Tolnamegyei Közlöny, 1915 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1915-12-26 / 52. szám
TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 5 1915. decenber 26.-szagos Bizottság“ címére Budapestre, a Képviselő- házba külder dók. A háborúban hajléktalanná vált felvidéki lakosság felsegélyezésére indított akció eddig már három és fél millió koronánál nagyobb összeget eredményezett. Remélhető, hogy az egyesítés folytán az Országos Bizottság tavaszig, amikor , az építkezések újra megkezdődhetnek, képes lesz összgyUjteni azt a másik három és fél milliót is, amelyre még szükség van, hogy a háborúban .elpusztított minden egyes hajlék újra felépülhessen, még pedig szebben és jobban, mint amilyen azelőtt volt. —- Mit tegyünk a fa Ínség ellen ? Ország szerte fainségről hangzik a panasz s országszerte vígan harácsol a fauzsora. Fa volna elegendő, de mindenféle ürügy alatt visszatartják a dacról a fát. Nálunk, Szekszárdon is 110 —120 korona öle, ha van. Azonban első sorban a nagy spekulánsok visszatartják az árut, azonkívül aki teheti, felhalmozza az árut, természetesen csak azért, hogy eladja, ha még drágább lesz. Nem csak hivatásos kereskedők, de magánosok is, mert ma, a háborúban, minden polgártárs, ha csak teheti, kupeckedik, spekulál. Ki mivel tud. Nálunk is vannak polgárok, kik 2—3 évre való fakészlet- nél is többet összevásároltak s most mérik kicsinyben, akár a kámfort. Sürgős szükség te hát, hogy országszerte minél hamarabb írják össze a fakészleteket magányosoknál is s minden .kinek, akinek az idei téli szükségletet meghaladó famennyisége van, a felesleget itt helyben, a köz- fogyasztás céljára rekvirálják. Így megszűnik az uzsora . s a nem háborús közös veszély idejébe illő állapot, hogy egyiknek évekre menő fakészlete bever udvarában, a másik drága pénzéért annyit nem vehet, hogy magát a mostani téli fagyban megmenthesse a megfiigyástól. — Oroszfoglyok sztreikja. A Fácánkertben lévő oroszfoglyok összebeszéltek, hogy nem dolgoznak. Bosszantó a dologban, hogy noha a legjobb ellátásban és bánásmódban részesülnek, mégis vonakodnak a munkától. Úgy látszik, inár unják a fogságot s azt hiszik sztreikkal siettethetik a szabadulást. Persze erélyes intéz kedés folytán a renitcnskedő muszkákat ismét lecsendésitétték. — Hazajöhetnek a sebesült, magyar katonák. A harctéren sebesült magyar katonák egyrészót osztrák kórházakban ápolják. A honvédelmi minisztérium most több konkrét esetből kifolyólag úgy határozott, hogy ezeket a katonákat, már mennyire állapotuk megengedi. Ma gyarországba szállítja, hogy közelebb legyenek hozzátartozóikhoz. A mel és tüdőbeteg katonák, számára' a ’rŐkkatítügYr hiVátal 'legközelebb ’két" szanatóriumot nyit meg : az egyiket Rózsahegyen, a másikat Besztercebányán. A tüdőbeteg kato- topák ezentúl ide kerülnek. — Halálozások. Az elmúlt héten városunk két derék fiatal iparosa : Öllé Lajos kovácsmester és Schmaliz Mihály borbélymester hunyt el. Öllé Lajost múlt hétfőn, SchmalizM'hályt pedig f. hó 22 én helyezték csendes nyugalomra. Schmaltz tengerész volt, s a katonaságnál szerezte sorvasztó betegségét, mely korai halálát okozta. özv. Áruay Ferencné folyó hó 17 én éjjel Kocsolán /ekele himlőben elhunyt. Az elhunytban Árvay Katalin kocsolai tanítónő édesanyját gyászolja. ■— Uj vámrendszabáyok a meghódított Szerbiával. A meg szállott szerb területekre nézve legközelebb uj vámrendszabályok fognak életbe lépni, melyék az Orosz-Lengyelországban ina- ugurált tarifákkal azonosok lesznek. A főbb árucsoportokra nézve csak mint egy 80 vámtétel