Tolnamegyei Közlöny, 1915 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1915-03-14 / 11. szám
XUH. étfioivam. 11. szóm. Szekszárd. 1915. március 14. Függetlenségi és 48-as politikai hetilap Szerkesztőség Bezerédj István-utca 6. sz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendök. Telefon 11. Kiadóhivatal Telefon 11. Molnár-féle nyomda r.-t., hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézendök. Felelős szerkesztő Főmunkatárs BODA VILMOS HORVÁTH IGNÁCZ Megjelen hetenként egyszer, vasárnapon. Előfizetési ár: Egész évre 12 K, Vs évre 6 K, ‘/4 évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 korona, további sor 30 fillér. — Nyilttér: garmond so ronként 40 fillér. Rabok — katonák. A köznép gyermekei készségesen elismerik, hogy napjainkban a szabad honpolgárokat rang, vallás és állapot különbsége nélkül behívják hadi szolgálatra ; hogy herceg, gróf, báró, főispán, alispán, törvény- széki urak, ügyvédek, tanárok, magok úgy, mint fiaik egysorban küzdenek a haza védelmeért az ő fiaikkal s olvassák a kétfil- léres újságokban, hogy azok közül is számosán hősi halált haltak már, akár a saját fiaik. S ebben megvan az igazság, ez rendben van. De tapasztalásom szerint egy dologgal nem tudnak kibékülni és ez az, hogy miért nem sorozzák be a rabokat is katonának ? „Hát a becsületes emberek becsületes fiai valók csak az ágyú s puska csöve elé áldozatnak? — mondta minap egy eléggé értelmes és jóindulatú, katonaviselt hívem — ellenben az, aki világéletében rabolt, gyújtogatott, gyilkolt s ha kiszabadul, többnyire élőiről kezdi a gonosz életet: az a fegyházban nyugodtan tölti napjait, jól él az ország kontójára és fittyet hány minden világháborúnak? Hát ez is igazság ? Miért ne lehetne ezeket is hadba szólítani, hogy ők is teljesítenék honpolgári kötelességöket a haza védelmében úgy, mint a becsületes ember gyermekei?“ S ez az én, ilyképp indignálódó hívem — kérdem szeretettel— nem jár-e legalább is közel az igazsághoz? Mintegy habozva s tétovázva irom le e szavakat, mert nem lévén jogász, nem tudnék megfelelően számot adni róla, hogy hát a rabok tulajdonképp miért is nebánts- virágok a hadi szolgálat tekintetében ? De a magam laikus esze szerint Ítélve, nem találnám abszurdumnak, ha a fegyverforgatásra alkalmas rabokat — pedig eddigi bűnös foglalkozásuknál fogva nagyrészt alkalmasok — szintén besoroznák, hogy hadd tennék ők is, mint becsületes emberek, kockára életűket a becsület mezején; hadd tehetnék a haza szent ügyének szolgálatában, tehát megengedett, sőt dicséretes módon azt, mit eddig bűnös mordon tettek — gyilkolhatnának. Ölhetnének szerbet, muszkát kedvök szerint. S ha az a fegyenc a háborúban elesik, hát — elesik, mint sok ezernyi becsületes ember. Nagy részéért nem is lenne nagy kár. Ha pedig épkézláb kerül vissza a hadi szolgálatból : el lehetne neki engedni katonáék- nál szerzett érdemeihez képest vagy részben vagy egészen a reá itéletileg kiróyott büntetésnek hátralevő idejét. Igénytelen véleményem szerint nem volna benne lehetetlenség, hogy az országgyűlés ily értelmű törvényt alkotna. Mily sok tanító helyét pótolhatnák ezek a kétes ekzisztenciák, hogy amazok megmaradhatnának nagy fontosságú polgári hivatásuk mellett és nem kellene a közoktatás ügyének oly beláthatatlan nagy kárt szenvednie! Avagy talán attól tartanak a törvényhozás köreiben, hogy Illává, Vácz stb. hírhedt „üínök“-ei megmételyeznék erkölcseiben a. hadsereg tisztességes elemeit is? Meglehet. Nagyon hálás lennék a tekintetes jogász-szerkesztő urnák vagy egyéb céhbeli jogászoknak, hogyha engem ebben a tárgyban felvilágosítani, illetve már-már békét- lenkedő híveimet ez irányban megnyugtatni, esetleg imitt fejtegetett eszmémnek — ha ezt életrevalónak találják — első sorban az országgyűlési képviselő urak között propagandát csinálni méltóztatnának. Törvényszéki birák és ügyészek volnának erre a leghivatottabbak. Azzal, hogy felvetettem ezt a gondolatot a köz porondján, lelkiismeretem su- galma szerint nem miveltem semmi rosz- szat; sőt talán inkább hasznos dolgot cselekedtem vele. — Kíváncsian várom és kérem a szives hozzászólást. Öreg plébános. Távirataink. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Sikereink a Kárpátokban. Budapest, március 12Orosz-Lengyelországban és Nyugat-Galiciá- ban csapataink helyzete újonnan elfoglalt állásban még inkább megszilárdult. — Az ellenség támadásai nem ismétlődtek. — A Pilica melletti inoplodznál tüzérségünk tegnap rövid heves ágyú harc után több ellenséges üteget elnémított. A Kárpátokban a cisna—baligródi ut mentén csapataink elkeseredett harc után elfoglaltak egy helységet és a szomszédos* magaslatokat a nap folyamán sürü hóförgetegben megtisztították az ellenségtől. Eközben nyugatról a szomszédos szakaszon erős ellenséges támadás meghiúsult. Az arcvonal többi részén a Kárpátokban, valamint Délkelet Galíciában különös esemény nem történt, mivel a hóvihar egész napon át tartott. Cserno- vitztól északra nyugalom van. — A déli harctéren hosszabb idő óta semmisem történt. A mon • tenegrói határon helyenkint jelentéktelen csatározások folytak. — Höfer. Mindennap sok ezer oroszt fognak a németek. Berlin, március 13. A nagy főhadiszállás jelenti : Nyugati hadszíntér : Két ellenséges sorhajó, amelyet néhány torpedónaszád kisért, tegpap Westend fürdőre több mint 70 lövést adott le anélkül, hogy bárminő kárt okozott volna. Midőn ütegeink működni kezdtek, az ellenségés hajóraj eltávolodott. Az angolok, akik Neuve Chapelleben megvetették lábukat, ma éjjel többször előretörtek keleti irányban. Visszavertük őket. — Neuve Chapelletöl északra is visszavertük tegnap az angolok gyönge támadásait. A harc azon a vidéken még folyik. A Champagneban általában nyugalom volt. A Yogézekben erős hófúvás miatt a harci tevékenység csak csekély mérvű volt. Keleti hadszíntér: Az augusztovi erdőtől északra az oroszokat megvertük. Csak gyors eltávozásuk Grodnó felé menthette meg őket a teljes vereségtől. Itt több mint 4000 ezer oroszt fogtunk el, köztük 2 ezredparancsnokot és 3 ággut és 10 géppuskát zsákmányoltunk. Augusztov vidékén is megkezdte az ellenség a Grodnó felé való visszavonulást. Osztrolenkától északnyugatra támadásban 3 orosz tisztet és 220 főnyi legénységet foglyul ejtettünk. Prasznysztól északra és északnyugatra támadásaink előbbre haladnak. Itt tegnap több mint 3200 hadifogoly maradt a kezünkben. Az oroszok hivatalos jelentéseikben két nagy győzelmet tulajdonítanak önmaguknak : a grod- nőit és a prasznyszit. Mind a két csatában — mint mondják — 2—2 német hadtestet vertek vagy semmisítettek meg. Ha az orosz legfelső hadvezatőség komolyan ebben a véleményben volt, akkor a legutóbbi napok eseményei csapataink harcoló erejéről bizonyára más «fogalmat szereztek nekik. A Grodnóból kiinduló támadásuk az augusztovi erdőn át, amelyet akkora ékesszólással hirdettek, nemsokára meghiúsult. Hogy az ott eló- nyomult csapataik mit tapasztaltak, az kitűnik mai jelentésünk első mondataiból. Prasznysznál csapataink az ideiglenes kiürítés után ismét 4 kilométernyi távolságra állunk a várostól északi irányban. Mióta a városból kivonultunk, I Visztula és Orzyc közötti harcmezőn 11,460 oroszt fogtunk el. A legfelső hadvezetőség. Jelentés a kárpáti harcokról. Sátoraljaújhely, március 12. Szerdán dél óta újra erős havazás hire érkezik a Kárpátokból. A harcok az erős havazás ellenére sem szünetelnek azonban teljesen és csapataink állandó érintkezésben vannak az ellen séggel, mely elszenvedett igen nagy veszteségei után-most már leginkább csak éjjel mer támadni. Mi rendszerint tüzérségi tűzzel előkészített helyzet után foglalunk el egy-egy támaszpontot vagy magaslatot. A mi viszonttámadásaink ennélfogva rendszerint sikerülnek is, mégpedig a lehetőség szerint a legkevesebb emberáldozattal. Különösen Cisnától északra sikerült egy hét óta tért nyerni. Egy-egy kilométernyi területért kemény harc folyik. Az oroszok a kapott tartalékok és megerősítések jelentékeny részét már felhasználták. Veszteségeik igen nagyok, a hó és a fagy csak- ugy pusztítják őket, mint ágyúink, gépfegyvereink és puskáink tüze. A mi csapataink, valamint az itt küzdő német erőnk nagyszerű állásokban szinte áttörhetetlen fedezékek mögül verik vissza a különösen éjszakánkint megismétlődő orosz támadásokat. Előreláthatólag még hosszú ideig fog azonban tartani, mig ezeknek a harcoknak győzelmes eredménye szemmel látható lesz. Meghiúsult partraszállitás a Dardanelláknál. Berlin, március 12. A „Lokalanzeiger“-nek jelentik Konstantinápolyból : Az angolok és a franciák megkísérelték, hogy a szároszi öbölből a Dardanllák elfoglalása érdekében csapatokat szállítsanak partra. Amidőn kétezer ember kiszállt, a törökök megtámadták őket és megsemmisítő veszteség mellett kényszeritették, hogy a hajókra visszatérjenek. A feszültség Amerika és Japán között kiélesedett. Berlin, március 12. A londoni „Central News“ jelenti Washingtonból, hogy az Amerika és Japán között közvetítő indítvány elutasítása nem jött váratlanul. A feszültség ez által a két állam között még jobban kiélesedett. Újabb rendelkezéseket várnak arra az esetre, ha a Tokióból Ígért s Kínára vonatkozó japán követelések Washingtonban ismeretesek lesznek. A franciák champagnei kudarca. Amsterdam, március 12. Mint a „Handelsblad“ katonai munkatársa jelenti, a franciák champagnei offenzivája kudarccal járt. — Következtetni lehet ezt a „Temps“ mai vezércikkéből is, mely türelemre inti a francia közönséget s többek között ezeket mondja : Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére.
