdottaknak a szent kötelességünk, a ki* két sorsunk megkímélt attól, hogy a létünkért daló háborúban testi és lelki épségünket, sőt életünket is feláldozzuk

Fegyverünk a lángoló hazaszeretet legyen, amely egyrészt törhetetlen szorgalomra és kitar» tásra buzdít, hogy földünk istenadta termő ere- | jét a magunk munkájával, ha kell, egymás be* osületes megsegítésével is, minél jobban kihasználjuk ; másrészt önfeláldozásra int, hogy a saját l igényeinket a legszűkebb korlátok közé szorítsuk I és minden feleslegünket lelkes örömmel adjuk oda, ahol azt azoknak az ellátására fordítják, kik életük feláldozásával küzdenek érettünk.

Annál elszomorítóbb, hogy most, még a há horu második esztendejében, csendőrt, rendőrt és fináncot kell mozgósítani, hogy felkutassák az itthon nélkülözhető azt a felesleget, amelyet akár a tájékozatlan tudatlanság, akár az önző számi* tás rejteget: mert nagyobb haszon reményében még jópéuzért sem hsjlandó oda adui, ahol arra szükség van, hogy küzdő hadseregünk az ő emberfeletti munkájának megfelelő ellátásban legyen részesíthető.

A felkutatás munkája megindult és folyamatban van ugyan, de — számolva azzal a fel* tevéssel, hogy az elrejtés és eltitkolás nem any» nyira önző számításból, mint inkább tájékozatlanságból történt — indokoltnak látszik, hogy még egy utolsó kísérlet tétessék az illetőknek a megmentése érdekében azoktól a súlyos követ» kezményektól, amelyekkel a feleslegek rejtege* tőit és eltitkolóit a törvényerejű kormányrendeletek sújtják.

Éppen ezért megtettem az intézkedéseket az iránt, hogy hatóságom területén mindazok, a kiknek búzából, rozsból, kétszeriből, árpából, zabból és tengeriből, vagy ezek lisztjéből és darájából ; továbbá babból, borsóból, lencséből, valamint repcemagból, lenmagból és kendermagból olyan készletük van, mely a saját gazdaságukban és háztartásukban felesleges: mindig bejelentsék a nélkül, hogy eddigi késedelmükért ki» liágási utón felelősségre vonhatók és a kihágás következményeivel terhelhetők lennének.

Nem kétlem, hogy Tolnavármegyének mindenkor hazafias gondolkozást tanúsított lakossága moBt is tudni fogja a Haza iránt tartozó kötelességét és nem hiszem, hogy csak egy is akadjon közöttünk, aki felesleges készletét készségesen fel nem ajánlaná akkor, amikor erre a feleslegre katonáinknak van szükségük.

Mert hiszen kinek nincsen valakije: férje, fia, testvérje, vagy rokona azok sorában, akik a mi biztonságunkért, a mi szabadságunkért és a mi jólétünkért szenvednek a katonai kórházak kan, küzdenek a harctereken és a halállal néznek farkasszemet a , lövészárkokban ?

Kinek volna lelke ahhoz, hogy ilyenkor élelmet rejtegessen csak azért, hogy maga dúskál- kodhaBsék akkor, amikor azt sem tudja, vájjon ezzel nem éppen a szivéhez, leikéhez legközelebb álló katonától vonja-e el a betevő falatot?

Felhívom tehát az egész vármegye lakosságát, hogy a fentebb megnevezett terményekből birtokában levő olyan felesleges készletét, amelyet köscélokra eddig fel nem ajánlott, vagy a rekvirálás le nem foglalt, a községi elöljáróságnál, illetve ennek megbízottjánál lehetőleg minél hamarabb, de legkésőbb a folyó évi március hó 15-áig jelentse be.

Egyidejűleg rendelkestem az iránt, hogy ezen bejelentendő készletek átvétele és a 3925.

1915. M. E számú rendelet 9. szakasza szeriut megállapítandó értéküknek kifizetése lehetőleg rövid időn belül megtörténjék."

