Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1914-02-15 / 7. szám

Érthető az is, hogy Plátó nem a számtant ps a'pclirát helyezte előtérbe, hanem a geometriát s hogy nem annyira számolni tanultak a görö gök, mint a számok természetének ismeretére törekedlek, mert nekik nem voltak meg a ké nyelni es számjegyek s e miatt igen nehezen tud­tak számolni. Az ardb szúmjetiyek s a számrendszerek. Ha elmondhatjuk, hogy a geometriának, egészen a IXskarts féle analitika geometriáig terjedő ré­szét a görögök s közülük is az alexandriai Euk- Iides adták az európai kultúrának, viszont az is tény, hogy úgy. az algebra, mint az arithmétika az araboknál nyerte azt a nagy jelentőséget, a mellyel föléje kerekedett a geometriának, azt is magába ölelte s az exakt tudományokban döntő jelentőségre jutott. Az egyptomiak is 10 es rend szerben számoltak. Minden hónapjuk 10 napos három részre, mai értelembeu hetekre volt fel­osztva Összesen 5 számjegyük volt a hieroglifák között: egyes, tizes, százas, ezres, tízezres és ezekkel mindin számot kifejeztek, de nehézkesen Érdekes, hogy az 1, 2, 3 számjegyek a hyerog- lifákban teljesen azonosak az arabs számjegyek­kel, vagyis az arabok, mint szomszéd nép, szin­tén, az egyptomiak számvetéséből indultak ki. Á () jelek szintén egyptomból származnak. A törtek mai formája is meg van a hyeroglifák között. Mindazonáltal az 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9 számjegyek feltalálása s az a körülmény, hogy az algebrát a hinduktól átültették Európába, az ara bök érdeme. Ezáltal befejezést nyert a 10 es számrendszer végleges kialakulása. Az ó kori népek valójában jobban kedvelték s nem minden alapos ok, nélkül a 12 es rendszert, bár a római­aknál az V-ös rendszer volt elterjedve, de úgy az assurok és árja népek, mint az egyptomiak, különösen csillagászati számításaikban, a 12-es rendszert vették alapul s ez célszerűbb is a 10 es rendszernél, mert tényezői a: 2, 3, 4, 6, tehát négy szám, aráig a 10 nek .csak a 2 és 5 a té­nyezői s igy utóbbi kevesebb számmal osztható. A kéz tiz ujja azonban eldöutötte ezt a kérdést. Különösen kiemeljük, hogy. a mostani arab számjegyeket az a hires II. Sylveszter pápa. szerzetesi néven Gerbert, ültette át az európai irodalomba, aki a magyaroknak a szent Koronát ajándékozta. A „0“ jegy hindu találmány', K. u. a 6. században került az arab számolásba, addig a 0 helyre pontot tettek . A közép és uj-kor roham lépésekben hdadt előre a mennyiségtan fejlesztésében. Nem tartozik ide véges-végig megismertetni a mennyiségtan fejiődósét s amit itt előadtunk, azzal is csak azt •a tényt kívántuk igazolni, hogy a szám- és mér tan valójában áz élet minden alakulásában jelent­kezik s főkép az ős népeknél épenséggel nem szorítkozott tisztán a tudományra, hanem beba tolt a földművelésbe, hajózásba építkezésbe, átivó dóit az ipari és kereskedelmi életen, alapul szol­gált az építészetben, művészetben, tudományban úgy, hogy Theodorosz a görög vallástól áthatva, bátran mondhatta, hogy : ,,az istenség mennyiség- tannal foglalkozik“. (Folyt, köv.) KÜLÖNFÉLÉK. Mire volt jó a visszafejlődés iránti mozgalom? Mint tudjuk, az 1912. ‘évi junius 4-iki ese menyek felszabadították az eldugult töívényalko- sát zsilipjét s az elsőnek meghozott törvények közé tartozik az u. n. városfejlesztő törvény, mely azonban egyelőre csak a régi rossz adminisztráció megdrágításában látta a fejlődés biztosítását. A kellő előtanulmányozás nélkül' összehevenyészett városi törvény