Tolnamegyei Közlöny, 1915 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1915-06-20 / 25. szám
Xllll. éofolyam. ______________25. szára. SzeKszárd, 1915. lunlus 20. Fü ggetlenségi és 48-as politikai hetilap Szerkesztőség Bezerédj István-utca 6. sz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők. Felelős szerkesztő Telefon 11. Kiadóhivatal Telefon 11. BODA VILMOS Molnár-féle nyomda r.-t., hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézendők. Megjelen hetenként egyszer, vasárnapon. Főmunkatárs : Előfizetési ár: Egész évre 12 K, 7a évre 6 K, 74 évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában. HORVÁTH IGNÁCZ Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 korona, további sor 30 fillér. — Nyilttér: garmond soronként 40 fillér. Nunháshiány. A mitől a szekszárdi gazdaközönség aggódva félt, teljes mértékben bekövetkezett. A fürt és levél peronoszpora nagy mértékben fellépett s a szőlők jelentékeny része a kékkő és mész, de legfőkép a munkáskéz hiánya miatt védtelenül áll a fenyegető veszedelemmel szemben. Térdig érő gaz és dudva fedi a szőlőket s nincs az a pénz, a mivel a megmunkálást eszközölni lehetne. Belátták ezt kormánykörökben is s a hadifoglyok felhasználásával kívánnak a dolgon segíteni. Legalább ezt látszik mutatni a következő hivatalos' értesítés: „Hogy a gazdasági érdekek a legmesszebbmenő támogatásban részesüljenek, a honvédelmi miniszter a hadügyminiszterrel egyetértőleg . akként intézkedett, hogy ily munkák elvégzésére hadifoglyok magánosok részére 200-on alul és pedig már 30-as vagy ennél nagyobb munkáscsoportokban is kiadassanak, ha a2 őrizetről a munkaadó maga gondoskodik. Ilyen esetekben az eljárás is egyszerűbbé tétetett, - amennyiben 30-tól 200-ig terjedő főből álló munkáscsoportok kiadásáért közvetlenül a cs. és kir. katonai parancsnokságok (hadtestparancsnokság) intézkedhetnek s ennélfogva a vonatkozó kérvények is közvetlenül a terület szerint illetékes katonai parancsnoksághoz nyújtandók be. A 200-nál nagyobb munkáscsoportok azonban úgy mint eddig, ezentúl is az illetékes főispánok utján a honvédelmi, illetve hadügyminisztertől kérelmezendők. A részletes rendelkezéseket a katonaságok már megkapták.“ Csakhogy ez az intézkedés a gazdaközönség legnagyobb részének szorongatott helyzetén alig változtathat, mert hol van az a gazda, aki 30-nál több munkást egy időben foglalkoztatni képes volna, máskép pedig alig juthat munkáskézhez. Azonban mégis volna egy mód, ha tudniillik a városi hatóság kezelné a hadifoglyok munkáltatását s kisebb számban bocsátaná a gazdák rendelkezésére. Hajlandó-e erre a városi hatóság, nem tudjuk, de sok ezer városi lakos megélhetésének biztosítása céljából nagyon kívánatos volna. Boda Vilmos. Távirataink. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Hofer mai jelentése. Az oroszok futva menekülnek. Budapest, junius 18. Orosz hadszíntér: Sieniavától északra csapataink üldözés közben orosz területre nyomultak előre. Elérték a Krzeszovtól északra emelkedő magaslatokat, Tanév lapályát és megszál lották TarnoVrodot. — Á San alsó folyása és a Dnyészter között álló orosz erők is több ponton hátrálnak. Cieszanovot és a magaslatokat e helységtől északra elfoglaltuk. Siemirovtól keletre elterülő hegyvidéken, valamint Janov környékén jelentékeny orosz erők fordultak velünk szemben. A Yorszyca mentén folyik a harc. Csapataink egyes helyeken megvetették lábukat a Dnyeszter felső folyásától délre. Az oroszoknak heves harc után lityinai állásaikból Kolodrubin felé kellett visszavonulniok. Üldözés közben egyes csapataink elérték a Vereszyca torkolatát. A Dnyeszter mentén a helyzet változatlan. A PHanzen-hadsereg keleti csoportja a Dnyeszter és a Pruth között az oroszok nyolc rohamát véresen visszaverte. Az ellenség, mely kétségbeesetten erőlködött, hogy vitéz csapatainkat Bukovinába visszaszorítsa, ágyutüzünkben súlyos veszteségeket szenvedett és menekülve vonult vissza. Nyolc tisztet ezer- kettő főnyi legénységet fogtunk el és három gépfegyvert zsákmányoltunk. Az olaszok véres veresége. Budapest, junius 18. Olasz hadszíntér : Az olaszok újabb előretörései az Isonzó fronton épp oly kevéssé vezettek sikerre, mint eddig. Plavánál derék dalmát csapataink tegnapelőtt este és éjjel visszaverték egy olasz dandárnak támadását. Tegnap az ellenség ismét támadott, de újból visszaverték. A támadás területén két piemonti dandár és egy népfelkelő ezredet állapítottunk meg. Az olaszok veszteségei úgy itt, mint a Krn területen, igen súlyosak. Az ellenségnek a Plöcken vidékén, valamint Monte-Coston hegyen megismételt támadását szintén visszautasítottuk. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. Az oroszok kétségbeesett ellenállása. Budapest, junius 18« A sajtóhadiszállásról jelentik : A szövetséges seregektől a Vereszcyca folyóig üldözött oroszok, ezen a vonalon egy utolsó kétségbeesett ellenállást kísérelnek meg. A Böhm-Ermolli had sereg azonban Grodektől délre már átlépte a Ve- reszcycát és a túlsó parton megvetette a lábát. József Ferdinánd főherceg hadserege a Tanev- ővig terjedő területet megtisztította az ellenségtől. A Pflanzer Baltin hadsereg keleti szárnycsoportja, amely a Pruth és a Dnyeszter közti területet kelet felé elzárja, csodálatraméltó hősiességgel nyolc igen heves és erős orosz támadásnak helyt állott és azokat az oroszoknak nagy és vé I rés veszteségeket okozva, visszaverte. TÁRCA. Jobb volna . . . (Zenéjét zongorára szerzetté: Link János.) Iobb volna nékem pihenni sírban, Annak mélyében búmra tán ír van. Hantomon nyíló virágok lágyan, Halkan suttogva őriznék álmám, jobb volna nékem pihenni hol béke, Mint. itt a földön bánat közt élve. Bontsa ki szárnyát az örök éjjel Hadd szálljon lelkem csendes békével Bánat feledve az üdv honába, Szövődjék tovább megszakadt álma, Az édes, boldog, a gyönyörű álom, Óh add azt vissza nékem halálom. Lelkem jobb fele elszállt már régen, Csillagokon túl vár rám az égben. Hozzá sietnék, — ám szárnyam törve, Vergődve hullok vissza a főidre. —^ S tovább viszem ez éltet fájón, sírva; Mig célhoz érek, — a csendes sírba. özv. Brandeiszné Frey Melanie. A franciák Frank német uralom alatt.* Most mikor ez a vészteljes háború javában dühöng, mikor a galliai kelták utódai, a franciák jóformán élet halálharcukat vívják a germán fajú németekkel, nem érdektelen fölujitani ezeket az eseményeket, amelyek a múlthoz tartoznak ugyan, de a jelen megértéséhez szükségesek. Megértjük ezekből az elősorolt történeti adatokból, hogy a kelta fajú népek, köztük első sorban.a mai franciák minő változásokon mentek át hosszú századok leforgása alatt. * Szemelvény Zsigmond János kegyesrendi tanár »A Pyreneusok körül« címen legközelebb megjelenő munkájából. Mint az előadottakból láthatjuk, alig van ma Európának népeleme, mely annyiféle átalakuláson ment volna keresztül akár politikai, akár nyelvi tekintetben, mint a mai franciák. Megtudjuk az előadottakból, hogy keltákból rómaiak lettek és latinul beszéltek ; majd mikor a német frankok hódoltatták meg őket, akkor meg német uralom alá kerültek és nyelvük összekeveredvén a frankok német nyelvével, lett belőle a mai francia nyelv. Nem latin ez már többé, se nem német, hanem a kettőnek vegyülékéből származó román nyelv. Román azért, mert sokkal több benne a római latin nyelvnek, mint bármely más nyelvnek a maradványa. A mai kelta fajú franciák tehát hétszer is változtatták nyelvüket: először mikor latinokká lettek, másodszor mikor a frank német nyelv hatása alatt latin nyelvük átalakult a mai francia nyelvvé. Menjünk -tovább és vegyük le a múlt lep lét egy másik történeti jelenségről is. Ezt sem lesz érdektelen megismerni, mert a ma folyó háborúnak igen sok tünetét jobban meg fogjuk érteni a múltak ismerete alapján. Nézzük, mint védekeztek a mai franciák elődei latin korukban a földjükre bonyomuló német frankok ellenében. A civilizáció bizonyos mértékig minden népet elpusztít; ez annak elmaradhatatlan és természetes következménye. Ez áll népekre úgy, mint egyesekre is. A civilizáció hatása alatt kényelemhez szokott úri ember sohasem bírja ki azokat a fáradalmakat, nélkülözéseket és szenvedéseket, amiket egy nem kényelemben nevelt közönséges ember kibir. A történelem nem tud más példát mutatni arra, hogy valamely nép annyira igazán könnyűszerrel hódolt volna meg egy idegen hóditónak, mint a franciáknak még latin elődei meghódoltak a csekély számú frank németeknek. Ha óriási tömegekről lett volna szó, amelyeknek a siker kilátásával ellenállni lehetetlen lett volna, mindez természetesnek tüunék föl, mert végre is meddő harcban, a sikerre való kilátás nélkül elpusztulni nem észszerű dolog. Ámde itt ebben az esetben az ellenkező körülmény forgott fenn. Csekély, mindössze legfeljebb 2 százezer lelket számláló nép volt az a hóditó frank, akik közt fegyveres legfeljebb ha 50 ezer lehetett. Ezzel a csekély számú fegyveressel álltak szemben a mai francia- ország akkori lakóinak sok-sok milliói. Föltehető, hogy az akkori Franciaország nem volt sokkal néptelenebb, mint a mai fogyófélben levő Franciaország. Ezért nevezhető ritka jelenségnek a történelemben, hogy egy sok sok milliót számláló nép olyan könnyű szerrel, a szó szoros értelmében kardcsapás nélkül, az ellenállásnak legkisebb jelét sem adva hódol be egy kis vitéz^ harcias népnek. Soha még civilizáció nem pusztított el népet annyira, mint a latin keltákat és soha nép még nem cserélt könnyebb szerrel urat, mint ez a mai Franciaországban történt az V. század második felében. Elég volt 10—15 frank lovasnak megjelennie valamely több százezernyi lakossal biró város közelében ; ez már elég volt arra, hogy rémületbe ejtse őket és eléjük vigyék hódolatuk jeléül a város kapuinak kulcsait. Hasonló sorsra jutottak a britanuiai kelták is akkor, mikor Italia védelmére kivonták onnét a római csapatokat. „Britania siralma“ címmel föliratot intéztek Aétiushoz Róma jeles hadvezéréhez, melyben keservesen panaszolják szén védéseiket. Rájuk törtek ugyanis a szász német
