Tolnamegyei Közlöny, 1916 (44. évfolyam, 1-53. szám)

1916-06-11 / 24. szám

Xiro. épfonnm. 24. szóm. Szeksznrd, 1916. Junfus 11. Függetlenségi és 48-as politikai hetilap CBSS Szerkesztőség Bezerédj István-utca 6. sz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők. Telelőn 11. Kiadóhivatal Telefon 11. Molnár-féle nyomda r.-t., hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézendők. Felelős szerkesztő Főmunkatárs BODA VILMOS HORVÁTH IGNÁCZ Megyeien hetenként egyszer, vasárnapon. Előfizetési ár: Egész évre 12 K, Va évre 6 K, Vi évre 3 K. Számonként 24 fillér e lap nyomdájában. Hirdetést árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 ko­rona, további sor 30 fillér. —Nyilttér: garmond so­ronként 40 fillér. Vármegyék a Hódi Termény Részvénytársaság ellen. Nehezebb feladatokkal és nagyobb vá­rakozással nem alakult országos vonatko­zású vállalkozás, mint a Hadi Termény Részvénytársaság. Tudjuk, állami ingerenciával kezdte meg és folytatja mind nagyobb hatalom­mal és hatáskörrel működését. Igaz, ere­detileg az ország lisztszükséglete zavarta­lan ellátása volt a működés magva, ma már azonban a gabonanemüeket, a kuko­ricát, a korpát, a kölest, sőt a sajtot, tán még a vajat is maholnap üzletkörébe vonja. Nagy hivatali apparátus, sok költség­gel, katonai szolgálat aluli felmentésekkel, rendelkezésre bocsájtott »kivételes rendőri segédletekkel végzi működését, azonban ennek dacára, úgy látszik, nem csak mi- nálunk panaszkodnak a Hadi Termény (Részvénytársaság működése ellen. Nálunk a liszttel nincs baj, mert bár a H^di. Ter­mény Részvénytársaság a vármegye ré­szére a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank által idejében összevásárolt kenyérmag­vakra is rátette a kezét, de eddig a szük­séges készleteket ,a kormány mindenkor feloldotta és a Hadi Termény rendelke­zésre bocsájtotta. Annál nagyobb a' panasz a kukorica- ellátás miatt, mert hasztalan hangzanak fel a panaszok, hogy a helyi szükséglet számára nem hagytak a arekviráiók kuko­ricát, nem hallja meg senki. Nagy körül­ményességgel lehet korpához is juini, deihát mégis lehet. A mienknél nagyobb és súlyosabb és a Hadi Termény Részvénytársaság válla­lati minőségét, különféle felszámításait és nyereségének hova fordítását is feszegető panaszok hangzanak most Moson várme­gyéből kiindulva a vármegyék részéről e közhatalmi funkciókkal dolgozó s úgy lát­szik, ha a köz számára is, de végered­ményében vállalati nyereségre vezető üz- léti alakulás ellen. Mosonmegyének a lisztellátás szabá­lyozása kérdésében a kormányhoz intéséit és Hegyi Miklós alispán által szerkesztett terjedelmes felterjesztését megküldötte az ország összes törvényhatóságainak. Mo- sonmegye átirata felkéri a törvényhatósá­gokat, hogy amennyiben a törvényható­ság területén is mutatkoztak volna ha­sonló zavarok, mint amik Mosonmegye területén mutatkoztak, azok orvoslása ér­dekéből hasonló felterjesztést intézzenek a kormányhoz. A mosoni felterjesztésből kiemeljük a következőket: Mosonmegyében a közönségnek liszt­tel való ellátása ez év február hó elsejéig zavartalanul történt. Csak mikor megjelent a 371/1916. számú belügyminiszteri ren­delet, amely kimondta, hogy jövőben csakis a Haditermény van jogosítva arra, hogy lisztet kiszolgáltasson, kezdődtek meg a zavarok és azóta megszakítás nélkül foly­tatódnak. így megtörtént Mosonmegyében, hogy ■egy időben semmiféle kenyóriiszt nem volt kapható, csak nullás- és főzőliszteket utal­ványozott a Haditermény. És miért tör­ténhetett ez? Talán nem volt kenyérliszt? A kenyérliszt megvolt, csak a kiutalás nem történt meg. Úgy, ihogy a megye területén dolgozó őt hadfelszerelési gyár­ban alkalmazott sok ezer munkás kenyér- liszthez nem juthatott, pedig a kenyérliszt a helyben levő malmokban megvolt és ki­utalása akadályokba nem ütközött. (Felhozza a felterjesztés, hogy a gróf Wenckheim-féle malomban .30 waggon hatósági búza volt raktározva, ezen kész­let után is províziót számított fel a Hadi­termény, pedig az a vármegye búzája volt, arra a Haditerménynek semmiféle kiadása nem volt, miután már raktározott gabo­nának egyszerű lefoglalásáról volt csu­pán szó. ’ i Sok nehézséget okozott, — pana­szolja a -megyei felirat, — hogy a kormány áltál kiutalt szükséges liszt legtöbbször is­mételt sürgetésünkre bocsáttatott csak