következménye elsőbben is az ad- minisztrácionális kiadások megkétszereződésében nyilvánult s igy a gyengébb teherviselő képes­ségű; egyoldalulag földmivelő j kisebb városok érezték meg különösen azokat az elviselhetetlen terheket, amelyeket az egyébként helyes inten- cióju törvény a nyakukba zuditott. Ez hozta létre, más kivezető ut hiányában, a visszafejlődés iránti törekvéseket. Az első volt ily irányú mozgalmával 7ur- keve, hol a hivatalos vezetőség is egészen más elbánásban részesítette a mozgalmat, mint ná­lunk például, ahol. bár közérdekű alapon indult, sikerült azt többé-kevésbbé egyéni érdekek üt­közőpontjául megtenni a világ előtt. Pedig hogy ez nem helyes, azt sok egyéb okon felül legjob­ban mutatja a Turkeve által elért eredmény, mely nem ugyan a visszafejlődésre vezetett, de sikerült 5000 korona rendkívüli államsegélyt és 400 1 korona rendőrségi sególytöbbletet kieszkö­zölni á minisztériumnál a rendes államsegélye­ken femk. Á városi törvény elleni mozgalom történe­téhez tartozik, hogy Turkeve város polgármestere TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY részletes felterjesztést intézett a belügyminiszté­riumhoz, melyben rámutat azokra az elviselhetet­len terhekre, amelyek az elhamarkodott törvény hiányaiból hárulnak a kisebb városokra. N így hibának tartja, bogy a városokat csak 2 kme góriába, 10.000 lakosnál kisebb és 10 000 rákos Háj nagyobb lélekszámú városokra osztja s hogy minden átmeneti idő és a- szükséges irányelvek szerinti előzetes szervezkedhetésre való mód nvuj tás nélkül lépett életbe a törvény. A városi törvény módosítását kéri a követ kező elveknek megfelelőleg : 1. A városok — figyelembe véve azok ipa­rát, kereskedelmét, forgalmát stb. — több kate­góriába osztassanak be. 2. A tisztviselők fizetése ezek tekintetbe vételéve1 állapíttassák meg. 3. A városok a törvényhozás által előre meghatározott egyenlő és egyöntetű szervezeti szabályrendeletet alkotva, e szabályrendelet csak az egyes állások megüresedése esetéu, vagy az uj tisztujitás megejtése után lépjen hatályba. Ez­zel az átmeneti idő és állapot is biztosíttatnék. 4. Az államsegély olyatén beosztása, hogy az arra leginkább rászoruló és kulturális, szó ciális szempontból hátra maradottabb városok ré­szesüljenek nagyobb támogatásban, mert a városok fejlesztése csak igy biztosíttatnék. 5. Az 1912. évi LVIII. törvénycikknek á városokat terhelő intézkedései, rendelkezéseinek végrehajtása fdggesztessék fel a közigazgatás ál talános reformjáról intézkedő törvény meghoza­taláig. Hogy ezzel jövedelmi, bevételi forráshoz jutva, a törvény által rájuk rótt terhet elsősor­ban ebből fedezhessék, nem pedig a polgárság tönkretételére vezető folytonos pótadóemelésből. 6. A nyugdíjalap létesítése az összes váro­sok bevonásával egyöntetűen, egységesen történ jék. A beszámítandó szolgálati idő törvényhozá- silag állapíttassák meg és létesítsenek nyugdíj­alapot a tisztviselők maguk körében és kebelé­ben országos szervezés alapján és csak ehhez já­ruljanak esetleg a városok. * Mindezekből pedig tanulhatnánk mi szék szárdiak is. — Kinevezés. A király Győry György siklósi aljárásbirót, ki Szekszárdon kir. törvény- széki jegyző volt, a siklósi járásbírósághoz járás biróvá nevezte ki. Az igazságügy miniszter dr. Gebhardt An­tal pécsi kir. törvényszéki joggyakornokot a pécsi kir. járásbírósághoz jegyzővé nevezte ki. — Áthelyezés. Az igazságügyminiszter saját kérelmére Illy István szentlőrinci kir. járásbiró- sági írnokot