Tolnamegyei Közlöny, 1915 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1915-05-02 / 18. szám

2 TOLNAMEGYEI KOZLONv 1915 május 2. kel,, Weleh Károlyné németkéri rk., Irszt József belecskai ág., Würtz Jakab apari rk., Varga Szerafin kakasdi rk., Bürtl Pál teveli rk., Wer- nerné Brebovszky Emma mözsi községi, Graits Mária - dombóvári, Roskopf Jánosné bátaszéki közs., özv. Schlag Ferencné györkönyi közs. és Glósz Ilona bonyhádi óvók- és menházvezetőnők. Az iskolák közt a nem magyar ajkú köz­ségekben 646 korona 50 fillér, a magyarral ve gyes ajkú községekben pedig 361 korona 18 fil­lért osztanak ki. KÜLÖNFÉLÉK. — Katonai kitüntetés. A király Grosch Pálnak, a 41. m. kir. honvéd gyaloghadosztály parancsnokságához beosztott alhadbiztos százados­nak, dr. Grosch József paksi ügyvéd testvér- öccsének, az ellenség előtt teljesített kitűnő szol­gálatainak elismeréséül, a koronás arany érdem­keresztet a vitézségi érem szalagján adományozta. — Plébánosi kinevezés Zieht] Gyula gróf pécsi megyéspüspök herceg Eszterházy Miklós kegyur bemutatása alapján Marton Sándor kis tengelici plébánost Szentlőrincre nevezte ki plé bánosnak. — Koritsánszky Ottó, gyógyszerész, lap- szerkesztő és lapunknak szellemes munkatársa, tartalékos hadnagy a napokban önként jelentke­zett hadi szolgálatra és már be is vonult a Bukovinában harcoló egyik ezredhez. — Előléptetés. Árkosi dr. Damokos Imák egyetemi orvostudor, ki a mozgósítás idején mint segédorvoshelyettes vonult huszárezredével a harctérre, segédorvossá neveztetett ki I egyben a budapesti I-ső m. kir. honvédhuszár ezred orvosi teendőinek ellátásával is megbizatott. Az előlépett orvos dr. fö'dink, árkosi Damokos tamási i m. kir. postamester és az ottani Hitelbank elnöké­nek fia. — Buzaszentelés. Szt. Márk napja az idén vasárnapra, április 25 éré esett és igy ezen a napon tartották meg Szekszárdon is a buzaszen- telési körmenetet. A belvárosi templomból reggel fél 7 órakor dr. Fent Ferenc apát-plébános ve­zette a körmenetet az alsó temető mellett elterülő búzaföldekre, aki mély hatást keltő szentbeszédet tartott, kérve a hivekkel együtt Istennek bősé­ges áldását a gabonákra. Bizony talán még soha sem voltunk annyira rászorulva az Isten áldá­sára, mint most a nagy világháborúban. —- Adminisztrátor. A pécsi megyéspüspök Hardy Ernő szentlőrinci adminisztrátort Kisten- gelicre nevezte ki adminisztrátornak. — Felmentés és kinevezés. Zichy Gyula gróf pécsi megyéspüspök dr. Onczay Géza németkéri plébánost, saját kérelmére, a. duna- földvári esperesi és egyházkerületi tanfelügyelői tisztől felmentette és helyébe esperesnek és egy­házkerületi tanfelügyelőnek Virág Ferenc pá­pai kamarást, paksi plébánost kinevezte. — Hor­váth Dénes bölcskei plébánost a dunaföldvári es­peresi kerület jegyzőjévé nevezte ki. — Államsegélyek. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter a kisdorogi községi gazdasági ismétlő iskolai tanító tiszteletdijára 100 korona államsegélyt utalványozott. — A dombóvári ipar­iskola számára 920 korona államsegély utalvá­nyoztatok. — A bátaszéki ipariskola részére az országos tanonciskolái alap vármegyei jelleg sze­rinti álladékából 900 kor. segély engedélyeztetett. — Pénzintézet köréből- A pozsonyi Ipar- bank Wágner Jánost, a bonyhádi takarékpénztár r. t. dombóvári fiókjának titkárát, könyvelőjévé választotta meg. — P. Bangka lelkigyakorlata Szekszár dón és az Eucharisztikus szövetség. Az Oltár­egylet kebelében megalakult Eucharisztikus szö­vetség, — melynek megalapítója a lánglelkü szónok : Páter Bangha — április 29 én tartotta Összejövetelét a Kath. Körben. — A szövetség elnöknője: dr. Éri Mártonné magas szárnyalásu beszámolója keretében tudatta Eucharisztikus testvéreivel, hogy P. Bangha május 19., 20. és 21-én lelkigyakorlatot tart az Oltáregyesület tag jainak és mindazoknak, kik ábítanak a szentségi Jézus parancsai szerint élni és ilyen életmódot követve, járni az élet útját. Már előre készülünk a nagy napokra, melyek a kegyelem napjai lesz­nek számunkra. Mert ha valaha, úgy igazán most kell törekednünk arra, hogy az Isten leikétől irányitott életet éljünk, amely e szörnyű csapások alatt sem törik meg, hanem tökéletesedik, mert megvalósítva látja, hogy egyedül a vallás az, ami megvigasztalhat bennünket. — Az elnöki beszá- mo ó után. a közszeretetben álló Bauer József s. lelkész beszelt a gyakori szt áldozásról. Az ő szerény, kedves modorával megtartott hatásos beszédjében Megcáfolta a gyakori szt. áldozás ellen felmerülő ellenvetéseket, rámutatván e nagy szentség gyanori vételének szükségességére. — A jelenlevők nagy figyelemmel és felbuzdulással kisérték szavait. — Közgyűlés. A Pécsi Kaih. Kör múlt vasárnap tartotta meg Pécsett XXII. évi köz­gyűlését Apponyi Géza gróf valóságos belső titkos tanácsos elnöklésével, aki ez alkalommal szép beszédet tartott, melyben megkapó színekkel festette a mostani helyzetet. Á közgyűlés újból egyhangúlag a nemes grófot választotta meg el­nökének, aki Zichy Gyula gróf megyéspüspöknek volt a vendége. — Miért kell győzni a magyar katoná­nak I A háborúban többféle körülménynek tulaj­donítottak eddig döntő súlyt s mivel erők össze- mérkőzéséből áll, sokak szerint a háború egyszerű numerus kérdés, a több erő diadalmaskodik a kevesebb erő fölött. Ellenségink a háború kitö­rése óta a több erő tudatával, sőt elbizakodott­ságával törnek ránk, lévén a számbeli többség az ő részükön. A magyar katona azonban meg­mutatta, hogy a katonák nagy száma még egy magában nem ható erő, mivel a nyers számbeli erőhöz lélekbeli tudatos energia is kívántatik. A magyar bakák ezrei ezzel a lélekbeli erővel pá­rosított számbeli erejükkel tették fel mindenkor az orosz százezrek- számbeli túlerejére a tizedes pontot, s igy lett az orosz százezrekből tízezer és ezer, ez a nyitja a mi sikeres ellenállásunknak. A magyar faj intelligenciabeli fölénye és a magyar katona képzésnek a szellemre való kitér jesztése az alapja és legfőbb biztosítéka a há­ború ránk nézve sikeres befejezésének. Mivel talán fokán nem tudják, említjük fel, hogy ná­lunk igen is tudatosan fejlesztik a katona szi­lemét is. Nem egy helyről hallottunk elégedet­lenség-félét, hogy beteg, lábbadozó katonákat el­tiltott a hadvezetőség az otthoni ápolástól, üdü­léstől, és behívták őket. Azonban ennek maga­sabb katona-képzési oka van. Az ilyen lábbado- zókból, üdülőkből állítják össze az u. n. recon- vnlens osztagokat, s az ide beosztottak iskoláz­nak. Nálunk Szekszárdon a Polgári Olvasókör bea láthatunk ilyen iskolázást. Itt az irás-olvasás és értelmes előadás gyakorlásán kívül a vezető tiszt mintegy oknyomozó modorban fejtegeti, tárja a katonák elé a harctér egyes eseményeit, melye­ket a hallgatók egyike-másika, legtöbbször már kitüntetett katonák — a tűzben átéltek. Csak egy példát. Legutóbb egy kitüntetett lábbadozó őrmesterrel adatta elő a vezető hadnagy kitün­tetése történetét. Természetesen élénk figyelem mel hallgatták. A hadnagy rámutatott a fonto­sabb momontumokra. Előadását az őrmester ilyen formán fejezte be : „De saját tapasztalatom sze rint csak mindig előre kell mennünk azért is, mivel a lörészárokba gyáván meglapuló orosz katonák fejük fölött tartott fegyverükből célzás nélkül puffogatnak és a golyó Ívben röpülvén a hátul maradókat éri, mig az előre törtetők sér­tetlenül érnek a lövészárokba, hol az orosz min­den személyes védekezés nélkül megadja magát.