Tolnamegyei Közlöny, 1915 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1915-05-09 / 19. szám
2 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1915 május 9. Most végjük számításba az állam által kifizetett uiilliárdokat, a mindenféle forgalomban rohamosan jelentkező pénzszaporulatot, önnragától áll elő a következmény: az a forgalomba jött nagy pénzmennyiség természete szerint újból a forgalomba kívánkozik, mert a pénz a forgalom nélkül, poshadt, testetlen jószág, magában való érték nélkül. Sok igazság van abban a magyar közmon dásban, hogy: akinek pénze van, esze is van. Jelenti ugyanis ez azt, hogy a pénzzél, ésszel kell élni, hogy megkeresse a pénz tulajdonosa azt az utat-módot, amely az ő pénzének a legjobb biztosítékot és legnagyobb jövedelmezőséget nyújtja- ... Es itt látjuk mi a második hadi kölcsön sikerének a legfontosabb momentumát. Azzal ugyanis tisztában van mindenki, hogy mint minden, az életünk, jövő sorsunk, foglalkozásunk, állampolgári jogaink és politikai helyzetünk, úgy a kedvező háborús konjunktúrák között összehalmoz9tt pénzrakásunk értéke, realitása is a háború sikeres befejezésétől függ- Ha a háborút — amiben kétségünk nincs — végig küzdjük és teljes sikerrel befejezzük, akkor lesz csak valóságos értéke a mi pénzünknek, sőt akkor folytatódik további vagyonosodásunk. Mert mi lesz a második kölcsöa nyújtásakor? A magyar állam több ezer milliárd vágyó nával és intézményes szervezetével garantált kötvényeiért odaadjuk felhalmozott és magában nem produktiv pénzeinket, az abszolút jó papírok 6 százalékos kamatot hoznak, amely kamatok eddig legtöbbnyire a külföldi nagytőkések zsebébe vándoroltak és pár hónap múlva a második hadi kölcsön milliárdjai is ismét vissza folynak hoz zánk, közgazdaságunkba és várják újból a to vábbi hasznosítást. Ez üzlet és mivel nemcsak hazafiság, de üzlet is, feltétlen megértésre talál azok között, a kiknek pénzük van. A második hadi kölcsön alkalmával ezért nem csak a 6 százalékos kamattal párosult hazafi- ságra nem kell appellálni, de még az államkölcsön, állampapír fogalmát sem kell magyarázni, mert hisz az első kölcsön alig egy hetes jegyzési ideje után még különösen a földbirtokos polgárság részéről oly sok volt a lekésett jelentkezés, hogy éppen ebben a társadalmi rétegben már hónapok óta várják és előre számítanak rá, hogy a publikálandó második kölcsön kötvényeibe helyezhessék el pénzeiket. íme, amit a béke ideje nem tudott elérni, a hábor megtette: a magyar paraszt nem csak a világ első katonája, de van olyan jó üzletember is, mint couponnyiró, értékpapírból élő angol, vagy francia'pénzüzér. A rn.iisodik badi kölcsön biztos és fényes sikere ezt elég értelmesen fogja ellenségeink előtt dokumentálni e, I. Búcsúbeszéd. Dr. Fent Ferenc apát-plébános, kér. esperes, szentszéki ülnök a városunkban állomásozó, I. Vilmos német császár nevét viselő 34. gyalogezred menetzászlóaljához múlt szerdán az alábbi magasszárnyalásu búcsúbeszédet intézte: Kedves katonák l Őfelsége, a koronás apostoli király és a haza parancsszava nemsokára a harctérre szélit benneteket, hogy teljesítsétek a legnehezebb, de egyszersmind legszebb, legmagasztosabb köteles séget, a honvédelem nemés kötelességét. Csak az mondható igazán becsületes embernek, csak az bírhat nyugodt lelkiismerettel és tekinthet büszke öntudattal embertársai szemébe, aki a kötelesség- tudást legelsőrangu követelménynek tartja és ehhez képest azon kötelességeket melyek állásából