fog megállapittatni, melyek az -eddigi szerb tételeknél alacsonyabbak lesznek. A vámkezelést ^'monyban és Orsován fogják végezni. Amig az uj tarifa életbe lép, addig a Szerbiával való áru forgalma vámmentes. — Szerbiai hadifoglyaink sorsa. Szer biai meghódítása óta némiképp aggasztó hirek került forgalomba Szerbiai hadifogságban került katonáink helyzete felől. Megnyughatóan hat most az a levél, amelyet a bécsi Reichpost közöl Herkner tábori lelkésztől, aki szintén hadifogságban volt és november 25-éről a következőket irta Üszkübböl: Csak nagyon kevés hadifogoly maradt szerb hadosztály-kerületek nagyobb helységeiben, mert a legtöbbjüket Albániába viték, de nem vasúton, hanem gyalog. Innen Üszköbből Dibrába vitték a hadifoglyokat, de a parancsnokuk szabad válosztásukra bízta, hogy aki nem érzi magát. elég erősnek a négy napi marsra, az a városba maradhat, de ki teszi ka,.- magát természetesen annak,, hogy nem kap élelmet. így aztán kevesen maradtak itt, a leg- löbben inkább Dibrába mentek, mert a parancsnokok arra is figyelmeztettek mindenkit, hogy ha í a szerbeknek a bolgárok elöl vissza kell \ onulniok, a komitáosik boszujának lennének védtelenül kitéve. Ez azonban nem bizonyult \alónak, mert akik ott maradtak, mind visza- a'verték szabadságukat. A megszökött szerb katonák előadásából tudni- csupán, hogy Albániában a fogoly legénység csupán az egyes helységek túlzsúfoltsága miatt szenvedj A tisztek október 19-én csendőrfedezettel kisérték Sivkovic őrnagy parancsnoksága alatt Prizreqdre. Négy nappal később innen Albánia belsejébe, Szkutari, vagy Durazzó felé viték őket, ahounan Olaszországba, vagy Máltába szálitják valamenyit. A tisztek helyzete sem valami-kellemes, dé parancsnokuk Sivkovic őrnagy, kit magam is tinóm, müveit em bernek ismerek, igyekszik t$le telhetőlég köny- nyiteni sorsukon. Az idősebb tisztek, a törzstisztek fiakkeren mehettek, a rokkantak a trainnél maradhattak és mindeu - állomáson gondoskodtak arról, hogy megfelelő élelmet és alvó helyet kapjanak. Öten a tisztek közül megszöktek és öt napi bolyongás után holtra fáradtan érkeztek meg szerencsésen Üszkübbe “ A magyar hadifogoly gyámolitó bizottság kérdést intézett Ypsilanti Tivadarné hercegnéhez Athéhbe a Szerbiából elhurcolt hadifogoly katonáink sorsa iránt. Erre most a következő válasz érkezett Athénből: „Úgy halljuk, hogy 20 000 osztrák és magyar hadifogoly érkezett íiz-Albániában levő.E'basszánba és Ti- ránba. Az athéni hadifogolyiuvatal távirati nyo ■ mozást indított pontos értesülés iránt. Az ered ményről a budapesti hivatalt azonnal, értesítjük. Ypsilanti hercegné.“ Úgy hírlik, hogy a 20.000 magyar és osztrák hadifogoly helyzetében szerb felügyelők is osztoznak velük sorsukban. — E hadifoglyok Őszei biából a nehéz utón Valonáig jöttek s most, rhir szerint Olaszország fogja őket átvenni. — Ujborvásárlás a ■ hadsereg részére. A földmivelésügyi minisztérium a hadsereg részére eddig csak óbort vásárolt, de a hadügyminiszterrel újabban folytatott tárgyalások ered- ményeképen a földiniveiésügyi minisztérium leg- küzeleb megktzdi idei bimjk vásárlását is, még pedig közvetlenül a termelőktől. Az erre vonatkozó részletes feltételeket ^legközelebb fogja a a minisztérium nyilvánosságra hozni. Akinek tehát a szőlős gazdák között még van eladatlan bora, annak módja lesz azt a fÖldmivelés ügyi- miniszteriumnak megvétel céljából felajánlani. A borok bevásárlására, összegyűjtésére kezelésére a minisztérium azokon a vidékeken, ahol állami közpincék léteznek, ezeket ís igénybe szándékozik venni. Kérjük az idemellékelt postautalványon előfize- * ütését, megújítani. # — A kath. népszövetség közgyűlése. Múlt vasárnap tartotta meg Budapesten évi köz gyűlését a Katholikus Népszövetség Zboray Miklós alelnök elnöklésével. Haller István részletes jelentésben számol” be a.Kaibolikus Népszövetség évi működéséről. „Túlzott reménységgel bizony — mondotta többek közötf'— nem áltathatjuk magunkat. De azért mégis összejöttünk a világháború ideje alatt immár másodízben. Egyrészt, hogy egy a békés idők viszonyaihoz alkalmazott szövetségnek a világháború- alatt folytatott életéről és kifejtett tevékenyséágéről beszámoljunk, másrészt, hogy jelezzük az utat, amelyen járr nunk, a kötelességet, amélyet teljesítenünk, a szempontot, amelyre figyéfnünk kell, hogy a háború elmúltával testvéreink életével megváltott hazánkat történelmi c hivatásának folytatásához erkölq^ében. jólétében, erejében nagy gyá tehessük. Ma csalódottabban állunk itt, mini első közgyűlésünk alkalmával. Erre a csa- .lodásra azonban véghetetlenbl büszkék vagyunk. Nem ismert bennünket a világ s mi egyedül állva a népek tengerében, kzt természetesnek is találtuk. De nem ismertük erőnket mi magunk sem. Sem azt, amely győzedelmes lett annyi ádáz tusában, oly sók ellenség fölött, sem azt, amely iltbon küzdött meg a gazdasági élet annyi rettentő nehézségeivel. Ennek ,«a kollektiv hősiesség nek szolgálatában állt 1915-ben a Katholikus Népszövetség. Nem a kényszerhelyzet vitte belő a háborús tevékenységbe,1 amelynek munkája csaknem 100 százalékát szentelte, hanem az a lélek, az a vér, amely, ereiben lüktet. Kimatat- hatóan 279 000 családra terjedt ki az elmúlt évben a Népszövetség hatása. Eszköze, közvetítője) hordozója volt ennek az a közel 4 millió példányszáma nyomtatvány, melyet ebben az évben is elterjesztettünk. És jó szolgálatot tettek tagjaink- n«k s közvetve szintén a nemzetnek, a Tudósitó iroda, amelynél 80 00Ö katona hozzátartozója, keresett aggodalmára feleletet, a Jogvédő Iroda, amely 19.000 esetben adott tanácsot és útbaigazítást. Gazdasági Irodánk, mely a termelői tevékenységnek,. a háború szükségleteihez való alkalmazkodásában volt tagjajnak vezetője. A Népszövetség 150.000 korona hadikölcsönt jegy- zett. Rendkívül . hatásos beszédét igy végezte c kül.öeßsen a Nópszövet^égrfi.yór a feladat, hogy a katholikusságlot a lukrativ és a magánabb in- tellegenciáju pályák erősebb felkarolására rá ne- velje. Ezt kötelességnek tekintjük, amelyet telje-, siteni fogunk, mert meg kell szüntetnünk ; a szemrehányást, amely ma inferioritásunkért jogosan ér“. Zboray Miklós alelnök a gyűlést a következő lelkes beszéd kíséretében zárta be: „Nekünk, akik itthon vagyunk — mondotta sűrű éljenzéssel kiisért beszéde végén -— ügyelnünk kell arra, hogy ne hiába omoljon annyi vér s szakadjon meg annyi kebel, hanem hogy a katolikus magyarság biztosíttassák örök időkre“. — Mezőgazdasági munkások felmentőse. A honvédelmi miniszter rendelete szerint a mező- - gazdasági munkák végzésére a póttesteknél szolr gáló legénységet a honvédkerületi parancsnokságok 8 hónapra a katonai szolgálat alól fölmenthetik. A fölmenthetők közé tartoznak az önálló mező- gazdasági munkákat végző alkalmazottak,-ispán, béresgazda, udvarbiré, munkavezetők, erdőgazda, alkalmazásban levők közül a fatermelők, ezek üzemvezetői, gépészei és munkásai, erdei termékek szállítói és ezek alkalmazottai különös tekintettel a tüzifatermelésre, továbbá a molnárok, halászok, halastavak gazdái és alkalmazottai különös tekintettel a tavak lehalászására és a halak