“ És hogy az ilyen iskolázások mily élénk ha­tást tesznek a katonák lelkére, álljon itt az alábbi levél, melyet egy 34-es katona, a polgári életben néptanító, küldött nálunk állomásozó ezrede recon- valens abtheilung parancsnokához F. R. tart. hadnagyhoz. (Az érdekes levelet egy ismerősünk mutatta meg, s mi a jó ügy érdekében vállaljuk a levéltitok felelősséget.) ,, 1915. III./30. Kedves Hadnagy Ur! A háború szinteréről, hol ezredünk legdi­csőbb napjait éli s hol a IV. batailon a legutóbb hősi, önfeláldozó magatartásával a legfelsőbb pa­rancsnokságok dicséretét és elösmerését érde­melte ki, szívélyesen és mély tisztelettel üdvöz­löm. Azon lelkes beszédek, melyeket jelenlétem­ben a reconválensek iskolájában tartani méltóz- tatott, nem volt hiába való fáradság, mert láttam azokat a hős fiukat, kik akkor órákat hallgattak, mint rohantak az ellenség soraira s nem volt egy sem, ki félt volna, mert ő 34 es s szive-lelke telve volt azon eszmékkel, melyeket ott akkor hallott. Erről sokszor és sokat beszélünk a lövész­árokban s ez bátorít arra, hogy Hadnagy urnák közóhajra mindezt leírjam. Mint paedagógiis tu­dom, hogy ez a legnagyobb jutalom a sikeres munkáért. További sikereket kívánva s szívből üdvözölve vagyok tisztelettel: Krausz Szaniszló. — A hadi kötvények. A hadikölcsön- kötvényeket már mindenkinek kiszolgáltatták a szelvényekkel együtt, melyeknek beváltása május 1-én kezdődött meg. A szelvények a magyar korona országaiban valamennyi királyi állam- pénztárban és adóhivatalban válhatók be. — Nincs változás a Máv. nyári menet­rendjében. Az igazgatóság határozata folytán a m. kir. államvasutak nyári menetrendjében május 1-ével változás nem állott be. Tehát érvényben maradt a régi menetrend. — A „Vörös Félhold“ javára Szász Lajos mórágyi református kántortanitó iskolai gyűjtése eredményeképpen 4 korona 70 fillért küldött be á Tolnamegyei Takarék és Hitelbankhoz, mely azt rendeltetési helyére juttatta. — Májusi litániák. Az idén is egész má jusban litániát tartanak délután fél 6 órakor Sz. Mária tiszteletére. — Gyászistentisztelet. Lapunknak múlt számában már megírtuk, hogy Benedek János, a szekszárdi állami főgimnázium Vili. osztályának tanulója az északi harctéren hősi halált halt. — Ennek emlékezetére a főgimnázium folyó hó 30-án gyászistentiszteletet tartott a főgimnázium dísztermében. Jelen voltak a boldogult hős szülei, testvérei, rokonai, az intézet tanári kara és az egész ifjúság. A gyászbeszédet Németh Gyula evang. lelkész tartotta. Gyönyörű beszéd kereté­ben megemlékezett Benedek Jánosról. Méltatta az ifjú hősiességét és oly meghatottan beszélt, hogy sok szemből könnyek fakadtak. — Majd Wigand János, az intézet igazgatója szép szavak kíséretében emlékezett meg szeretett tanítványá­ról. A tanuló ifjúság gyászdalokat énekelt. Végül az „Isten áldd meg a magyart“ eléneklése után, a gyászistentisztelet véget ért. — A „48ft-as „67“-esek és a ,,67“-es „48“-asolt. Egyik rendíthetetlen függetlenségi és 48 as barátunk, aki különösen a képviselőválasz­tások alkalmával fejtett ki eredményes politikai szereplést, az alábbi sorokat intézte lapunk fő­munkatársához : Sajnálattal bár, de mint régi jó elvtársad be kell jelentenem, hogy mint régi „48“-as, mai