a pécsi kir. járásbírósághoz he­lyezte át. — Előléptetés. Az igázságügyminiszter Fejős Imre szekszárdi kir. törvényszéki birót a VII fizetési osztályba léptette elő. — Aljegyző és segédjegyzo választás. Dunakümlőd község képviselőtestülete Rassovszky Julián főszolgabíró elnöklésével folyó hó 3-án tartott közgyűlésében Tarisznyás Gergelyt al- jégyzővé, Grósz Ármint pedig segédjegyzővé választotta meg. — Uj hittanárok.' Fehérváry József dombó vári és Gasparics György egerági segédlelkészek kitűnő sikerrel tették le a középiskolai hittanári vizsgát. — Kántortanitó választás. A tengődi rom. kath. iskolaszék a lemondás folytán megüresedett kántortanitói állásra egyhangúlag Varga József romonyai kántortanitót választotta még. — Személyi póllék. Báta község képviselő­testülete Söröss Gyula főjegyzőnek 500, a Il-od jegyzőnek 300, a ségédjegyzőnek pedig 150 ko­rona személyi pótlékot szavazott meg. ■ A vármegye államosítása. A vármegyei közigazgatás államosítására vonatkozó törvény javaslat már elkészült s azt március hóban teszik ie a ház asztalára. Ezzel a javaslattal bilincset akarnak verni az ősi, néha kuruckodó vár- megyékfe. A lélekharangot húzzák a vármegyék autonómiájának temetésére. A vármegyék pénzét és ingatlanait majd a kormány átveszi, hogy az után teljesen hatalmába vegye a vármegyéket. Az uj reformról, illetve a törvéuyjavaslatról ezt jósolják: „Az államosítással egészen meg f>g változni a vármegyei közigazgatási élet. A volta­képpeni önkormányzati munka decentralizálódik s amit ma a vármegye székhelyén a negyedéves rendes közgyűléseken végeztek, azt az államosí­tás után külön-külön a járásokban fognak el­végezni. Minden járás külön közigazgatási életet él, hogy .intenzivebben foglalkozhasson saját köz ségi ügyeivel. Egy egy járás olyan lesz, mintha önálló törvényhitóságot képezne. A reform a fő súlyt a járásokra helyezi. Ez által a járási fő- szolgabirák hatalma és hatásköre is ki fog bő­vülni. A központban lesz a fölebbviteli fórum, mely több osztályból áll: a tulajdonképeni köz- igazgatási, tanügyi, gazdasági stb. osztályokból. Minden osztálynak meg lesz a főnöke s vala­3 mennyi fölött áll a főispán. A közigazgatási oázr tály főnöke az alispán, a tanügyi osztály főnöke a tanfelügyelő a igy tovább. Minden szakosztály külön apparutással működik.“ — Esküvő. A szekszárdi izr. temp’omban ma, folyó hó 15-én fényes esküvő lesz. Dr. Ker­tész Jenő pipái ügyvéd, dr. Kertész L'pót dombó­vári járásorvos fia, esküszik] örök hűséget h.ron Annuskáonk.- Közdleüik a rendőrség államosítása. Hír szerint a vidéki városok rendőrségének államo­sítása annyira közel van, hogy az 1914—1915. állami költségvetésbe — mely tudvalevőleg 1914 jülius 1-éu kezdődik — már fel is leéz véve az erre szükséges összeg. Ennek azonban ellentmond az a körülmény, hogy a városok a rendőrségi államsegélyt nem a f. év felére, hanem az egész évre kapták ki. Az állítólag már elkészült álla­mosítási javaslat szerint a jövőben a rendőr-szo­ciális ügyeket mind a közigazgatás hatáskörébe utalja és a rendőrség tisztán csak policiális fel­adatokat végez. Az alapelvek, sőt a részletes intézkedések is francia mintára készülnek és ezért az államrendőrség megszabadul sok olyan mun­kától, amelynek elvégzése eddig elvonta tulajdon- képeui feladatának teljesítésétől. Az útlevél ügyet kivéve, a többi, tehát a cseléd, szegény, állat­egészség, ipar, katona ügyek, mint nem szorosan vett rendőri reszortok, a közigazgatáshoz kerül­nek. A főispánok