Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1914-10-04 / 39. szám (40. szám)

1914 október 4. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 3 J ( li' • l( I I R I i I * — Esküvő. Jelen Gusztáv cs. és kir. száza­dos özv. Leimnetzer Matzon Gabriellával Szolnokon f. hó 24 én házasságot kötött. Cservényi Alajos, a Tólnamegyei Takarék és Hitelbank paksi fiókjának cégvezető főköny­velője örök hűséget esküdött Szaraossy Béla nyugv, adópénztáros leányának, Márgitkafiák. — Mé’nöki diploma. Ifjú Stemféld Béla, id. Steinfeld Béla vm. árvaszéki ülnök fia jeles ered­ménnyel letette a mérnöki szigorlatot és diplomát nyert. — A nagyközönség kötelező védekezése a kolera ellen A városi polgármester rendeletileg állapítja, meg mindenkinek köteles óvintézkedéseit a kolera esetleges- járványszerü felléphetésével szemben. A rendeletnek a köztisztaságra vonat­kozó intézkedéseit házról-házra járva ellenőrizni fogják s mivel pénzbüntetés sújtja azt, aki be nem tartja, főbb rendelkezéseit fontosságuknál fogva lapunk utján ismertetjük. Minden hányás sál, hasmenéssel mutatkozó megbetegedést azon­nal be kell jelenteni a városi polgármesternél- E bejelentés megtételére az 1876. évi XIV. te. 80. §-a szerint mindazok kötelesek, akik ily betegülési esetről tudomással bírnak. Az ivásra használt ku­tak fedéllel, a kutak merítő Vedrei — kivétel nélkül minden esetben keresztpánttal látandók el. A kutak kerületét a tulajdonosok jókarban és tisztán tartani kötelesek, hogy piszok, szenny vagy szennyvíz a kútba ne juthasson, illetve ne folyhasson. A Sárviz és Csörgető vizét ivásra csppát felforralva és azután lehűtve szabad inni. Mindazok a háztulajdonosok akiknek házából a Sédpatakba, a fedett csatornákba, az utszéli álkokban s általában az utcára, vagy más köz területre vízlevezetők (csatorna, folyóka") vezetnek, kötelesek ezeket a gyűjtő 'csatornáig (patakig, árokig stb.'l állandóan a viz elvezetésére alkal más állapotban és tisztán tartani, nemkülönben naponkint kellő mennyiségű mésztejjel fertőtlení­teni. Az árnyékszékek carbollal, vagy mésztejjel naponkint fertőtlenitendők. A lehetőleg ládában összegyüjtendő házi szemét naponkint carbollál, vagy mésztejjel fertőtlenítendő s a viszonyok szerint szükségesnek mutatkozó időben minél gyakrabban kihordandó. Az udvárban, kertekben a trágyát a kutaktól távol kell lerakni, hogy a trágyalé a kutak vizét ne szenyezhesse. A trágyát kéthetenkint ki kell hordani. Trágyát, törkölyt, kórót, nádtörmelé két nyilvános helyen, utcán téren, a határban az út­testekre s azok tartozékaira lerakni vagy elszórni tilos. Rongy- és csonttelepek, szemét és hulla­dékgyűjtő helyek á város" belterületéről 10 nap alatt kitelepítendők." Ragályfogó tárgyakkal há­zalni tilos. Az utcák tisztántartása érdekében tilos a Jbaromfit az utcára kibocsátani, ha nem a lege­lőre hajtják azt A házvizsgáiatok végzésével szemben tanúsított legcsekélyebb ellenállás a leg­szigorúbb büntetést vonja maga után. — Az értényi rom. kath. kör választmánya a riiult hó 27 én tartott gyűlésén Fetter Gyula plébános, bgyházi elnök indítványára a kör helyi ségét az ottani Vöröskereszt fiókegylelnek üdülő betegek számára a háború tartamára hazafias készséggel átengedélyezte, . miről is Vöröskereszt fiókegylet vezetőségét átiratban értesítette. — Meghalt a rr.özsi bíró. Hudánik János, Mözs község bírája, múlt vasárnap szentmisére igyekezvén, álig puskálövésnyire a templomtól szivszélhüdés folytán üsszerogyott és az életerős 59 éves férfiú n< hány perc alatt kilehelte lelkét. Hudánik János annyira nem volt közönséges je­lenség n falusi birák érdemes karában, hogy élete s működése megérdemel egy kis ismertetést. Fiatal korában teljesen szegény kőtörő tót volt és évtizedek múltán világos eszével s vasszorgal mával egy előkelő község egyik legelőbbkelő, vagyonos polgárává küzdte fel magát. — Eleinte szarvasmarhakereskedők alkusza, szenzálja volt, maid később maga is adott vett teheneket, ökrö­ket s midőn ez utón sikerült neki némi tőkét összetakariiania, egy cementáru raktárt állított be udvarába, mely szerencsésen beütött és szépen jövedelmezett neki. 1911 végén a község bizalma megtisztelte őt a bírói pálcával, melyet közel ö évig nemes ambícióval és sok sikerrel viselt. —; Az utcák járdáit, a község hidjait, kutjait s dülő- utait sorban rendbe hozta és istenadta tehetségé- vei, férfias erélyével s mejlette sima és igazságos bánásmódjával oly dicséretes dolgokat müveit Mözsön, miknek itt előbb még csak hire sem volt. A közönség mindinkább méltányolván benne a közügyek intézésére reátermett férfiút, több- rendbeli egyéb bizalmi állásokkal is megtisztelte. A róm. kath iskolaszék és a kath. olvasókör világi elnökévé, nemkülönben a temetkezési egye­sület ügyvezető elnökévé választván meg őt. — Vallásos1 ember volt, — szerette a templomot és szeretett imádkozni. — Ha Urangyalára szólt a harang, nem követelte ugyan munkásaitól, hogy imádkozzanak, de mindnyájának csendben kellett lennie, hogy ő s a többi, aki akarja, zavartalanul végezhesse imádságát. Volt valamely patriarkális vonás birói működésében. — Sokkal többet tett, mintsem amennyire kötelezve volt. így pl. üzlete érdekében állandóan 4—5 lovat tartván, se szeri se száma a fuvaroknak, melyeket községi dolog­ban ingyen teljesített. — Dicséretesképpen meg­említendő továbbá, hogy az ő bírósága idejében a község soha sem akadt meg pénz dolgában, mert valahányszor a község pénztárosa nincs- telenséget jelentett be, mindannyiszor elővette az öregbirÓ rendesen jól kibélelt bukszáját és ő állt helyt községéért. — Végül előnyösen jellemezte őt az. hogy nagy gyermekbarát volt. Akkor volt igazán elemiben, amikor az óvodás és iskolás gyermekekn'ek örömet szerezhetett s cukorka, képecskék és pénz osztogatásával boldog mosolyt varázsolhatott ártatlan orcájokra. Tőle magától megtagadtatván a gyermekáldás, egy nagy cSa- ládu, szegény munkásának kisleányát fogadta örökbe. — -Mözsön az az ősi,szokás dívik — a két nemzetiség békés együttélhetése jérdekébén — hogy a birói tisztet furnusonkint felváltva tót-magyar (megmagyarosodott tót) és nemet em: bérré ruházták. De ez alól a hagyományos regula alól jövő újévkor aligha kivételt nem tettek Volna a — németek, mert nekik is el kell ismerniük, hogy bírónak termett ember Hudánik Jánoshoz fogható a községben nincsen. S az ő jó emléke kétségen fölül soká fog élűi abban a faluban, melyet legújabban az ő okos, modern újításai mentesítettek a maradiság nem alaptalan Vádja alól. Áldás és béke a mintabifó emlékére ! — P. Zs. — Az előadások megkezdése. A tolnai r. k. népiskolában a tanítás félnaponkint eszközöltetik. Az I. II. III. osztályok délelőtt, a IV. V VI. osztályok pedig délután taníttatnak. — HÖSÍ halált halt. A Tolnavidéki Takarék- pénztár igazgatósága, felügyelő-bizottsága és tiszt viselői kara mély megilletődéssel tudatja, hogy kiváló tisztviselője illetve szeretett kartársa Geb­hardt István főkönyvelő, a cs. és kir. 52 gyalog­ezred tartalékos hadnagya a Szerbiában Krupany mellett folyó hó 17 én megvívott ütközetben ki­rályáért és hazájáért hősi halált halt. A békében kötelességét példás pontossággal és híven teljesítő tisztviselő és kartárs, a harcban pedig hősi vitéz­séggel küzdő katona emlékét hálás kegyelettel fogjuk megőrizni. — Magán polgári