Olyan lélekhez való beszéd ez az alispánt hivatalos írás, mintha a templomi szószékből hangzanék felénk lelkesen, de keményen is. — Hallja meg mindenki és ne átallja senki szivére venni tartalmát. A hazaárulással fölérő szégyen égetné annak az arcát, akinél a csendőr vagy a finánc szedné elő a pincében, falban, hordóban rejtegetett pár zsák búzát. Bizony ujjal mutogathatnának arra a gyermekek, akik apjukat várják vissza a csataterekről, hogy ime, esek is a háború sikeres befejezését akadályozták hitvány önzésből. Tolnában ne legyenek ilyenek, hogy ne kelljen az ilyenek nevét közszégyennek kitenni, ellenben minél többen legyenek azok, akiknek neveit lapunkban qdaállith issük : hogy ime ezekuek volt, ha bármily szerény feleslegük is, de azt hazafias becsülettel adták a köznek.

Ma a nyilvánosság előtt dioséretet érdemlő hazafiai erény ez, ha megfizetik is illő árban a felajánlott gabona fölösleget. e. I.

KÜLÖNFÉLÉK.

Gyenge lant! . . .

Mért szunnyadál oly sokéig Múzsám, dalok tOndére.

Mért nem hozott enyhe szellő.

Lágy fuvalma keblemre Mert levél te oltárképem Akkor életem delén . ..

Mért nem srOlettél ifjú kertem Hamvas azúr egén. —

Zengtem volna dali, szerelmet,

Üröklartó ifjúságot!

Koszorúba főztem volna Egy csodás álom világot.

Játszi csokol, édes vágyat,

Sejtelem gyönyörét, kéjét.

Hit, remény és szeretetnek Zengtem volna vissza fényét.

Avagy jövél őszi estén,

Lopva ablakom alá.

Midőn lelkem pihenni tér S alkony dalát hallgatá.

Mikor tüzek lova égtek,

Vissza hagyva sok emléket —

Akkor talán megérlelek S a világnak dalt mesélek.

De mit zengjen im inest ajkam ..,»Legenda hős vitéziről« ...

Qyenge lantom széjjel pattan Fiaink hős téliéitől- Aludj! Szunnyadj édes múzsám Dalaim tündére,

A inig lantom szuronnyá lesz S kiálltja előre I

DOBÓ KÁLMÁNNÉ.

— Katonai kitüntetések. A király dr. Un hard t Alfréd, a háború tartamára ténylege- sitett honvéd főorvost, néhai Linhardt Ignác szekszárdi izr. főkántoi fiát és dr. Lichtenberg Andor tart. segédorvost a koronás arany érdem- kereszttel a vitézség: érem szalagján, dr. Balog Miksa, 17. honvédgyalogezredbeli népfölkelő had apródot, dombóvári ügyvédet a nagy ezüst vitézségi éremmel tüntette ki.

— Kinevezés. A pénzügyminiszter Siska Ignác perlaki adóhivatali dijnokot a tamási! adóhivatalhoz kezelővé nevezte ki.

— Prépostság és apátság adományozás. A pécsi egyházmegyének két kiváló papja szép kitüntetésben részesült. A király a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére Jozgits János dr. bonyhádi esperes-plébánosnak az oronti címzetes prépostságot, Zádor Alajos baranya- báni esperes-plébánosnak, Szekszárd szülöttének a Szent Györgyről nevezett mogyoródi címzetes apátságot adományozta.

— Megbízatás. A halálozás folytán megüresedett bonyhádi postafőnöki állás betöltéséig a pécsi postaigazgatóság a hivatal ideiglenes vezetésével Gász Alajos ottani posta- és távirda tisztet bízta meg. — A hivatal átadását dürnői Klekner Alajos postatanácsos eszközölte.