napon „67“-es lettem, úgy a „67“-esek mind „48“ ások lettek. — Ugy e ez ritka eset? 1915—1848^=67; úgy 1915—1867=48. Azért mégis éljenek a „48“-asok! — A városi liszt. Hirdetményben tette köz­hírré dr. Szentkirályi Mihály polgármester, hogy városunkban is megkezdődött a hatósági liszt árusítása. A lisztet a hirdetményben megjelölt üzletek árusítják és pedig: finom liszt kilóját 74 fillér, főzőliszt kilóját 64 fillér és a kenyérliszt kilóját 51 fillér meghatározott árban. A hatósági liszt kilevelezése — mint hallottuk — nem kis nehézségek árán sikerült a polgármesternek s igy annál nagyobb volt az öröm, mikor a lisztszállit- mány megérkezett. Azonban, talán mert messzi­ről jött ember azt mond, amit akar, ez a liszt is olyan messziről jött, hogy a kenyérlisztnek pél­dául el sem lehet igen hinni, hogy a búza és ku­korica vegyes házasságából származik. Hogy ha nincs búza, vagy rozs hozzá keverni, az helyes, mert ha csak kukorica van, akkor kenyéririgy­ségbe keveredünk sertéseinkkel. Mivel azonban a lisztet előállító nagykanizsai malommal a keverési arányra bizonyos megállapodás van, a kenyér­liszt vegyelemzésének szüksége állott máris elő. Nincs alapunk rá, hogy a nagykanizsai malmot hibáztassuk, sem a vármegyének legjobb eljárá­sát kétségbe nem vonjuk, amikor idegenbe adta ki a megyei gabonaőrlést, az azonban tény, hogy a helybeni őrlésnél például olyan közvetlen ellen­őrzést lehetett volna gyakorolni, ami pénzben is ért volna valamit, de a kétkedést minden esetre kizárta volna. A hatósági liszt egyébként a vá­rosnál a közgyámi hivatalban beszerezhető utal­vány ellenében vásárolható özv. Barakovics Fe­rencné, Mayer János, Horácskó Sándor, Salamon Ármin és Schlézinger Ignác üzletében. A város havonta és fejenkint iparos és szellemi munkás­családoknál 80 deka finom lisztre, 161 deka főző­lisztre és 6 kg. kenyérlisztre ád vásárlási enge­délyt, kézi munkáscsaládoknál pedig 14 kg. ke­nyérlisztre és 161 deka főzőlisztre. — Hősi halál. Auerhammer Ernő honvéd- hadnagy, aki a honvéd Ludovika akadémia nö­vendéke volt, az iskolából a harctérre ment. Alig esküdött fel, már a kárpáti harctérre vezé­nyelték, ahol az uzsoki véres ütközetben hősi halált halt a hazáért. Auerhammer Gyula felső- leperdi intéző egyetlen fiát gyászolja a fiatal, 19 éves hős hadnagyban. Szabó János 69. gyalogezredbeli vitéz, , uzdborjádi lakos a harctéren kapott sebesülése következtében elhunyt. Múlt pántekhn temették el katonai pompával. — Iskolaszék! és hitközségi gyűlés. A szekszárdi róm kath. iskolaszék és hitközségi tanács dr. Fent Ferenc apátplébános elnöklésé- sével múlt vasárnap gyűlést tartott, aki bejelen­tette, hogy Mehrwerth Erzsébet újvárosi tanítónőt súlyos szembaj miatt orvosi bizonyítvány alapján szabadságolta; továbbá jelentette, bogy a megyés- püspök Sebestyén Ferenc káplánt Dunaszekcsőre helyezte, helyébe pedig Fehérváry Ferenc sziget­vári káplánt küldötte Szekszárdra. Az elnök a hitközség tudomására hozta, hogy a belvárosi iskolaépületből a staniszlaui kórház kiköltözött és igy a katonai parancsnokság a tantermeket fer­tőtlenítette és kimeszeltette. Ennek folytán az osztályok visszaköltözködnek a belvárosi iskola- épületbe. Beterjesztetett a hitközség 1914. évi számadása, mely szerint 1914. évre maradt hátralék 25,812.05 K., 1914. évi kivetés összege 36,768 01 K., összesen 26,580 06 korona. Törlés és lerovás volt 32,243*29 K., maradt hátralék 1915. évre 30,336 77 korona. Dr. Éri Márton iskolaszéki és hitközségi tanácstag kimerítő, ala-

Next

/
Oldalképek
Tartalom