Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1914-04-26 / 17. szám
1V14 április 26. TOLNAMEGY EJ KÖZLÖNY 5 — Boros fővel vért szagolt. Kirchlehner Lajos 33 éves kocsis bőrös fővel segédkezett e hó 23-án a szekszárdi vágóhídon Róth Ferenc szekszárdi mészáros segédjének, a 17 éves Pri* bénszky Ádáronak a sertés ölésben. Bár jó vi- szoDj ban nem voltak, a kocsis olyan ember völt, aki hagyott magával tréfálkozni. Ezúttal azonban a bor gőze nagyon is felbőszítette, meg a forró melég vér, amelyik a leölt sertésből folyt s a mészáros segédet azzal fenyegette meg, hogy: „ma még a te véred is igy kiereszteni !“ Az Adám segedet is neki lódította ifjúi természete s a beborozott fenyegetődző kocsist alaposan pofonvágta. A kocsis megtántorodott, majd a keze- hgyóben volt ölő késsel az Adámot oldalba szúrta. A szúrás hatalmas, de nemesebb részeket nem sertett. A megszűrt segédet a kórházba szállították, a kocsist letartóztatták. — A borpiac helyzete egyenesen siralmas. •A fogyasztás a minimálisra csökkent, főleg azért, mert az egész országban és a külföldön is a keresetviszonyok igen rosszak, ami a borkonzum megcsappanását okozta. A jobb minőségű borok iránt valamivel jobb az érdeklődés és ezeknek az ára emelkedőben van. Középminőségü homoki borok ára ma 40 K, jobb minőségi hegyi boroké 50—60 K körül forog. Silányabb minőségű borok iránt nincs semmi érdeklődés és azok úgyszólván eladhatatlanok. A szőlők jól teleltek és amennyiben most megitélni lehet, a jövő szüret kilátásai elég jók. — A munkaadó kötelességmulasztása. A Kúria 1258/913. sz. ítéletében kimondja, hogy „a munkaadónak kötelességében áll minden óvóintézkedést megtenni, hogy alkalmazott munkásai testi épsége és élete veszélyeztetve ne legyen. Ha a munkaadó ezt elmulasztotta s ezáltal okozója lesz annak, hogy az egyik munkás a forró malátával telt tartályba beleesett és oly súlyos égési sebeket szenvedett, hogy ezáltal meghalt, mulasztása miatt büntetőjogilag felelős.“ Fogorvos. Kovács J. Specialista íog- és szájbetegségeknél. Készít arany-, ezüst-, platina-, porcellán-, cement- és email-töméseket, Arany, platina és porcellán koronákai és hidakat. Kautschuk és arany lemezre műfogakat és szájpadlás nélkül fogaikat. Foghúzás érzéstelenítéssel! Műfogak és javítások szükség esetén 24 órán belül készíttetnek. Lakás : a gimnáziummal szemben. MULATSÁGOK. — A kereskedelmi kaszinó táncestélye. Folyó hó 18 án, szombaton tartotta meg a Szekszárdi Kereskedelmi Kaszinó, könyvtáralapja javára rendezett, műsorral egybekötött, második táncestélyét, mely ismét igen fényesen sikerült. Bár nem voltak ez alkalommal a tagok oly igen nagy szám mai jelen, mint az első mulatság alkalmává1, de a vidámság, a tánc, a zene még reggeli 5 órakor sem igen akart kivonulni a kaszinó helyiségeiből. A kabaré műsora azonban még jóval túlszárnyalta a még mindig emlékezetes, nagysikerű, igen fényes első kabaré programmját és különös érdekességet kölcsönzött az estnek, hogy a függöny előtt Berényi jelent meg mint konferencier és igen ügyesen oldotta meg e nehez es hálátlan feladatot „A miniszter előszobája“ cimü 1 felvonásu kis dramuletben Mátray mester nyújtott kabinettala- kitást és csaknem megrikatta a közönséget. Fischhof Sárika igen szépén zongorázott, játékát hosszantartó tapssal jutalmazta a közönség s örömmel regisztráljuk a tényt, hogy esetről esetre, mindig nagyobb és nagyobb művészi tökélylyel oldja meg szerepét. Sternfeld Manci szavalatai elsőranguak voltak, igen nagy ünnepeltetésben volt része, a közönség alig akarta elengedni a színpadról. Fleischer Erzsiké gyönyörűen előadott fülbemászó énekszámait a hallgatóság vele énekelte. Tutsny pazar alakítást nyújtott, mint Pethő Pinkász a cigányokkal s mint Bendőfi ur, állandó derültségben tartotta a tapsban nem fukarkodó nézőteret. Berényi Zsigmond kupiéinak meg pláne megvolt a szokottnál jóval nagyobb sikere. Bájos volt a „Zenélő óra“ cimü kis énekszáma, igen mulatságos a „Potya fráter“ és kacagtató a „Tyuk, kakas“, „Jégen“ és a „Dr. Smokány“ cimü kupiéi. A műsort Fleischer Erzsi, Mátray Kálmán és Berényi „Katonabapdaiuduló“ c. mókás tercettje zárta be, melyet szintén meg kellett ismételniük. Az énekszámokat Debulay Imre látta el művészi kísérettel s megemlítjük még, bogy a Berényi által előadott „Jégen“ és „Dr. Smokány“ cimü kupiék zenéit is ő szerezte. — Táncmulatság. A szekszárdi róm. kath. Iparos- és Iparoslegény egylet folyó hó 26 án (vasárnap), saját helyiségeiben, este 8 órakor zártkörű táncmulatságot rendez. — Ugyanaznap d. u 3 órakor tekeverseny lesz, érdekes tárgyakkal.— A táncmulatság belépti dija: személyjegy 80 fillér, családjegy 1 K 80 fillér. A zenét Garay Lajos jóhirnevü zenekara szolgáltatja. TANÜGYI HÍREK. — Iskolalátogatás. Békéi Ignác fiumei áll. polgári fiúiskolái igazgató, miniszteri iskolalátogató, folyó hó 20 án Szekszárdra érkezett és megvizsgálta a polgári iskolákat. — Tanitóválasztás. Kiskajdacs-pusztára Négyessy Mariska oki. tanítónő alkalmaztatott. Grieszháber Ödön szárazdi ág. hitv. ev. osztálytanító a nagy hagy mási levita tanítói állásra választatott meg. — A tanítók lakás és kért ügye. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a községi és hitfele-, kezeti elemi iskolai tanitók lakás és kertilletménye ügyében felmerült konkrét esetek alkalmából Tolnavármegye közigazgatási bizottságát a következő főbb irányelvek követésére hivta fel: 1. Az 1907. évi XXVII. te. 2. § ának első négy bekezdése hatályon kívül helyeztetvén, a több tanerős iskoláknál alkalmazott nőtlen vagy hajadon tanitók részére is az 1913. évi. XVI. tc.-ben megállapított lakás vagy lakpénz biztosítandó, ettől eltérő rendelkezésnek most már helye nincs. 2. Ha a természetben nyújtott lakás megfelel a törvényes kivánalmaknak, de a tanítói javadalom összeírásakor haszonélvezete alacsonyabbra értékeltetett, a tanító a megállapított haszonélvezeti érték és a törvényben előirt lakáspénz közötti különbözeire jogos igényt nem támaszthat. 3 Az 1913. évi XVI- te. 17. §-a csak a jövőben létesítendő lakások szobáinak alapterületét határozván meg, a meglevő tanítói lakásoknál a szobák nem kifogásolhatók, ha alapterületük a megyei szabályrendeletben előirt minimumot eléri. 4. Az 1913. évi XVI. t.