Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1914-01-11 / 2. szám
2 1914 január 11. is bizonyul, hogy a háziasszony egy darab szalonnát, egy kis lisztet, vagy kenyeret adott a koldusnak, de az a világ mar elmúlt, ilyen adakozó csak elvétve akad. legtöbben néhány fillérré! segítik a hozzájuk forduló szegényt Legcélszerűbb a szegényeket a váro.s pénz tárából segélyezni s a koldulást betiltani. Ezzel megszűnik a bacillus terjesztése, nem kell annak a szánalomra méltó; többnyire, öreg nyomorék embernek esőben, sárban házalni, nem zaklatja az adakozókat s ami fő, nemcsak a jószívű, hanem a jómódú, de keményebb szivü ember is kénytelen a szegények segélyezéséhez hozzájárulni. Ismerünk egy kies fekvésű községet a Sió partján, mely község már 1897. évben alkotott a szegények segélyezése és a koldulás eltiltása tárgyában szabályrendeletet, nuly szai ályrendelet kimondja, hogy a koldulás a község területén tilos. Kivételnek csa* felsőbb hatósági engedéllyel l iró könyöradomány gyűjtőknél van helye, kik engedélyüket a község elöljáróságánál bemutatni tartoznak.' jk községben illetőséggel bíró szegények a község pénztárából segélyeztetnek ; a segély ősz szegét minden egyes részére évenkint a községi elöljáróság állapi 'ja meg s az nekik hetenkint lesz kifizetve. A szegényeket a községi elöljáróság minden évben összeírja s a részükre megállapított segély összeget a költségvetésbe beállítja. A községen keresztül utazó vándorok rend szerint 10 fillért, betegek, vagy testi fogyatko zásban szenvedők nagyobb összeget is kapnak a község pénztárából, de koldulniok nem szabad. Bocsánatot kérek Szerkesztő Úrtól, hogy soraimmal zavarom, de ha csak némi szolgálatot is tettem az ügynek, máris elértem célomat. f-'S ---- - — . - Sióparti. A mozgó színházak értékelése. — A tanítók könyvéből. — Irta: Urbányi C. József. Hogy a közerkölcsöket a sajtón kívül a mozgószinház mily félre útra tereli, azt a fővárosi rendőri gyér ekbiróság 191L évi statisztikája is mutatja. Letárgyaltatott 5170 ügy, miből 870 a leányokra esik. Ebből 4787 a kihágás! eset s 753 esetben leánykák a részesek. Kor szerint 12 éven alul ,571s gyermek, került a readőrbiró- ság elé. A leányok •nagyobbrészt csavargás s,ebből 'eredő erkölcstelén bűnök miatt állíttatnak elő. S'vájjon a'vidéki városokban jobbak az erköiesök '( Az élet.' tarka krónikája nap nap után mutatja nemcsak városop, de már falun is a mozgók romboló hatásait. S az evangélistának szentirási szavai újra beteljesednek, mikor igévé akarják tenni a hazugság szellemét: ..hatalom adaték neki minden nemzetségen és népen, nyelven és nemzeten. Es, imádták őt mindnyájan a föld lakói H| Szinte pogányi bálványimádássá, fajult a mozi-láz. Ebben pedig a legsajrtálatosabb, hogy a kulturtényezö mozgó színházak alacsony Üzleti érdekből a lelkek megrpntóivá szegődnek, nem is hitták, édesgették a reformátorokat és yédő- levele.kkel látták el őket, roig a katholikus papo kát, mint a magyar király híveit, üldözték. Az uj hit Tolnamegyében különösen 1543 ntán nyert szabad teret es Tolna városa lett az egész megyére nézve a protestantizmus melegágya. A reformáció terjesztői is a tolnai evangélikus iskolából kerültek ki. ’Mányokon szintén gyökeret vert a reformáció. Már a XVI.. században három Mánjoki nevű evangélikus .prédikátorral találkozunk. Kálmán- csán Mányoki Péter és György, Csabán pedig Mányoki István lelkészkedett. (Lehet, hogy ez utóbbinak leszármazottja Mányoki Ádárn festő.) Ebből is követkéz!élhető, hogy akkor már sok protestáns volt Mányokon. Az egjházfnegyeben még működő, üldözött kevés katholikus pap is elhalálozván. a hívők lelkipásztor nélkül maradtak De minthogy vallásukhoz ragaszkodtak, egy közülök minden fölavatás és tudományos készültség nélkül elvállalta a papi teendők végzését. 0.3 kor kisebb egyházi renddel fölruliázoitak végezlek az istentiszteletet, hirdették I-ten igéjét, ker< sz<e tek. adták össze a házaspárokat, amire mintegy szabadságuk volt, azért közönségesen ,,'tcent aiusi>k“-nak neveztek őket. A XVII száz ti Iső feiet en azonbart Icett tiatüsj is mar ng taia unk Li.ii.iiii gyében ez időben te.h ni m sÉ n ve» vol • g k• li«»lit.u-*. Az egész |i c - g < It i / ttiegx'' eo mar cs k öt katho'ikus p .■ v / P c t • s énnek vidékén mii . •( . \ t,, j,, g e í k, eLő <>r baft a térén • r jji j , . , i.; - - j» i n , sorra járva a pap 1 t i ma <|t'Uözs gei,er 1545 ben a 'örökök tendez'ek az adózást és behoztak a de tért. Amely község egyszer ez TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY ; törődve, hogy az esőként hulló aranyok mennyi ifjú lelket szennyeznék be, te'ttek tönkre. S azok, a kik a Kinizsiek, Hunyadiak, Ddgövicsók, Rá- kócziak nemzetvédelméből ,,kuiturb'Siiahiztnu8t;‘. szimatoltak, az ifjú "lelket féltve a vérengzéstől — mert hisz Lobsien és Síéin YViljiam . vizsgálatai szerint. Is a történelem érdekli a legjobb m a gyermeket- nem törődnek azzal, hogy az- üzérkedő mozisok a nemzetek, mily megfontol akkor, mikor a legpiszkósabb történeteket vonultatják fel I vásznon. Jói'tudják, a gyermek lélek1-;. tanának motívumait a szenzációval biró 'Cselekmények dominálják. Ezt azután ki is használják. Aradé, nem nekünk pedagógusoknak kell résen állni jobban a szülőnél is, lia a jövőt-akarják • megingatni a. jelennek kapzsiságával ? Sok szó esik a patronázs teendőiről is. r • A kormány és hatóságok kiváló gondot fordítanak a már züföttekré. Nem. lenije ' üdvöséül)’ a züllöttséget megelőzni ? A bűntett' problémája- nak ‘valósággal nincs más megoldása, mint ,a bűntettet előidéző okok elhárítása és nagyón igaz : minden büntető törvénykönyvnél többet ér az olyan haladás, mely a büntettek megelőzését ered ményezi . . . Ezt a Végtelenül bölcs elvet követte a magyar tanítóság is, midőn az utóbbi években álian dóan felszínen tartotta az erkölcsi nevetés egyik legnagyobb ellenségének: a- mqzíhak a megrend-. szabályozását. Mintegy liárom éve a „Keresztény Tanítók Országos Egyesületé“ terjedelmes memorandumban mutatott reá arra,1 mint lehet a mozgó színház a népmüveltség egyik nélkülözhetetlen forrása. Ámde a t elügyininiszteriutpbitn oft set tenkedik a magyar bürokratizmus s ezen vég telenül fontos ügyben csak nem történik semmi. Vagy talán az is 'törődés,- hogy a főkapitány magyar fölirást is kíván. a, filmeken, A-zért a tartóságnak is ‘morális kötelessége a jövő érdekében küzdeni a mozi reformjáért. Bécspen már sok történt. Berlinben még több. Az'akkori erős kezű rendőrigazgató : Jagow szigorú rendelétet' készített a mozgó színházak részére: A rendelet szerint a hat. éven. aluli . gyermekek egyáltalán nem mehetnek moziba, A 6—14 év közötti gyér inekeknek pedig nem szabad felnőttek részére rendezett előadáson feszt venni. Gyermekek csak külön" ifjúsági előadáson vehetnek reszt. A rendőrség kinő osztályának cenzora a tanítóság közreműködésével, végzi?a /munkáját.. A jóváhagyott képek feltűnő helyen.-nyerneL.bélyeget, mint. az Becsben', is sznkásőáv < ArpefikábanT a szabadság hazájában pedig a miuistanuninak egész külön osztálya intézi a mozgó' színház.ti- nak ügyeit. A sajtó és a színház' mindén szónál jobban igazolja azt, hogy kulíurtényezőyel mint lehet- visszaélni, külöDÖsea.akkor, ha ezek .sivár lelkű - üzérek kezébe kerülnek, kiknél a morális éá-etikai szempontok mérlegénél mindig nagyobb, súlyú a pénz. Mozgó szinház tulajdonos cgekply befektetéssel, mert hisvz sem művészi szeniély'zétet nem fizet, sem díszletekre nőm szorul,' óriási jövedelemre tehet szert: így, egyes' kapzsi vállalkozók hirtelen meggazdagodnak mások erkölcsi romlásán kulturterjesztés álleple# alatt, a köznek nem j adókönyv&e került, adózni tartozott, mig csak egy ember is élt benne. Mányokot a defter »városnak« nevezi, nem azért, mert népesebb Árúit más falunál, hanem i azért, mert mellette a mai Váffő-hegyeu erősség volt török őrséggel. 1554-ben a defter szerint I Mányok város nagy utcája 19, a kis utca 18 házból állott. KismáDyokon összesen 12 ház volt. Ebből is látható, .hogy a törölt sapyargabása következtében a népesség nagyon . megfogyott. A török adók közül legterhésebb volt a rendes, köztük a kapuadó vágy harács és a rend- kivü i török kincstári adó. Egy egy helység uiegsumraáltatván, maga vetette ki az adót az egyesekre. Szuírjraáp idejében a kétféle, vagyis királyi és török adót szentesítette a hóditó. A törölt beérte annak az adónak félév«-!, melyet it jobbágy magyar földesurának fizetett, a szpíhik azt az utasítást kapták, hogy az adó és. szolgálat meg felelő részét engedjék át | magyar földesu aknak. Nagymányok 1579 ben 14.033 akcse török adót fizetett, Kismányok 3500 at. 60 akcse 1 magyar forintot ért, tehát Nagymányok 233, Kis- máiiyok 58 forintot fizetett. Ha a lakosság idővel fogyott is, a község adója változatlan maradt. E körülmény több hely ség teljes pusztulását vonta maga után. A basák és bégek birtokaikat többnyire haszonbérbe adták vagy kezelésüket u n vajdákra (-zubasikra) bízták, akik zsarolták a népet. Megtörtént gyakran az is, hogy az egész sumnrát beli j'O'ták és azután a falut eladták. Az uj birtokos is m -gvette a lakosokon a summát „és igy néha ke« n rom ura meg vagyon egy falunak esztendeig “ Sok szpaht megváltotta a munkát pénzzel, de az hasznára, h mein kárára. Okos példával járt elő Temesvár és Győr, hol a mozgó színházak, tiszta jövedelmének ÍO-r-^-15 százalékát kötelesek tűzetni kulturális.célra. így Temesvár évi 80—:90.00ö koroiin, Győr pedig 30 000 korona jövedelemhez | jut. Ebből is világosan kitűnik, hogy az élelmes vállalkozók mily óriási jövedelemre testnek szert [ munka riélküV. , Jól ismerjük és értékeljük is a tnozi kiváló kultúrát terjesztő hatalmat, azi*rt azt támogatni is kell, de ez nem zárja ki az ellenőrzést. Nem óhajijuk a mozikat megfojtani, csak a népraü- veitség igaz áldásává akarjuk tenni, az erkölcs^ télén tendenciák kigyomlálásával. Az iskolákat illetőleg különösen örvendetes hirt kaptunk arról, hogy Thomas Alva Edison kézitáskában hordoz ható vetítőgépét talált tel, amelyben ötnegyedórás előadáshoz ezerkétszáz méteres, film helyett nyolcvan méteres kell"'-,csak így a mozi o'csóságánál fogva a falusi iskolákban is a puszta teória, hogy a mozgóképek az oktatásnak és nevelésnek igen hasznos eszközeivé lehetnek, valóra lesz váltható. Ha a mozgó színházak