Tolnamegyei Közlöny, 1916 (44. évfolyam, 1-53. szám)

1916-06-25 / 26. szám

2

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

1916. junius 25.

Nem köthetjük tehát eléggé mindenkinek a lelkére, hogy liadsegélyező fölhívását tegye magáévá. Először otthonában gyűjtse össze a gyapjú*, kaucsuk és gummi-félékből található elhasznált, vagy kopottsága miatt már alig használható anyagot. Azután a környezetében buzdítson erre másokat és lelkiismeretesen legyen rajta, hogy a mozgalom minél szélesebb rétegeket foglaljpn le a maga számára és sikerének biztosítására. Az ekként összegyűjtött anyagot, ha fertőtleni- teni kell, ha szállítani kell, ott van a hatóság, mely rendeltetéséhez képest intézkedik és a nagyközönség e fontos tevékenységében tanácsosai és segítséggel rendelkezésre áll.

A háborús megpróbáltatásokból idáig még egy sem tudott rajtunk erőt venni. A fölmerült és sokszor bizony égető szükségleteket máig még mindig a magunk emberségéből pótoltuk. Meg , van a lehetőség erre most is. Szerezzük meg nemzetünknek azt az elégtételt, hogy magunkra utaltságunkban még az is kitelik tőlünk, amivel a természet pedig nem látott el bennünket a hadseregnek gyapjúra, kaucsukra és gummira van szüksége, a hulladék összegyűjtésével tegyük lehetővé ennek a szükségletének a kielégítését is.

KÜLÖNFÉLÉK.

— Katonai kitüntetés. A király dr. Molnár Ignác szekszárdi pénzügyi segédtitkárt, népfelkelő hadnagyot az ellenség előtt tanúsított hősi magatartásáért a Signum Laudis-szal tüntette ki.

— Kinevezés. A pénzügyminiszter Erdei LajoB szekszárdi m. kir. állami végrehajtót, lapunk kiváló belmunkatársát, pénzügyi számellenőrré, a a központi járás számvevőjévé nevezte ki. — Erdei Lajos kineveztetését szaktudásának, munkabírásának és szorgalmának köszönheti, akiben a központi járás igen értékes tisztviselőt nyert.

— Egyházmegyei hírek. Gróf Zichy Gyula dr. megyéspüspök Bende József segédlelkészt Bakócáról Tamásiba, Hegedűs Józsefet Tamásiból Gyulajra, Baranyay János szálkai adminisztrátort Hercegszőllősre, Mayerhof Pétert Óikéról -Bonyhádra helyezte át. Szabó Ferenc mecseksza- bolcsi és Sebő Pál gyulaji káplánokat a megyés főpásztor gyógykezeltetésük céljából ideiglenesen felmentette az egyházmegyei szolgálat alól. Az uj misések közül Hoffman Kálmánt Cikóra küldötte káplánnak.

— Bírósági áthelyezések. A m. kir. igazságügyi miniszter dr. Csányi Iván tamási i já- rásbirósági betétszerkesztő bírót a mezőkaszonyi kir. járásbírósághoz, Petrovácz Ferenc tamási-i betétszerkesztő telekkönyvvezetőt ugyanoda, dr. Kulin Rezső dombóvári kir. járásbirósági jegyzőt az újvidéki kir. törvényszékhez, dr. Farmann Dezső kaposvári kir. törvényszéki joggyakornokot a dombóvári kir. járásbírósághoz áthelyezte.

— Doktorrá avatás. Kunczer Jenőt, Kun- ezer János városi közgyám fiát Budapesten f. hó

18-án államtudományi doktorrá avatták. Az uj doktor mint tüzérhadnagy részt vett az egyik véres doberdói ütközetben és oly súlyosan megsebesült, hogy még most is orvosi kezelés alatt van.

— Plébános! kinevezés. Zichy Gyula gróf pécsi megyéspüspök Montennuovó herceg kegy- uraság bemutatása alapján a Szentiványi József bátaszéki káplánt Szálkára plébánossá nevezte ki.

— Névmagyarosítás. Nemec János tolnai lakos családi nevét „Németire magyarosította.

— Tanítónői vizsga. Széky Krisztina, Széky Géza géljéni ref. lelkész leánya a budapesti polg. tanitónőképzőben, Kálmán Erzsébet, Kálmán Károly szekszárdi rk. tanító leánya pedig Pécsett az elemi tanitónőképzőben jeles sikerrel letették a tanképesitő vizsgálatot.

— Yasnti áthelyezés. A zágrábi üzletvezetőség Schiffkorn Kornél hivatalnokot Kesző- hidegkut—Gyönkről Somogyszob állomásra helyezte át.

— Titkos tanácsosi kinevezés. A király gróf Batthyány Ivánnak, a főrendiház tagjának, a belső titkos tanácsosi méltóságot díjmentesen adományozta.

— Uj zenetanár. Geyer Béla — néhai Geyer Ádám paksi tanító fia — az orsz. m. kir. zeneakadémián sikerrel letette a tanítóképző zenetanári vizsgát.

— Jegyzőválasztás. Madocsa község kép- viselő-testülete Rassovszky Julián főszolgabíró elnöklete alatt tartott gyűlésében a megüresedett jegyzői állásra Szoják Lajos bölcskei volt adó- ügyi jegyzőt választotta meg.

— A cséplési eredmény bejelentése. A kormánynak uj rendeleté szerint a cséplőgéptulajdonosok vagy bérlők az általuk kicsépelt gabona mennyiségét hetenkint kötelesek bejelenteni. A kimutatást a községi elöljáróságnál kapható bejelető apra kell írni. A rendelet már a mai nap életbelépett.

— Urnapi Körmenet. Az Oltáriszentség legmagasztosabb ünnepe az Űrnapja, melyet IV. Orbán pápa tett 12Ö4 ben egyetemes ünneppé. A szekszárd belvárosi templomból ünnepi szent mise után d. e. 10 órakor indult ki a körmenet dr. Fent Ferenc apátplébános, kér. esperes, szentszéki ülnök vezetésével az Oltári szentséggel a négy lombokból és virágokból felállított oltárokhoz. A szentség előtt mentek a fehérruhás, virágokat hintő leánykák Horváth Ida tanítónő kíséretében. Közvetlen a szentség után a vármegyei tisztikart dr. Eri Márton főjegyző vezette, a városi és a többi tisztviselők is képviselve voltak. A szekszárdi Oltáregyesület tagjai Dőry i Lászlóné vezetése alatt lámpákkal kisérték az Oltári szentséget. A kedves testvérek szintén a szentség után haladtak. A helyben állomásozó 6. vadászzászlóalj diszszázada is kivonult zenével és az oltároknál urfelmutatáskor diszlövést adott le.’ Amerre a körmenet elhaladt, egy-két ház kivételével, az ablakokban gyertyák égtek virágok között. Különösen szépen volt virágokkal feldíszítve a belvárosi plébánia és a Katholikus Olvasókör.

— Háborús érettségi. Folyó hó 23-án és 24-én tartották meg a helybeli főgimnáziumban a harctérről szabadságolt ét a most bevonuló katona diákok részére az érettségi vizsgálatot. Az érettségin Wigand János, a főgimnázium igazgatója elnökölt, ki a diákok iránt táplált jóságos szivét, mint mindig, úgy most is kimutatta. Érettségi bizonyítványt a következő tanulók nyertek: Benedek János, Dániel Sándor, Denk Lajos, Ferdinánd Tibor, Földes Ernő, Horváth György, Kelemen József, Lauschmann Ödön, Lengyel Lajos, Linka László, Stallenberger István és Szász István.

— Lerél a harctérről. Egy 44-es föl- dink ina az orosz harctérről az alábbi levelet: „Kedves Szüleim! Hála Istennek a nagy ütközet után életben maradtam. Junius 13-ikán reggel 5 órakor kezdték meg az oroszok az ágyúzást, de olyan erővel, hogy a legnagyobb menydörgés semmi se ahhoz képest, amit ők csináltak.

Mikor minket kezdtek lőni, én kint voltam a megfigyelő állomáson. Amint az első gránát mellém esett, elkezdtem futni, ameddig csak tudtam. Mikor beértem egy tábla rozsba, lefeküdtem s kipihentem magam, de a srapnellek folyton jöttek a fejem fölé. Mikor kissé kipihentem magam, újra futni kezdtem, mig végre egy erdőbe beérve, valahogy kikeveredtem a nagy tüzből és kerülő utón visszajöttem az ütegemhez. Gondolhatják mennyire örültek a többi tisztek, mikor látták, hogy én megmenekültem a halál torkából. A nagy ágyúzás este 8 óráig tartott, akkor jött az orosz gyalogság támadása, ekkor megkezdtük mi az ágyúzást s az oroszokat úgy megvertük, hogy alig maradt belőlük hírmondó, pedig a mi egy ezredünkkel szemben ők 8 ezreddel támadtak nyolcszor egymás után, de mi mindig visszavertük őket, úgy, hogy reggelre az egész harctér tele volt orosz hullákkal s sebesültekkel s közülünk csak 3 ember sebesült meg. Ma azután jött mindenhonnan a gratuláció, itt volt nálunk a hadtestparancsnoktól mindenki, még a németek is s nem győztek bennünket dicsérni. Olyan dicséretet kaptunk, amilyent a világ még nem hallott, mind annyian ki leszünk tüntetve, hogy ilyen kis erővel megvertük a gyáva muszkákat. Akiket elfogtunk, azok úgy meg voltak ijedve, a mi nagy tüzelésünktől, hogy szóhoz se tudtak jutni. Nekem semmi bajom, nagyon jól érzem magam, kezeiket cs. Ferkó“.

— Bitka művészi hangverseny. Kerék- jártő Duci, a világszerte ismert hegedüvirtuóz, — ki már egész ifjú kocában, mint csodagyermek — most mint a magyar művészvilág egyik legerőteljesebb zsenije ejtette, illetve ejti bámulatba páratlan művészetével a közönséget, mint értesülünk, julius hó 4 én Szekszárdon, a „Világ Mozgókép-Színház helyiségében este 9 órakor művészi zeneestélyt tart jótékony célra.

— Megsebesült zászlós. Birner János, özv. Birner Istvánná fia, a 17. honvédgyalogezred vitéz zászlósa, az olasz harctéren súlyosan megsebesült.

— Az ügyvédi kar a háborúban. Az Országos Ügyvédszövétséghez leérkezett jelentések szerint a szorosan vett Magyarország területén működő 8000 ügyvéd közül több mint 4000, tehát több, mint 50o/„, mig az ügyvédjelöltek közül 80®/0, mint aktiv katona vesz részt a bábomban, ezek közül több mint 200 hősi halált halt, a betegeknek — rokkantaknak pedig még nagy°bb a száma. — A tolnamegyei ügyvédek sorából hősi halált haltak: Abonyi Andor dr. és Balogh Sándor dr. dombóvári ügyvédek, Csillag József dr. szekszárdi ügyvéd pedig a harctéren szerzett betegségében halt meg.

_ Az idei szezon legnagyobb

mű

vészi szenzációja. A „Világ“ naozgó- szinház áldozatkész igazgatósága folyó hó 28-áp, szerdán, páratlan művészi szenzációval fog szolgálni. Elérte ugyanis azt, amire színigazgatóink évek óta képtelenek voltak; megnyerte egyetlen vendégjátékra Király Ernőt, a legelső magyar operetté művészt. — A legkiválóbb magyar énekes ez estére kizárólag a mienk lesz ; el fogja énekelni a modern és klasszikus dalirodslpm gyöngyeit s azokat az édes-bus magyar nótákat, amelyeknek kétségkívül ő a legnagyobb mestere. __ Éz a művészi szenzáció nemcsak városunkban, de az egész megyében elővezeti árnyékát. A mozgószinház igazgatóságánál máris tömegesen történtek vidéki előjegyzések az estére. A művész ideális keretben fog fellépni; egy végtelen finom stilusu, teljesen fehér irodalmi műsor keretében. Az ezt másik nem kevósbbé érdekes szereplője Kovács Andor, az országosan ismert humorista, ki szerzeményű aktuális konferanszai- val és csipkefinomságu ötleteivel fog a humor szolgálatába szegődni. — A művésztársaság primadonnája Balogh Böske, ki uj stílusban, saját zongorakisóretével fogja előadni az idei szezon legszebb komoly és vig daltermékeit. Felejthetetlen est vár reánk; talán legszebb emléke a mai véres háborús időknek.