kezében összpontosul a rendőri hatalom. Mellette állítólag egy rendőrtauácsosi ranggal beosztott rendőrtiszt lesz az előadó, mig a mostani főispáni hivatal személyzete, tehát titkár, kiadó, iktató, Írnok stb. megmarad. Mint legfelsőbb hatóság ő Ítélkezik harmadfokon a hatáskörébe utalt ügyekben. Az egyes városok rendőrségének élén rendőrtanácsosok és rendőr- kapitányok állanak, a szerint, hogy törvényható­sági vagy rendezett tanácsú e a város. — Botrányos részegség, ablakbeverés. Ezek a fogalmak csak nem akarnak a szekszárdi pol­gár legények előtt szégyenletessé válni. Tisztelet a csekély kivételnek,, nagy részük még ma is. virtusnak tartja azt, ha leihatja magát a sárga földig s akkor se hall, se lát, duhajkodik, ront bont, üt-ver s szerencse, ha nem szúr is. Csak lassan szaporodik azon józanul mulató, tisztessé­ges elemeknek a száma, akik a sárban fetrengést és ablakok beverését nem dicsőségnek, hanem orcapirító szégyennek tartják. Nem ezek közé tartozik Sipos György, Török József, Silling Antal, Ágoston Gáspár, Mészáros Ferenc és Csuka János. Az ujvárosrész címerei ő kelmék, kik az elmúlt vasárnap verték-zuzták be részeg dühük­ben egy egész utcasor házablakait. Bizonyára nagy erő és bátorság kellett ehhez az ő erkölcs­tanuk szerint. Másnap már kinyomozták ugyan őket, de csak sajnálni lehet, hogy munkaközben nem ütött rajtuk a esendő rj ár őr, pedig a csendőr­laktanya körül törtek-zuztak, a |piactér mellett. Mert há a csendőr rajta iit az ilyen virtuskodó hordán, bizony többet használ minden kihágási eljárásnál. — A Szekszárdon épilendö munkások tüdő- betegszanatóriumának ügye ismét értékes és je­lentős mozgalommal nyomult előre. A tolnai építő- munkások Otthonában február hó 8-á i mintegy 500 hallgató előtt Koretzky János szekszárdi nyomdász fejtegette a XX. század első magyar szociális törvénycikkét, a munkásbiztositást. Fel­hívta a munkások figyelmét a törvényben lefek­tetett intenciókra, kérte őket annak megszivlelé- sére és hogy annak pontos, szabályszerű eljárá­sát ha követik, úgy az csak áldásos intézmény­nek bizonyul a beteg munkásokra és azok csa­ládjaira. Több ügyszeretetei kér azok számára. Végül pedig ismertette a tüdöbetegszanatórium emberbaráti intézmény ügyét, indítványozza, hogy amint a múltban a munkások voltak minden szo­ciális és nemzetgazdasági mozgalmak vezetői és har­cosai az emberi nemes törekvéseknek, úgy a je­lenben is hiszi és reméli, hogy a dolgozó mun­kások lesznek elsők azok sorábau, akik a leg­újabb emberbaráti intézményt az ő keserves fil­léreikkel megalapozzák. Kéri az egybegyűlteket, hogy járuljanak állandóan heti 2 fillérrel a íüdő- beteg8zanatóri,um felállításához. Kitörő éljenzés követte az indítványt, melyet a tolnai munkások részéről Appelshoffer Ádáin pártolókig méltatott már csak azért is, mert e jelentős és erkölcsi tekintetben egyik legnemesebb mozgalomban mint szocialista munkások példát akarunk statuálni a társadalom többi osztályai számára is. Erős a bi­tünk, hogy ez indítványt sikerül az egész vár­megye dolgozó munkásaira is kiterjeszteni, hisz az önmegadóztatás utján kirótt heti 2 fillért senki sem érzi meg. — Köszönetnyilvánítás. A Dunaföldvári Já­rási Takarék és Hitelbank a dunaföldvári köz­ségi iparostanonc iskola kebelében működő tanonc- otthon részére ez évben is 60 koronát ad »mányo­zott, mely nemes szivü adományért ez utón is köszönetét mond a dunaföldvári tanoncotthm ve­zetősége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom