Tolnamegyei Közlöny, 1915 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1915-01-03 / 1. szám

XL11I. évfolyam. 1. szóm. Szekszárd. 1915. január 3. Függetlenségi és 48-as politikai hetilap Programmunh. 1915. évi március havában lesz negy­venhároméve annaki, hogy lapunk — Tolna­vármegyében az első s sok ideig egyet­len hírlap — első száma napvilágot látott. Azóta a lapok egész raja keletkezett kö­rülöttünk s úgy fordul, egyik-másik fiatal társunk egyben-másban háttérbe is szorí­tott. Csak egyben nem engedtük magun­kat túlszárnyalni s ez a politikai követke­zetesség, Mióta lapunk politikával foglalkozik, I mindég az volt megdönthetetlen törekvé- j sünk, hogy Magyarország állami önállósá- J gának és függetlenségének eszméjét szol- ! gáljuk. Ma- is az az álláspontunk, hogy a I Habsburg dinasztia jogara alatt, Ausztriá- I val védelmi szövetségben kiépített önálló | Magyarország a trónnak és a monarchiá- ; nak legbiztosabb támasza. Bent van ez a politikai alakulási, I Trraga teljességében, a hatvanhetediki ki­egyezési törvényben, csak végre kell haj­tani. Bent van a magyar hadsereg, mely az egész hadseregnek kiegészítő része; bent az önálló gazdasági . berendezkedés iránti - jog; bont van végre^'a pénzügyek külön rendezésére „vonatkozó jogosultság. Mindez pedig a külön állami lét pregnáns feltétele. Hűen, kitartóan, fáradhatlanul fogjuk tehát a jövőben is hangoztatni, hogy a királyi esküvei megerősített kiegyezési tör­vényt utolsó betűig végre kell hajtani, mert igy ‘kívánja ezt az eskü szentsége s hazánk ezer éves múlton alapuló törvé­nyes, jogos kikötése. Micsoda égbe kiáltó vakság kellett ahhoz, hogy csupa bizalmatlanságból s önző érdekekből Magyarország jogainak érvényesülését megakadályozzák. Vájjon mi lett volna abból, ha a ma­gyarság évtizedes jogfosztásból eredő el­keseredés folytán, a mostani válságos idők­ben nem áldozott volna vért és pénzt, ha­nem iparkodott volna csupa visszatorlási vágyból a monarchia gyengítésére. De | magyar böcsületes lélek, fel­ismerve létérdekeit, egy szivvel, egy lélek­kel sietett a trón es " monarchia meg­mentésére. ' Ha ezután a nemes, fenkölt gondol­kodás és viselkedés dacára, a béke bekö­vetkeztével a régi bécsi politika folytatása következnék be, akkor nem hisszük, hogy a magyarság még egyszar* ily borzasztó vér és pénzáldozatra rábírható lenne. De mig újra nem csalódunk, hisszük lés reméljük, hogy fiaink, testvéreink s í honfitársaink patakokban ömlő hősi vére í által megtermékenyített magyar földből az önálló egységes magyar nemzeti állam fény­sugaras látképe fog kisarjadzani. Boda Vilmos. — A szekszárdi kir. postahivatalban minden fajta hadisegély postai frankójegy kapható. Ma mindenkinek hadisegély posta bélyeget szabad csak használni. Minden fillér egy árva könnyét törli le Felelős szerkesztő BODA VILMOS Főmunkatárs HORVÁTH IGNÁCZ Megjelen hetenként egyszer, vasárnapon. Előfizetési ár: Egész évre 12 K, Vá évre 6 K, V4 'évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 ko­rona, további.sor 30 fillér. —Nyílttéri garmond so­ronként 40 fillér. ;j ÍJ------------------------------ _________LH>0. Tá virataink. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Harctéri híreink kedvezőek. Érkezeit 1915 január 1-én d. u. 7 óvakor. Főispán urnák Szekszáril. A * Pester Lloyd? december 30-iki vezér­cikke, amelyről csak most veszek tudomást, semmiféle ténybeli alappal nem bir, — A Felső- magyarország feladásáról soha szó nem volt. — Nem értem, ez a különben jól értesült lap honnan vette ezt az őrültséget. Harctéri híreink kedvezőek. Tisza. Tegnap 2G00 oroszt fogtunk el. Budapest, január 1. A Kárpátokban és Bukovinában tovább foly­nak a harcok. Ezek tegnap nem változtatták meg a.helyzetet. A Biala szakaszon, Tarnovtól délre, az ellenségnek a nap folyamán és éjszaka is ismételt támadásait, súlyos veszteségeket okozva, visszavertük. Csapataink ez alkalommal kettőezer oroszt elfogtak és hat gépfegyvert zsákmányol­tak. A Visztulától északra tartós erős köd aka­dályozza a harci tevékenységes, ennélfogva rész­ben nyugalom, részben kisebb előrehaladást tét tünk. — A déli hadszíntéren semmi sem tör­tAn* - - , _ . t-V __ . ÍS Ul.-------1J . A németek hösjes küzdelme. , Berlin, január 1. Nyugati hadszíntér : Nieuportnál semmi je­lentős esemény se fordult elő. -—Az ellenséges tüzérségi tűz által tökéletesen összelőtt St. Geor­ges major visszafoglalásától az ottani magas viz áflás miatt eltekintettünk. — Bét bűnénél, a csa­tornától délre, elfoglaltunk az angoloktól egy lövészárkot — Az Argonneokban támadásaink előbbrehaladtak. Ismét négyszász hadifogoly, 6 géppuska, 4 aknavető és számos más fegyver és lőszer került a . kezünkre. — Egy St. Mikiéitől északnyugatra Laliaemeixnél lévő| francia tábort tüzeléssel felgyújtottunk. — Flireynél és Senn- beimtől nyugatra ellenünk intézett támadásokat, amelyek tegnap megismétlődtek,, mind visszaver­tük. — Keleti hadszíntér : A keletaporoszországi határon Lengyelországban a helyzet változatlan. Az erős köd akadályozza a hadműveleteket. — A legfőbb hadvezetőség. A miniszterelnök újévi beszéde, f Magyar miniszterelnök a munkapárt mat fogadása alkalmából egész európának beszélt, Beszédének belpolitikai vonatkozású részei nem kevésbbc jelentüsek ugyan, mint a külpolitikai fejtegetései mindazonáltal kormány elnök előadá­sának nemzetközi jelentőségét nyilatkozatának az a része adja meg, mely a diplomáciai és had­ügyi helyzetre vonatkozik. Már 1908-ban az annrxió alkalmával kitűnt, hogv Szerbiának kg- ressziv célja van a monarchia ellen, és hogy ebben Oroszország támogatja a monarchia béke- szel eteiét igazolja, hogy már akkor sokan voltak akik békeérzésünket túlságosnak mondották, it a miniszierelnök érdekes kijelentést ' tett, határo­zottan hangoztatta, hogy ő a maga részéről ami kor neki befolyása volt a külpolitikára mindif amellett érvelt, hogy a békét fenn kell tartan amig azt becsülettel megtehetjük. Hallgatóságé nak lelkes tapsai között utalt Tisza a katona erényeknek azokra a gyönyörű meguyilatkozásárt melyek minden magyar ember, lelkét jogos busz keséggel töltik el. Végül megállapította bőgj északon a harc biztató jelenségek mellett folyik egyelőre azonban még döntés nélkül hullámzik Hű maradt a miniszterelnök, az ő egyenes szd kimondó természetének amikor egyáltalán neu igyekezett elsiklani a b> nnünket Szerbiában él kudarcok fölö:t. Fáj az én lelkemnek úgymond, hogy az a hísiesen küzdő hadsereg hónapok munkájának dicsőségét elvesztette csak azért, mert .emberfelettit-kívántak tő-J-.e.. Ez« az egyetlen ami a történelemben joggal okoz-*keserűséget, „mert,, a katonai csorbít, rövid 'időn beül helyre- iJiozhajtjuk, »kormányelnök végső megállapítása az volt, hogy katonáink impozánsan teljesítik köte­lességüket és ha a társadalom ugyani zt csélekszi akkor bennünket baj nem érhet. Beszélték a há­borúnak’és a háború utáni időnek nagy kérdé-' seit és kiderült, hogy úgy a monarchia mint a későbbi kérdések megoldása tekintetéhen a két szövetséges között teljes, a harmónia. Ezek a ki­jelentések mély. benyomást tettek a hallgatóságra és bizonyára egész Európábau nem fogják elté­veszteni hatásukat. Volt a kormányelnök beszé­dének egy passzusa, amely lelkeeedésre ragadta a hallgatóságot és fogja ragadni az egész orszá­got, mtM t Tisza itt ismét egyszer mint már oly gyakran az egész nemzet leikéből beszélt. Rámu­tatott arra, hogy ha voltak eddig a monarchia másik államában elszigetelt törekvések melyek Magyarorszagnak 67 ben lefektetett közjogi ön­állóságát szívesen, visszac-inálták volna, úgy ezek­nek most már örökre el kell némulniok. Megmu­tattuk mondotta a miniszterelnök emelt hangon /TV' hogy milyen erőt képvisel a fuggetlenseget vissza- ^ nyert magyar nemzet, ebben a monarchiában. Igazán közveszélyes őrült volna az aki ezen a struktúrán a mi hátrányunkra akapna változtatni. A végén a kormányelnök, kifejezést adott annak a reményének, hogy még ebben az évben élvez­hetjük a béke áldásait, egy olyan békét mely jobb és hatalmasabb helyzetbe hozza a nemzetet, Tisza István ujesztendei beszéde egy nagy szel­lemnek hatalmas megnyilatkozása vol't mely al­kalmas rá, hogy az egész nemzet lelkében az önbizalmat megerősítse és a tetterőt fokozta. Félmillió fogoly. Igló, január 1. A Z'aklyen és Tarnow körül lefolyt harcok­ról hétfőn este orosz foglyokat hoztak Iglóra. A kiéhezett oroszokat a K. u k. Vei fiiig ungs tat ión várta vacsorára. Mihelyt a vonat megállt, el­hangzott a vezényszó : Menage-Station ! Egyszerre kinyíltak a vasúti kocsik ajtói, előlépdt az őrség és a. vaggonok mellett szép rendben felállottak az orosz foglyok. A konyhán működő öreg nép­felkelők négyesben vitték ki a nagy üstöket, amelyekből párolgó gulyás illata szállt fel. A foglyok között több magasrangu tiszt, két pilóta­főhadnagy és számos önkéntes van. Az egyik ön­kéntes aziránt érdeklődik, hová viszik őket és vájjon internálásuk helyén is fegyveres, őrök veszik e majd őket körül, mint itt az állomásnál. Valaki megmondja az oroszoknak, hogy való szinüleg egyik magyarorszagi fogolytáborba kerül­nek, ne aggódjanak, jó dolguk lesz. Öröm csillan fel szemükben. — Igen sokan fogságba kei ültek már közülünk, — mondja az egyik orosz. — A mi véleményünk szerint NemetországbanésAusztria- Magyarországban lehet már félmillió fogoly. A háború folyamán sok pusztulást és szerencsétlen séget látiuok. Szomorú még csak gondolni is rá. Két nap óta ránk nézve befejeződött a háború, "tni már foglyok vagyunk. Az ország árvái. A közigazgatási hatóságok már legközelebb megkezdik a harcban elesettek családtagjainak nyilvántartását. Az összeirási munkálatok alapja a veszteségi kimutatás lesz. Az elesett katonák hátramaradottjainak személyesen kell jeleutkezuiök az illetékes ke­rületi elöljáróságon és fel kell mutatniok a ha­lálesetet közlő veszteségi kimutatás egyik pél­dányát semmiféle más iratot, értesítést, hatósági igazolást a haláleset bizonyítására el nem fogad­nak. Az elesettek családjairól törzslapok készül­nek, amelyek majd a további segélyezés és ellátás alapjául fognak szolgálni. A halálesetét követő

Next

/
Oldalképek
Tartalom