és hivatásából kifolyólag reá háramlanak, híven, vonakodás nélkül, lelkiismeretesen teljesíti, nemcsak akkor, mikor a kötelességteljesités könnyű és élvezetes, hanem akkor is, ha súlyos terhet rak vállaira és nehéz áldozatokkal jár. És minél fon tosabb, minél életbevágóbb érdekek fűződnek egy ember hü kötelességteljesitéséhez, annál inkább a becsület kérdése az, hogy az illető abban semmi mulasztást el ne kövessen és feladatának minden ereje meg feszilésével eleget tegyen. Ti reálok, kedes katonák, katonai hivatás toknál oly végtelenül fontos, annyira életbevágó kötelességek nehezednek, hogy fontosabbak és életbevágóbbak el sem képzelhetők. Mert hiszen- mi a ti kötelességtek, minő feladatot ró reátok katonai hivatástok | Az lesz igen szép, de igen nehéz kötelességtek, hogy szent lelkesedéssel, bátorsággal, halálra kész elhatározással szivetekben és fegyverrel kezetekben szembe szálljatok ellenségeinkkel, kik vakmerő módon hazánk ellen támadtak, hogy megalázzanak, letiporjanak bennünket, megfosszanak attól az áldott szabadságtól, melynek birtokáért apáink oly sokat küzdöttek s hatalmuk alá hajtsák magyar hazánknak őseink vére által oly sokszor öntözött drága földjét. Az a feladat háramlik reátok, hogy ellenségeinknek ezen gonosz célját meghiúsítsátok és vitéz fegyvereitekkel arra kényszeritsétek őket, hogy legyőzötten békéért könyörögjenek s soha többé ellenünk támadni ne merjenek. íme tehát, a haza szabadsága és virágzása, a magyar nemzet jóléte és boldogsága függ attól, hogy ti miként teljesítitek kötelességeiteket. Ha ti, kedves katonák, összes bajtársaitokkal együtt megingathatatlanok lesztek a kötelességtudásban és mindazon veszedelmek dacára, melyek a csaták tüzében élteteket és testi épség- teket fenyegetni fogják, rendithetetlen bátorsággal és férfias elszántsággal feleltek meg köteles ségeiteknek ; akkor nem lesz földi hatalom, mely fölöttünk győzedelmeskedjék, akkor fényes diadalok fogják ékesíteni fegyvereiteket és Magyar- ország történelmében aranybetükkel lesznek meg örökítve a ti vitéz küzdelmeitek. Mivel tehát, kedves katonák, ily végtelenül fontos, az egész országra és nemzetre nézve oly életbevágó érdekek fűződnek a ti kötélességtel- jesitéstekhez, azért reátok nézve a becsület kérdése, hogy abban soha egy pillanatra meg ne inogjatok, abban legkisebb hanyagságot vagy mulasztást magatoknak meg ne engedjetek. Csak akkor számíthattok honfitársaitok becsülésére, önmagatokat is csak akkor tarthatjátok becsületes embereknek ha Isten segítségével majd épségben kerültök vissza a háború befejezte után elhagyott otthontokba, csak az esetben tekinthettek majd vissza nyugodt lelkiismerettel és büszke öntudattal a harcok tüzében kiállott nehéz küzdelmeitekre, ha kötelességeitekről egy pillanatra sem feledkeztek meg s azokat mindig úgy teljesítitek, hogy senki abban gáncsolni valót ne találhasson. Annál is inkább a becsület kérdése ez reátok, mert hiszen szent esküt fogtok ma tenni a mindenható, mindentudó és végtelenül igazságos Isten nevére, hogy a király és haza iránt való hűségben mind halálig állhatatosak maradtok, hogy ezredetek szeplőtelen zászlójának becsületét, mely egyszersmind a ti becsületetek, véretek ontásával is megvédelmezitek, hogy vezetőiteknek, elöljáróitoknak parancsait, ha még oly nagy áldozattal jár is, készségesen megtartjátok, egyszóval, hogy katonai kötelességeiteket minden körülmények között a legnagyobb pontossággal és lelkiismeretességgel teljesíteni