-c. értelmében kertilletmény vagy kertválság csakis azoknak a tanítóknak jár, akik természetbeni lakást kapnak, a lakpénzt élvezőknek ellenoen nem. 5. Azoktól a tanitók - tói azonban, akik részére az iskolafenntartók az 1907. évi XXVII. te. hatályban volta alatt alakpénzen kívül még kertet vagy kertváltságot is biztosítottak, a kertilletmény most sem vonható meg, mert arra szerzett joguk van, ám a tanítók személyében beálló változás esetén az utód kertilletményre mir nem tarthat igényt.' — E emi népiskolák VI. osztályának záróvizsgái Tolnavármegyóben. Most érkezett le a vármegye kir. tanfelügyelőjéhez a kultuszminiszter rendelete, melyben a vármegye területén levő elemi népiskolák VI ik osztályának az 1913: XXXVII. t.-c. 1. §-ban megjelölt vizsgálatairól intézkedik. Eszerint Tolnavármegyét, a kir. tan felügyelő javaslata alapján nyolc vizsgakörzetre osztotta, mindenüvé megbízván a vizsgán való elnökléssel a javaslatba hozott tanférfiüt. És pedig a szekszárdi körzetbe Báta, Bátaszék, Gindli- család, Harc, Mözs, Őcsény, Dees, Simonmajor, Szedres, Sióagárd, Szekszárdi Tolna, Várdomb, Medina községekkel és néhány csatlakozó iskolával, a ref. és ág. hitv. ev. .jellegű iskolák kivételével, Máté Károly tolnai állami elemi iskolai igazgató-tanítót. A paksi körzetbe Bikács, Duna szentgyörgy, Gerjen, Fadd, Györköny, Madocsa, Nagydorog, Paks, Alsónána, őcsény, Sárpilis, Szekszárd, Sárszentlőrine és a csatlakozó községekkel a róm. kath. jellegű iskolák kivételévet Dely Gyula bölcskei ref. tanitót. A dunaföld- vári körzetbe Bölcske, Dunaföldvár, Fadd, Kaj- dacs, Nómetkér, Paks és az iskolailag csatlakozó községekkel az ág. h. ev. és református iskolák kivételével Györkös Sándor dunaföldvári állami tanítót. A gyönki körzetbe Bonyhád, Izmény, Kismányok, Mórágy, Bátaapáti, Mucsfa, Gyönk, Kalaznó, Kéty, Kistormás, Keszőhidegkut, Kölesd, Simon tornya, Szárazd, Udvari és néhány csatlakozó községbe a róm. kath. iskolák kivételével Wikkerl Lajos bonyhádi ev. tanítói. A hőgyészi körzetbe Hőgyész, Duzs, Döbrököz, Gyulaj, Kur d, Csibrák, Kisszékely, Ráczegres, Mucsi, Pincze- hely, Regöly, Simontornya, Szakadát, Szakály, Tolnanémedi, Udvari és néhány csatlakozó községbe a ref. és ág. hitv. ev. iskolák kivételével Moussong Gyula híjgyészi róm. kath. igazgató- tanítót. A bonyhádi körzetbe Apar, Bonyhád, Czikó, Grábócz, Győré, Kakasd, Ladomány, Kis- dorog, Tabód, Kisvejke, Lengyel, Mőcsény, Nagy- mányok, Tevel, Zomba és még néhány csatlakozó községbe a ref. és ág. hitv. ev. iskolák kivételével Kircz István teveli róm. kath. igazgató tanitót. A dombóvári körzetbe Dombóvár, Kocsola, Lápafő, Nak, Várong, Szakos, Felső- ireg, Felsőnyék, Nágyszokoly, Tengőd, Magyarkér, Tamási, Szemcséd és még a hozzá csatlakozókkal Gyenis Antal dombóvári állami elemi iskolai igazgató-tanítót. A tamási körzetbe Bedeg, Felsőireg, Felsőnyék Kánya, Koppányszántó, Magyarkeszi, Nágyszokoly, Nagykónyi, Ozora, Pári, Tamási és még néhány csatlakozó községbe Kindl Vilmos tamási róm. kath. igazgató-tanítót. Az egész vármegye területén a megnevezett s a folyó iskolai óv ta tamára külön megbizott nyolc iskolafelügyelő előtt összesen 1195 tanuló fog vizsgázni, a vizsgálatok május hónap második felében kezdődnek. — A győri m. kir. állami felsőbb leányiskolával kapcsolatos internátUS 1914 szeptember l én megnyílik. Az internátusba való felvételre azok a feltételek irányadók, amelyek a felsőbb leányiskolába való felvételre nézve fennállanak. A teljes ellátási dij az egész iskolaévre 800 korona. A zongoratanitás dija, mely nem kötelező, évi 200 korona. Orvosi dij 20 korona Az iskolai felvételi dij 15 korona, az évi tanítási dij 80 kor. A felvételre a jelentkezések a tanuló születési, iskolai, oltási (ujraoltási) bizonyítványaival és hatósági orvosi igazolvánnyal arról, hogy a tanuló ép és egészséges, a győri m. kir. állami felsőbb leányiskola igazgatóságához intézendők, lehetőleg folyó évi junius 30-ig. — Iskolai segély. A m. kir. vallás és köz- oktatásügyi miniszter 1914. évi március 12 én 34894. sz.. a. rendelete alapján az országos tanonc iskola alap jelieg nélküli álladókéból a dunaföldvári iparos tanonc iskola számára 191 S/l'D 14. tanévi segély címén 1000 koronát engedélyezett. A népoktatás költségvetése. Az 1/914—15. évi állami költségvetés és még inkább ennek az indokolása részletesen tájékoztat bennünket népoktatásunk költségeiről. Állami elemi népiskolák. Itt a költségszaporulat 3 623,998 K. A tanítói létszám 5o/0-a, azaz 457 tanító soron kivül elő lép, ami fejenkint átlag 270 K fizetés szaporulatot jelent. Az 1893. év előtti szolgálat után engedélyezhető személyi pótlékokra 130.000 K van felvéve a költségvetésbe. 1914 szeptember 1-től kezdődőleg 600 uj tanítói állást fognak szervezni. Uj iskolai építkezésekre az idén is 2.400,000 K van felvéve a költségvetésbe. — Gazdasági népiskolák. Ezeknek a költsége a jövő költségvetési évben 114.915 K val emelkedik; ebből a gazdasági szaktanítók és szaktanitónők személyi járandóságaira 107.915 K esik, 15 uj szaktanítói és 10 uj szaktanitónői állást fognak szervezni. — Nem állami elemi iskolák. A tanítói illetmények kiegészítésének költségei összesen 4 146,356 K-val emelkednek. Az egy és ugyanazon a helyen huzamosabb időn át alkalmazott és működés tekintetében „kiváló“-nak minősített tanitók soronkivüli előléptetésére 100.000 K van előirányozva. A kiadások emelkedéséből 1.002,100 K azzal van megokolva, hogy az 1913. évi fizetésrendezps következtében ennyivel több a szükséglet, mint amennyi lett volna az 1907. évi fizetésrendezés szerint. A nem állami tanitók 1893 előtti szolgálati idejének beszámításáról ezeket olvassuk a költségvetés megokolásában: Az 1913. évi XV. te. 17. § a alapján az állami, valamint az 1913. évi XVI. te.- 28. § a alapján a községi és hitfelekezeti elemi népiskolai tanitók részére engedélyezhető személyi pótlékok együttes összege e törvénycikkek indokolásai szerint 500.000 K-ban állapíttatott meg, mely összeget mindkét csoport tanítói között ugyanazon igazságos és méltányos elvek szerint fogják kiosztani, minek következtében a létszám-viszonyoknak megfelelően, hozzávetőleges számítás alapján, az ezen költségvetési cim keretébe tartozó (azaz nem állami) tanítókra