iskola. A tolnai magán polgári leány és fiú iskola megkezdte működését. — Bevonultak családjainak államsegélye. A hadba vonult katonák gyámolnélkiili családjai részére Tolnavármegye területén egy-pár utólagos bejelentés kivételével utalványoztalak már az államsegélyek. A vármegye egész területén eddig utalványoztatott a folyó évi december hó 31-ig terjedő időre 6233 család részére összesen 1 millió 424 ezer 290 korona, vagyis naponta vármegyénk területén 10.000 korona körül jár az az összeg, amit államsegélyben az állam a katonák gyámoli- tásra szorult családjainak kifizet. — A jegyzők illetményrendezése. A községi jegyzők fizetésrendezése tárgyában hozott 1913. évi XL. t. c. alapján járó különbözeteket-a belügy­minisztérium folyósít tta és vármegyénk alispánja a közel 100.000 koronát kitevő illetménykülön­bözetek utalványozását már el is rendelte s igy végre a községi jegyzők a múlt óv karácsonyára vár krisztkindlihez ez év karácsonyára csak hozzá- julnak. A feldolgozandó anyag ugyanis sok nehéz­ségbe ütközött és igen nagy körültekintést igényelt a sok helyütt zavart esetek elbírálásánál. — Polgári tanerők a katonai nevelő intézet­ben. A hadügyminisztérium megkeresése iolytán a katonai nevelő intézetekben leendő esetleges tanári alkalmazás céljából összeírják a nyugállo­mányban helyezett tiszteket és a polgári alkal­mazásban lévő tanárokat, hogy szükség esetéD hajlandók volnának e és mily teltételek mellett a katonai nevelőintézetekben bizonyos szakokra a tanítást elvállalni. — A kofákat meg kell rendszabályozni. A napról napra indokolatlanul jelentkező élelmi piaci drágaság üzérei a kofák, akik mindjobban elhatalmasodnak a szekszárdi piacon. A hatóság figyelmébe ajánljuk a kofákat, hogy tolakodó és főleg idő . íelőtti bevásárlásaikat ellenőrizze. Ugyanitt emliijük, meg, hogy a szombati halpiacot kár volt nem ellenőrizni a rendőrségnek, mert állott sőt romlott halak és gyümölcsök árulása kolera fenyegető .veszélye idején nem kívánatos. — Sióagárd áldozatkészsége. A hadba vo­nult katonák hátramaradott családtagjainak segé­lyezésére és a sebesült katonáknak nagyarányú gyűjtést eszközöltek az áldozatkész sióagárdiak. A gyűjtés eredménye 745 K. 23 fillér. Ezenkívül ruhaneműt is gyűjtöttek. — Hazafias borbély. Sugh József szekszárdi borbélymester felajánlotta a szekszárdi Vörös- Kereszt Egylet kórháznak, hogy az ott elhelye­zett betegeket naponta ingyen borotválja. A haza­fias cselekedet nem szorul külön dicséretre. — Meg kell állítani a búza árát. A háború kitörése óta a búza ára napról-napra emelkedik s az áremelkedés oka. nem a buzahiány, hanem az a lelketlen spekuláció, mely a tőke komitár csiaitól ke-dve, a legkisebb termelőig, vonakodik piacra vinni gabonakészletéig arra való számítás­sal, , hogy igy még lehetetlenebb magasságra emelkedik az ár s még a mainál is magasabb árat kap érte. — Ez a spekulálás azonban, mely békében is a Tehető legimmorálisabb, mivel az ország fogyasztó, kereső tömegének a napi kenyér­fajtáival üzérkedik, a mai hadi állapotban egye­nesen a háború érdekeit veszélyezteti. —í A kenyérrel való uzsora nyerészkedéssé fajuló nagy agrár és nagy merkantil érdek nem veheti ki a nép szájából a napi kenyeret, hogy az­zal háborús időben országos börzejátékot űzzön. Ausztriában már belátták a kenyér mester­séges drágításában rejlő veszélyt s a búza árának hatósági megállapításával foglalkoznak. Nem zár- kózhatik el a magyar kormány sem attól, hogy ; a hadviselés érdekében országosan szabályozza, minőség szerint osztályozza és állapítsa még az elengedhetetlen tápláló anyagnak, a búzá­nak, kenyérnek az árait. Az ország nem harcoló