fogjátok. Jaj a kötelességszegőknek, de százszorosán jaj azoknak, kik esküvel megerősített kötelességeik teljesítésében követnek el hűtlenséget, mert az ilyenek egyenesen az Isten böszuálló . haragját hivják ki maguk ellen, pedig nincs rettenetesebb, mint ha maga az Isten sújt le az emberre büntető ostorával, melynek fájdalmas csapásaitól sem furfang- gal, sem okoskodással, sem semmiféle ügyeskedéssel nem lehet menekülni. Éppen azért, kedves katonák, legyetek hívek kötelességeitek teljesítésében, eskütök megtartásában. Magatok is tudjátok, hogy a harctéren, a hova nemsokára el kell mennetek és a hol a halálnak oly bő aratása van, amilyen a világ fennállása óta még egyetlen háborúban sem volt, sok szenvedés, nehéz küzdelmek és fáradalmak várakoznak reátok, hogy majd olyan nélkülözéseknek lesztek kitéve, aminőket eddig e sem tudta Ok képzelni, sőt lépten-nyomon fenye-1 get majd benneteket a veszély, hogy véretek pirosra festi a földet és meghaltok a haza védelmében, de azért el ne csüggedjetek, bátorságtokat el ne veszítsétek, kötelességeitek teljesítésében el ne lanyhuljatok, mert hiszen mindezen megpróbáltatásoknak és veszedelmeknek a harctéren kö telességszegés esetén is ki lennétek téve, másrészről ne feledkezzetek meg arról, hogy a legvéresebb harcban S3m esik el mindenki s igy mindnyátokat egyenkint biztathat az édes remény, hogy baj nélkül kerültök ki a veszedelmekből. Férfiasán, bátran harcoljatok tehát, hiszen a közmondás azt tartja, hogy bátraké a szerencse. Ezt a szerencsét pedig iparkodjatok magatoknak az által biztosítani, hogy benső buzgalommal ajáijátok be magatokat az Isten oltalmába, kérjétek ki az ő mindenható segítségét, melyet el is fogtok nyerni, ha ti is megadjátok mindenkor az Istennek, ami az Istené s őt soha semmi sértéssel meg nem bántjátok. S vájjon ki árthatna nektek, ha az Isten segítsége veletek lesz | — Talán az ellenség ? — Az le nem győzhet, ha az Isten nem akarja! Talán ellenséges golyó V — Az el nem talál, ha az Isten nem akarja? Talán ellenséges szurony ? Az át nem ütheti testeteket, ha az Isten nem akarja! Talán a hideg, éhség, fáradság? Ezt mind ki fogjátok bírni, ha Isten úgy akarja ! Tehát bátran és híven előre a királyért és hazáért 1 Mi pedig fájdalmas szívvel válunk el tőletek s azon őszinte jó kívánsággal bocsájtunk el benneteket városunk falai közül, hogy az Isten áldása vezéreljen, védjen, oltalmazzon benneteket és vezesse minél fényesebb győzelemre fegyvereiteket. -— Amen. KÜLÖNFÉLÉK. — Kinevezés. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter Tarlós János máv. iródatisztet, Tarlós János szekszárd-újvárosi róm. kath. igazgató- tanító fiát a IX. fizetési osztály 3 ik fokozatába hivatalnokká nevezte ki. — Káplánküldés. A pécsi megyéspüspök Bende József ideiglenes kisvaszari adminisztrátort Bátaszékre küldötte káplánnak. — Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Rácz Ferenc dr. pécsi és Egry Aladár dr. szombathelyi kir. törvényszéki] jegyzőket kölcsönösen áthelyezte. — Tiszti vizsga. Szabó Dezső festőművész, Szabó Ferenc szekszárdi nyug. főgimnáziumi tanár fia és Steinsdörfer József szekszárdi hitelbanki könyvelő, Steinsdörfer József védgáti pénztáros fia, sikerrel letették . az önkéntesi tiszti vizsgát. — Katonai kitüntetés. Bedő József, 69. gy. ezredbeli zászlós, Bedő Simon ujdombóvári állomásfőnök fia, a háború kezdete óta most már a harmadik harctéren harcol. Úgy délen, valamint Orosz-Lengyelországban számos ütközetben vett részt, mig most a kárpáti hadseregben van ezredével beosztva. Megfontolt, határozott és bátor fellépésével és magatartásával kezdettől fogva bírja felebbvalóinak elismerését és bizalmát. Már önkéntes korában gyakran küldték igen fontos, sok körültekintést igénylő és gyakran veszedelmes járőrparancsnoki szolgálatokra, kinevezése után szakaszparancsnok lett, sokszor kellett azonban az egész századját vezényelni. És épen századparancsnoki minőségben tüntette ki magát különösen április 2 án a Lupkov körüli harcokban, amidő.n századjábal 130 sebesületlen orosz foglyot ejtett és nekik halottakban és sebesültekben több mint 300 főnyi veszteséget okozott. Ezen hősies cselekedetéért a hadvezetőség Bedő Józsefet az I. oszt. ezüst vitézségi éremmel jutalmazta meg. — Hadnagyi kinevezés. A király Jásek Sándor vármegyei aljegyzőt népfelkelő hadnaggyá nevezte ki. — Uj plébános. Zichy Gyula gróf pécsi megyéspüspök az Auerbach József kisvaszari plébános elhunytáVal megüresedett plébániára Gartner Elek bátaszéki káplánt nevezte ki. — Tábori mise és a katonák esküje. A szekszárdon állomásozó 34. gyalogezred négy menetszázada részére múlt szerdán d. e. 9 órakor a vásártéren felállított, virágokkal díszített oltár előtt tábori szentmise volt, melyet dr. Fent Ferenc apát-plébános végzett óriási közönség jelenlétében, aki mise után, lapunk más helyén olvasható, szép búcsúbeszédet intézett a hadbavonuló katonákhoz. Ugyancsak lelkesítő beszédet tartott a katonáknak Sartory százados is, mig az esküt Klieber Ádám százados olvasta fel. A felesküdött századok folyó hó 6 án, 7-én és 8 án vonultak a harctérre, — Batthyány Tivadar gróf, a szekszárdi kerület képviselője, mint örömmel értesülünk, annyira meggyógyult sokáig húzódó súlyos betegségéből, hogy most már újból részt vehet a politikai és társadalmi élet megtisztitásában. Múlt kedden nagyarányú beszédet mondott a kép- viselőhízban az indemnitási javaslat tárgyalása alkalmából. Jelezve azt, hogy némely dolgokról ma, bár kötelesség volna, nem lehet beszélni, mélyreható bírálat alá vette a kormánynak a háború alatt folytatott működését. Figyelmeztetett arra, hogy nem tanácsos bevárni a választójog kérdésében a háborúból visszatérő néptömeg jogkövetelő kitörését, jobb lenne már most defe- rálni annak, ami jog, ami igazság. A hazatérő nemzetnek már készen kellene találni az általános, egyenlő, titkos választójogot. Meggyőzően fejtegette a rokkantak bőkezű ellátásának elengedhetetlen voltát. Sürgette az állami alkalmazottaknak a háború idejére drágasági pótlékkal való segítését. Ostorozta a cenzúra túlkapásait. Utalt az Ausztriával kötendő kiegyezés közeli lejártára, kifejtette, hogy a kiegyezést csakis az önnálló vámterület és az önnálló bank alapján tartja lehetőnek. Teleszky pénzügyminiszter egy közbeszólására az aranyfedezet kérdésében azzal vágott vissza Batthyány, hogy erről az arany- fedezetről hazafisága tiltja most beszélni. Behatóan ismertette a háborús német irodalmat, amelynek tendenciája a.legkevésbbé sem kedvező hazánk szabad, önnálló, független fejlődésére. — Követelte a progresszív adózást és az ország iparosítását, mert a háború után csak ezek segítségével lehet majd a ránk zuduló 1 nagy terheket elviselni. — A beszéd minden oldalon nagy hatást keltett s a szónokot párthívei lelkesen ünnepelték. — Tanitóválasztás. A mecséri róm. kath. iskolaszék a megüresedett tanító állásra Keller János nagyvejkei rk. tanítót választotta meg.
