Tolnamegyei Közlöny, 1916 (44. évfolyam, 1-53. szám)
1916-12-31 / 53. szám
X LlU. évfolyam. 53. szám. Szekszárd, 1916. december 31. Függetlenségi és 48-as politikai hetilap Szerkesztőség: Fűrdóház-utca 1129. szám, hová a tap I szellemi részét illető minden közlemények intézendők. Telefon II. Kiadóhivatal Telefon II. Molnár-féle nyomda r.-t., hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intékendők. Felelős szerkesztő: HORVÁTH IONÁCZ Megjelenik hetenként egyszer, vasárnapon. Előfizetési ár: Egész évre 12 K, ' révre 6 K, 1 « évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 korona, további sor 30 fillér. — Nyilttér: garmond soronként 40 fillér. Éljen a megkoronázott király,! Magyarország húsz millió népének van már koronázott királya és királynéja. Az ország szivében, az igazságos Mátyás király budavári templomában megtörtént december hó 30-án IV. Károly király és felséges nejének : Zita királynénak koronázása. I. Ferencz József jóságos királyunk halálával támadt mélységes nemzeti gyászunkat öröm váltotta fel. Ünnepet ültek szerteszét Magyarqrszágban a koronázás napján kunyhókban és palotákban egyaránt. Nagy a lovagias magyar nemzetnek öröme, mert TV. Károly megkoronázott ifjú királyunk első megnyilatkozásában kijelentette, hogy ősi alkotmányunkat tiszteletben tartja és kívánja mielőbbi megkoronázta- tását. Fény, ragyogás, benső, igazi örömujjongás közben a hercegprímás a helyettes nádorral IV. Károly király fejére tették Szent István évezredes koronáját, báró Hornig Károly veszprémi püspök pedig megkoronázta a galamb- lelkű Zita királynét. Sokat szenvedett nemzetünk szeretettel, alkotmányos hűséggel és reménnyel van eltelve felséges királya iránt, akinek királyi ajkáról hallottuk, hogy legszentebb törekvése lesz népének minél előbb az^óhajtott békét visszaadni és államait a fellendülés korszakába vezetni. Amiről eddig beszélnünk és írnunk nem lehetett, azt O királyi szavával hangoztatta. Hiába agyarkodnak ádáz elleneink; hiába akarják elnémítani alattvalóik béke vágyait: mert milliók és milliók szivéből tör ki az ima az Ég Urához, hogy teljesüljön a mi királyunk és dicső szövetségeseink akarata. Jöjjön el tehát a békének áldásos korszaka és milliók hálája hulljon a magyar koronázott apostoli királyra, aki elsőnek mondotta ki azt a megváltó szót. IV. Károly király dicsőséges uralkodásával hazánkra és nemzetünkre egy uj, egy boldogabb és szebb korszak hajnaf- hasadása kezdődött meg. A nemzettel melegen érző, alkotmányát tisztelő király visszavarázsolhatja nemzeti királyainknak dicsőséges korát. Ezt reméljük koronás királyunktól, aki megesküdött a magyar alkotmányra, a hitlevélre és fellovagolt a királyi dombra és megtette a négy égtáj felé a kardvágást, hogy minden irányból jövő ellenséggel szemben megvédi a hazát és népét. Ezen koronázási aktusok alatt a király imádkozott hü népéért, a nemzet milliói pedig imádkoztak uj királyunkért, hogy adjon neki a magyarok hatalmas Istene erőt, kitartást és bölcse- séget uralkodásához. Szüntesse meg a három év óta dúló, pusztító rettenetes háborút, melyért Isten és emberek előtt ellenségeink a felelősek. Tegye hatalmassá,- naggyá és boldoggá Magyarországot! A sajtóról.* A sajtó — mondja a tudós szerzetes — a leghatalmasabb,' legfontosabb s legdöntőbb tényező a modem emberiség életében, mellyel semmi egyéb össze nem hafODÜtható. Ugyanis: nem hasonlíthatók vele össze a törvényhozó testületek, mert mindenek fölött a sajtó készíti elő s irányítja a közvéleményt ama férfiak vállasztása előtt, kiket a törvény bozási testületekbe küldenek. Nem — a leghíresebb parlamenti beszédek, mert a sajtó legokosabb indítványokat is balgaságként állíthatja a közönség elé s gúnynak, megvetésként szolgáltathatja ki azokat. Nem — a legjobb kormány ellep is bizalmatlanságot, gyűlöletet és elkesere dést képes szítani, az újságolvasói milliónyi táborában, nem hasonlíthatók