Tolnamegyei Közlöny, 1915 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1915-05-30 / 22. szám

3 Kinevezés. A király Várkonyi István bátaszeki jegyzőt, tartalékes hadnagyot, aki kezdettől fogva a harctéren küzdött, főhad naggyá nevezte ki. — Ez a valódi haza fiság. A z Írott szó minden szépségét megérdemelné ez a nagyon sok paíentirozolt és történelmi hazafit méltán za­varba hozó cselekedet, amely Vay Ferenc decsi ' gőzmalomtulajdonos páratlanul nemes és fenkölt hazafiságát minden uagyhangu szónál szebben megörökíti. Vay Ferenc ugyanis már hónapok óta a gőzmalmában végzett őrlések után nekijáró vámlisztet az elöljáróság utalványa alapján a hadbavonultak családjának kilogrammonkint 40 fillérért árusítja. Pedig megtehetné azt, amit sokan, hogy leszedi a megszorult éhezők utolsó bőrét és beteti az újságba,, hogy 100 vagy 1000 koronát adott a Vöröskeresztnek — az éhezők kiuzsórázott vérfitléreiből. Hiteles helyről vett értesülés alapián szerkesztjük ki ezt a — sajnos és fájdalom — fehérholló számba menő gyakor­lati ha-afiságot. — A sajtó támogatása. A szekszárdi Ol­táregyesület kebelében folyó hó 27rén dr. Éri Mártonná elnöklésével tartott ülésben megalakí­tották a sajtóbizottságot, melynek feladata lesz a kath. sajtó támogatása és terjesztése. — Igazgatósás! gyűlés. A Pécsegyházme- gyei Rom. Kath. Tanítóegyesület igazgatósága junius hó 10 én d. e, 10 órakor Pécsett gyűlést tart, melynek tárgysorozata a következő: 1. El nöki megnyitó 2. A múlt igazgatósági jegyző­könyv felolvasása és hitelesítése. 3. Titkári je- jentés. 4. A főpénztáros jelentése. 5' Pályatételek kitűzése. 6. Indítványok. — Könyörgő körmenet. A szekszárdi kath. templomokból Szentháromság vasárnapján folyó hó 30-án reggeli 7 órakor könyörgő kör­menetet vezetnek a kies fekvésű Remete kápol­nához, hogy kérjék a boldogságos Szüzet, Ma­gyarország pátrónáját ebben a rettenetes világ háborúban. — Hol nyaral romániai nagykövetünk? Magán diplomatáink számára talán érdekes kom­binációkat fog nyújtani az a hir, hogy gróf Cernin romániai nagykövetünk az idén a román királlyal együtt nyaral Szinajában. — 32 fillér egy liter kukorica. A szek­szárdi piacon egy liter kukoricát 32 fillérért áru­sítanak, ami métermázsánkint 40—42 koronás kukorica árnak felel megi A kormányrendelet szerint pedig a kukorica maximális ára méter­mázsánkint 27 korona. Ezt azonban nem látja meg senki. Pedig egy pár száz koronás birság igazán jótékony hatással járna. Igaz, akkor nem vinnék a piacra a kukoricát. Azonban ezen a rekvirálással könnyű segíteni. Hogy pedig jószág­tartó, baromfit nevelő közönség kisebb mennyi­ségű kukoricaszükségletét kielégíthesse, nagyon üdvös és szükséges volna, ha az Országos Gaz­dasági Bizottság által lefoglalt kukoricából ható­sági utalványra a megfelelő törvényes árban a város árusíthatná éppen úgy, mint a hatósági lisztet. — Házasság. Kiss Lajos tart. főhadnagy, kir. törvényszéki biuó Tolnán házasságot kötött Gyöngyös Paula polg. leányiskolái tanítónővel, Perler Mátyás káutoi tanító, lapunk munkatársé nak leányával. ­— Záró ünnepélyek. A szekszárdi polgári fiú- és leányiskola növendékeinek folyó hó 30 án, vasárnap lesz . Te Deum után a záróünnepélyük, mely alkalommal kiadják a bizonyítványokat, jutalmakat és ösztöndíjakat. — Ezen a napon d. e. 10 órától 12 óráig és délután 4 tői 7-ig tekinthető meg a polgári leányiskolával kapcsola­tos továbbképző növendékeinek kézimunka kiállí­tása is a Hradek-házban, az izraelita iskolával szemben. — Sebesülések. Dr. Kovács László