Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1914-10-18 / 42. szám

______ 1914 október 18. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 3 — Meghalt a Tóni bácsi. Szekszárd köz­tiszteletben állott Tóni bácsija: Májer Antal azekszárd-bel városi- nyug tanító és volt intézet- tulajdonos hosszas betegeskedés után, múlt vasár­nap esti 7 órakor, életének 70 ik éveben elhunyt. Halála általános részvétet keltett igen széles kör ben ; mert mindenki szerette a kedélyes, jó Tóni bácsit. Temetésén, mely folyó hó 13. án délután 3 órakor ment végbe, igen sokan jelentek meg. Koporsóját számos koszorú borította, melyet dr. Fent Ferenc apát-plébános szentelt be. A gyá­szoló család az alábbi jelentést adta ki : „ özv. Májer Antalné szül, Arlow Mária mint neje, özv. dr. Pápé Dénesné szül. Arlow Mariska mint nevelt leánya és gyermekei: Lajos, Gyula, Marianna, úgy Májer József és Mihály testvérei q. saját, valamint a kiterjedt rokonság hevében is fájdalomtól meg­tört szívvel jelentik, hogy a legjobb férj, illetve szerető gondos nevelő atyjuk és testvérük Májer Antal nyug, szekszárdi róm. kath, hitközségi tánitó f. hó 11 ép 'esté 7 órakor életének 70 ik,, legboldogabb házasságának 45 ik évében, hosszas szenvedés és a haldoklók szentsége ájtatos fel­vétele után az-Urban csendesen elhunyt. A meg­boldogult kihűlt teteme f. hó 13-án d. u. 3 óra­kor les* a szekszárd alsóvárosi „temetőben örök nyugalomra, helyezve, az engesztelő szentmise áldozat pedig folyó hó 13 án d. e. 9 órakor lesz a szekszárd belvárosi rkath. plébánia templomban az Egek Urának bemutatva. Szekszárd, 1914. október 11. Áldás poraira !“ — Festőművész a harctéren. A Magyar- ország Írja, hogy Garay Ákos festőművész, a magyar huszártipusrajz európai hirü megteremtője; a budapesti katonai parancsnokságnál aktiv ka­tonai szolgálatra jelentkezett. Garay a parancs^ nolcságtól a harctéren küzdő csapatokhoz való beosztását kérte. Garay, aki most negyvennyolc ■éves, fiatalkorában a huszárságnál teljesített ka­tonai szolgálatot. — Szerkesztő változás. Tihanyi János pécsi karkáplán betegsége miatt a „Pécsi Ujlap“ szerkesztését ifj. Vessely Károlynak adta át. — Az uj szerkesztő a keresztény szociális és a katholikus mozgalmaknak egyik lelkes hive és munkása. — Helyettes tanító alkalmazása. A regölyi róm. kath. iskolaszék a hadba vonult Teichl József helyébe Rózsa Emilia oki. tanítónőt,— az ozorai rk. iskolaszék pedig Kerschbaummayer János helyébe Pál Istvánt alkalmazta. — Jótékony adomány. Dr. Paulovics Sándor rendőrkapitány, h. főjegyző 100 koronát adott a szekszárdi Kath. Olvasókörnek, hogy azt a Vörös- kereszt Egyesületnek juttassa. — Egy főhadnagy hősi halála. Konstánczer Dezső, a m. kir. verseczi 7. honvédgyalogezred 24 éves főhadnagya, Konstánczer László városi pénztáros egyetlen, szép reményekre jogosító fia az északi harctéren, a Kulikov melletti ütközet­ben augusztus 31 én vitézül harcolva, hősiesen elesett; A rendkívül bátor főhadnagy szivét járta át: az ellenség golyója, amely élétét kioltotta. Aggódó szülei sokáig hirt sem hallottak fiukról, mig végre most a következő szomorú értesítést kapták a 7. honvéd gyalogezred parancsnoksá­gától : Nagyságos Konstánczer László városi pénz tárnok urnák Szekszárd. Mély fájdalommal érte­sítem, hogy szeretet fia, Konstánczer Dezső fő­hadnagy múlt hó 31 én a Kulikov melletti ütkö­zetben hősiesen küzdve elesett. Midőn ezen gyá- s*os hirt közlöm, egyben elnézését kérem, hogy eme szomorú értesítést csak most adhatom tud­tára, de Nagyságod