lakosságára nagy és fontos kötelességek és terhek nehezednek, tehát meg nem engedhető, hogy az országnak a háború alatt is dolgozó része a kenyér­üzérkedés alatt vérezzen el, mert akkor sem magukat nem tarthatják fenn azjtthonmaradottak, ; sem a harcolók iránti kötelességet nem -teljesít­hetik. A legégetőbb közszükséglet, hogy a gabona­áremelkedés végre megállapiitassék. A még több haszonra lesőknek eddig is az elégnél nagyobb profit jutott már. — Kimutatás. A szekszárdi Vöröskereszt- egylet javára adakoztak : dr. Csillag József 4 K, özv. Majsai JózsefnéTörök Sára 2 K, Tóth József Csátt 2 K, dr. Herczeg Gyula 10 korona. — A „Világ“ mozgókép-színház pompás műsorainak sorában is számottevő a szombati és vasárnapi nagyszabású müspr, amelynek 2. fő­száma egy három felvonások modern sorstragédia. „Egy túl világi vendég“ című, amelyben a leg­híresebb dán -művészek, a főszerepben Dr. Gare! Hama brillíroznak. A másik kéttelvonásoe víg­játék a Nordisk films Co nagyszabású újdonsága „Végre egyedül“, egy nászéjszaka története, melynek hősei az örökké .vidám plse Fröhlich- és Carl Alstrup. — Adományok. Katonáink számára készí­tendő meleg ruhák anyagának beszerzésére újab­ban adakoztak:, dr. Komáromy Gyuláné 20 ko­ronát, dr. Szilágyi Ernőné 20 koronát. Katonáink számára meleg kész ruhákat saját maguk által beszerzett anyagból a következők küldtek be hozzánk : Eisler Szelinta 1 pár érvédő, Leopold Kornélné 2 hósapka, 4 pár érvédő, 2 pár térd­védő, 1 pár kesztyű; Bodnár Istvánná 2 pár ér­védő, Salamon Árminná 6 pár érvédő, Fürst Adél 12 pár érvédő, Konstanczér Margit 1 hó­sapka, 3'pár érvédő ; özv. Gerencsér Jánosné 1 hósapka, 1 pár érvédő ; Fejős Emma 2 hósapka, 2 pár érvédő, 3 haskötő | Haár Lázárné 1 hó­sapka, 1 pár érvédő; özv. Saeo Istvánná 6 hó­sapka, 1 pár érvédő, 2 .haskötő, 2 pár térdvédő; özv. Beöthy Károlyné 8 haskötő, 6 pár kapca; Wächter Károlyné 1 pár érvédő,’Pápé Marianne 2 pár érvédő, Török Ottóné 2 hósapka, Krammer Zsófia 1 hósapka, Rill Józsefné 2 pár érvédő, Kovács Lujzika l pár érvédő, Wolf Ella 3 pár érvédő, Tóth Károlyné 3 hósapka, 2 pár érvédő; Hámori Irén 1 hösapka, 1 pár ervédő ; Krcsmárik Pálné 2 hósapka, 2 pár érvédő, 2 haskötő, 1 ing, 2 nyakvédő, 2 pár kapca, 1 pár keztyü ; Simon I Rudolfné 4 pár érvédő, Vitkovics’ Juci 1 pár ér­védő, Árvaházi főnöknő 2 sapkára pamut, Flett- ner Henrikné 1 sapkára pamut, Bajó Pálné fél kilogramm pamut, Horácskó Sándorné 12 pár érvédő, Sarkadi Klára 3 pár érvédő, Káldy Bébé és Ilus 2 pár érvédő, özv., Szentkereszthyné 6 pár érvédő, Barák Emilia 1 hósapka, 3 pár érvédő’; Friedmaun Béláné 1 hósapka, 1 pár érvédő | Gödé Lajosné 2 hósapka, Szeghy Sándorné 6 haskötőre anyag, Babits Angela 1 hósapka, Hoffmann Sán­dorné 1 hósapka, özv. Korbonits Dezsőné 1 pár érvédő, Frank Samuné 2 pár érvédő, 1 meleg ing, 1 meleg alsónadrág; Oltár Egylet Székszárd 6 hósapka, 4 pár érvédő; dr. Rubinstein Má- tyásné 4 hósapka, 2 pár érvédő ; Dőry László- né 3 hósapka, Weisz Sándorné 2 pár érvédő, dr. Hagymássy Zoltánná 1 trikó, 1 hasvédő, 1 pár kesztyű, 1 pár harisnya, 1 ing, 1 meleg uj­jas, 1 pír meleg csizma ; Kunffy Károlyné . 30 hósapka, 31 pár érvédő, 30 haskötő ; özv. Pazár Miklósné 1 pár térdvédő. A helyben kiosztott ruhákért néhányan pamutroegváltas cimen ada­koztak, így : Orbán Józsefné 1 K, öi;bán Jánosné 70 fillér, Horváth Jánosné (Pilis) 1 K, Frei Já­nosné 1 K, Farkas Ferencné 1 K, Kreskay Ist­ván 2 K, Hradek Lajosné 2 K, N iuer Jánosáé 60 fillér, Dávid Jánosáé (Sárpilis) 3 korona, Matzon Kálmánná 6 korona. A szives adományo­kat köszönettel nyugtázom. Kovács Dávidné. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom