Tolnamegyei Közlöny, 1915 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1915-03-14 / 11. szám

2

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

1915 március 14.

„Törekvésünk a Champagneban még nem sikerült, de az érkezendő angol segítséggel mégis kivívjuk győzelmünket.“

Újabb jelentések szerint a németek Four de Paris irányában néhány lövészárkot elfoglaltak, Balantenál harc folyik.

Hadi emlékérem orosz ágyúból.

A oroszokkal vívott heroikus küzdelmünk első nagy diadalát a kraszniki csatában arattuk Legendás hirü huszárjainkat itt nevezték el ellenségeink vörös ördögöknek, itt esett birtokunkba először nagyobb mennyiségű hadizsákmány, itt. kezdtük meg a hatalmas túlerővel szemben győzelmes csatáink egész sorát.

A kraszniki csatát a világtörténelem nagy és örök emlékezetű csatái közé sorozzák majd a historikusok és mig a történelem fóliánsain arany betűkkel ragyog a magyar dicsőség, a jövőkor népei emléket is kapnak belőle.

Emléket, amelyet a vas elpusztithatatlan- ságával, a bronz örökkévalóságával őriz meg uj koroknak, évezredekig.

A kraszniki diadal trofeumából egy orosz ágyút őfelsége a király az Auguszta alapnak ajándékozott, hogy veressen belőle »Hadi emlékérmeket.« Az elzsákmányolt orosz ágyút azóta a zólyombreznói m. kir. állami vasművek öntödéje érmek verésére alkalmas formában feldolgozta, lemezelte, bronz alkatrészeiből pedig a körmöc- bányai m. kir. pénzverő hivatal már veri • a vaslemezekből is nemsokára elkészül az első magyar győzelmi érem.

Pheidon Argos királya verette az első érmet még Krisztus előtt 700 évvel és azóta a történelem- irás legbecsesebb segítő forrása lett az érem. Piramisok mélyén görög és római temetkező helyeken eltemetett világok romjai között talált érmek vezették a történelemirót helyes nyomra és a nagy éremgyüjtemények még ma is élőszóval hirdetik régmúlt idők nagy eseményeit.

A kraszniki diadal érme is méltó helyet követel ebben a gyűjteményben, hogy majd akkor, amikor utódaink előtt az idő ködéből a mai nagy élet-halálharcnak csak kontúrjai látszanak, ott legyen az emléket felidéző, vasba, bronzba öntött irás : „A krasniki diadalmas csatában az oroszoktól elvett ágyúból verette az Auguszta alap 1914—1915.“

Az érem egyik oldalának ugyanis ez a felírása, fölötte a megrendithetetlen erő félelmetes szimbóluma, az oroszlánfej.

Az érem másik oldala gyögyörü művészi relief, mely Murányi Gyula hírneves szobrászművészünk ihletett alkotása, csatajelenetet ábrázol. Egy orosz ágyút honvédek, huszárok hősi rohammal elfoglalnak, miután elűzték az ellenséget. Szemléltető, plasztikus a művészi kivitel, meggyőző, örök becsű a művészi elgondolás, mert történelmi eseményt hirdet, bizonyító erejű, mert az ellenség haláltosztó szörnyetegéből készült, nekünk magyaroknak pedig dicsőséges, mert ki zárólag magyar hősök ragyogó haditettét kizárólag magyar érem alakjában őrzi meg a jövő nemzedékeknek.

Az Augusztá-alap bronzból és vasból kétféle érmet veretett. A nagy érem egyforintos nagyságú, a kicsi olyan, mint a huszkoronás aranypénz. Azért választotta ezeket a kis formákat, hogy az orosz ágyúból lehetőleg minél több érem kerüljön ki és minél többen megszerezhessék. Bizottság ellenőrzi, hogy csak annyi érmet verje nek, amennyit az ágyú anyaga szolgáltat. A bronzból való nagy érem ára 10 K, a kicsié 5 K. A vasból való nagy érem 2 K, a kicsi 1 K.

Úgy értesülünk, hogy az érmeket már ebben a hónapban forgalomba hozzák és városunkban is vásárolható lesz, az Auguszta alap megbízottjainál, akiket annak idején meg is nevezünk.

Aki a győzelmi érmet, melyet az Auguszta- alap „Hadi emlékérem11 nek nevez, megszerzi, ritka becsű történelmi emlékhez jut. De ezenkívül részt vesz a nagy nemzeti küzdelemben itthon. Elősegíti azoknak a munkáját, akik az ország belső nyugalmát igyekeznek fenntartani, filléreivel enyhíti a nyomort, értünk küzdő, értünk vérző, értünk hősi halálba rohanó testvéreink itthon hagyott hozzátartozóikról gondoskodik.

Az ágyúból készült győzelmi érmek teljes jövedelme ugyanis a harctéren küzdő hőseink családjaié ; a háború következtében itthon ínséggel küzdő asszonyoké, gyermekeké. A jövedelem 15 százalékát helyi hadi jótékony bizottságunk kapja meg kizárólagosan hadisegély céljaira, a többit az Auguszta-alap országos segélyakciójában használja fel, az eddig már oly sok elismerést érdemlő hazafias formában.

Igv megy át egy nemes metamorfózison az orosz ágyú. Az az ágyú, mely eddig annyi életet ontott, annyi nyomort, szenvedést okozott, most expiálja szörnyű bűnét, mert úgy lesz rendjén, hogy ugyanannyi életet mentsen meg, könnyet törüljön, fájdalmat enyhítsen.

A „Vörös Félhold'*

javára a következő adományok folytak be:

Eddigi gyűjtésünk: 749'70 Szabó Ferencfié 10.-f

Stockinger János Tevel _______15.—

ös

szesen : 774'70

KÜLÖNFÉLÉK.

Március 15.

A dicsőséges szabagságharcok legfényesebb napja volt 1848 március 15 ike, melyen nem folyt vér és úgy mentek teresedésbe a magyar szív kívánságai. A mai március 15 ike a vér ontások szomorú jegyében virrad hazánkra, — de mégis mint lelket megerősítő és reményt gerjesztő ünnep nap, mert a nemzeti erő, a magyar nép akarata és győzelem biztos záloga marad március 15 ike mindenkoron. Ugyanaz a magyar nemzeti géniusz lebeg künn a csatatereken a magyar fegyverek fölött, amely 1848 március 15 ét a maga magasztos jelentőségével létre hozta, — és az akkori március 15 én mindenkit megszállott nemzeti öntudat és bizakodás töltse be lelkünket a mai megpróbáltatások napjaiban. — A nemzeti ünnepnapon d. e. a belvárosi róm. kath. plébánia templomban hivatalos ünnepi istentisztelet lesz.

— Kitüntetések. Vargha Ferenc, szekszárdi főgimnáziumi tanár, a 17. népfelkelő gyalogezred főhadnagya, aki a déli harctérről visz- szatérve, jelenleg Székesfehérváron oktató tiszt, a „Signum laudis“ kitüntetést kapta,

Dr. Pestiig János népfölkelő főhadnagyot, Pesthy Endre uzdi földbirtokos fiát, az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásárt, a hadidiszit- ményes „Signum laudis“ érdemjellel tüntették ki.

— Kinevezések. Ő Felsége Páti Nagy Sándor sárbogárdi járásbirósági jegyzőt a szék szárdi törvényszékhez albiróvá nevezte ki.

Az igazságügyminiszter Tímár György mohácsi kir. járásbirósági dijnokot a nagytapol- csányi és Nagy Aladár marosillyei kir. járásbirósági telekkönyvi átalakító dijnokot a mohácsi kir. járásbírósághoz Írnokokká nevezte k-i.

— A pécsi ügyvédi kamara e hó' 8 án délelőtt 10 órakor egyesületi helyiségében közgyűlést tartott, hogy az ügyvédi gyám és a nyugdíjintézet közgyűlésébe kiküldendő három tagot megválassza. Pleininger Ferenc, Rásky Béla dr. és Schweiz Antal dr. választattak meg, három évre szóló megbízatással.

— Közigazgatási bizottsági ülés. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága a f. é. március hó 10-én tartotta meg rendes havi ülését.

— Bemutató szemle Szekszárdon. Az 1896., 1895. és 1891-. évi születésű népfelkelők bemutató szemléje Szekszárdon március hó 17 én d. e. 9 órakor veszi kezdetét.

— Város a dijnok,jaiért. Pécs város legutóbbi közgyűlésén egyhangúlag oly értelmű ha tározatot hozott, hogy dijnokjai részére az állami dijnokok drágasági pótlékának megfelelő havi segélyt folyósít a háborús drágaság idejére.

— Szabadságolt legénység behívása. A Külügy Hadügy legutóbbi számában olvassuk: A legénységi állományhoz tartozó mindazon honvéd- és népfölkelő egyének, akik a mozgósítás elrendelése óta fölülvizsgálaton voltak és fölül- vizsgálati lelet alapján szabadságoltattak, a honvédelmi miniszter egyik legutóbbi rendeletével 1915 évi április 1 én tényleges szolgálattételre behívattak.

— A polgármester burgonyát rendel. Örömmel állapítjuk meg, hogy városi hatóságunk mindjobban igyekszik kezébe venni a közélelmezés kérdését. A tűzifa és szénrendelésekkel tett kísérletek után most burgonyát is vásárolt dr. Szentkirályi Mihály polgármester, melyre az elő jegyzéseket a városi szállásmesternél kell kérni. Hisszük, hogy a kezdet nehézségein túl esve, ki • tartó türelemmel, a közélelmezés terén elviselhető állapotok teremtődnek igy.

— A szekszárdi népkonyha. A szekszárdi népkonyha a folyó évben január 2-án kezdette meg működését és március 1-ével szüntette be. Hogy milyen üdvös tevékenységet fejtett ki ezen 2 hónapban a Bezerédj Pál elnöksége alatti jótékony intézmény, legfényesebben igazolják a számadatok, amelyek szerint 7242 adag meleg étel és 460 kenyér került kiosztásra. Az ételek és a kenyér kiosztásában fáradhatatlan buzgalmat fejtett ki ez évben is a minden jótékony munkában elöljáró Triebler Ilma urhölgy és a rkath. ovoda és gyermekmenhely kedves testvérei.

— „Tiszteljétek a közkatonákat/4 Petőfi Sándornak ez a 48 as szabadságharc küzdelmeiből fakadt mondása cseng szivünkbe, valahányszor hirt hallunk egy-egy közvitéz hősi haláláról. Legutóbb Tolnai János 44 es közkatona szaporította a városunkbeli elesett hősök számát.

— Tan it ónő választások. Unger Teréz cikói rk. tanítónő Somogy-Kirbárapátiba, Farkas Irma oki. tanítónő a cikói rk. iskolához, Streicher Margit mucsii rk. tanítónő pedig a hercegfalvai rk. iskolához választatott meg.

— Ilogyan drágul a hús? Tárgyilagosan szólva e tárgyról, a' hús megdrágulására az első bátorságot az adta meg, hogy az állattartó gazda tapasztalta, hogy marhájáért magasabb és maga sabb árat kérve, azt majdnem alku nélkül meg is kapta és kapja a vármegyénk egyes részeiben, jelesül Szekszárdon is állomásozó katonaságtól. így természetesen aztán a polgári élelmezést ellátó mészárosoknak sem adják olcsóbban a húst, mint’katonáéknak. Azonban a mészáros a fogyasztó közönség zsebére dolgozik, 8 ez a zseb ma, különösen és legkivált a fix fizetéses hivatali osztálynál, bizony nagyon üres, ha pedig „üres az embernek a zsebe, üres a has is“, mint már Petőfi Sándor is megállapította. — Azonban nem lehet állami érdek az sem, hogy egy egész társadalmi osztály korgó hassal élje át a háborút, s igy az élő-, hus hatósági árszabása és pedig katonai és polgári egyöntetű ármegállapítása a legfontosabb közszükséglet. — Azonban ne higyjük, hogy csak ezért drágult a hús! Óh nem! Amint a régi jó időkben, evés közben jött meg az étvágy, úgy a jótévő mészárosainknak is mérés közben támadt, úgy látszik, kielégíthetetlen gusztusuk a további áremelésre Vannak, akik azért nem. lettek amerikai acél• vagy kalapkirályok, mert családi foglalkozásuk a mészárosság. így aztán a mesterséges áremelés is sikerül könnyen, mert a kartell minden nehézség nélkül nyélbe ütődhetik. Ennek a példája, hogy ugyanazon marhából, melyből szerdán este 192 fillérért mért ki egy kilót egy helybeli mészáros, . csütörtökön reggel már 240 fillérért metszette ki a másik kilót. Indokolás: „hjah ! ma háború van! Majd lesz még drágább is.“ S ha v.m is pénzed, örülj I hogy nem ma van az a még, amikor már drágább. — Summa summarum : igy nem az angolok, de a mi termelő és közvetítő hazánkfiai fognak bennünket kiéheztetni. Ezért üdvözöljük és nagy várakozással nézünk a dr. Szentkirályi Mihály polgármester által kilátásba helyezett városi huskimérés elé s kérjük annak minél gyorsabb és minél intenzivebb működését.

— Hadifoglyok. Van szerencsénk olvasóinkkal tudatni, hogy Erzsébet özvegy román királynő 0 Felsége a cs. és kir. külügyminiszter Ur átirata szerint, a hadifogságba jutott katonák iránt hozzá intézett levelekre adandó válasz, illetőleg felvilágosítás tekintetében rendelkezést tenni nem kíván, az ily irányú kísérletek tehát mellőzendők s a felvilágosítást kérő levelek a jövőben a »Hadifoglyokat gyámolitó és tudakozó hivatal »-hoz (Budapest, Üllői ut 1. sz.) intézendők.

— Köszönetnyilvánítás. A Szekszárdi Takarékpénztár kegyes volt 30 koronát hozzám juttatni a zsidó elemi iskola szegénysorsu tanulói részére, amely nemes adományért hálás köszönetét mondok Szekszárd, 1915 március 4. Dr. Rubinstein Mátyás egyh. iskolaszéki elnök.

A Szekszárdi Takarékpénzták tek. igazgatósága a szekszárdi ref. népiskola szegénysorsu tanulói segélyezésére 30 harminc koronát adományozott, mely összeg átvételét hálás köszönettel nyugtázza: Török Pál Majsai, a ref. egyház- község gondnoka.

Az Egyesült Szekszárd Tolnamegyei Nő-; egylet szegényei részére a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank 40, a Szekszárdi Takarékpénztár 30 koronát ajándékozót, mely adományokért az, egylet ^elnöksége hálás köszönetét mond a két pénzintézetnek.

A Szekszárdi Takarékpénztár, a Szekszárdi önkéntes Tűzoltó Egyletnek 40 kor., azaz negyven koronát adományozott, ezen nemesszivü adományért ez utón is köszönetét mond a parancsnokság.

A szekszárdi gazdasági bizottság minden vasárnap délelőtt 11 órakor ülésezik dr. Szent- királyi Mihály polgármester elnöklésével s ezen üléseken kerülnek megtárgyalásra a gazdasági tavaszi munkálatok hiánytalan végzését biztositó eseközek és módozatok. Dr. Szentkirályi Mihály polgármester a bizottság legutóbbi ülésén megnyugtató kijelentéseket tett arra nézve, hogy a tudatos munkakerülőket ellenőrizteti, munkavállalásra szorittatja s amennyiben a napszámbéreket indokolatlanul felemelnék, úgy a helyi napszámot hatóságilag fogja munkánként szabályozni. Itt említjük meg, hogy Nagykanizsán már a munkanapszámok tanács intézkedéssel vadnak megállapítva s ha valamelyik munkás nem hajlandó a megállapított munkabérért munkába állam, a rendőrkapitányság a munkakerülőkről szóló törvény rendelkezéseit fogja vele szemben alkalmazni és egyben intézkedik, hogy családja semmiféle segélyben ne részesüljön. Aki munkát vállal, attól azért a hadi segélyt nem vonhatják el.

— Iskola megnyitás. A szekszárdi Bajó- féle magán elemi iskola újból megnyittatott.