elárasztására, a kádárok, akik azonban csak hat hétre menthetők fel, tehenészek, fejőgulyások, serfőzők, alagcsövezők. Az elsoroltak fölmentése 3 hónapra szólhat. A javaslatokat az illetékes főispán juttatatja el honvédkerületi parancsnoksághoz. Orzászlóaljaknál szolgálók nem menthetők fel, de indokolt eseteteken az Őrzáazió- alj parancsnoka 14 napra szabadságolhatja őket! A kerületi parancsnokságok csak egy ízben adhatnak szabadságot és ez csak legénységi állománybeliekre .vonatkozhatik. Tisztek és tisztjelöltek felmentése iránt a honvédelmi miniszter intézkedik. . — Nagy ünnepi előadások. A „Világi mozgóban pénteken, szombaton és vasárnapon lesz ezúttal előadás. Ezen a három napon igazán elsőrendű szórakozásban lesz része a közönségnek. Pénteken és szombaton a „Suszterherceg“ cimi'i 4 felvonásos vigjáték kerül bemutatásra. Mit írjak a darabról ?. egy egész hasábot meg tölthetnék vele, de azt hiszem, elég) ha csak azt mondom, hogy Rótt Sándor a darab főszereplője. A közönség körében bizonyára mindenki ismeri ezt a népszerű magyar komikust. Minden moz dulata, minden gesztusa oly kifejező, hogy való ban nincs szüksége hangra és beszédre. Első alkalom ez, hogy a kiváló művész^filmen játszik, oda vitte hát minden kacagtató bohóságát, felséges jókedvét és óriási technikai készültségét mindabban ami megnevettet. Már maguk a szerepek is tele vannak őshumorr.al. Játszik még Rottnak felesége Türk Berta is, gyönyörű asz- szony, kinek tánca maga is elég egy mozidarab attrakciójául. Mellette igen jól játszik Gerőffi Aranka, Gerő József és a Folies Caprice teljes ensembleja. Ezenkívül még egy érdekfeszitő 2 felvonásos dráma és egy szenzációs aktuális kép j, Lemberg visszafoglalása“ lesz műsoron. A vasárnapi műsor pedig csak egy napig látható, amelybe két szenzációs újdonság kerül színre. Az egyik egy társadalmi dráma, a cirne: „14. §.“ Ennek a rendk-vül érdekfeszitő darabnak a magva t az a paragrafus képezi, mely külömböző változatban minden ország házasság jogában benne van. A másik a „Csibészek“ című 2 felvonásos vígjáték, a darab főszereplője a mindig jókedvű Mátrai Ernő Pompás karikatúra a legújabb sze repe. Egy nagyvárosi csirkefogót játszik, aki barátjával szövetkezve a legkáprázatosabb csínyeket teszik. A neves újdonságok megérdemlik az érdeklődést. —* Nagy tűz a tolnai mk. selyeingyárban. E hó 18 án, szombaton éjfél után egy órakor, a tolnai selyemgyár gépházából rémes lángok csapkodtak fölfelé. Az ijesztő vörös fény, a folytonos recsegés, ropogás mindenkiben mélységes aggodalmat keltett, mert féltette ezt a hatalmas és gyönyörű épületet, mely annyi családnak tisztességes keresetet nyújt. Növelte a félelmet különösen a közeli lakókban az, hogy ha a nagy kazán felrobban, akkor az emberélet sincs biztonságban. A tolnai derék tűzoltóság nemsokára meg jelent Buday János parancsnok vezetése mellett három fecskendővel, ki miután meggyőződött, hogy a gőzcsapok nyitva vannak, tehát kazánrobbanás nem fog bekövetkezni, kiadta a parancsot a tüztámadáshoz. Hossza 2 órai munka után tűz lokalizálva lett úgy, hogy csak a szükséges figyelő őrség lett még kivezényelve. Azonban ..— fájdalom -T- ennek megtörténte után rövid.idő múlva, úgy 5 óra felé még rémesebb tűz tört ki. Meggyulladt a gépház mellett le.yő emeletes nagy épület teteje, mely alatt az úgynevezett selyemszobák vannak. A palatető folytonos puska ropogáshoz hasonló dörrenéssel pattogott szét. Derék tűzoltóink bátorságát ez igen kemény próbára tette, kik azonban semmi félelmet nem. ismerve ennek oltásához is elszán-