kadét, Kovács Dávid tanár és Kovácsné Nagy Lujza igazgató fia Opatovnál és Mihalooich Dénes zászlós a Kárpátokban megsebesültek. Mindketten most már túl vannak a veszélyen. — Államsegélyek. A vallás- és közoktatás ügyi miniszter Németh István várongi róm. kath. kántortanitónak 1914 március 15-től évi 300 korona fizetéskiegészitési államsegélyt folyósított, Schröder Rezső lengyelé róm. kath. tanítónak pedig előléptetése folytán újabb 200 korona államsegélyt utalványozott. — A 18 és 43—50 éyes népföl kelők felhívása. A király elrendelte a 18 és 43—50 éves népfölkelésre kötelezettek felhívását. Ezen népfölkelőknek bemutató szemléjét a honvédelmi miniszter később fogja közhírré tenni. — Menekültek. Múlt szombaton több száz menekült érkezett a vonaton Szekszárdra, akik a polgárilag kiürített Pólából internáltattak, — A főszolgabiróság a menekülteket Sárköz köz­ségeiben helyezte el, ahol a szerencsétleneket a lakosság szívesen fogadta be. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY — Egy baka levele a harctérről. Egy a hazáért kitartó hűséggel harcoló magyar baka érdekes levelét, melyet ő rímekbe szedve kül­dött feleségének, közöljük az alábbiakban. írom I levelet Kincses Zsuzsannámnak Kincses Estván Gábor hites asszonyának, Kedves feleségem, te drága virágszál Remélem e pár sor egészségben talál, Jól viseljed magad, ne legyék rád panasz, Uj fejrevalót kapsz, ha szép lesz a tavasz. A malacot add el, ha nincs ennivaló. Vagy tán ád gabonát hitelbe a zsidó ? I De hogy ha nem adna, hajtsd be a vásárba, Húsz pengő forintot ér akkor is párja. Örülök, hogy jó friss, egészségben vagytok, Köszönöm Virágom, megkaptam a pakkot, A szép szál hazait a hogy kézbe vettem. Én bizony mindjáit is falatozni kezdtem, De tán a paprika szökött a szemembe, Hogy a könnyem csordult lassacskán peregve, Hazagyüvök Rózsám, gyöngyvirágos karddal. A sisakom mellett lengő darutollal. A blúzomon kívül nagy. medáliával A lajbimon bévül érted égő lánggal. Héj. csakhogy ám addig cifra bál lesz itten, Szétütünk a muszkán, úgy áldjon az Isten! Bíró uramékat, meg a komáékat, Mihály sógort, meg' a napamasszonyékat, Két szemét kirívó jó öreg szülémet, Mindőtökei — szóval szépen köszöntelek'. Levelem bezárom, sírig ölel csókol A te hitves urad : Kincses Estván Gábor. — Elrejtett százasok. A napokban Szek- szárdon történt, hogy egy sárközi jó magyar polgár állított be az egyik pénzintézetbe és nagy ti.szte8ségtudással előadta, hogy ő is jegyezni akar a hadikölcsönre. Erre 37 vadonatúj régi százast olvasott le, amelyek a láda fiából kerül­tek elő, ahol eddig rejtegette. Nagyot nézett az öreg, mikor tudtára adták neki, hogy a százasok már rég kimentek a forgalomból. A vezérigaz­gató telefonon fordult az Osztrák Magyar Bank­hoz, ahonnan csakhamar meg is jött a válasz, hogy a ládában felejtett, százasok levonással a nemzeti kölcsönré elfogadhatók. — A* Anker élet- és járadékbiztosító társaság. Wien ben 1915 május 15-én tartotta rendes közgyűlését. A lefolyt év előterjesztett számadási jelentése szerint 12386 kötvény állít­tatott ki újonnan 68.154,493 K 32 f. tőkéről és 180.334 K 16 {f. járadékról. A biztosítási állo­mány az 1914. év végén 91516 szerződéssel 615. 634,491 K 90 f. tőkét és 2.173,820 K 75 fillér járadékot tét ki. A számadási évben a bevételek 36.876,685 K-ra rúgtak. Az összes vagyon 219. 4-12,920 K 49 f. A biztosítottak részére 1914. évben . kifizetett összegek 23 586,615 K 30 f-t tettek ki. Az évi felrsleg az egyes nyereség osztalékkategoriák eredményének beszámításával 3.054,084 K 17 f.: ebből a halálesetre nyereség- részesüléssé biztosítottak javára 2.004,621 K 76 f. esik. A részvényesek 480.000 K-át (részvé­nyenként mint az előző évben 240 K át) kapnak a tartalékok javára 300'000 K. utaltatott át. A társaság tulajdonában levő értékpapírokon szen­vedett újabb árfolyamveszteség a folyó számlából teljesen fedezhető volt, úgyszintén az összes 1914 december 31-ig bejelentett hadikárok. A létező árfolyamveszleségi és háborubiztositási tartalékok érintetlenül rendelkezésre állanak most is. A nyereségrészesüléssel kötött halál- eseti- és vegyes biztosítások üzetnszámlájának feleslegéből a biztosítottak javára az 1914. évre nyereségosztalék gyanánt kifizetésre kerül: és pedig A osztalékterv szerint (régi számla) az évi díjnak 40 százaléka A osztalék terv szerint (uj számla) 20 százalék és B osztalékterv szerint a biztosítási tartara mérvéhez képest egy ávi díj 42 százalékig terjedő nyereség osztalék. Az igaz­gatótanácsba gróf Hoyos Szaniszló újra be­választatott. — Halálozások. Bajusz János nyug. m. kir. posta- és tavirda főtiszt, 1848-as honvéd, az arany érdemkereszt tulajdonosa, 83 éves korában Pestújhelyen folyó .hó 16-án elhunyt. Bajusz Árpád dombóvári járási kir állatorvos édes atyját gyászolja benne. — Précsényi Sándor pálfai ref. tanító május 2 án meghalt. özv. * Totth Istvánná szül. Simon Bella szekszárdi urinő, ki Ida leáoyának, Huszár Károly adonyi főszolgabíró nejének látogatásán volt pár hét óta Adonyban, folyó hó 26-án dél után 4 órakor ebéd utáni pihenése közben 78 éves korában váratlanul elhunyt. Temetése 28 án volt Adonyban. Halálát kiterjedt rokonság, köztük Dr. Schvatz Antalné született Totth Klementin, Huszár Károlyné szül. Totth Ida, özv. Mányoki Kornélné szül. Totth Sarolta és dr. Totth István fővárosi ügyvéd, több unokája és dédunokája gyászolják. — Agyonlőtt betörő. A eikói postát, mint múlt számunkban megírtuk, kirabolták. Német- bolyban a csendőrök elfogták Sárközi András cikói illetőségű cigányt, akit vasba vertek ugyan', de azért mégis meg akart szökni. Az egyik csendőr erre a betörő cigányt agyonlőtte. A fiatal cigány Telkét sok bűn nyomta s ő hozta a postára a nagy betörő bandát is, melynek tagjait már biz­tos nyomon üldözik. — Hirtelen halál. Pál István őcsényi lakos folyó hó 23 án délután eltávozott hazulról, hogy pünkösd másnapjára a határban levő halas­tóból egy főzet halat vigyen haza, azonban ha­lászat közben szivszélhüdés érte. Hozzátartozói másnap akadtak reá a vízpartján fekvő hullájára. — Egyházi beszédek. Szappanos Gyula alsónyéki ref. lelkész, a „Tolnamegyei Reformá­tusok Lapja“ szerkesztője „Istenre bízom maga­mat“ címen, egyházi beszédet adott ki. A jeles, vallásos és hazafias beszédek 3 koronáért meg­szerezhetők a szerzőnél, aki a tiszta jövedelem felét jótékonycélra forditja. — Az agráriusok mesterkedése, Kétség­telen, hogy a kormány a jövő évi termést {le­foglalni szándékozik, mert máskülönben a jövő évi termést is részben elrejtik, részben a gazda­gok bekamarázzák és a nagyközönség élelmezése még drágábban és hiányosabban történhetik. — Azonban a háborúban kipróbált hazaftságu agrárizmus nem nyugszik és mindent elkövet, hogy a jövő évi termést a szabad kereskedelem — igazabban, a féktelen kenyérspekuláció szá­mára valahogy megszerezze. A kormány engedé­kenysége e téren, a háború második esztendejé­ben, végzetes volna az egész monarchiára. — Nem hivatalos magyar találmány a Kolumbus tojás, az már bizonyos. Magyarnak magyar lehet, mert eléggé egyszerű paraszti ész­járásra vall, — amely egyenes, eredményes és legrövidebb, — de hiányzik belőle a hivatalos akkurátusság. A valószínűleg pár napra szünetelő postavonat ügye ennek fényes példája. Mivel a személy- és posta forgalom Sárbogárd—Bátaszék között szünetel, — ez a hivatalos ész nem tudott utat-módot találni arra, hogy e vonalszakaszon mégis csak közlekedő teher és hadi vonatokon egy kocsi sarkában elhoznák Szekszárduak leg­alább a postáját. Ennyi méltányos elbánás sem jutott ki Szekszárduak. Most aztán kénytelen a szekszárdi postahivatal a régi jó időkre emlé­keztető forspont határját hajnalban elindítani Bátaszékre, hogy aztán délutánra kelve idő érjen Szekszárd póstás zsákja, mely pedig a közben orrunk előtt elsétáló vonatok bármelyikén három­szor is ideért volna Bálaszékről. — Minden iga* magyar embernek fel­tétlenül el kell olvasni a „Magyar Ujság“-ot a legjobb és legolcsóbb napilapot. Szerkesztik: Bö­szörmény Géza és Böszörmény Zoltán. A Magyar Újság a magyar hirlapirás legeredetibb szenzá­ciója, a háború hu tükre, független és radikális. A Magyar Uj^ág mindenkinek meghallgatja a pa­naszát és minden igaz közérdekű dolgot raegir. . Előfizetési ára: fél évre 7 korona. Egy évre 13 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Szerecsen utca 5. szám. — „Szanitéc44 íneutőszer a piaci drágaság ellen. Állandó rovatot lehet az élelmezési mizériák­nak nyitni s nagyon igaz, hogy az ilyen ujságbeli jeremiádáknak semmi baszna nincs Szekszárdon. Ez pedig baj, mert bizonyos piacra nem járó gondtalanok, bizonyos küzigazgató és rendcsináló hivatalok az ilyen ujságbeli panaszok folytán sze­rezhetnek tudomást arról, hogy minő bajok van­nak s hol van’ szükség a segítésre szorult köz­érdek megóvására. Mert mégis csak a hatósági intézkedés enyhíthet a bajon óc n-’m a fogyasztó közönség éhségsztrájkja, amit csak a teli kam ráju doktrinär nélkülöző ajánlhat drágaság elleni 1szanitéc« mentőszer gyanánt. Mert való igaz, hogy a drágaság fokozásában a közönség egy része is hibás Azonban melyik része? Az a kis rész, amelyik bírja a hazárd árakat, amelyik a 6 koronát épp olyan könnyű szerrel kivágja erszényéből, egy pár csibéért, mint a 8 koronát, vagy a 10 koronát, szóval, akiknek jól jött ez a kis háboru, ez a kis katonaság, mely utóbbi maga is fizet mindenért bármily magas árat. De a publikum másik nagyobb része, az ipari mun­kások, kisiparosok, beamterek, á nem háborús forgalmi üzlet csinálók, a fogyasztók zöme, a kiknek békében is minden hetedik nap jutott egy 2 koronás csibe, vagy 1 korona 60 filléres hús az asztalukra, azok már régen sztrájkolnak annyiban a magas árak ellen, hogy már hónapok óta legfeljebb tojásban veszik magukhoz a ba­romfi húst, de most már igy sem, mert dacára a kormány tojás kiviteli tilalmának, a különféle élelmiszer üzletkörökből kiesett közvetítő kereske­delem szenvedélyesen gyűjti 11-12-14 fillérjével a tojást és igy ettől is elesik a közönség. A tojás­spekulánsok pedig gyúrják a kormányt, hogy minélsjnagyobb kontingensre engedélyezze a kivi­telt. És ez igy van a tejfélékkel, a zöldségfélék­kel, mindennel, mert a lelketlen pénzvágy kor­látot nem talál maga előtt. Szóval két hétig bi­zony azoknak kellene sztrájkolni a piacon, akik nem szorultak rá a sztrájkra. Ilyen vértanú- ságot pedig még nem produkált a világ. Erélyes hatósági rendszabályokra van itt szükség. — Adakozzunk a Vöröskereszt Egylet­nek ! Segítsük a hadbavonultak családjait és az elesettek hozzátartozóit!

Next

/
Oldalképek
Tartalom