— Miniszteri köszönet. A honvédelmi miniszter egyik leiratában a tanitáságnak a háború alatt nemcsak a harctéren, hanem itthon is az ifjúság hazafias és a nagy idők szellemének megfelelő nevelése körül kifejtett tevékenységéért és önfeláldozásáért teljes mértékben elismerést és köszönetét mond.

— Nyugdíjaztatás iránti kérelem. Huszár Pál sióagárdi főjegyző 35 évi szolgálata után beadta nyugdíjaztatása iránti kérvényét.

— Miklósi Odón szekszárdi festőművész és kitűnő karikatúra rajzoló *Egg népfelkelő» rajzával elnyerte a Képes Újság egyik pálya- diját.

— Negyedszázados jubileum. A nagy- mányoki zárda-iskola múlt vasárnap ülte meg fennállásának 25 éves jubileumát, melyen a község intelligenciája, a nép és igen sokan az intézetnek volt tanítványai jelentek meg. Gróf Zichu Gyula pécsi megyéspüspök, dr. Igaz Béla egyházmegyei fötaufelügyelő és Padányi Andor kir. tanfelügyelő meleghangú levélben emlékeztek meg a nevezett évfordulóról. A nagymányoki zárda- iskolának Troll P. Ferenc boldogult pécsi nagyprépost bőkezű adományával vetette meg az alapját.

— Rendkívüli vármegyei közgyűlés. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága f. hó 11-én Kovács Scbestény Endre főispán elnöklésével rendkívüli közgyűlést tart, hogy megválása- szák a hadiadó-kivetó bizottság tagjait és nyugalomba helyezzék, saját kérelmükre, Szévald Mór, báró Jeszenszky György és Nagy István főstolgabirákat. — A főispán a közgyűlés napjára értekezletet hivott egybe, hogy a megválasztandó főszolgabirák személyére nézve előre megegyezzenek.

— Kényszeroltás. Nagyszékely községben a cigányok között előfordult feketeh’mlő eset miatt a hatóság elrendelte a kényszeroltást.

— Vörhenyjárvány. A hatóság az összes I tolnai iskolákat vörhenyjárvány miatt bezáratta.

— Kitüntetett vasutasok. A király Polgár Géza dombóvári osztályméroöknek az arany órdemkeresstet, Eisenhauer Pál, I. osztályú pálj a- felvigyázónak a koronás ezüst érdemkeresztet, Lendvai János pályaőrnek pedig az ezüst érdem- keresztet adományozta a vitézségi érdem szalagján.

— A hős pécsi huszárok. A pécsi 8 ik honvédhuszárezredben ismételten tömeges kitün tetés történt az északi fronton véghez vitt fényes haditettekért. A 2. osztályú ezüst vitézségi éremmel tüntették ki Ádám Géza tartalékos had- nagyot, Csikós Imre, Stanisavljevits Radivoj és Krenusz Gyula őrmestereket, Juhász István, Csizmeg József, Gróf Ádám és Szűcs József huszárokat, Fiszter Antal tizedest, Posztós József és Hüber Mihály őrmestereket, Tóth Mihály huszárt, Jakab Fereoc szakaszvezetőt, Dobsai András huszárt, Fórján Antal tizedest, Zrínyi Mihály szakaszvezotőt, Bosnyák János és Hegyi Gyula szaka8zvezetöket, Beck Dezső és Winter Imre tizedeseket, Tóth Imre szakaszvezetőt, Fund Ádám és Gyugyerás János huszárokat, Weisz István tizedest, Szoboszlai Mihály szakasz vezetőt, Aladics Antal, Vörös János, Gyarakovics Antal, Tarján János és Róka József huszárokat, Lej - tényi Mihály és Danjics Pál járőrvezetőket, a bronz vitézségi éremmel tüntették ki Sánta János, Deisler Ádám és Pürjes András huszárokat, Vá- lóczi József tizedest, Wecker Antal huszárt, Prehalek Márton szakaszvezetőt, Mészáros Imre, Tahler István és Frey István tizedeseket, Tóth István, Gáspár József és Bogyó András huszárokat, Fülöp Sándor huszárt, valamennyien a pécsi 8. honvédhuszárezredben.

