Tolnamegyei Közlöny, 1915 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1915-01-31 / 5. szám

4

— A hadsegélyző hivatal köszöneté. A szászvári gyermek-előadások sikerének utóhang-i jaként közöljük a Hadsegélyző Hivatalnak a szászvári plébániára érkezett köszönő iratát, —- A meleghangú kÖSzönétnyilvánitás 1915. jan. 20., 10,842. sz. alatt kelt s ekép következik: „A főtisztelendő lelkészi hivatalnak Szászvár. A folyó évi január hóban kelt 22./1915. számú szives értesítésével rendelkezésünkre bocsájtott 250 ko rónát hálás köszönettel vettem. A szászvári rk. iskola növendékei által rendezett pásztorjáték rendkívüli sikere őszinte örömmel tölt el s beszé des bizonyitéka annak, hogy a fenkölt vezetők által irányított gyermekek megható produkciója az ottani hazafias társadalom megértő lelkesedésével találkozott. — Fogadják mindazok, akik e szép eredményhez hozzájárultak, ez utón való kifejezését hálámnak és mélyen átérzett köszöne- temnek. A beérkezett 250 koronát a katonák özvegyei és árvái javára képezett alapnak gyarapítására használtuk fél. A Hadsegélyző Hivatal vezetője : Kirchner, cs. és kir. altábornagy“.

— Az uj községi bíráskodás. A minden érdeklődést lekötő háború mellett is fontos dolog tudni, hogy most január elsejével lépett életbe az uj egységes polgári perrendtartás, amelynek értelmében az Írásbeli periratokkal való tárgyalás a törvénykezés valamennyi fórumán megszűnik és mindenütt a szóbeli közvetlen és nyilvános tárgyalás lép életbe. A népet különösen az uj községi bíráskodás érdekli, még pedig annyival inkább, mert az uj községi bíráskodás a régitől több fontos intézkedéseiben eltér. A községi bíráskodást nagy és kis községekben a községi biró és a jegyző gyakorolják, két előljárósági taggal, törvényhatósági és. rendezett tanácsú városokban pedig az erre kijelölt közigazgatási tisztviselő, mint községi biró vagy békebiró. A községi bírósági értékhatár ezentúl ötven korona lessz és a panaszt szóval kell beadni, de írásban is beadható. A beadott panaszra a tárgyalást tizenöt nap alatt múlhatatlanul ki kell tűzni A tárgyalás szóbeli, közvetlen és nyilvános, de a tárgyalásról rövig jegyzőkönyvet kell felvenni. Ha az első tárgyalási napon az alperes nem jelentkezik akkor itéletileg elmakacsolják, de ha az első tárgyalási napon a felperes.nem jelenik meg, akkor csak megszüntetik a pert és végzésileg az alperesnek okozott költségek megtérítésére kötelezik. A panaszos azonban újra beadhatja panaszát Az ítéletet tizenöt nap alatt a királyi járás bírósághoz lehei megfellebezni. Az ítéletben megszabott kötelezettségeket tizenöt nap alatt kell teljesíteni. A végrehajtást tizenöt nap elteltével szóval vagy Írásban kell kérni. Perköltségeket csak a kész kiadások erejéig lehet megítélni. Ügyvédi költségek azonban a községi bírás kodásban egyáltalában nincsenek.

— Adakozzunk a Vöröskereszt Egyletnek ! ISegitsük a liadbavonultak családjait és az elesettek hozzátartozóit!

— Imakönyvet a katonáknak. A rettenetes világháború borzalmaiból kiemelkedik azon örvendetes vallásos jelenség, hogy katonáink hadba vonulás előtt saját vallásuk szerint kibékülnek Istenükkel és imádságos könyvvel, megszentelt érmekkel felvértezve mennek a harctérre. — Az egyházfejedelmek, úgy a lelkészkedő papság, valamint a Szent István-Társulat is ingyen látják el imakönyvvel vitézeinket. Mint értesülünk Pelz Árpád szakadáti plébános kérelmére a Szent István-Társulat a gyönki hadikórház sebe sültjei számára magyar, német és horvát ima füzeteket küldött kiosztás végett.

— Szakadát község a katonákért. A szakadátiak plébánosuk buzdítására két nagy szekér élelmi szert szállítottak Gyönkre, az o'.tani • hadikórház számára. 8 zsák burgonya, 2 zsák finom liszt, egy zsák kenyérliszt, 25 kenyér, 27 darab füstölt hús, sonka, kalbász, hurka, 3 nagy fazék zsir, 8 nagy fazék savanyu káposzta, paradicsom, méz, bor, töpörtyüs pogácsa, zöldség, tojás, alma, aszalt gyümölcs volt tartalma a bőség saruját helyettesitő kocsiknak.

— Milyen lesz az időjárás 1915-ben ? Vargha László, a Sirius néven ismert időjós kiadta az 1915. évre szóló jóslatát, amelybeu kifejti a háborúnak az időre való kihatását is Az 1915. — Írja — hűvös, csapadékos lesz. Szá mitsuk ki, naponta mennyi és fegyver ontja a füstfelhőket, amelyek a légürben átnedvesedve köddé, majd felhőkké képződnek át. Ettől függetlenül a következők t jósolja az időjárásról : Januárban az időjárásunk átlag véve csapadékosnak Ígérkezik. Nedvesés gyengébb hideg idők várhatók. — Februárban szintén több borult nap ban lesz részünk. Több helyen eső és hó fog esni, de nagy havazás és tartós hideg idő itt sem várható. — Március szeszélyesnek ígérkezik. Kissé hűvös, szeles, több helyen esővel. A fővárosban is látni fogunk egy kis havazást. — Áprilisban szeszélyes napok Ígérkeznek, több helyen havazni fog és éjjeli fagytól kell tartanunk.- —

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

Májusban is az időjárásunk- -elég szeszélyesnek ígérkezik. E hónap csapadékosnak és hűvös jellegűnek mondható. —Júniusban elég szép időnk Ígérkezik. Helyenkénti zivataros időkre van. ki látás. — Julius hónap igen szépnek és kedvező nek ígérkezik. Helyenkénti zivataros esők jönnek, nagyon sok esőzés nem várható. .— Augusztus ban az idősárásunk átlag véve csapadékos jelle günek Ígérkezik és egy kisssé szeszélyes is lesz.

I— Szeptemberben túlnyomóan felhős égboltoza tót fogunk látni, több helyen zivataros esővel, sőt ködös napokban is lesz részünk. — Október első és utolsó hete csapadékos, mig a kózépső két hétben szép, enyhe, sőt meleg napokra van kilátás. I— Novemberben nem a legkedvezőbb időjárás Ígérkezik. Túlnyomóan borult, ködös, sok esőre és szeles napokra van kilátás — De cemberben igen ézép időjárás Ígérkezik néhány napra, 8 ika körül gyönyöiü szép, enyhe, sőt kissé melegnek ígérkezik. — Az 1915. esztendő közepesnek mondható A termés közepes, sőt egyes helyeken bő lesz. Ebben az évben több mgyobb és kisebb földrengés lesz Európa és hazánk több részében. Ez utóbbi jóslat már be is vált.

— Halálos fejb®verés. Serer Ferenc ózsáki kanász verekedésbe keveredett és beverték a fe jét. A szekszárdi Ferenc-közkórházba szállították, ahol f. hó 23-án életének 48-ilc évében meghalt.

— Az osztalékok korlátozása. Azok a {tárgyalások, amelyeket a pénzügyminiszter napok pta folytatott a budapesti nagyobb pénzintézeteknek és a vidéki pénzintézeteknek érdekképviseleteinek a vezetőivel aziránt, hogy a pénzintézetek /osztalékai a mai viszonyoknak megfelelő mérlék- jben állapíttassanak meg; végre eredményre vezet jtek, mert ama pénzintézetek vezetői is, aki elvi 'szempontból mindeddig azt az álláspontot foglal

I ták el, hogy a pénzintézetek osztalékai nem kor i látozandók, különösen azért, hogy ezáltal a kér désnek rendeletileg való szabályozása mellőzhető legyen, meghajlottak a pénzügyminiszternek a közgazdasági érdekből elfoglalta ama álláspontja . előtt, hogy a pénzű,tézétek osztalékai a tavalyihoz képest megfelelőleg raérsékeltessekek. A budapesti nagyobb pénzintézeteknek és a vidéki pénz intézetek érdekképviseleteinek vezetői egyúttal kijelentették a pénzügy miniszter előtt, hogy a velük összeköttetésben lévő vidéki es kisebb budapesti intézeteknél befolyásukat oly irányban : fogják érvényesíteni, hogy ezek is megfelelően korlátozzák az osztalékukat. És minthogy ily módon biztosítottnak tekinihető, hogy a tárgyaláson részt nem vevő pénzintézetek is, követve a budapesti nagy pénzintézetek példáját, osztolé- kukat megfelelően korlátozni fogják, az osztalékokat korlátozásának'rendeletiteg való szabályo zása elmarad. Az osztalékok csekély mérvű s a hivatalos kamatláb jövédelmen alul nem menő korlátozásának nyomatékos és legfőbb indoka, hogy a tartalékok a háború utánra bekövetkezhető, tényleg megcsappant jövedelmű üzleti évekre is biztos részesedést garantálhassanak a részvényeseknek.

Kirchner altábornagy köszöneté a munkásbiztositónak. A szekszárdi kerületi munkásbiztositó pénztár körlevélben hivta föl a vármegyebeli jobb munkaadókat, hogy a harctéren küzdő katonák meleg ruhával való ellátásának költségeihez tehetségükhöz képest járuljanak hozzá, különösen hangsúlyozván, hogy a háború után csak akkor várható az ipar és kereskedelem egészséges és gyors fellendülése, ha az itthonmaradottak még érzékenyebb áldozatok árán is arra törekszenek, hogy azoic aus ipari és kereskedelmi munkások, akik a háborúból visszatérnek, egészségesen téljenek .vissza. Ennek pedig eminens föltétele',' hogy a télben fagyban harcoló katonák a szükséges melég ruhákkal eb legyenek látva és ezáltal a megbetegedéseknek a lehetőséghez képest eleje vétessék. A befolyt pénzeket a munkásbiztositó a Hadsegélyző Hivatal rendelkezésére bocsátotta azzal, hogy a mondott célra a legjobb belátása szerint használja föl, Kirchner altábornagy, mint a Hadsegélyző Hivatal vezetője, a következő köszönő iratot intézte a pénztár igazgatóságához! «Az 1914. évi december 22-én 163./7. 1914. sz. a. kelt értesítésük vételét köszönettel ismerem el és biztosítom a t. Igazgatóságot, hogy adományaikat vitéz katonáink óvó ruházatának kiegészítésére a legcélszerűbben fogjuk felhasználni. — A munkásosztály nagy humanitárius érzéke nyilvánul meg az ország minden részéről beérkező hasonló jelentésekben, s kétszeres örömmel fejezem ki hálámat érette, mert a symptomákban a nemzet minden rétegének a közös szent célok biztosítására törő példás szolidaritását látom megnyilatkozni. Kirchner, cs. és kir. altábornagya — Eddig a következő adományokat küldték be a munkásbiztositó pénztárhoz I Agárdról: Wolf Áron 3 kon, Bátaszékről: Mayer Gusztáv 5. Schwarcz János 40; Bony- hádról: Kun Ferenc 6, Kohn Miksa 2, Fröhlich Gyula 1, Altmann Gyula 10, Stoll Ferenc 1, Davidovits Testvérek 5; Bölcskéről: Község erk. test. 10, Pillér György 3; Dombóvárról: Schiller Jenő 1, Kreizelmayer Lőrinc 4, Kohlbach Hermann 20, Sarkadi Andor 3. Trick János 10; Döbrököz- ről: Község erk. test. 10, Neizer Mór 3, Weisz Jakab 2, Müller Márton 1, Takács János 4; Dunaföldvárról: Somló Manó ÍJ Lö'vinger Gyula 10, Lindinger László 5, Borovitz Samu 2, Ringbauer József 5, Kovács János 1, Spitzer József; 2; Dunaszentgyörgyről: Község erk. test. 10; Fácánkertről: Kunffy Károly 50; Faddról: Bartal-féle gazdaság 5, Sümegi Gyula 2; Felsőiregről: Merbl FüIöd 10; Gyünkről: Engel- mann Gyula 2, Engel Józ;ef 2, Stein László 1, Weninger Ferenc 1; Hőgyészről: Bauer Jakab 2, Schwarcz Árpád 3, Ipartestület 20; Kölesdről: Engel Frigyes 2, Szanyó István 5, Tancsa József 5, Miszlai Sándor 2; Nagydorogrój: Község erk. test. 10, Goldgruber József 5; Nagymáhyokról: Bányafelügyelőség 10; Magyarkesziröl: Horváth Testvérek I

1915 január 31.

2- Mázáról- Körjegyzőség 5; Paksról: özv.Schwertl Antalné 3,’ Sasínka György 2,-Asztalos Ferenc . 5 Baksay György 3, Róth Simon 1; Pincehelyről: Fáy János 5, Horvath rerenc gépész 2, Czank Gyula molnársegéd 1, Koch Jakab fütő 0'30, Farkas Gyula molnársegéd 1. Szabó Dezső .munkás^ 1 ; Simontornyáról: Szalay István 3, Löwy Jakab 10, Fried Bernát és Fiai 20, Kováts Gyula 5, Pillich Ferenc 3; Szakályról: Község erk. test 9 90; Szekszárdról: Leopold Mihály 5, Csillag Mariska ,4. Schmideg Mór 5, Molnár nyomda 10, Salamon Ármin 20, Horyath József segéd 2, Simon Dezső- segéd 2, Stokinger János 10, Erdős Nándor 2, Borgula fényképész 5, Nöger Frigyes fényképész_segód 1, Goldmann István fényképész segéd 1; Tamásiról: Tamási Hitelbank 5, Ábelesz Henrik 4; Tolnáról: Ritlmann Anral 4, Zucker Jakab 2; Tolnanémediről:, Oláh György 8, Oláh István 2, Hamar József 2, Község erk, test. 2, Községi alkalmazottak 0'40; Ujdömbóvárról: Szigety Ede 40 é,s Zombá- ról: Radics Gábor 5 koronát, mely szives és hazafias adományokért ezúton is hájás köszönetét mond a pénztár igazgatósága.

PÉNZINTÉZETEK.

A Szekszárdi Népbank közgyűlése.

A Szekszárdi Népbank múlt vasárnap d. p. fél 11 órakor tartotta meg évi rendes közgyűlését a részvényesek élénk érdeklődése mellett.

Forster Zoltán alispán nyitotta meg a közgyűlést. Jegyzőkönyvi hitelesitőkül Braun Mór és Dicenli) Lajos választattak meg.

A közgyűlés tárgysorozatának kiemelendő pontja Schneider János ügyvezető-igazgatónak kiváló szalc tudással, gyakorlott tollal megírt szép jelentése volt, melyet egész terjedelmében itt közlünk :

Tisztelt közgyűlés!

Szövetkezetünk átalakítási munkálatai az

1913. évben befejeztetvén, az 1914 évet azon jogosult reménnyel és bizalommal kezdettük meg, hogy az egyike, lesz azon időpontoknak, amikor! minden erőnket intézetünk kereteinek kiterjesztésére fordíthatjuk es ez irányú munkánkat, agilis törekvésünket, megillető siker is fogja kisérni.

, Megerősített eme reményünkben a balkán- háború befejezését követő általános gazdasági fellendülés, az iparnak és kereskedelemnek élénkülése, a vállalkozások megindulása és tőként a pénzpiacnak, mely igen hosszú időn keresztül a legkedvezőtlenebb helyzetnek képét mutatta, örvendetes megkönnyebbülése. A balkáni bonyodalomnak hosszabb időre vélt elintézése eltüntette az európai háború rémét, amely megbénítva tartotta gazdasági életünket.

Szövetkezetünk 28- ik évtársulatának megalakulása már rég tapasztalt élénkséggel indult meg, kihitelezéseink, bár ebben az egyben megtartottuk üzletvitelünk eddigi jellemvonását, a konzervatizmust, hatalmas lendütetet vett.

A 28-ik évtársulatba csakhamar 869 tag lépett be 4367 üzletrésszel és igy 1000—1200 üzletrésszel haiadta'meg az 1911 —1912 években alakult 25—26 évtársulatokat, kihitelezésünk pedig az első három hónap alatt elérte az 19*13 év első hat hónapja alatt folyósított kölcsönök összegét. v /

Ilyen kedvező állása volt szövetkezetünknek, amidőn a sarajevói gyilkosság reánk zúdította a világ eddig legnagyobb, legrettenetc- sebb háborúját.

A háború kitörését követő közgazdasági fejetlenség és a pénz értékének hirtelen szökésekkel való emelkedése, a háború okozta félelem, a munkás, erőteljes karoknak a legszor-, gosabb munka idejében a gazdaságtól való elvonása egyszerre megdermesztette mindazoknak az év elejével táplált reményét, akik általános gazdasági fellendülést vártak az 1914 ik évtől.

Most, amikor az 1914. év határkövénél megállunk, hogy visszapillantsunk hazánk egy. elenyésző c-ekély közga dasági szervének, szövetkezetünknek a lefolyt évbeni működésére, lehetetlen, hogy hazánk egészséges közgazda- sági berendezése, nemzetünk hatalmas anyagi teljesítőképessége, polgáraink józan értelmisége, és pénzintézeteink szilárd alapozottsága a gyász és szomorúság, de a szebb jövőbe vetett jogos bizalom pillanatában, örömmel ne töltsön el bennünket.

A kü’földnek gazdasági harca, nemzetünk vagyon erőjének teherpróbáját tárta elénk.

Állami értékeink elhelyezése fényes eredményekkel járt és a háború okozta zavarok és fejetlenség csak pillanatokig volt észlelkető, gazdasági életünkben, csakhamar visszatért az ipar, a kereskedelem, a gazdálkodás rendes medrébe, nem szűntek meg üzemek, nem maradtak kün gazdasági termények, megműveltelek a földek, igyekezett mindenki, akit nem szólítottak hadba, itthon dolgozni azokért is, akik ott a harcmezőn az egész nemzet jobb jövőjéért hozzák legszentebb áldozatukat.

A világháború öt hosszú hónapot foglal le intézetünk múlt évi működéséből. Tagadhatatlan, hogy ezen öt hónap nem lehetett alkalmas arra, hogy jelentékeny fejlődési eredmé-