címével tudomásul nem bír­ván, a ma vett levele utján tehettem annak ele­gét. Mély tisztelettel Schreiber Viktor. Az ezred tisztikara ezen jelentést adta ki ; „A m. kir. ver­seczi 7. honvéd gyalogezred tisztikara mély fáj­dalommal tudatja, hogy szeretett bajtársa, Kon­stánczer Dezső m, kir. főhadnagy múlt hó 31-én a Kulikov melletli ütközetben hősiesen küzdve a királyért és a hazáért elesett. A harcmezőn elvérzett bajtársunk hősies , vitézsége' mindenkor péjda lesz előttünk és emlékét ezredünk örök időkre, szeretettel fogja megőrizni. Az örök nyu­galmat a harcmezőu elhantolc bajtársunknak fegyvereink győzelme adja meg. Versecz, 1914. évi szeptember havában. A gyászbaborult család gyászjelentése a következő : „Konstánczer László és neje Schmidt Mária, Konstánczer Mária és Margit, valamint a rokonság mély fájdalommal tudatják, hogy egyetlen fiuk, illetve rajongásig szeretett testvérjük és rokonuk Konstánczer Dezső, a 7. honv. gy. e. főhadnagya augusztus hó 31-én a galíciai harctéren, Kulikov melletti ütközetben hősiesen küzdve, hazájáért és királyáért dicső ha­lált halt életének 24-ik esztendejében. Lelkiüdvé ért a gyászistentisztelet Szekszárdon, | belvárosi róm. kath. templomban folyó hó 17 én délelőtt fél 7 órakor fog az Egek Urának bemutattatni. Szekszárdon', 1914. október hóban. Porát idegen hant, emlékét a mi szivünk zárja örökre magába.“ — Iskolaszeki alakulás A szekszárdi köz­ségi iskolaszék újból megalakul, melynek elnöke dr. Szentkirályi Mihály polgármester, alelnöke Kiss Károly nyug. táblabiró, jegyzője pedig Moudry Hugó tanár lettek. — Látogatás. A dunaföldvári „Egyenlőség! Kör“ ben nem is olyan régen vidám élet járta. Táncmulatságok, zene-i, és dalestélyek egymást érték, ki világos ki virrad tig szólt a cigányzene. Vájjon gondoltuk e azidőhen, hogy a Kör díszes nagyterme kórházzá alakul át, vájjon sejtette-e egyikünk is, hogy a hatalmas nagyterem — ha kis időre is — nemesebb c^ha lesz átengedve, a Hazáért életüket és vérüket áldozó sebesült és beteg katonák ápolására. Hadd vezetem hát ide az;, olvasót. Az Egyenlőségi Kör kapubejáratán elhervadt virágkoszorű, mely még a sebesültek megérkezésekor helyeztetett oda. A nagyterem, s könyvtárszoba a katonáké. Mellette az olvasó­teremben siri csend honol,' néhány csendes alsós: társaság szórakozik csupán. A nagyteremből léte sült betegszoba kórházszerű tisztaság és rendet mutat, s a jobbról balról forgolódó önkéntes ápo­lók mindenre kiterjedő, kedves figyelme jólesik a seoesült hősöknek. Cziráky Jolán gazdasszony, mellette Marczell Béláné, Simon Józsefné fárad­hatatlan munkások kik minden idejük feláldo-- zásával csodálatos szívóssággal végzik nemes: lelkűk nehéz vállalkozását. Látjuk, amint a fá­radtan megérkezett katonák közös imát monda­nak, s amint a háborúban a kard most az ima­könyv a legkedvesebb nekik. Magyar, német, lengyel, horvát anyanyelvűek egymásban keresik és találják meg a vigaszt, s mindannyian hájával dicsérik nagyközönségünk bőkezű ajándékait, szeretetét. Otthon és a templomban nem feled­keznek el jótevőikről, s imáikat meghallgatja a magyarok Istene. — Jelvények. A dunaföldvári polgári leány­iskola feledhetetlenül kedves „fecskéi“ jutnak eszembe, amikor e sorokba fogok. A magyar, német, osztrák stb. nemzeteket festő lánykák rep­kedtek az iskola szűk falai között ide s tova, bájos közvetlenséggel csiripelvén itt is, ott -is. A lányok, s lánykákra most nagyobb feladat há­rult. Nemes lelkűk megaranyozott kedélyével jelvényeket árusítanak a háborúval sújtott, nyo­morba jutott családok számára. A „Dunaföldvári Nőegylet“ a jelvénytül-ajdönósj se jószivü lányok a fáradságot nem ismerő lelkes eladók. Csak úgy tarkállik már a lakosság gomblyukain a diszes háborús jelvény, melynek 20 filléres árából kis és nagy lányok már közel 300 koronát gyűjtöt­tek össze. Utcán, házakban, mindenütt lelkes agi­litással röpködnek kedves megjelenéssel minden­kihez, s nincs, aki őket elutasíthatná, ki őket „lerázni“ tudna. Mily sok szenvedés és nyomort fog enyhíthetni a dunaföldvári lányok és lánykák felemelő munkássága, hány könyet fog felszánt­hatni 20 fillérekből százakra rugó gyűjtésűk ! Albert Ilonka, Bleier. Margitka, Csepreghy Gi­ziké, Holczer Ilonka, Illés Boriska, Keller Magda, Korniss Margitka, Kurucz Mariska, Lindinger Mariska, Nikitits Ilonka, Pápé Mariska, Práger Ilonka, Sopronyi Rózsika, Schvartz Erzsiké, Tálig Irénke, Vastagh Mariska, nemkülönben Bofo- vitz Babi, Gaál Ilonka, Krausz Mancika, Kogler Irmuska, Práger Virica, Sárdy Erzsiké, Schmidt Rózsika, Spitzer Klárika nevek alkotják a kis tábort, mely a nehéz, de magasztos versenyela­dást végzi. Nemes munkájukat koronázza a leg­szebb siker, s jutalmuk legyen a lélek öröme, mely a jó tettből fakad. — Öngyilkosság. Klivényi Gyula szekszárdi nyugalmazott vasutas, volt ügyvédi írnok f. hó 16 án öngyilkossági szándékból meglőtte magát és meghalt. — TanitóválasztáS. A kiskajdacsi magán elemi iskolához Marczy Tivadar oki. tanító vá­lasztatott be. — Hősi halál. Krausz Emánuel bonyhádi származású 52-ik gyalógezredbeli őrnagy, aki ön­kéntesből lett tiszt és már főhadnagy korában megkapta egyik hőstettéért a Signum laudist, egy tiszti bál alkalmával pedig a király megszólítással tüntette ki, — most a 17. kaposvári népfölkelő zászlóaljnak volt a parancsnoka, Ljubovica szerb község határában hősi halált halt. Augusztusban őt bízták meg a 17. népfölkelő ezred szervezésével mellyel Kaposvárról Boszniába ment, ahol a Dugó nevű hegyet szállta meg ; szeptember 10 én kapta a parancsot, szállja meg a szerbiai Ljubovica falut. Éjszakai rohamnál, lován ülve érte az ellénsóges, halálthozó golyó. — A 13-as és a 10-es huszárok. A. tolnai 13-as huszárok, úgy a tolnamegyei illetőségű 10 es huszárok is a harctéren több csatában ki tűntek az ,ellenséggel szemben tanúsított vitéz ségükkel. Harminc orosz lovashadosztállyal, há­romszoros túlerővel küzdöltek olyan bravúrosan, mely méltó a haditörténelem feljegyzésére. — Katonai kinevezés. A király Wendl István szekszárdi ügyvédjelöltet, cs. és kir. zász lóst, aki a déli harctéren megbetegedett, had- naggyá nevezte ki — Eredményes gyűjtés. Molnár Csillika 229 koronát és 92 fillért gyűjtött Felsőnyéken | Vöröskereszt Egyesület és a hadba vonultak hátramaradt családtagjai részére. — Katonáink számára készítendő meleg ru­hák anyagának beszerzésére újabban adakoztak : Rajczy János plébános (Nagyvejke) 20 koronát, Szabó Jánosné (Szekszárd) 10 koronát. —jjj Kési ruhákat ajándékoztak: Leopold Margit 1 píjr csuklóvédőt, Halom Aranka 1 pár csuklóvédőt, Hoffmann Sándorné 1 hósapkát, Khayl Johanna 4 hósapkát, Kluha Edith 1 hósapkát, Szabó Jánosné 2 hósapkát, özv. Dömök t Péterné 2 hósapkát és 2 pár Csuklóvédőt, Bezerédj'jAndor (Pta-Jegenyés) 24 darab hósapkát, 10 päfl csuklóyédőt, 15 pár lábszárvédőt, 24' hasvédőt,' 23 pár kapcaruhálj. (Ezeket készítette Órkonyi Károlyné Linka Mar­git tanitó'nő és a jegenyéspúsztai asszonyok segít­ségével. — Prémekét adtak meleg keztyükhöz: özv. Braun Mérné" 1 prémsapkát és 1 muflfot, Steinfeld Béláné 1 mufföt, Halászná Babits Anna 1 muflfot, ‘özv. Beöthy Károlyné 1 női bundabélést, ifj. Leopold Lajosné 1 muflfot és 1 nyakbavetőt. 4— Pamutmegváltásra újabban adtak: Deszáh- csicsné 2.—| Bartos Erzsébet —.50, Boli Éva —.50, Bodai Istvánná (Decs) 2.—, Nyúl Istvánná (Decs) 1.—, Halász Ferencné —.50, Balog Jánosné —.50, Fekete Józsefné 1.—| Horváth Szabó Ist­vánná —.40, Tóth Józsefné —.40, Szőr Jánosné —.30, Nyéky Jánosné —.30, Kelemen Józsefné 1—I Farkas Györgyné -—.60, Berekai Jánosné (Ocsény) 1.— koronát. A fentiek átvételét köszö­nettel nyugtázom. Kovács Dávidné. — Katonáknak 118 pár érmelegitőt, 18 darab háromszög kendőt és több csomag kötöző- vásznat készíttetett a dombóvári magán p leányiskola. — Menekülés a fogságból. Pollermann József szekszárdi előkelő polgárnak, városi kép­viselőtestületi tagnak két fia küzd a harctéren: Pál és János. Mindakettő vadász és vitézül har­col az oroszok ellen, akiknek fogságából bravú­ros módon menekültek meg Pál, amidőn kapi­tánya lábát egy ágyúgolyó leszakította s oroszok közé jutott, felkapott a kapitánya lovára és azon elvágtatott, János pédig álruhába öltözve mene­kült meg az orosz fogságból. — Esküdtszéki tárgyalások. A szekszárdi kir. törvényszék^ mint esküdtbiróság folyó hó l9 én és 20 án .bűnügyi tárgyalást tart. Hétfőn Kozma Mihály kistengelici lakos bűnügye kerül tárgyalásra, aki 9 éves fiát annyira megverte, hogy ennek következtében meghalt, kedden Jakab Mihály bűnügyét tárgyalják, aki feleségére lőtt, Győri Mihálynét pedig agyonlőtte. Vigyázz! Kolera ellen kitűnő védszer a jó ó-vörösbor, literenként 1 koronáért kapható Schäffler Jakab vendéglősnél Szek­szárd, Flórián-utca. — Nagyobb vételnél ár­engedmény. — A vészmadarak ellen. A m. kir. belügy­miniszter a háború rémhires, többször rosszakaratú, mint tudatlan vészmadarai ellen, a következő ren­deletet adta ki : „Mind sűrűbben érkezik panasz a hadviseléssel kapcsolatos oly riasztó hírek koholása és terjesztése miatt, amelyek alkalmasak arra, hogy a nagyközönség körében nyugtalanságot és oknélküli aggodalmakat támasztanak. — Minden komoly ember elismerni kénytelen, hogy ily ál- hirek koholása és terjesztése a közrendet és a köznyugalmat, amelynek fentartása és előmozdí­tása éppen ilyen súlyos időkben kétszeres köte­lesség, nagy mértékben veszélyezteti. Ez okból ily álhirek koholását és terjesztését szigorúan megtiltom és a tilalom megszegését az 1879. évi XL t. c. 1. § a alapján kihágássá nyilvánítom. Ennéjfogva aztj aki a hadviseléssel kapcsolatban.: I vészhirt kohol, vagy valótlan vészhirt terjeszt, vagy 2. valakinek megsebesülését, halálát vágy az ellenség fogságába jutását, állítja vagy hiresz- teli anélkül, hogy az adat valódiságáról hivatalos közié bői, vagy kétséget kizáró más módon meg győződött volna, vagy 3. egyéb olyan hirt kohol vagy olyan álhirt terjeszt, amely alkalmas, arra, hogy a lakosság körében félelmet vagy ijedelmét keltsen, kihágás miatt 15 napig terjedhető el­zárással és 200 koronáig terjedhető pénzbünte­téssel kell büntetni'. E kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóság mint rendőri büntető- bíróságok- hatáskörébe tartozik.“ - I y *' ­if? Lóosztályozás Szekszárdon. Folyó évi november hó 2 án Szekszárdon katonai lóosztá­lyozás lesz, melyre a lótulajdonosok felvezetni tartoznak lovaikat. — Az európai háború térképe. 200><I40 cm nagyságban, 2 korona 50 fillérért kapható sí Moinar-féle r.-t, könyv és papirkeres- kedesóben, Szekszárd, Kaszinó-Sazár. olgári

Next

/
Oldalképek
Tartalom