— A mezőgazdasági bizottság, melynek kötelességé minden földnek megmunkálta tásáról gondoskodni, Szekszárdon is megalakitíatott. — A várost két kerületbe osztotta a polgármester ; az egyikben Nagy György városi, tanácsos mint elnök és Majsai István Töttös, valamint Török Pál Majsai birtokosokból, a másik körzetben Heizler József városgazda, mint elnök és Steiner Lőrinc és Prajmager József birtokosokból állította össze a bizottságot, kik a polgármester ellenőrzése alatt működnek. Akinek földje munkaerő és iga hiánya miatt szántatiau, vetetlen, ezen bizottságoknál köteles szigorú birság terhe mellett ezt a körülményt bejelenteni. — Aki földje munkálatlan állapotát bejelenti, azt természetesen büntetés nem éri. — Ez a két bizottság azután közmunkaerővel intézkedik, hogy a földtulajdonos munkást és igát kapjon s igy földje meg legyen munkálva.

— A cukor uj maximális ára. A kormány 714/1916. M. E. szám alatt rendeletet bocsátott ki, amely a fogyasztási cukorért március 1-től ez év végéig teljesített szállításoknál az I. rendű nagy süveg cukor árát budapesti fuvar- alapon teljes kocsirakományban átvéve beleértve a fogyasztási adót, métermázsánkint 111 koronában állapítja meg. Ennél az árnál készpénzfizetés mellett 2 százalék pénztári engedmény értendő. Az uj ár 1917 január 1-től 50 fillérrel, 1917 március 1 tői pedig újabb 50 fillérrel emelkedik. Meghagyja továbbá a rendelet, hogy a cukorkészleteket az 1916. évi március 1 én levő állapot szerint legkésőbb március 8 ig s azután is minden hó 1 én és 15-én volt állapot szerint 5 napon belül a cukorközpontnak újból be kell jelenteni. A bejelentett készletekkel a birtokosok csak az esetben rendelkezhetnek szabadon, ha azokat a központ a zár alól feloldja. A fuvar- különbözet szerint a maximális ár Tolnavármegye területén a következőképen alakul: Báta- szék 113 20 K, Dombóvár 113‘05 K, Dunaföldvár 112 65 K, Keszőhidegkut-Gy öok 122 60, Kölesd- Tengelio 112*70 K, Paks 112 20 K, Pinczehely 112 50 K, Simontoraya 112 40 K, Szakály-Hőgyész 112 65 K, Szekszárd 112*85 korona, Tolna-Mözs 112*75 K, Tamási-Maisamiklősvár 112*85 korona. Feltétlenül szükséges, hogy minden kereskedésben, ahol cukrot mérnek, ki legyen függesztve a cukor ára.

— Figyelmeztetés a gabona és lisztkészletek bejelentése ügyében. A városi hatóság felhívta a lakosságot, hogy liszt és gabona készleteiket a netán eddig elkövetett mulasztások vagy téves bemondások most még |büntetlen jóvátétele .érdekében újból jelentsék be, mert azután jön a megtorlás. A bejelentések újra illetve pótlólagos felvételével és ellenőrzésével dr. Paulo- vics Sándor rendőrkapitányt bizta meg a polgár- mester, ki arról ismeretes, hogy nem csak a leg- nagyobb körültekintéssel, de a törvény legszigorúbb alkalmazásával jár el a rábízott ügyekben. Most is a bejelentési terminus lejárta után, a bejelentési nyilvántartásnak, a kikért liszt- és kenyérjegy nyilvántartásoknak, valamint a kereskedők raktár és leszámolási (eladási) nyilvántartásainak az egybevetésével fogja megállapítani, hogy kik a bujkalók, akik sem lisztjegyet nem kértek, sem a kikért jegyek ellenében nem vásároltak, de be sem jelentették, hogy készletük