Tolnamegyei Közlöny, 1915 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1915-01-31 / 5. szám
XL111. éwfolynm.__________________5. szóm. ____________Szekszárd, 1915. január 31. a A ■■ Függetlenségi és 48-as politikai hetilap Szerkesztőség Bezerédj István-utca 6. sz.,hová a lap szellemi részét illető . minden közlemények intézendők. , Felelős szerkesztő Telefon 11. Kiadóhivatal Telefon 11. , BODA VILMOS Molnár-féle nyomda r.-t., hová, a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézendők. Megjelen hetenként egyszer, vasárnapon. Főmunkatárs Előfizetési ár: Egész évre 12 K Va évre BE évre 3 K Szamonként 24 fillér e lap nyomdájában. HORVÁTH IGNÁCZ Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 korona, további sor 30 fillér. — Nyilttér: garmond soronként 40 fillér. Masunkról. i Egy orvosi szakkörből eredő’ figyelmeztetést talál az olvasó lapunk mai számának hirrovatában, melyet nagy fontosságánál fogva e helyen tárgyalni elenged- hetlen kötelesség. A szakértői figyelmeztetésből az tűnik ki, hogy nálunk az annyira fontos közegészségi rendszabályokat nem a kellő és kívánatos gondossággal kezelik. Hogy példát hozzak fel, nem rég történt, hogy két szekszárdi asszony élment a harctérre, hogy férjeiket felkeressék és meglátogatássák; a mi megtörténvén, haza felé vették útjukat. Felülről követte őket a távirati értesítés, hogy kolerás vidéken fordultak meg s igy indokolt, hogy megfigyeltessenek. Hogy miként történt, nem tudni, de annyi bizonyos, hogy a két asz- szony kiszált a vonatból s zavartalanul érintkezett rokonaival és ismerőseivel. Csak később szállították be őket a járványkórházba. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy nálunk, amint az orvosi szakértő is megállapítja, a kórházi betegek látogatásának semmi akadálya nincs. Megy mindenki oda, a hova akar s meglátogatja azt, a kit éppen kíván. Hát ez magában véve emberies dolog s akkor lenne végzetes következménye, ha a ragályos betegségben sinlődők látogatása is korlátlanul megengedtetnék. I Siekseárdl 1 Állami LwIHár \ 1 A vasúti összeköttetés folytán, mily könnyen hurcolhatják hozzánk a hagymáz bacillu- sait, ha a gyanús betegekre nem for- dittatik, a kellő gond s a vasúti kocsik fertőtlenítése a legnagyobb gonddal foganatba nem .vétetik. Százával, ezreivel szállítják hozzánk a harctér sebesültjeit és betegeit s hallot- tunk-e arról, hogy különösen, a szállított betegek kellő megfigyelése gondosan megtörténik s a netán ragályos betegségben sínylődök elkülönítése szigorúan keresztül vitetik. Nem szükséges arra hivatkoznom, hogy a haladó orvosi tudomány ma már kétségtelenül megállapította, hogy a legutóbb ragályos betegség nem a beszivott levegő utján, hanem a mindennapi érintkezésre utalt emberiség által vitetik ház- ról-házra, emberről-emberre. Hogy milyen fontos tehát az egészségügyi rendszabályok azon intézkedése, hogy járvány kórházak felállítása s a ragá- lyozottak elkülönítését kötelezőleg előírja, fejtegetni felesleges. "De mit ér a legbölcsebb intézkedés is, ha az papíron marad és nincs, aki végrehajtsa. Bármily jelzőt használjunk, nincs az a kifejezés,, mely hatóságainknak a fellépő járványok terjedésének megakadályozására szükséges óvintézkedések lelkiismeretes alkalmazása kötelességüket kellő világításba helyezné. Minden tőlük függ, minden bajnak ódiuma rájuk hárul, emelkedjenek tehát fel hivatásuk magaslatára. A nemzet fiai a harctéren hullanak el, csak az kell még, hogy az itthon maradottakat a gondatlanság által eredő járványok tizedeljék meg s igy két -oldalról is a pusztulás veszedelme fenyegesse. Akkor azután honnan kerül ki a milliónyi munkáskéz, mely áldott hazai földünk megművelésére szükséges. Boda Vilmos. Távirataink.1 A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. A németek sikeres harcai. Berlin, január 29. A nagy főhadiszállás közli: Nyugati hadszíntér : Egy légi jármürajunk éjjeli repülése al kalmából számos bombát ejtett a dünkircheni vár angol hadtápparkjára. Az ellenségnek a Dunákban Nieuporttól északnyugatra ellenünk intézett támadását visszavertük. Az állásunkba egy helyen benyomult ellenséget éjjeli szuronyrohammal vetettük vissza. A La Bassée-esatornától délre az angolok megkisérlették a tőlük elfoglalt hadállás visszahóditását. A támadást könnyűszerrel visszavertük. Az arcvonal többi részén lényeges esemény nem történt. Visszaverjük az oroszokat. Berlin, január 29. Keleti hadszíntér: Az oroszoknak Küssen környékén, Gumbinnentől északkeletre ellenünk intézett támadása az ellenség súlyos veszteségei mellett meghiúsult. Lengyelország északi részében nincs változás. — Bolymovtól északkeletre, Lovictól keletre csapataink az ellenséget elől levő állásából kiverték és behatoltak főállásába. Az elhódított lövészárkokat heves éjjeli támadásokkal szemben is — egy kis darab kivételével — megtartottuk és berendeztük. — A legfőbb had- vezetőség. Az orosz foglyok szaporodnak. Budapest, január 29. Erős havazás állott be. Nyugatgaliciában és Lengyelországban csak felderítések, járőr csatározások és ahol. azt a kilátási viszonyok épen megengedik, ágyuhaicok folynak. A Kárpátokban az uzsoki szorostól nyugatra az oroszok támadásait visszavertük ; súlyos veszteségeket okozva az ellenségnek. Vezérszállásnál és Voloc- nál a harcok véget értek. Az ellenséget a hágók magaslatára visszaüztük és újból 400 embert elfogtunk. — Bukovinában csend van. — Höfer. Legújabb Pétervárott véget akarnak vetni a háborúnak. München, január 29Az Augsburger Abendzeitung pétervári jelentése szerint az orosz fővárosban igen nagy a levertség. Január közepéig folyton diadalokat jé-: lentett a hadvezetőség, de azóta a Varsóból nagy számban odamenekült gazdag polgárok révén ki- szivárgott az orosz hadsereget "ért kudarcok hire. A menekülők elbeszélték, hogy a németek Varsó falai alatt állanak, a város és környéke tele sebesültekkel és hogy az orosz hadseregben járványok. dühöogenek. Szentpétervárott általános a lehangoltság és mindenki azt hangoztatja, hogy jobb volna mielőbb végét vetni a háborúnak. Csapataink nagy sikere a Nida mentén. Berlin, január 29. Pétervárról jelentik: A „Novoje Vremja“ jelentése szerint az osztrák és magyar csapatok Andrejevnél, a Nidától nyugatra jelentős eredményt értek el. Sikerült nekik, az oroszok heves ellentáilásának dacára, Andrejev városától északra különböző magaslati vonalakat elfoglalniok, melyek a Nida egész völgyét uralják. Az osztrákok és magyarok több ütegből álló nehéz tüzérséget állítottak itt fel és bombázzák az oroszokra nézve rendkívül fontos kielcei vasúti vonalat. Elpusztult három angol gőzös. • London, január 29. A 4500 tonnás Potars angol gőzös nem érkezett meg. Valószínűnek tartják, hogy a Kronprinz Wilhelm német cirkáló sülyesztette el. Azt hiszik, hogy a Therese Heiman és a Gleen Mor- ven gőzösök az Északi-tengeren aknába ütköztek és elsülyedtek. Amerika gyapotot szállít Németországnak. Amsterdam, január 29, Newyorkból jelentik: Miután a „Daczia“- gőzös engedelmet kapott, hogy tovább folytathassa útját, még nyolc amerikai hajót akarnak gyapotrakománnyal a német kikötőbe küldeni. A rakomány összesen 65.000 bált tenne ki három millió dollár értékben. Az osztalék. A hazai sajtó jelentékeny részét a pénzintézetek által adandó osztalék mérve foglalkoztatja. A -Pesti Hírlap“ pénzügyi referense erről a tárgyról a következőket irja : Minden jel arra vall különben, hogy ez a rangért való háborúság nem igen tetszik a pénzügyminiszternek. Hiába próbálták befolyásolni, hogy korlátozó rendelkezést léptessenek életbe, mely az osztalékfizetést bizonyos határok közé szorítja, nem engedett ennek a befolyásnak. Ne mondhassa senki, azért nem fizetek többet, mert többet fizetnem tilos. Tessék a törvény szelemében, a megkeresett jövedelem arányában osztalékot fizetni. Ha van jövedelme, ne tessék visszatartani belőle többet a kelleténél, mert közgazda- sági életünk sínyli meg. Az osztalékjövedelme a lakosság rétegének fő jövedelme, mely az élet fentartásáboz szükséges, ki nem fizetése tehát tömérdek exisztenciális érdeket sért meg. Béke idején is sokszor kifogásoltuk a túlzott nyílt és titkos tartalékolást, amely tulajdonképpen az igazgatósági hatalom megnövelésnek célját szolgálja és a közönség szemében az óriási személyi jövedelmek kontinuitását biztosítja. Most fog kiderülni, a tartalékolás szolgált-e egyéb célt is ennél. A részvényes joggal hitte, hogy éveken át azért nem osztják ki az egész hasznot, mert gon^- doskodni kell és fel kell készülni rossz időkre is. Ha valami előre nem látott helyzet áll elő, a jövedelmek megcsappannak, akkor is legyen a részvényesnek normális jövedelme. Most itt van az előre nem látott helyzet és a részvényesnek még sem akarna rendes (csak kissebb mértékben csökkentett) osztalékot fizetni. Mert hogy egyik nagy bank a tavalyi osztalékot akarja fizetni,, de az érdekkörébe tartozó sok vállalat a Rimamurányi módján jár el, nem változtatja meg az általános képet. Közgazdasági életünk táplálására sohasem volt oly nagy szükség, mint most, a részvénytársaságok osztalékát nem szabad tőle megvonni. Nagy kár volna, ha a tőkeelhelyező közönség nem tekinthetné megbízható jövedelmi forrásnak a részvényt és figyelme más befektetés felé fordulna. A részvénytársaságok anuál inkább ügyeljenek erre, mert a magyar közönség éppen mostanában ösmerte meg soha nem sejtett mértékben az állam kibocsátásait.
