Tolnamegyei Közlöny, 1916 (44. évfolyam, 1-53. szám)

1916-11-19 / 47. szám

XU», ftftHvfltn. ________________________________41 gam.____________________SieKsaM, 1916. n^wemha 19. Sz erkesztőség;: Fűrdöház-utca 1129. szán, hová a lap I Felelős szerkesztő: I Előfizetési ár: Egész évre 12 K, Vs évre 6 K, V« évre 3 K szellemi részét illető minden közlemények intézendők. HftOUÁTH irMÁr7 Számonként 24 fillér e lap nyomdájában. Tejelőn 11. _ Kiadóhivatal Telefon 11. MÜKVAIn IONACZ | Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 ko­■Qfnar-féle nyomda r.-t, hová a lap részére mindennemQ | : 1 róna, további sor 30 fillér. — Nyilttér: garmond so* hirdetések és pénzkflldemények intézendők. | Megjelenik hetenként egyszer, vasárnapon. tönként 40 fillér. Hit akarhatnak még? Vagy talán helyesebben úgy kérdez- hetnők: akarhatnak-e, egyáltalán még ? Huszonnyolc hónapi vér és pénzpa­zarlás után távolabbnak kell érezni ma- j gukat ellenségeinknek a háború nyitányá­ban hangoztatott céloktól, mint, a mikor elkezdték a borzasztó játszmát Berlinbe akartak bemasirozni s elvesz­tették az orosz hires várvonallal országuk jó részét. Budapestre, majd Bécsbe váltot­tak könnyelmű szóval csak rövid útra szóló szakaszjegyet s a folytonos erőpazarlás, Eredmény nélküli felőrlődés körforgalmi utjain puhítják önön magukat. Kijátszot- ták ellenünk a hitszegő Olaszországot, ránk uszították a gaz Romániát és Buda­pesthez és Bécshez épp úgy nem férhet­tek, mintahogy Berlinhez nem s összes vállalkozásuk megtört és kudarcot hozott számukra éppúgy, mint a Dardanellák el­leni felvonulásuk, mely szerencsésen Kon­stantinápolyiéi éppúgy messzebb vetette őket, mint valamennyi vállalkozásuk ku­darca a hozzá fűzött céltól. EHenben Belgium, Montenegró, Szer­bia teljesen, Franciaországnak és Romániá­nak jelentékeny része a mi fegyvereinket uralja, akiknek pedig eszünk ágában sem volt a hódítás, akik csak védtük állami és egyéni életünket. Sőt az orosz járom alól kiragadott Lengyelországot is visszaállítottuk erő­szakosan megszüntetett önállóságába! Mit akarhatnak hát még ellenségeink ? Hát még mindig nem akarják elég nagy­nak elismerni az általunk elért eredménye­ket, de még mindig nem .volnának elég nagyok az ő kudarcaik sem ? Egy francia stratégista szerint még 15 hónapi kitartó erőfeszítésre lesz szük­ségük, hogy a németek nyugati írontját eredményesen áttörjék." Mi azt mondjuk, hogy ami eddig nem sikerült, az még kevésbbé sikerülhet a jö­vőben. Hiszen a háború 28 hónapjának tör­ténete mutatja, hogy az idő növekedésé­vel mindjobban-jobban távolodtak el ellen­ségeink a győzelemtől, kitűzött győztes céljaiktól. Es mig a francia, az orosz, az angol nép számítja a napokat a békéig, addig vezetőik a 15 hónapos frontáttörésre ala­pítják a győzelmüket. Pedig a békét épp­úgy óhajtják, mint ahogy mi, csakhogy a vezetőség nem mer előállani vele, mert mig a küzdelem fenntartásában sikerül el­tüntetni kudarcaikat, a béke első pillanata megmutatná véráldozataik eredménytelen­ségét. Lehet azonban ez a háború még bár­mily tartamú, tarthatjuk azt hosszúnak mi is, de mennyivel keservesen hosszabb lehet ez az eredménytelenségekben eltelt idő az ententenek s mennyivel súlyosabb és lélekvesztőbb