a polgári erkölcsök ben garákda módon gázolhatnak sáros csizmával, altkor nagyon igaz" az, hogy | néptanító a maga példás viseletében fel sem veheti a* versenyt, ,a nyers ösztönökre, elektromos világításra támaszkodó mozikkal f mert az iskola ideáljai: 1 nemes emberiségben nagyszerű példaképek : Hunyadiak, Rákócziak mind elhalványulnak itt a párisi ga- minok és a pesti jasszok homályában. Ezek után már csak az lehet feladatom, reá mutatni arra, mit is kell nekünk „néptanítóknak állandóan sürgetnünk, inig célt nem érünk, hogy a mozikat oly vágányra tereljük, hol a népkul- t urának' javát szolgálhassák. a) Terjessze ki á belügyminiszter a ra*$zj" .gokra-is’ a színházakra és egyéb nyilvános jellegű összejövétéiekre kötelező rendőrt ellenőrzést. b) Az ellenőrz'ő rendőrtisztviseiőnek álljon' jogában az előadást haladéktalanul betiltani, ha az nemzeti, erkölcsi, vagy társadalmi tekiutetben romboló irányú. c) Rendelje el a törvényhozás, bogy a mozgó szinház nyitásra engedélyt legalább hat középiskolát .végzett, erkölcsileg kifogástalan egyénnek afl. d) Gyermekek csak meghatározott ielőadá- sokra hocsájtassanak. Hét órán túl csak 16 éven felüliek méh ;tnek mozgó színházba. e) . A mozgó szinházak- műsorát e<jy arra. rendelt« bizottság engedélyezi. A bizottság jjpMaJ : a mozitu ajdunos, a rendőrkapitány, az iskólaszéki elnök, egy tanító és egy mükritikun Az engedélyezett filmek látható helyen lebélyegzendők. f) , A ' .bruttó.-'" -bevétel 15—«.30- százalékára kulturális célra megadóztatandó a- tulajdonos. Ilyen módon azután a mozgó színházak a haladást szolgálhatják erkölcsi értékek Veszélyez | tetése nélkül, és nem- lesz baj," hane.m örvendetes do og a mozi szereteíe. Egyben megnyugvással pillanthatunk a jövőbe,- mikor a megélhetéshez szükséges műveltséget az emberek a moziból fogják meríteni 1 ... alkuról később megfeledkezett és ä népet munkára is kényszerítette. Hozzájárult mindehhez, hogy .a töröjr kormánynál- az az elv uralkodott, hogy "minden tartomány a maga jövedelméből tartsa el ‘ a Katonaságát.. t A törökök nein, igen laktak a községekben hanem az elfoglalt várakban és a magúk készíttette palánkok mögött. Innen néha fölkerekedett a zsoldosok alja s a lakosok szekerén, lovain faluról-falura járt élősködői. Az említett adókön kívül az egyes helységek fát, szénát, gyümölcsöt, ruhát, marhát, vajat, mézet, salétromot szolgáltattak és ellátták mind-; ezzel a szpáhit, defterdárt (adószedőt) és a basa, vajdáját. Alikor beszolgáltatták az adót, a basá hoz be kellett vinni az ajándékot is. Mindenkinek, még az utolsó török szolgának is ajándék járt. Különben á. magyar föld ;surak is elfogadták, sőt követelték az ajándékot. A behódolt keresztény lakosok a megye törvényhatósága, alatt áll- ván, ügyeiket a magyar törvény szerint intézték. Ezért többnyire megmaradtak a régi szokásaikban, ősi hagyományaik és jellemük fővonásai el nem enyésztek. Az 1547-iki békekötés alapján Tolnavár megyének némely része a királynak is adózott, hegy ezzel a királyi csapatok betörése és pusztításai ellen védelmet nyerjen. A királyi kincstári adót a kamarának fizették, mert a nép a hódoltság idején is Magyar- országhoz tartozónak tekint tte magát és adózott királyának. Tolnamegye adóját a király évről- évre Szigetvár költségeire fordította. Az országos adón kívül megyei adó is volt. 1556 ban Mányok Ktskomárom várához tartozott szó gálmányatval, illetőleg közmunkájával.
