Tolnamegyei Közlöny, 1915 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1915-02-07 / 6. szám

2

TOLNAMEGYEi KÜZGON*

A magyarországi Vörös Félhold mozgalom.

„Adakalehben élt egy Mehmed Zia nevű fiatal török kereskedő. Ennek a derék embernek vérzétt a szive és ökölbe szorult a keze, mikor napról-napra arról kellett olvasnia, hogy a fehér cár orosz hajókon ágyukat és lőszereket küld a szerbeknek, hogy azok még eredményesebben • pusztíthassák a magyart. Mehmed Zia elhatározta, hogy ennek gátat vet. összebeszélt egy hasonlóan hőslelkü barátjával, szereztek megfelelő mennyiségű dinamitot és egy csol- nakot és* leeveztek a Dunán Widdin környékéig. Itt az egyik bement Widdinbe kilesni, hogy a legközelebbi orosz szállítmány mikor indul onnan a Dunán felfelé, a másik pedig, maga Mehmed Zia a Duna egyik kanyarulatánál várta az előre megbeszélt jelt.

Megkapván a jeladást, Mehmed Zia a turbánjába kötötte a dinamitot, hogy át ne r;ed- vesedjék, maga pedig beufezott a Duna jéghideg vizébe, ott várván az érkező hajókat. Tisztában volt vele, hogy az orosz szállítmánnyal együtt a. robbanás erejétől elpusztul ő maga is, de szívesen kész volt feláldozni a saját fiatal életét azokért a magyar testvérekért, akiket ezzel a merénylettel megment.

A hőslelkü török ifjú önfeláldozó tette nem kerülhetett végrehajtásra. Egy román csendőrőrjárat észrevette a vízben leselkedő embert és gyanúsnak találván szándékát, váratlanul rajtaütött. Mehmed Zia még izgatottságában sírva megmagyarázta a román csendőrőrmesternek, hogy mi járatban volt, amikor a Duna kanyarulatánál feltűnt az orosz szállitó-flottila és ellentállás, baleset nélkül vitte felfelé Szerbiába a maga halálthozó rakományát. . .“

Bukaresti és konstantinápolyi lapok hozták ezt a megkapó történetet, mely oly közvetlen kifejezője a török-magyar szeretetnek.

Mehmed Zia önfeláldozási készsége azóta már a megindult török-orosz háborúban élő valósággá vált, s a sokszor megtépett, de még ki nem aludt Félhold immár a magyar testvérekkel közös ellenség ellen vitézül hadakozó török katonák győztes fegyvereire veti fénylő sugarait.

Minden rokonszenvünk, a szövetségi érzésnél melegebb rokoni érzés kiséri tehát részünkről a törökök fegyvereit, s ezen rokoni érzésnek adott gróf Tisza István kormányelnök kifejezést akkor, midőn a háborúban megsebesült török katonák gyógyítását, ápolását végző törökországi Vörös Félhold javára hazánkban is országos gyűjtés indítását határozta el. A törökök Vörös Félholdba, ugyanaz, ami a magyar Vörös-Kereszt.

A török Vörös Félhold ápolása alatt álló török katona értünk is szállott hadba, értünk is vérezett'.

A „Nyomdaipar“ cimü szaklapból közöljük. a fennti érdekes közleményt s a magunk részéről is felhívjuk lelkes olvasóinkat, hogy e testvéries és humánus mozgalom sikere érdekében adakozzanak. Az adományok Molnár Mór nyomdaigazgató címére Szekszárdra küldendők. A befolyt adományokat a Pester Lloyd és Az Újság is fogja nyugtázni.

A Vörös Félhold humánus célját teljesen átérezve elsőnek a Tamási Takarékpénztár küldte be adományát.

Eddig a következő adományok érkeztek be

Tamási Takarékpénztár

100Dr. Leopold Kornél

20 —

Dunaföldvári Népbank

10-—

Vay Ferencné (Decs)

10 —

Ferenczy Sándor (Gerjen)

10‘— ,

Lipovszky Adám

ő'tF

Molnár Mór 1

20 —

Hock István

2"—

KÜLÖNFÉLÉK.

— Katonai kitüntetés. A király Vályi Manó dombóvári könyvelőt, a 37. gyalogezred zászlósát, az ellenség előtt tanúsított kiválóan hősies magatartásáért és kiváló teljesítményének elisme| léséül az arany viiézségi éremmel tüntette ki.

— Pápai kitüntetés. XV. Benedek pápa Őszentsége, Zichy Gyula gróf pécsi megyéspüspök előterjesztésére dr. Mosonyi Dénes püs pöki irodaigazgatót, Virán Ferenc paksi plébánost és di. Gijömörey Zsigmond pécsi tanító képzőintézeti igazgatót, tb. pápai káplánokat tb. kamarásokká nevezte ki.

— Főhadnagyi kinevezések. A király Orfjy Gyula dr. szekszárdi ügyvédet, Török Ottó dr. Szekszárd r. t. város ügyészét,- Szily Géza dr. tolnai és Goldfahn Mihály dombóvári ügyvédeket, Tolnay Arthur volt szekszárdi főgimnáziumi tanárt, népfelkelő hadnagyokat főhadnagyokká nevezte ki.

— Kinevezés. A király az igazságügyminiszter előterjesztésére Mehriverth Árpád nagy- kanizsai törvényszéki jegyző, földinket Magyaróvárra albiróvá nevezte ki.

— Nyugdíjazás. Gróf Zichy Gyula pécsi megyéspüspök Tóth Gyula szentlőrindi plébánost, szentszéki ülnököt — saját kérelmére — nyug dijazta és a szentlőrinci plébánia ideiglenes vezetésével Hardy Ernő főgimnáziumi oki. tanárt nevezte ki.

— Elismerés. Colerus gyalogsági tábornok, hadtestparancsnok legteljesebb elismerésben részesítette Wéber János volt országgyűlési képviselőt, népfölkelő hadnagyot azon hasznos szolgálatainak teljesítéséért, melyet az északi harc téren a szokatlanul elromlott útszakasz nehézsé geinek elhárításánál munkás osztagával végzett.

— Sikeres vizsga. Dr. Cseruényi Gyula ügyvédjelölt, Cservényi Lukács szekszárdi hitelbanki főkönyvelő fia, sikerrel letette a tiszti vizsgát.

— Két kaszinó egyesülése. A bátaszéki „Polgári Kaszinó“ és á „Kereskedelmi Kaszinó“ egyesült „Bátaszéki Kaszinó“ címen.

— Uj prépost és apát. A hivatalos lap közli, hogy a király Énekes János nyíregyházai esperes plébánost szabolcsi főesperessé kinevezte és neki egyúttal a Krompach melletti richnói cim zetes prépostságot, ' továbbá Erdősi Károly esztergomi főegyházmegyei áldozárnak a Szent Mihály arkangyalról nevezett Buda melletti Boldog- ságos Szűz Mária-szigeti cimzetes apátságot adományozta. '

— Soron kívüli előléptetés, A király Paunz Rezső mérnököt, Paunz Samu dombóvári kereskedő fiát, tüzérhadápródot soron kívül a 7. honvéd tábori ágyús ezred zászlósává nevezte ki. A vitéz zászlós az ellenség előtt tanúsított bátor és önfeláldozó magatartásáért az I. oszt. ezüst viiézségi éremmel is ki lett tüntetve.

Jól megérdemelt kitüntetés. Gróf Zichy Gyula, pécsi püspök f . évi január 21 én 61./1915. szám alatt kelt leiratával Erdősi János uiözsi kántortanilót az ottani róm. kath. iskolák igazgató tanítójává nevezte ki — Erdős János 1888. évi évi szeptember hó óta megszakítás nélkül működik a mözsi népiskolánál ; egy tanévig osztály- tanítóként, 1889. julius hava óta, tehát immár negyedszázadon túl, mint kántortanitó s iskolaszéki jegyző, ami oly háromféle nemzetiségű községben, minő Mözs, egymagában véve is — nagy és érdemes múlt.

— Az őcsényi főjegyzői állás. A központi főszolgabíró már kiirta február 13 ig tér jedő határidővel a Dúzs Dániel őcsényi főjegyző halálával megüresedett állásra, a pályázatott —| A. főjegyzői hivatalt jelenleg Spehár Adorján jegyző látja el, aki szintén reflektál a főjegyzői állásra. A választás folyó hó 15-én délután 2 órakor lesz az őcsényi községház tanácstermében.

— Menekülés orosz fogságból. Nyéki István szekszárdi hadfi, aki a 44 gyalogezredben szolgál, orosz hadi fogságba esett, melyből azonban szerencsésen- megmenekült. Bátor el szántságáért tizedessé neveztetett ki.

— A szekszárdi népkonyhára adakoztak : Fischhof Károly és neje Szekszárd 5 kor., dr. Szászy Endréné Szekszárd 1 kosár bab és Tóth János Szekszárd 10 drb kenyeret, Kováts Pál Tü tűs Szekszárd 1 nagy kenyeret és 6 liter zsirt, mely kegyes adományokért számos szegé nyeink nevében ezúton is hálás köszönetéin fejezem ki. Bezerédj Pál.

— Nem halt meg. A T. és a K. laptár sunk közölte a veszteség kimutatás alapján, hogy- Hetényi Lajos tart. fa idnagy elesett Most nevezett atyjához küldött sürgönyében maga cáfolja meg halálhírét, mert egészséges semmi baja nincs.

— A lisztkeverési arány uj megállapi- tasa. A kormány rende.letet bocsájtott ki a buza- és rozsliszt kenyeriisztpótló anyagokkal való keverése arányának módositásáról. E rendelet értelmében a búzából előállított egyfajta kenyérlisztet és sima őrlésű lisztet, úgyszintén a rozsból előállított egységes minőségű rozslisztet vagy a búza és rozsliszt keverékét ezentúl az előállítandó lisztkeverék összsulymennyiségének 50 százalékát kitevő árpa-, • tengeri-, burgonya- vagy rozsliszttel ^de nem rizstakarmányliszttel) kell keverni. Ugyanez a keverési arány irányadó akkor is, ha az idézett rendelet értőimében a ke nyérlisztpótló anyagokból kétfélét együttesen hasz nálnak a keveréshez. Egyebekben az idézett rendelet szabályai érintetlenül maradnak. A sütők, pékek és kenyérgyártó vállalatok búza- és rozskenyér előállításához szintén csak a jelen rendeletnek megfelelően kevert kenyérlisztet használhatnak. A jelen rendelet életbelépte előtt az eddig fennálló szabályoknak megfelelően kevert buza- és rozslisztkészleteket az eddigi szabályok szerint lehet 1915. év február 15-ig forgalomba hozni és kenyérsütéshez felhasználni.

1915 február 7.

— Mennyi havidijat kapnak a kitünteti tt katonák? A legénységi állományban levő vitézség! éremmel kitüntetett katonák 1014. éVi október 1 tői kezdődőleg a következő pótdijakban részesülnek: Arany vitézségi érem után havi 30,

I. osztályú ezüst vitézségi érem után havi 15 koronát, II. oszt ezüst vitézségi érem után havi 7 korona 50 fillért kapnak.

— Adakozás. A szekszárdi postahivatal személyzete 10 koronát, Fischhof Károly és neje ugyancsak 10 koronát adott a szekszárdi hadba- vonultak itthon maradt családtagjainak segélyezésére, melyért hálás köszönetét mond a jóléti bizottság nevében Diczenty Lajos

— Nyilvános köszönet. A „Tamási Takarékpénztár“ á' tamásii önkéntes tüzoltóegylet- nek, mint évek hosszú során át, úgy az idén is 100 koronát adományozott, mely adományért ezúttal hálás köszönetünket nyilvánítjuk. Abelisz Adolf tűzoltó pénztárnok.-T- Megjutalmazott pécsegybázinogyei papok. A beteg és szűkölködő pécsegy háztnégyei papok felsegélyezését célzó Troli féle alapítvány kamatait éz évben Zichy^ Gyula gróf megyéspüspök Buzsáky Imre, Euer Géza, íselstőgér' Lajos, Józics József, Kiéin Tivadar, Mindszenti Vilmos, Palócz János, Perényi Pál, Riiszler Ferenc,. Szántő Ignác,, Tolnai Bertalan és. Tóth Lajos pécsegy házmegyei papok közt osztatta,; szét. A Szered»-féle alapítvány 250 koronát kitevő kamatai pedig Galambos Kálmán pécsbelvárosi segédlelkészoek és Rumsauer János pécsi hitoktatónak ítélte oda a megyéspüspök.

— Szabadulás az orosz fogságból. Perlef jAntal cs....és kir -69 gy. e. hadapródja nov. 21 én jOrosz-Lengyelországban súlyos sebbel (tüdejét /lőtték át) orosz fogságba került. Fogolytársa: jDr. Stockinger János 44 es orvos a fogoly transzport elszállítása előtt figyelmeztette az oroszokat,

J hogy Perler Antalt súlyos sebével ne szállítsák ( el, mire őt (Periért) és egy másik szintén sulyo- i san sebesült társát ott hagyták az orflSz tömlöczkórházban. Hét nappal később, mikor az oroszok összes betegeiket s foglyaikat elvitték és a mi csapataink mind közelebb érkeztek a városhoz, ahol a 2 súlyos beteg feküdt, — az oroszok pánikszerű menekülése és kapkodása közben, Periért s bajtársát ott „felejtették“. így ők szabadok lettek, német kézbe s orosz földről Po rossországba kerültek. Perler Antal pedig jelenleg a „Magyar bank hadikórházában“ áll gyógykezelés alatt és mellette fekszik bátyja Dr. Perler Ferenc a cs. és kir. 62 gy. e. hadnagya, ki másodszori sebesülése után e kitűnő szanatóriumban ; piheni ki a harc fáradalmait, hogy 3 adszor készüljön a hadbaszálláshoz. Itt említjük meg, hogy • Perler Keresztély másik két fia közül János a napokban 2 szór tért vissza a harctérre, Ernő ;fia délen teljesiti kötelességét. József pedig febr. 15 én bevonul, mint népfelkelő.

— Rendes embernek rendes háza tája. Ez afféle jsánta közmondás, mert télen bizony esik a hó, olvad, fagy s a legtöbb házi gazda .nem sokat törődik a háza előtti gyalogjáróval, melyet nyáron akkor tisztogat, ha fagy, télen pedig akkor sem. Ez ellen a magyar indolencia ellen, mivel hogy a nyak törő utak a közbiztonságot veszélyeztetik, már a legrégibb idő óta városokban a rendőrséggel kísérleteznek. Nálunk ezek a kísérletek eddig nem nagy eredményre vezettek, mert nem csak a korzónak nevezett aszfalt darab tisztogatását nem ellenőrzik, de a’ mellék utcák járdái valóságos jégpályák, egyes utcákban^ pedig valóságos tátrai sportélet akadályozza a közforgalmat.

— Orosz hadifogságban. Ifj. Ferencz Gyula, id. Ferenc Gyula szekszárdi könyvkötőmester fia önként állóit be katonának és miután több ütközetben vett részt, megsebesült és orosz fogságba esett. Moszkvából irt szüleinek levelet.

— A -Vöröskereszt kórházra adakoztak a kÖYftkezök: özv. Varga Jánosáé 1 dunyhahuzat, ifj. Fejős Imréné 2 drb. szalmazsák, özv. Hanzély Györgyné 36 drb zsebkendő, özv. Kram- mer Jánosné 24 darab zsebkendő, özv. Prantner Jánosné szül. Farkas Rozália 5 ing, 5 lábravaló. 110 pár papucsot is készítettünk. Éhez anyagot adott, a Pirnitzer cég, Gancz Miksa, Scheleznik Károly, Holub Jánosné, ifj. Fejős Imréné, Pataki Jákóné 4 párra, meg is varrta, az Oltár-egylet 24 párt, Kail Istvánná 5 párt, Jártas Róza 6 párt, Bartal nővérek 12 párt varrtak, a miért hálás köszönetét mondok betegeink nevében, özv. Sass Istvánné, a Vöröskereszt elnöke.

— A Hadsereg. A magyar katonák és a müveit magyar társadalom kedvelt folyóiratának legutóbbi száma d'szes kiállításban szebbnél-szebb és időszerű képekkel tarkítva ma jelent meg. Igen érdekesek a harctéri felvételek és az elesett hősök képei, köztük sok elesett lovassport férfiú lovasképe. A Hadsereg egyes füzete minden jobb könyvkereskedésben és dohánytőzsdében 63 fillérért megvásárolható.