vele össze a legjelesebb törvények sem, mert a sajtónak módjában van a 1 eghaszdoss abba t is ártalmasul, a leg Udvössebbet is veszedelmesül megbélyegezni. Igenis: az időszaki sajtó hatalmasabb tényező a parlamentnél, hatalmasabb a törvényhozóknál s hatalmasabb a kormányoknál, mert az sznverin erővel uralkodik a szellemek, a a lelkek világán s a közvéleményen, melyből parlamentek, kormányok törvények kikerülnek. A nyilvános sajtó — ismétli P. Kolb — sznverin hatalommal dominál, s ba ezerszer tagadná is bárki: ez mégis úgy van. A sajtó szuggesztiv erőt fejt ki, s ez a sznggesztiv erő tömegsznggesztio, melynek kitartóan semmi ellen nem állhat. Az anyagelviek — materialisták azt *) Kolb Viktor, német jezsuifaatya egy kitűnő szónoklatából van kiszakítva a következő, kiválóan figyelemreméltó aktuális részlet: : a hamis tételt állították fel, hogy : az ember az, amit eszik. Több joggal állíthatnék, bogy: az | ember az, amit olvas. Intelligens osztályunk époly föltétlenül függő viszonyban van hírlapjaival, | akár a zubbonyos munkás a magáéval. Bármily büszkék is az emberek gondolkozásban s ítél- j kezesben való önnállóságnkra : a tény az, hogy ! a jelenkor a világtörténetnek önnállótlan'időszaka. I Figyeljük meg csak például: mit beszélnek az emberek a szalonokban és műhelyekben vallásról, s politikáról ? és meg foguuk róla győződni, hogy az — mint egy lecke felmondása annak, amit újságaik előmondtak nekik. Napjainkban az emberek e tekintetben nem egyebek élő grammofonlemezek és hengereknél, kik önkén- kéntelenül visszaadják azt, amit a sajtó fonográfja I beléjük kiált, beléjük étet és vés. Ezek után a jeles szónok számos idézettel | beigazolja, hogy az ántáDt sajtója a világháború | kitörése óta nap nap mellett mily gáládul vezeti félre a közvéleményt, halálmegvető szemérmetlen- séggel bazndozván bornra-derüre az ántant javára j s a központi hatalmak rovására. Végül hathatósan inti hallgatóit, hogy forduljanak el un dórral a jó pénzért ellenségeink szolgálatába szedődött hazugság és páholy-sajtótól (Lügen und Logenpresse), ne adjanak annak támogatására — ha önmaguk és jó ügy ellen szánt szándékkal vétkezni nem akarnak — soha egy fillért sem, elleni en támogassák, erősítsék minden tő ük telhető módon a becsületes iránya, megveszti gethetetlen, igazmondó s első sorban a kérész I tény Bajtót. I ügy rémlik nekem : mintha ennek a német jezsuita páternak lelkes intelme valahogyan, I reánk magyarokra is — reánk férne. P. Zs. Újévtől kezdve meítillapltldk az élet- szuksésletl tlkkek árát. Tolnavármegye területén a belügyminiszter rendelete alapján alakított ármegállapitó bizottságok hetenlcint, minden hél elején állapítják meg az életszükséglet! cikkek árait. Ilyen ármegállapitó bizottság Szekszárd rt. város területére és minden járásra külön szerveztetett. A bizottságba kineveztettek : Szekszárd r. t. város területére: Salamon Ármin, Aidré István, Ujj Ferenc, a központi já rásban : Bürgner Jakab és Tenzliuger Lajos. Paks községben: Kis Pál, Schvarcz Gyula, Hütter Nándor ób Bálint Lajos paksi, továbbá Borovicz József, Schmidt László, Zaomay János és Györkös Sándor dunaföldvári lakosok. Bonyhád községben : dr. Eibach Kornél, Hergt-r Nándor, Hónig Albert és dr. Schall Kálmán. Gyönk községben : Bévárdy Lajos és On- trung János. Tamási községben : Hirsch Ignác, Gyurko I vies Lajos és Havas Béla. Dombóvár községben: Bölönyi Odöny, Ka- j locsa Mihály és Csery István. A polgármesternek, illetve főseolgabiráknak kötelessége az árakat a bizottságok közbejöttével megállapítani. Élelszüktégleti cikkek s dás vételével ipar | és keresetszHUen foglalkozó minden egyén, ke- I reskrdő, pirci vásári áius, kofa, stb. köteles ezen ! árjegyzéket üzleti helyiségében, vagy vásári, piaci I bódéja, állása előtt szembetűnő helyen és a vevők I részerői könnyen olvashatóan kifüggeszteni. A I piacokra, a vásárokra eladás céljából megjelenő