az eddigi folyamatban már felőrlődött Szerbiának, Belgiumnak, Montenegrónak, a megszállott orosz és román országrészeknek. Ha valaki körtnyébben várhat tehát, úgy az mi vagyunk s akiknek jobban kell tartani a hosszú tartamtól, azok éppen az ezzel fenyegetődző ellenségeink. Nekik már eddig is alkalmuk és mód­juk volt belátni törekvéseik megvalósitha- tatlanságát, de ha tovább húzzák a hábo­rút, lesz még tovább alkalmuk. Mert mit is akarhatnak még ? Mi már tisztában vagyunk vele, hogy semmit. — Mennyi mindent kellene először még visz- szacsinálniok, hogy azután elkezdhessenek ők is akarni valafnit! Nekünk pedig egyet­len feladatunk velük szemben, amit a török trónbeszéd mondott: „ a háborúban kitar­tunk és egymást minden fronton kölcsönö­sen segítjük, amig el nem érjük azt a bé­két, amely különös képességekkel és termé­szeti tulajdonságokkal megáldott országaink és népeink fejlődését biztositjak. “ Országaink és népeink jövő fejlődésé­nek biztosítása megéri nekünk azt a vára­kozást a béke eljöveteléig, amit az entente kudarcának és alávalóságának önbeismeré­séig szükségesnek talál a maga részére. 6a la Távirataink. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Höfer mai jelentése. Budapest, november 17. Keielil hadszíntér: Károly főherceg vezér- ezredes arcvonala: A predeáli attól keletre osz­trák-magyar és német haderők áttörték az ellen séges vonalakat. — Egyébként íb Észak-Oláh- orazágban a helyzet mindenütt kedvező. Ott teg­nap ismét összesen több, mint 2000 foglyot szál­lítottak be. Sósmezőnél bajor csapatok elfoglal­ták a Kantái Marét. A tölgyesi-szorostól délkeletre emelkedő magaslatokért .tovább folyik a harc. Az Erdős Kárpátokban helyenként fokozódott az orosz tüzérség tevékenysége. — Lipót bajor her­ceg vezértábornagy arcvonala: Nincs újság. Olasz is délkeleti hadszíntér: Nincs kü­lönös esemény. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. A német nagy főhadiszállás jelentése. Berlin, november 17. A nagyföhadiszállás jelenti. Nyugati had­színtér : Rapprecht trónörökös harcvonala: A Somme mindkét partján időnként erős tüzérségi harcra került a sor. Este felé Beanmontnál az angolok egy támadása következett, melynek elő­készítő tüze átterjedt az Ancre déli partjára. Ez a támadás, valamint egy éjszakai támadás Le Sárától nyugatra meghiúsult. A flers—thilmoti- uton a gárda gránátos ezred egy angol fészek kitakariláea alkalmával öt géppuskát zsákmá­nyolt. A franciák előretörései Sailly-Sallienetől kétoldalt a támadóknak semmiféle előnyével nem jártak. A külcsönös repülő tevékenység úgy nap­pal, mint éjjel élénk volt. Keleti hadszíntér: Lipót bajor herceg vezértáhornagy arcvonala: A báréi tevékenység a tenger és a Kárpátok között csekély volt. — Károly-főherceg vezérezredes arcvonala : A Gyer- gyó-hegységben a Futna-völgytől keletre emel­kedő magaslatokon az oroszok támadásainkkal szemben szívós ellenállást fejtenek ki. A határon, Kezdi vásárhelytől keletre a gyakran bevált|19-ik bajor tartalék gyalogezred rohammal elfoglalta a Kantul Maré csúcsot és azt erős támadásokkal szemben is megtartotta. A predeáli-uttól nyu­gatra német és osztrák-magyar csapatok betör­tek a román állásba. A Krafft von. Delmensiti- ger altábornagy parancsnoksága alatt a Vöröa- torony-szorostól délre előrenyomuló csapatok teg­napi harci eredményeként ismét 10 tisztet és több, mint 1500 főnyi legénységet vittek hátra, ezenkívül az erdélyi arcvonal egyéb helyein még több, mint 650 oláht elfogtak és 12 géppuskát zsákmányoltunk. A csapatok jelentése szerint az oláh lakosság résztvesz a harcban. Balkáni hadszíntér : Mackensen vezértá­bornagy hadcsoportja: Szilisztriában a tüzérségi tűz élénkebb volt, mint az előző napokban. — Macedón arcvonal: Molik és a Prespa között, a monasztiri síkság nyugati szélén és a Cégéitől (a Cserna hajtásban) északkeletre emelkedő ma gaslatokon az entente csapatok uj erős támadá­sait visszavertük. Ludendorf, első főszállásmeeter. Városi közgyűlés. Szék szárd rt. város képviselőtestülete folyó hó 11-ón délután 3 órakor közgyűlést tartott ár. Szentkirályi Mihály polgármester elnöklete alatt, aki megnyitva a közgyűlést, jegyzőkönyvi hite­lesítőkul felkérte dr. Mayer Gyula és Franek János képviselőket. Szűcs Ferenc jegyző előadása alapján a közgyűlés tudomásul vette a törvényhatóság által jóváhagyott a városi háztartás, városi közmunka, villamos és jégmtt 1916. évi költségelőirányzatát, a polgári iskola bútorzatáról rzóló zárszámadását és a városi házipénztár 1913. évi zárszámadását. Úgy ancsak Sziics Ferenc beterjesztésére a köz­gyűlés elfogadta és jóváhagyás végett beterjeszti a törvényhatósági bizottsághoz a különböző ala­pokról szóló 1915. évi zárszámadásokat és az 1917. évi költségvetést, A városi dijnokok 1916. évi január hó 1-től októberig 300—300, 1917. évre pedig 450—450 korona állami háborús segélyt kapnak. A közgyűlés megállapította a városi közigaz­gatási alkalmazottak újabb háborús segélyét. Ozv. Virág Jánosná özvegyi nyugdiját 1070 koronában, nevelési járulékát pedig 267 korona 50 fillérben állapították meg. Az elhalálozás folytán megüresedett katasz­teri adótiszti állásra Pápay István nyug. mözsi főjegyzőt helyettesítették, ki fáradhatatlan tevé­kenységéből vállalkozott a mai háborús időkben e tisztség ideiglenes viselésére. Jóváhagyólag tndomásul vették, hogy a ta­nács 40,000 koronával a városi bor- és hús* -fogyasztási adó tárgyában a kincstárral megkö­tötte a szerződést. A választás alá nem eső képviselőtestületi tagok névjegyzékének összeállítására hivatott bi­zottságba Török Béla, Bodnár István és dr. Mayer Gyula képviselőket választották be. A város közönségének konylianö vényekkél való ellátása tárgyában a város a kir. ügyész­séggel szerződést kötött, mely szerint a város az ügyészségnek bérbeadja a vágóhíd mellett levő nagy telepét, ahol konyhakertészetet létesít. A kézimunkaerőt az ügyészség, az igásmunkát pe­dig a város szolgáltatja. A termelt konyhanövé­nyek felerészben a várost és felerészben az ügyész­séget illetik. Molnár Mihály rendőrtizedes és társainak kérelmére ezután a rendőrök ruhapénz helyett ru­hát kapnak. Bérdi József kérelmére a Szekszárd Szálló bérletét a háború tartamára évi 4000 koronára szállították le. A báró Augusz-Árvaház felügyelóbizottságá. nak jelentőse alapján az intézeti árvák után az ellátási költséget fejenkint5 koronával emelték fe p jpjp* Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom