Tolnamegyei Közlöny, 1915 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1915-06-20 / 25. szám

1915 junius 20.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

3

Rendcsinálás a piacon. Lapunkat számtalanszor illették váddal bizonyos helyekről hogy ha a hatóságokat erélyes rendszabályok alkalmazására igyekeztünk minden rendelkezésünkre álló eszközzel rábírni. A vádat álltuk és álljuk, mert egy emberöltő óta megszoktuk magunkon a példaszót: „mondj igazat, betörik a fejed“. Azonban ugyanazon közérdek szolgálatában az elismeréssel nem szoktunk adósak maradni. Most is meg kell állapítanunk, hogy Rácz József főkapitány hivatása magaslatán áll, amikor a hatáskörében okosan használható hivatalos hatalmát a közélelmezési bajok enyhítésére használja. Ebben a munkában maga mellett találja a fajtót és városunk egész intelligenciájának közvéleményét. Megvagyunk róla győződve, hogy kitartó munkával a szekszárdi piacon nemsokára rend lesz. Helyeseljük, hogy a megállapított árnál magasabb árért vásárló vevőket is megbüntesse, mert az ilyenek a piac legfőbb megrontói. Felhívjuk a rendőrség ügyeimét arra is, hogy egyesek a piaci ellenőrzést kikerülendők, most házról-házra járva igyekeznek áruikét magasabb áron eladni. Kérjük úgy az ilyen eladókat, mint vevőiket, ezeket az úgynevezett *egy p*r jó házai» is szigorúan megbüntetni.

— Esküvők. Eljegyzés. Vidákovics József bedegi róm. kath. tanító folyó hó 5-én esküdött örök hűséget Németh Giza ottani tanítónőnek, Németh Antal bedegi kántortanitó leányának.

Kun Zoltán lápafői ref. tanító múlt vasár nap esküdött örök hűséget Molnár Juliskának.

— Közgyűlés. A Szekszárdi Vöröskereszt Egyesület közgyűlést tartott, melyen Kramolin Gyula tett kimerítő jelentést a kórház működéséről. Kovács Sebestyén Endre főispán meleg szavakkal mondott köszönetét mindazon hölgyeknek és uraknak, akik a kórházban ápolják, gondozzák a mi hős, sebesült katonáinkat. A kórház betegeinek gyógyítása és a kórház vezetése körül különösen nagy érdemeket szerzett dr. Kramolin Gyula tb. vármegyei főorvos, akinek ezért még külön köszönetét is mondott a főispán, a jelenvolt Vöröskereszt Egylet' tagok helyeslése mellett. A választmányt újból a következő tagokkal alakították meg: Bajó*Pálné, dr. Drágíts Imre, dr. Éri Mártonvé, dr. Hercegh Gyuláné, dr. Kramo lin Gyuláné, Kovács Dávidné, Kovács Sebestyén Endréné, Kurz Vilmos, Kramolin Gyula, Kovács Sebestyén Endre, df. Leopold Kornélné, Leicht Lajosné, dr. Leopold Kornél, dr. Müller Ferencné, Örffy Lajcsné, Perlaky Józsefné, dr. Rubinstein Mátyásné, dr. Pesthy Pálné, Szévald Oszkárné, Szeghy Sándor, Szévald Oszkár, Triebler Irma, dr. Tanárky Árpád, Wigand János.

— Kölcsönös áthelyezés. Simon István dombóvári és Fonlányi István tamásii csendőr- őrsvezetők kölcsönösen áthelyeztettek.

— Harctéri levél. Várkonyi István főhadnagy, aki már kitüntetésben is részesült, az északi harctérről az alábbi levelet küldötte lapunk főmunkatársának : „Ismét, most már harmadszor, mind a háromszor önkéntes jelentkezés folytán a harctéren vagyok, mint századparancsnok. Meglőttek, lefagytak lábaim, tífuszom volt eddig, talán már nem ér ezentúl semmi, s győzelmes csapattal, derék Hindenburg-bakáiukkal épségben térhetek vissza. — Feleségemet elutazásom előtt operálták, három apró gyermekem van, de lelkesen jöttem, mert gyönyörűség az orosz kergetés hős bakáinkkal. — Az orosz fut, mi a nyomában. A győzelem a mienk lesz. S ha elesem, szeretettel köszöntőm megyémet, az otthonmaradottakat, kikért itt harcolunk. Orosz-harctér, 1915 junius 7-én. Pista».

— Megállapított piaci árak. A rendőr- főkapitány az élelmiszerek piaci árait a következőkben állapította meg: egy tojás 8 fillér, tej 28 f., tejfel 24 fillér (egy verdung), saláta fejes 4 fillér, kisebb 2 fillér, bab I liter száraz 24 fillér, burgonya 1 kiló régi 8 fillér, uj 16 fillér, túró (egy csomó) 6 fillér, zöld bab 1 tányér 10 fillér, borsó fejtve 1 liter 50 fillér, tányérban ki nem fejtve 10 fillér, hagyma enni való egy csomag 6 fillér, keserű hagyma 4 fillér. — Csirke: rántani való párja 3 korona, sütni való 4 korona. Kacsa hizott 2 korona kilója, sovány 1 darab 2 korona. Liba: hizott ki'ója 2 korona 40 fillér, sovány: 1 darab 3 korona. Aki ezen áraknai magasabbért elad, vagy Vásárol, annak eljárását a rendőrhatóság uzsorának minősíti, és minkét felet megbünteti.

— Kérjünk jó és elegendő lisztet. Szekszárd renedzett tanácsú város fogyasztó közönsége nevében Szekszárd részere élvezhető és elegendő lisztmennyiség biztosítását reklamáljuk. A liszt után járkáló asszonyokat a lisztárusok kénytelenek igen sokszor azzal elégíteni ki, hogy : menjenek a Fra^cz ba t. i. a nagykanizsai Franz-malombi, mert ott van a város lisztje is. Helyben csak liszt-utalványokat állítanak elő, azonban pz ezekből készült papiros galuskának sincs meg a kellő tápereje.

— Vers a harctérről. Pataki Ármin szakaszvezető, Pataki József tolnai tanitó fia, aki már 8 hónap óta teljesít a harctéren katonai szolgálatot, a következő megkésett pünkösdi verset küldötte szerkesztőségünkbe:

Pünkösdi vers.

Eljött a pünkösd is,

Gyászt hoz. vagy örömet,

Ellenünk, ha ég velünk Talián is jöhet.

Lelkesedünk múltban —

El nem lankadt kedvünk.

Nem ül győzelmi tort Aljas ellenségünk.

Ne csüggedjetek hát Györni fogunk még mi,

A gaz hitszegőkkel Le kell már számolni.

Olyan hűséges társ, minő a talián Megfogja kapni — de nem azt, amit kiván.

— Hősi halál. Spilka Géza, a 13-as jászkun huszárok vitéz őrnagya az északi harctéren megsebesült" és a csernovitzi kórházban meghalt.

A hős, rettenthetetlen őrnagyot, aki Tolnán is állomásozott, nagy katonai pompával temették el hűséges katonái.

Tobler István kurdi 19. honvédgyalog- ezredbeli népfölkelő az északi harctéren kapott sebeiben Budapesten elhunyt. Családja holttestét Kurdra szállíttatta és ott helyezte el örök nyugalomra.

— Aratási szabadságok. Az aratási munkák biztosítása céljából, mint már ismeretes, a hadvezetőség szabadságolni fogja a fegyverben álló gazdáknak és a gazdasági munkásoknak a hadműveleteknél ideiglenesen nélkülözhető részét A szabadság módjára nézve a belügyminiszter úgy határozott, hogy első sorban az önnálló gazdákat és ezek hozzátartozóit, majd a mezőgazda- sági munkásokat is fogják szabadságolni, utób biakat azonban csak abban az esetben, ha testileg a mezőgazdasági munkára alkalmasak és e munkák a fegyveres szolgálatra való alkalmasságukat nem veszélyeztetik. A szabadságolást a szabadságolandóknak maguknak kell rapporton kérniük. Az önnálló gazdák csak saját birtokukra kapnak szabadságot, a munkások oda, a hol utoljára dolgoztak. A szabadság általában tizennégy napra szól, a melybe méltányos esetekben az utazás idejét nem számítják belé. — A törvény- hatóságok és elöljáróságok kötelesek lesznek a csendőrség bevonásával szigorúan ellenőrizni, vájjon a szabadságolt legénység valóban a kérdéses aratási munkákat látja-e el. A h idügyminiszter a szabadságolásnak ezen a módján kívül még arról is gondoskodott, hogy az aratási munkák céljából a községek vagy földbirtokosok kívánságára munkáscsoportok bocsáttassanak rendelkezésre. Az ilyen munkáscsoportok kirendelését törvényhatóságnak kell kérnie a területén mü ködő illetve legközelebbi állomásparancsnokságnál. Egy-egy csoport egy erélyes és megbízható altiszt vezetése alatt húsz emberből áll. A szabadságoltak a szabadság idejére is, még pedig előre megkapják zsoldjukat és ellátásuk pénzegyenértékét ; a munkáscsoportok szintén kapnak zsoldot és ellátási költséget s ezenkívül az igénybevevő hatóságoktól, illetve földbirtokosoktól a helyi viszonyoknak megfelelő munkabér pótlékot is.

— Halálozások. Székely Márton nyugalmazott pécsi képezdei tanár, székesegyházi orgonista, hosszas szenvedés után folyó hó 13-án Pécsett elhunyt. Székely Márton kiváló zenész és zeneköltő volt, aki több darabot irt, melyekkel pályadijakat is nyert. Özvegye és három árvája siratja a férjet és jó apát, aki családjának javáért oly sokat fáradott.

Öllé Fülöp aranymisés áldozár, palotabozsoki nyug. plébános múlt kedden reggel 4 órakor életének 79-ik évében meghalt.

Mély gyász érte Herényi Zsiga bátaszéki takarékpénztári főkönyvelőt, testvéröccsének halálával. A korán elhunytat életének 24. évében ragadta el a halál. Folyó hó 11-én Esztergomban temették el.

— A peronoszpora, köd és a molykukac pusztítása. Nagy a lehangoltság a szekszárdi szőlősgazdák között, mert a peronoszpora, köd és a molykukac teljesen elpusztították, megsemmisítették a reménybeli szőlőtermést. Olyan siralmasak a szőlők, hogy bizony elszomorodik az ember annak láttára. — A védekezés most már alig enyhít valamit a bajon, csupán a levelet lehet még megmenteni, a termést azonban nem, mert a köd a fürtöket úgyszólván lefújta. Csak azokban a szőlőkben lesz némi termés, amelyek ben korán permeteztek és igy ellenállóvá tették a fürtöket.

— Adomány a Vörös Keresztnek. Wolf Henrikné úrasszony 10 üveg bort küldött hozzám a helybeli Vörös Kereszt részére. Az adó mányért köszönetét mondok. Rendeltetése helyére juttattam. Kovácsné.

— Modern háborús film less bemutatva a „Világ“ mozgóképszínház szombat, vasárnapi műsorán. A darab cime: „Menydörög az ágyú csattog a kard !:l Mely e véres és forró napoknak, amelyekben három ország vívja heroikus harcát az álnok gonoszság ellen, amelyben száz és száz tesvérünk vész el minden nap, minden órájában — ép úgy megvannak a maguk apró, ember históriái, mint a legnyugalmasabb időknek. Mig távol országaink szivétől menydörög az ágyú csattog a kard — idebent Ezer és ezer szív figyel remegve a világtörténelmi pillanatokra — de szövi a maga életét is, amely bizony minden szálával a népek viharába van kapcsolva most. Az orosz puskagolyó, amelz süvítve szeli át a levegőt Galíciában, az angol dum dum löveg, a francia gránát, az olasz hitszegő ha lecsap a német, magyar vagy török katona testébe — nemcsak egy hős szivébe állítja meg az életet — de messzi a csaták terétől sebet ejt más sziveken is. A szeretet a talizmánja minden katonánknak, amellyel hazulról elbocsájt- ják — s mig ő dalolva, vidáman és pirosló arccal rohan szuronya mögött a csatába — odahaza a hitves, az anya, a gyermek szive imákat küld érte a hadak Istenéhez. Ez a három felvonásos grandiózus dráma is a mai időkből való történet. Hősei mind igazi hősök, amilyen minden katonája a szövetségesnek s amit eljátszanak maga a ma, az: 1915. Végül pedig jön a kiegészítő műsor és egy nagyszerű háborús karikatúra.

— A fürdőévad megnyitása Buziás-für- dőn. Mint értesülünk Buziásfürdőben, hazánk hires szivgyógyfürdőjében a fürdők üzeme május 15 én újra megkezdődött. A közönségnek a fürdő összes elismert gyógytényezői, a természetes szénsavas, rádiumos fürdők, hidegvizgyógyintézet, Zanderintézet stb. úgy mint béke idején teljes mérvben rendelkezésre állanak. A fürdőhely távol a harci zajtól való kedvező fekvése és kitűnő klimatikus viszonyai folytán kellemes és nyugodt üdülőhelyet nyújt. A háború fáradalmai ős izgalmai ugylátszik igen'gyakran okoztak sziv1 gyengeséget és szívbajokat, ennek tulajdonítható, hogy a hadsereg üdülés céljából szabadságolt tagjai már most is szokatlan nagy számban keresik fel a fürdőt. Sokan vannak, sebesülések által okozott bénulásokban s csuzos izületi bajokban szenvedők, kiket a radioaktiv fürdők és a Zanderintézet vonzottak oda. A fürdő nemeslelkü tulajdonosa, Muschong a hadsereg tagjairól igen liberálisan gondoskodott. A fürdőközönség megfelelő ellátását a hatóságok közreműködése folytán kitünően szervezték és igy a fürdőüzem kifogástalan működése teljesen biztosítva van. A kitűnő gyorsvonati összeköttetés lényegesen hozzá fog járulni ahhoz, hogy a fürdő igen nagy látogatottságnak örvendjen.

— Kolera Bonyhádon. Az elmúlt héten Bonyhádon több kolera megbetegedés történt, ami nem csekély ijedelmet okozott a lakosság körében. A betegek közül három meghalt. Dr. Eri Márton vármegyei főjegyző, helyettes alispán és dr. Drágíts Imre vármegyei főorvos a helyczinére utaztak és elrendelték a legszigorúbb óvintézkedéseket.

— A szekszárdi óvóintézeteket az alispán megnyitotta. Nagy Béla hivatalvezető kir. segédtanfelügyelő a szülők kérelmére felkérte Tolnavármegye alispánját, hogy a szekszárdi óvóintézeteket nyissa meg. A megnyitásról a következő átiratot kapta a kir. tanfelügyelő: „Minthogy Szekszárd rt. városban a kanyaró szünőfél- ben van, Tolnavármegye kir. tanfelügyelőjének a szekszárdi állami óvóda és 3 állandó menedékház megnyitása iránti kérelmének helyt adva, azon óvódát és a 3 állandó menedékházat, nemkülönben a folyó évi március |26 án ugyanezen betegség miatt bezárt szekszárdi ref. vallásu népiskolákat is megnyitom, mégis azon kikötéssel, hogy azon házakból, melyekben még kanyaróé beteg van, az iskola, illetve óvódába járás az azokban lakó egészséges gyermekeknek is a beteg fel— gyógyulta és az azt követő fertőtlenítések megtörténtéig megtiltassék.“

— Yasuti baleset. Róth Ignác, 19. gyalogezredbeli népfölkelő múlt vasárnap Hidegkút és Pincehely között a vasúton szolgálatot teljesített és e közben a gyorsvonat elütötte. Súlyos zuzó- dást szenvedett.

— Villámcsapás. Utasok beszélték, hogy a napokban nagy vihar dühöngött Baja és vidékén, mely alkalommal a villám lecsapott a bíta- szék—bajai vasúti hidra, melynek vasúti sínéin végigfutott. A légnyomás olyan erős volt, hogy a hidőrző katonákat földresujtotta, de különben semmi bajuk sem történt. A villámcsapás a vasúti síneken némi rombolást idézett ugyan elő, de csakhamar helyrehozták és igy a közlekedés nem szünetelt. — Folyó hó 9-én Kölesden, Nagykónyi- ban és még több tolnamegyei község határában zivatar volt jéghullással, mely a szőlőkben és vetésekben kárt tett.