— Közművelődési közgyűlés. A Tolna- megyei Közművelődési Égyesület folyó hó 27-én délután 4 órakor a vármegyei székház nagytermében Forster Zoltán alispán elnöklete alatt közgyűlést tart.

— Meghalt Kúnffy Karoly. Vármegyei közéletünk legjobbjai sorából dőlt ki élete delén Kúnffy Károly fácánkerti földbirtokos folyó hó 19 én. Temetése 21 én d. u. 2 órakor ment végbe impozáns részvételével közéletünknek. Megjelentek a többek közt Kovács Sebestény Endre főispán, dr. Éri Márton főjegyző a vármegyének és tisztikarának képviseletében, Sqss László föld; birtokos, a Gazdasági Egyesület alelnöke, dr. Pesthy Pál törvényszéki elnök, dr. Léopold Kornél a Tolnamegyei Takarék- és Hitelbank vezérigazgatója, Bajó Pál a központi járás f&- szolgabirája, Major Lajos kir. pénzügyigazgató, Kaminszky János pénzügyigazgató helyettes, Jakab László pénzügyi titkár, Leicht Lajos takarékpénztári elnök, Szeghy Sándor hitelbanki igazgató, Tenzlinger Lajos a Tolnai Polgári Takarékpénztár elnöke, Virányi Károly toinaji főjegyző 3 az ottani elöljáróság, valamint Si mourn aj or község elöljárósága és a tisztelők soke* sága. A gyászoló család az alábbi gyászjelentést adta ki : ,,özv. Kúnffy Károlyné szül. Wolf Sárika a maga, fia Lajos és az összes rokonság nevében mélységes fájdalommal jelenti, hogy szeretett jó férje somogytúri Kúnffy Károly földbirtokos, Tolna vármegye törvényhatósági bizottságának tagja minden szépnek és jónak szentelt, munkás élete 45 ik évének betöltése napján, hosszú szenvedés után elhunyt. Drága halottunkat folyó hó 21-én délután 2 órakor fogjuk kívánsága szerint Puszta-Fácánkerten abban a földben, amelyet annyira szeretett, örök nyugalomra helyezni. — Puszta-Fácánkert, (n. p. Tolna) 1916 junius 19. Áldás emlékére! Somogytúri Kúnffy Adolf és neje Hermina szülői, somogytúri Kúnffy Lajos és neje Ella, Zalán Ödön és neje somogytúri Kúnffy Emma, somogytúri dr. Kúnffy József és neje Anna testvéréi, Wolf Henrik és neje Riza apósa és anyósa, eőrsi Balogh Brúnó és neje Ilonka, Illés Imre sógorai, illetve sógornője.“

— Az ausztriai kórházakban fekvő betegek látogatása. Az ausztriai polgári kórházakban és egyéb polgári betegápoló intézetekben fekvő betegeket 1916 junius 15-től kezdő- dőleg hozzátartozóik, illetőleg látogatóik csak akkor látogathatják, illetőleg őket a felügyelő személyzet csak akkor bocsáthatja be betegeikhez, ha orvosi bizonyítvánnyal igazolják, hogy a háború kezdetétől számított időn belül himlő ellen sikeresen beoltattak, illetőleg ujraoltattak. E rendszabály alól való kivételnek csakis különösen sürgős esetekben van helye (pl. ha haldoklókat idegenből odautazott hozzátartozói látogatnak meg) és pedig csupán az intézet vezető, illetőleg az ügyeletes szolgálatot tevő orvosnak kifejezett engedélyével.

— óriási filmszenzáció lesz a szombatvasárnapi műsor keretében bemutatva. A „Hálál- jockey“ a filmtechnika e csodás műremeke világ kőrútjában hozzánk is elérkezik, mely Európa nagy metropolisaiban már páratlan siker mellett került bemutatásra. Es a darab egyike azon filmeknek, amelyek hire jóval megelőzi a film megjelenését. Ez a kép egyesíti magában mindazt, amit a modern kinotechnika zseniális dramaturgia és áldozatoktól vissza nem riadó rendezés produkálni képes. A néző nem láthat be a filmművészet boszorkány konyhájába, de az egyes jelenetek raffinált rendezése szinte álomként hat reá. Emellett a többi müsorszámok is figyelemre méltók. . 5J