Tolnamegyei Közlöny, 1915 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1915-07-11 / 28. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

1915- julius 11.

hasson házi szükségletre tartott, vagy híilált állatai részére szemes takarmányt,r 11. Ejtsék el a kiviteli tilalmat.

12. A cséplés alkalmával vétessék fel a gabonakészleteket, azután a tulajdonos változása a helyi hatóság által tartassák nyilván.

13. A városok részére megállapított vásárlási határidőt 1915. szeptember hó 15 ről 1915. november hó 15-ig hosszabbítsák meg.

14. A haditermény részvénytársaság igazgatóságában a városoknak is adjanak képviseletet.

15. Biztosítsák azt, hogy mindazok a kereskedők, akik megfelelő minősítéssel bírnak, a gabonaszerzés műveletében a gabona haditermény r. t. részéről igénybe vétessenek.

Ezen pontozatok között a legfontosabb az 1. alatti, melynek indokolása a memorandumban igy hangzik :

„A gabonának a búzánál általában 40 50 koronától 36 50 koronáig, a többi gabonafélénél ennek megfelelően megállapított ára nem felel meg a termelési költségeknek még akkor sem, ha a legmesszebbmenöleg figyelembe vesszük a háborús termelési nehézségeket. De bármint áll is a maximális ár és a termelési költség viszonya, a fogyasztóközönsrget Ifgalább is adatokkal meg kellett volna győzni az igen magasan megállapított maximális ár megokoltságáról.

Eltekintve a magas maximális árnak önmagában való súlyos terhétől, az előbbinél nem kisebb jelentőségű a maximális qabona ár abb'm a hatásában, melyet a többi élelmicikk árának alakulására gyakorol. A qabona ár adja meg a standardját a kö-élelmezés egész áralakulásának ; az indokolatlanul magas gabonaál a többi élelmicikk árát is indo kolatlanul felemeli és lehetetlenné teszi a helyi hatóságoknak, hogy még az országosan nem maximált élelmicikkek terén a fogyasztókra nézve előnyös áralakulást idézhessenek elő. A gabona árnak tulmagas mértékben törlént hatósági meg- állapitása annyiban is közérdekellenes, hogy fo kozza azt a kockázatot, melyet a városok a készleteknek hosszú időre való előrebiztositásával kétségtelenül vállalnak. A maxmális ár fokozatos csökkenésében, mely a valóságban premium a termelőknek, különösen az egy koroüás fokozatok mellett a fogyasztóközönségre nézve a számbajövő előnyt nem látunk, mert a gyakorlatban előreláthatólag a legmagasabb árak fognak érvényesülni, nem is szólva arról, hogy ez a fokozatos ármegállapítás a beszerzés terén előreláthatólag bonyodalmakat fog okozni.

A legfontosabb követelés tehát, melyet a városok közélelmezése érdekében még ez órában is támasztani kell, az a maximális árak leszállítása,' melynek a kivihetőség szempontjából semmiféle akadálya nincs és amely leszállítás a termelőt sem fosztja meg ma még semmiféle szerzett jogtól“.

Nem lehet eléggé sajnálni, hogy a városok kongresszusa még a maximális ármegállapitó rendelet kibocsájtása előtt nem alarmirozta az összes városokat, hogy a kormány figyelmét a magas ármegállapítás veszélyeire felhívják.

Mert, hogy minél több pénz jut az őstermelésnek, annál előnyösebb helyzetbe jutna az állampénztár pénzforgalma a kincstári bevételek, a hadikölcsönök sikere révén : ez nem áll,

A legnehezebben mozdítható meg az a pénz, amely az őstermelés kezébe jut és minden pénzét mozgásban tartja a kereskedelem, az ipar, a hivatalnoki társadalom. Tessék egy kis számítást csinálni pl. a hadikölcsön jegyzés adataiból. — S mindezen felül jövedelméhez és társadalmi ' helyzetéhez képest minő aránytalansággal terheli minden jótékonysági és háborús társadalmi akció és hatósági ténykedés a városi lakosságot ! ?

Avagy hogy a mindennap konstatálható ezüst váltópénz hiányra mutassunk rá, ennek is az oka ini más, minthogy az élelmiszer termelők, 'árusok a ládafiába, harisnya-zacskóba sülyesztik a bőséggel feléjük guruló ezüstpénzeket. így van ‘ ez a nagy pénzekkel is. Téves hit, hogy köz- ' érdekből jó hatása van annak a rendszernek, ' mely a túlterheltségig tömi pénzzel ma a gabonás- I zsákot, amikor ezek a pénzek a városi nagy fogyasztó közönségből kipréselt vér-fillérekből, j nem pedig a külföldnek is nyitott szabad piac j ról gyülemlenek össze.

Ha gyökere hazánk lakosságának az őstermelő, úgy a városi lakosság, a fogyasztók nagy tömege a leve'eit alkotják a fának, s ha a lehe tetten árakkal a leveleket letaroljuk, bizony az a gyökér egymagában nem tartja fenn azt a fát, amelyet a négy világtáj felől tépnek ciháinak a világháború zivatarai.

Az O. M. Q-. E., mely a városok memorandumának kivédésére sietett ellenmemorandumát a kormánynál benyújtani, úgy látszik, ezeket szem elől tévesztette és elfelejtett arra is rámutatni, hogy a 34-^30 koronára leszállítani kért buza-áx*ak mellett is hasonlíthatatlanul többet nyer ipa a termelők egyeteme, mint a múlt évi 40 koronás legmagasabb ár mellett, mivel a tavalyi 40 korona már hem a termelőknek volt jó, hanem a közvetítőknek, mert a termelők nagy része a múlt évben a háború előtt 20—24 koronás átlag árban adta el fölöslegét, ma pedig a 34—40 koronás ár miden haszna az összes termelőké. Viszont, mint a városok memoranduma igen helyesen mondja, minden élelmi és szükségleti cikk a kenyér drágasághoz igazodván, — a maximális árak leszállítása a termelőkre is visszahat a többi szükségleti cikkekben az egész vonalon nyomában járó ármérsékléssel. C« !■

A törvényhatóságok ármegállapítás! joga.

Félhivatalosan jelentik : Mind erősebben nyilvánul az a kívánság, hogy a kormány ne csak a gabonanemüeknek és lisztnek, hanem egyébb élelmicikkekuek, elsősorban a hús és zsiradékféléknek árát is maximálja

Ilyen intézkedés nagyon kétélű fegyver volna. Az ármaximálásnak áltálában igen komoly hátrányai és veszélyei vannak ; különösen pedig a tényleges viszonynak teljesen meg nem felelő ármaximum nagyon könnyen idézhetné elő az illető árucikk tejes visszahúzódását és ezzel teljesen lehetetlenné tenné a fogyasztók szükségletének kielégítését. Az ármaximálást tehát csak az összes idevágó körülmények pontos figyelembevételével szabad oszközö ni s annak a változó helyi viszonyokhoz gondosan hozzá kell simulnia.

Ennélfogva a kormány nem vállalkozik arra, hogy ezen cikkek maixmális árát is országosan megállapítsa, viszont azonban módot kíván a helyhatóságoknak nyújtani reá, hogy ott, ahol egyes cikkek max;mális árának megállapítása a helyi körülményekből kifolyólag szükségesnek mutat kozik, ebben a tekintetben saját hatáskörükben eljárhassanak.

Amennyiben tehát egyes törvényhatóságok felhatalmazást kérnek bizonyos fogyasztási cikkek maximális árának megállapítására, ezt a felhatalmazást a belügyminiszter indokolt esetekben nem fogja megtagadni.

A kormány a közvélemény általános kívánságának enged, amidőn ezen intézkedéssel olyan módalitások mellett nyújt módot a maximális árak megállapítására, amelyek leginkább mitigál- hatják az ilyen rendszabályok hátrányait. De nyomatékosan figyelmeztetjük a törvényhatóságokat, hogy a megadandó felhatalmazással a leg- gondossabb körültekintéssel és csak olyan viszonyok között éljenek, amidőn azzal valóban mér sékelhetik a drágaságot és bitosithatják a fogyasztók szükségleteinek olcsóbb ellátását.

KÜLÖNFÉLÉK.

— Tanárnői vizsga. Major Mariska, Major Lajos szekszárdi kir. tanácsos, pénzügyigazgató leánya kitűnő sikerrel tette le Budapesten ,a polgári iskolai tanárnői vizsgát.

— Akadémiát végzett színésznő. Wigand Janka, Wigand János szekszárdi állami főgimná ziumi igazgató leanya kitűnő sikerrel végezte be a Színművészeti Akadémiát. A kiváló tehetségű művésznőt a vallás- és közoktatásügyi miniszter 800 koronás ösztöndjban részesítette.

— Tüzérségi szolgálat. Bajó János parancsnok és Mautner Gyula szakaszparancsnok vezetése alatt a szekszárdi önkéntes tűzoltóság megkezdette a rendes tüzőrségi szolgálatot.

— Evangélikus egyházmegyei gyűlés. A tolna—baranya—somogyi evangélikus egyházmegye Horváth Sándor pdcsi főesperes és be- lecskai Mechwarth Ernő egyházmegyei felügyelő elnöklete alatt julius 6. és 7-én Pécsett tartotta évi közgyűlését.

— Távozó huszárok. A cs. és kir. 12. huszárezred pótkerete folyó hó 1-én távozott el Simontornyáról, ahol hót hónapig éltek békés egyetértésben a polgári lakossággal. Távozásuk előtt Szakm'áry Dezső kapitány és Bereczk István főjegyző tartottak beszédet.

— Hadikölcsön eredménye. A második hadikölcsönre Magyarország területén egymilliárd szazhuzmiliió korona névértékű kölcsönkötvényt jegyeztek;

— Megszűnt Pakson és Konyhádon a kolera. Dr. Eri Márton helyettes-alispán, vármegyei főjegyző erélyes és lelkiismeretes intézkedései folytán, mint értesülünk, Bonyhádon és Pakson a kolera megszűntnek tekinthető, mert újabb megbetegedések nem történlek. Mind a két község a zár alól fel is oldatott.

— Eljegyzés. Ernst Gotthárd prágai postatiszt, tartalékos főhadnagy eljegyezte Polgár Márta nagyszőllősi állami polgári iskolai tanárnőt, Polgár József szekszárdi polgári iskolai tanár leányát.. ' y ’ . *S!

— Aratási szabadság. A honvédelemügyi miniszter a katonák aratási szabadságát julius hó 16 ig meghosszabbította.

— Jönnek a katonák. A tiroli 6-os vadászezred egy zászlóalja, mintegy 1200 ember Szelt- szárdon nyer elhelyezést. A beszálláso'ások a polgári fiú és az elemi iskolákba már meg is történtek. Tekintve, hogy a 34-eseknél jóval kevesebben lesznek, elszállásolásuk is nem a lakosság saját helyiségeinek lefoglalásával történik s ha a piac rendszabályozása eredményesen tovább tart s hozzá még a vasúti teheráru forgalom a szükségletek , beszsrzésénél kellőképen rendelkezésre áll, egy ily mérsékelt számú katonaság Szekszárd polgári lakosságát még csak észrevehető módon sem fogja rontani. Fogadjuk őket olyan szeretettel, mintahogy a mi fiainkat fogad ták Tirolban.

— Tanügyi hír. A bonyhádi iparostanonc- iskolai bizottság dr. Sc.hwetz Antal ügyvéd elnöklésével tartott ülésében Schlenker Mihály igazgatónak, Filipp József és Lang Károly ipariskolai tanítóknak választattak meg.

— Sztrájkolnak a piacon. Szekszárd vásárló közönsége nagy megelégedéssel és elismeréssel honorálja Rácz József rendőrfőkapitánynak | piaci élelemuzsorísok, kofák ellen életbelépte- tett -piaci rendszabályait, melyeknek betartása nemcsak az eladókra, de a vevőkre is kötelezők. Ez az iutézkedés természetesen sehogy sem tetszik a kofáknak és az élelmiszeruzsorásoknak. A szigorú hatójági intézkedésekre ezeknek legnagyobb része azzal feleltek, hogy nem hozzák áruikat a piacra. Például tojást már alig lehet kapni a piacon. A hatóság helyesen jár el, ha a renitenskedő árusokat egyszersmindenkora kizárja a piacról. Ilyen eljárást követnek a többi városok hatóságai is.

— Ke iden és pénteken nem szabad húst enni. A kormány rendeletet adott ki a húsfogyasztás érdekében, megtiltva a marha , borju- es sertéshúsnak kedd és pénteki napokon váló forgalomba hozatalát és pedig úgy a husszékek- ben, mint a vendéglőkben. Ma már nem érint sokakat ez a rendelet, mert ma már a közönség 9/io ed része Kérődző Ábris vegetáriánus apostol hívéül szegődött kényszerűségből. A konok és mindenesetre nagy vagyonú húsevőknek okozhat csak fájdalmat a rendelet, mig a többiek, akik már a -reményét is feladták annak a hiú ábrándnak, hogy valamikor egy darabban 1/a kiló húst vásárolhassanak, azok, még inkább azt kérnék, hogy terjessze ki a kormány a hustilalmat a hót mind a hét napjára, hogy legalább ha már igy élnünk halnunk kell, hát megnyugvást találjunk abban, hogy hát a háború mindenkit egyformán sújt, még azt a mészárost is, aki ma ötször- hatszor annyit akar 1 kilogramm húson nyerni, mint annak előtte. Mert hát ugyebár, ha már háború, akkor ne legyen senkinek sem lakodalom !?

— Bevonulási hirdetmény. Szekszárdon is kiragasztották az uj bevonulási hirdetményt, mely szerint a népfölkelésre kötelezetteknek általános behívása folytán mindazok az 1896. évben született, valamint az 1878. január 1. és 1890. december 31 ike közt az 1892., 1893. és 1894 évben született népfölkelésre kötelezett, nemkülönben a népfölkelésről, vagy a hadiszolgáltatásokról szóló iörvény alapján kirendelt (igénybevett) de ebből a szolgálatból időközben elbocsátott egyének (muukások, kocsisok, hajcsárok sth.) --ha a folyó évben megtartott népjölkelési bemutató szemlén vizsgáltattak meg, illetőleg az elrendelt bemutató' szemlén újra megvizsgáltattak és népfölkelési fegyveres szolgálatra alkalmasnak találtattak, amennyiben név- szerint fölmentve nincsenek, 1915 julius 15-én, a népfölkelési igazolványi lapm 'föltüntetett m. kir. honvédkiegészitő- illetőleg a cs. és kir. kiegészítési kerületi parancsnokság székhelyére népfölkelési tényleges szolgálatra bevonulni tartoznak. Ez a rendelkezés a cs. és kir. osztrák népfölkelés behívása folytán kiterjed mindazokra az 1878 január 1-e. és 1890. december 31 ike és az 1892., 1893. és 1894. évben született osztrák állampolgárokra is, akik a magyar szent korona országai területén az idei junius 8 ika és julius

12-ike közti időben megtartott népfölkelési szem lén újra megvizsgáltattak és népfölkelési- szemlén újra megvizsgáltattak és népfölkelési fegyeres szolgálatra alkalmasoknak találtattak, Azok a magyar honosságú egyének, akik önkéntes belépés folytán a cs. és kir. közös hadseregbe, vagy a honvédségbe (akár mint egyévi önkéntesek is) már besoroztattak, tekintet nélkül születési évfolyamukra, 1915 julius lb-én tartoznak tényleges szolgálatra bevonulni. A fent említett kor osztályokba tartozó azoknak a hivatásos gépészeknek és fűtőknek tényleges szolgálata, kik a mezőgazdasági (arató, cséplő, kaszáló stb.) gőzvagy motorgépeknél alkalmazva vannak, beigazolt alkalmaztatásuk esetén saját kérelmükre az illetékes kiegészítő parancsnokság által 1915 évi. szeptember 15-ig elhalasztattak.