ren­delkezésünkre, már pedig a kenyér min­dennap kell s annak egy napi halasztást sem volna szabad szenvednie. Felpanaszolja a vármegye, hogy a Haditermény minden számlázott összeg után hat és fél százalékos kamatot szá­mit fel minden esetben, pedig a fizetések legtöbbször azonnal történnek, de a szám­lázás a malomtól a Haditerményhez és onnan a vármegyéhez történik, a kompli­káció tehát a számlázás hosszú útja kö­vetkeztében merül föl. Végül azt ajánlja a fölirat, hogy ezek a bajok mind könnyen elkerülhetők, ha a közönségnek liszttel való ellátása nem a Haditerményre, hanem a törvényhatóságra ruháztatik. A törvényhatóság ismeri leg­jobban és legközvetlenebbül a megye liszt­készletét, de a lisztszükségletét is, ez tudja legjobban hol, kinek, mennyi lisztre volna szüksége és igy leggyorsabban és legbiz­tosabban tudja, hogy hova adjon és hova ne adjon lisztet. Ha Moson vármegye átiratát az egyes törvényhatóságok komoly megfontolással a magukévá teszik, el kell jutnunk a Hadi­termény Részvénytársaság gyökeres átala­kításához, még pedig oly irányban, aníely mellett annak magánvállalati, nyereséges irányzatú jellege teljesen megszűnik s he­lyette német mintára egy országos köz- élelmezési hatóság lép. Nehéz is azt bevenni a háború nél­külözéseitől meggyötört köz-gyomornak, — a túlhajtott maximálásokkal rostává lu- kusztott zsebü fogyasztóközönségnek, hogy a kormányzat nem találta más módját a lisztellátás, lisztelosztás stb. fontos hadi­problémája megoldásának, mint a minden­ható kormányhatalom kölcsönadásával sta­tuált egy részvénytársaságot a közélelme­zési ügyek ellátására, amely vállalat nye­reségre dolgozik, amely vállalatnak nagyon jó lehet részvényesének lenni, de már nem minden panasz nélkül való a liszttel, kor­pával és tengerivel való ellátására utalva lenni. Van az államnak sok polgári, köz- igazgatási és katonai szerve, vagy ha nincs elegendő, ilyet létesíthetne s akkor még a gyanúja sem állhatna meg annak, hogy a legfőbb közélelmezési mindenhatóság háta mögött részvényesek érdekei húzódnak meg. Nem joggal kérdezheti hát a nem túl­ságosan szaturált közvélemény, hogy meny­nyit keres a Haditermény, mily költséges apparátussal adminisztrál, hová lesz a ha­szon, melyet állami patent alapján szed a J vállalat? j Mert működnék bár a Haditermény a legnagyobb megelégedésre, még mindig közérdekellenes és joggal bántó körülmény volna a mai súlyos időkben, hogy a ma­gas gabonaárak, az általános megpróbál­tatások közepette még mindezek felett egy részvénytársaság háborús nyereségét is ki kell izzadni a közfogyasztásnak. e. 1. A Vöröskereszt Egylet Péter-Pál napi gyűjtése. A Magyar Vöröskereszt Egylet, amely.a legnagyobb kiegészítő szervezete a hadseregnek, beszámolóval és kérő szóval fordul a közönség­hez. Beszámolóval, mert érzi, hogy számot kell adnia majdnem 2 éves háborús működéséről azok­nak, akik oly bőségesen támogatták, de egyúttal kérő szóval is, mert a hosszú háború határtalan feladatok elé állította és hacsak működését kor­látozni nem akarja, kénytelen a közönség újabb áldozatkészségéhez fordulni. A Magyar Vöröskereszt Egylet mintegy I 2000 kórházban 100.000 beteget ápol egyszerre és eddig több mint 1.000000 katonát részesített ápolásban. Fentartja a tudósitó irodát, mely a 1 harctéren levő katonák hollétéről ad értesítést, a hadifoglyokat gyámolitó és tudósitó hivatalt, közvetíti a harctéren levő katonák részére az adományokat, anyagilag támogatja a sebesült és beteg katonákat, valamint a harcbán elesett hát­ramaradt családtagjait. Sebesült katonákat szállit a hadszintéről, mely célra 9 kórházi vonat áll rendelkezésre. Továbbá szállítja a sebesült és beteg katonákat a vasúti és hajóállomásokról a kórházakba. A hadszinhelyre küldött a vonatokon kí­vül 165 sebesültszállító kocsit, 23 társzekeret, 300 hordágyat és hordszéket. Egy. 200 ágyas tábori kórházat, tábori kápolnával, tábori raktá­rakat és íiókraktárakat állított fel. Hivatásos és önkéntes ápolónőket enge­dett át szolgálattételre a kórházaknak. Azonfelül kórházat állított fel Szófiában és Konstantiná­polyban is. A jövő programjai még nagyobbak, hiszen a háború csapásai nem szűntek meg sőt elenka- zőleg a hosszú háború fokozta annak a társada­lomra gyakorolt hatását. Hogy a Vörös Kereszt p|T Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom