Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1914-09-06 / 36. szám

o TOLNAMEGYEi K0ZL3N\ 1914 szeptember 6. időben vigye a segítő szeretet mchgét s amint megakadalyozaiuló az álam félrevezt-thetése, úgy megakadályozandó a -társadalom nemes szivüsé- gével való visszaélheté's, mert még nem köszön­tött ránk a hideg tél a maga fokozott szükség letéve) és bekövetkezhető nyomoraival. Félre kell hát tenni arra az időre a segélyezés javát. Rs szívesen látnánk, ha a társadalom a hatósággal karöltve Szekszárdon is a segélyezés olyan mód­ját keresné -ma még különösen, mint nem egy helyen te ték azt, hogy a hatóság segítségével a kei esetlépes dolgozni ludó családtagoknak munkaalkalmakat szereznének. Állítson fel a városi tanács egy olyan hatósági munkaközvetítő félét, hol a munkát keresők nyilvántartatnának H ahol I munkásokat, cse'édeket, napszámos asszonyokat, napszámos lányokat keresők mun­kás szükségleteiket kielégíthetnék. Megfontolandó jelenség ugyanis, hogy Szek­szárdon ma is nagy a cseléd esi napszámos mun­káshiány. A mozgósítás után a helybeli selyem­gyár közhírré tette, hogy korlátlan számban fo­gad fel | unkásnőket és mindössze 50—60 an je­lentkeztek. S ezzel szemben az állami segélyre készített üszeirásban egész sereg 18—24—30 éves, tehát* keresőképes leányok, asszonyok sze repelnek némely családban kettő három. Fölötlik tehát a kérdés, hogy miért gy a mólra szoruló keresetnéiküliek ezek, mikor keresőképeseknek látszanak ? Az ilyenekről való gondoskodás legtisztes­ségesebb formája tehát a munkaalkalomhoz való juttatás. A szőlősgazdák már előre a szüreti és bekapálási munkálatoknál jelentkezhető mun­kás hiánytól félnek, cseléd, bejáró, napszámos asszony hiányról esik panasz, hogy vagy egyál­talán nem, vagy az amúgy is drága élelmezés mellett tulmagas bérért akarnak csak dolgozni. A mai helyzet fattyú hajtása ez Azért tartjuk- a segélyezés legtisztességesebb és legigazibb módjának a munka utján való segélyezést ott, ahol ennek lehetősége fennforog, e. I azuj pipa — XV. Benedek. A világháború zugó fergetegeiben szinte félve húzódik meg a szeretet, a béke galambja, a hófehér tisztaság: az újonnan megválasztott pápa. Szeptember 3 án este 8 órakor kapta la­punk a távirati értesítést, hogy Della Chiesa Jakab bibornokot választották meg pápának. A megválasztott pápa a XV ik Benedek nevet vette fel. Ez a rövid távirat jelentette, hogy a válasz­tásból olyan bibornok neve került ki győztesen, akinek neve nem is szerepelt a jelöltek közt. Maffi, Gasparri, Ferrata, Pompili és Lualdi bibor- nokok szerepeltek, mint jelöltek és hogy egy hatodik név került ki többszöri eredménytelen szavazás után győztesen az urnából, ez azt bizo­nyítja, hogy a világháború hullámai a konklávéig is csapkodhattak és végre is, épp úgy, mint 11 évvel ezelőtt, kompromisszumos bibornok szemé lyébeu egyeztek meg. Ez a bibornok Della Chiesa Jakab, aki mindössze négy hónapja tagja a szent .kollégiumnak. Della Chiesa Jakab, az uj pápa Génuában született 1854 november 2l-én. Előkelő észak- olaszország. családból származik. Atyja Della Chiesa József márki, anyja született JVIigliorati Giovanna márkinö volt. A gimnáziumi és líceumi tanulmányokat szülővárosában végezte, amelynek egyetemen 1875-ben kitüntetéssel tette le a jogi vizsgát. Néhány hónappal később a római Cap- rauica kollégiumba lépett be (Róma egyik leg­előkelőbb teológiai intézete), hogy a papi pályára lépjen. Itt a teológiai lanumányokat szintén ki­tüntetéssel végezte és 1878 december 2l-én pappá szenteltek. Ekkor felvették a nemes papok aka­démiájába, amely a diplomáciai pályára és a ma­gasabb római egyházi hivatalokra kéezit elő. Mi­alatt itt tanulmányaiban tökéletesítette magát, egyúttal rendkívüli egyházi te^édtitkárrá léptet­ték elő azon ügykörben, amidnek é én akkor Rampolla, a későbbi államtitkár állott Amikor Rampollát spanyol aposioli nunc ussá nevezték ki, uditorenak Madridba, azaz titkárának Del a Chie- sat vitte magával, aki mar akkor a papi titkos akadémia tagja volt. 188l->g maradt itt. Ekkor Rampolla államtitkár Jett a pápa mellett és Della Chiesa az uj pápai államtitkárral visszatért Ró mába, ahol megmaradt titkárnak | pipa állam­titkára mellett. Különböző fokozatokon keresztül 19ül-ben államtitkárhelyettes, még ugyanabban az évben a szent officium konzultátora lett és ezeket az állásokat megtartotta X. Pius pápa első négy évében is. Svampa bolognai bihoros- érsek halála után őt neveztek ki erre a székre 1907 december 16 án s még ugyanazon évben a sixtusi kápolnában püspökké szenteltetett fel. A bibornoki méltóságot ezen év május 25 én, tehát alig nehány hónappal ezelőtt nyerte el, Csernoch János jelenlegi magyar hercegprímással egyidejűleg. Alig néhány hónapra rá most a pápai tiarához jutott. KÜtÖNFÉLÉK. Aranyát-vasért. Felhívjuk városunk és vármegyénk hazafias közönségét, hogy csa lakozzék a fenti jelszó alatt megindult országos moz­galomhoz. Szolgáltassa be mindenki arany gyű­rűjét és egyéb ékszereit a haza oltárára. Cserébe nemes áldozatkészségének emlékéül »»Pro Patria“ felírással vas- gyűrűt kap. A Tolnamegyei Takarék és Hitelbank (pénztár) készséggel vállalko­zik arra, hogy a vármegye közönségének ékszeradományait, elismervény ellenében, az Auguszta-alap vezetőségéhez díjmentesen eljuttatja, honnan azután a vasgyürük szét­küldetnek. — Kinevezés. Fáics Irén, a dombóvári magán polgári leányiskola tulajdonosa, Bállá Ilonka zsombolyai polg. isk. tanárnőt, BaUa Sán­dor 8zekszárd belvárosi rk tanító leányá1- intéze­téhez tanárnővé nevezte ki. — Nyugdíjazás Deutsch Endre szakcsi izr. tanító, nyugdíjaztatásért folyamodott. — Egyházmegyei kinevezés. Gróf Zichy Gyula megyéspüspök Sebestyén Károly szekszárd- belvárosi segédlelkészt Hídjára helyt káplánnak nevezte ki. Az egyenlőre ideiglenesen szervezett uj lelkészséghez a Bezerédj család tulajdonát képező Hídja és Jegenyés puszták tartoznak. — (Itt jegyezzük meg, hogy illetékes helyen nyert információ szerint egyik helyi laptársunknak azon állítása, hogy kinevezett lelkész tanítói teendők végzésére is köteleztetett, nem felel meg a való­ságnak. — Kisasszonynapi búcsú. A szekszárdi Remete kápolnánál folyó hó 8-án, kisasszony napján nagy búcsú lesz, melyre a környékbeli falvakból is sokan jönnek el a szépfekvésü régi Mária, kegj helyre. A nagy misét Mosgai Sándor újvárosi p'ébános fél 10 órakor végzi, utána ugyancsak ő fog magyarul 'prédikálni, németül pedig dr. Vörös Nándor kajd-acsi plébános. — Szükség kórház. Á paksi Vöröskereszt Egylet a közönség adakozásából a polgári fiú­iskolában 35, az apácaiskolában pedig 65 ágyas szjikségkórházat rendezett be a sebesült katonák részére. Gróf Széchenyi Bertalan ségesdi birtokán 100 ágyas kórházat réndezett be a sebesült kato nák részére. — Tanitóválasztás. A szárazdi ág. hitv. ev. osztálytanítói állásra Hermann József választa tott meg. — Helyettes tanító szükséges Pgy évre a kányái, tengődi, ozorai rk., a mucsf&i ág. hit . ev. és a hőggészi izr. iskolához. — Adomány. A „Tolnai Népbank“ a hadba- vonult katonák hátrahagyottainak száz (100) ko­ronát adományozott. Ezen nemes eljárás dicséretre nem szorul. — Hasznos és hézagpótló munka a Vár­konyi István bataszéki jegyző által szerkésztett „ Tolnavármegye Címtára.11 Mig a készlet tart, kapható a Molnár féle rt. könyvkereskedésében. Melegen ajánljuk ezen hézagpótló könyv megvé­telét az érdeklődő közönség szives és pártoló figyelmébe. A 74 oldalra terjedő könyv ára 1 kor. 30 hl lér. — Nyugdíjba vonulás. Táncosi Nyitray Lajos, a szekszárdi polgári fiúiskola rajztanára, 38 évi eredményes tanári működése után beadta nyugdíjaztatása iránti kérvényét. Katonanap. A dunaföldvári járás terüle­tén a hadbavonult katonák családtagjainak segé lyezésére 1398 korona 48 fillért gyűjtöttek. — Nőegyleti gyűlés. Az Egyesült Szekszárd— Tolnamegyei Nőegylet f. hó 2-áu tartott gyűlésé­ben Kovács Dávidné igazgató indítványára el­határozta, hogy a harcba vonult katonák részére meleg ruhanemüeket, sapkákat, haskötőket, csukló- és lábvédőket készítenek. A szükséges anyagot részint az egyesület pénztárából, részint gróf Apponyi Gézáné elnök 200 koronás adományából és Leopold Lajos jótékonyságából szerzik be, aki bavonkint 400 koronát bocsát erre a nemes célra az egyesület rendelkezésére. . — Tolnáról közel ezer hadköteles vonult már be. Van olyan szülő is, kinek öt ha küzd az ellenséggel. Különösen sok a tengerész katona. __ Uj egyesület. Fékete Ágoston tolnai prépost és Virányi Károly főjegyző' nlnökíésével megalaku't a Vöröskereszt Egyesület Tolnán. — Ál elnökök : Máté Károly és Btvzluiayer Józséfné, titkár : Lengyel Ferenc, gondnok: Szily Jánosy jegyző: Antal István, pénztáros: Krausz Béniié, orvosok : dr, Varga Pál és dr | reund Ignác. Az egyesület az állami iskolában szükségkórházat szerelt fel. — Közgyűlés. A tolnai ref. egyházmegye folyó hó 3-án Szekszárdon népe,* közgyűlést tar­tott, melyen Kovács Sebestény Endre főispán is megjelent. — A közgyűlést Kátai Endre esperes magas szárnyalásu beszéddel nyitotta meg. Táv­iratilag üdvözölték a közgyü'ésben gyengélkedése miatt meg nem jelent Szilassy Aladár vbt taná­csom1', egyházmegyei gondnokot Az esperes jelen­tését belyes'éss 1 vették tudomásul es letárgyaltak II tárgysorozatot. — Fiatal sebesült katona. Me ki János a tolna-mözsi vasúti állomás vendéglősének ha, ba­báénál megsebesült s most karját amputálni kel­lett. A hat* I bős még 2ü éves sincs s ön kentje lentkezcit hadi szolgálatra. Nevezetes, bogy a sebesültnek édes atyjal is elvittek a habotuba. — Tilos a galamblövés A .belügyminiszter rendeletben közölte a törvényhatóságokkal, hogy mindennemű galambok lövését betiltotta. Ha azonban egy-egy postagalainb >t véletlenül le­lőnek, erről jelentést kell tennui | rendőrségnek a Columbia postagalambállomás vezetőségének. (Budapest, VIII., Futó-utca 44.) — A magyar huszárokról szól az ének. A háborús idők újra életre támasztják faluhelyen Petőh „János vitézének“ s Garai „Ilári János­ának“ Daiv lelkét, észjárását, stílusát, aminek kedves bizonytéka a következő — a magyar nép- kedvenc katonájának, a huszárnak hízelgő — regécske, melyet a nép szájról lesett él a tudósító. —p Vilmos császár meglátogatja jó barátját, ami jó, öreg k:rályunkat és szól hozzája ekképen. „Mi tagadás benne, keserves nehéz időket élünk, félvilág agyarkodik ellenünk, de azért nehéz gond ne nyomja öreg ősz fejedet- Én azt mondom: te csak maradj itthon, öreg korodhoz nem való a háború, az én hatal erőmmel meg felelek te he­lyetted is. Csak egyet kérek tőled : add mellém kö csőn magyar huszárjaidat, velük pocsékká verem az egész világot. —: A tamásii Vöröskereszt Fiókegylet vá lasztmánya hazahas ember baráti működését Szé- vald' Mórjc járási főszolgabíró elnöklete mellett megkezdéite és első sorban is oda törekedett, hogy a hadbavonult és ott megsebesült véreink számára, az ottani kaszinó tág helyiségeiben egjr 20 ágyas, berendezett kórtermet bocsásson az Országos Vöröskeres~t egyesület igazgatóságának rendelkezésére. A megindult nemes mozgalomban nemcsak a Fiokégylet választmánya, a köteles- séghii községi elöljáróság és a helyi bizottság férh és hölgy- tagjai, hanem, mindazok, akiknek idejük engedi, készségesen és lelkeseu részt vesznek az egész járás területén, a' gyűjtési éa segélyezési akcióban. — A fáradhatatlan mun- kásságu főszolgabíró hivó szavára nemcsak Ta­másiban, hanem Pincehelyen, Ozorán, Nagy- szokolyban és Felsőiregen is megalakultak a. Vöröskereszt Fiókegyletek és azokat a Vörös- kereszt központi igazgatósága az országos köte­lékben már fel is vette a járási főszolgabíróhoz intézett következő átirat tanúsága szerint: „A folyo bó 9-én 1805/1914. szám alatt kelt becses értesítését kézhez vevén, hálás köszönetünket nyilvánítjuk hazahas buzgó készségéért, mellyel az Ozora, Nagyszokoly, Felsőireg és Pincehely községekben a Vöröskereszt Fió.kegylet meg alakítani méltóztatott. A nevezett hókegyletekkei közvetlenül érintkezésbe léptünk és ■. értesítjük őket, hogy megalakulásuk szabályszerűen történ­vén, őket az Országos kötelékbe felvesszük és az alapszabályok szerint a Fiókegyleteket megillető­jogokkal felruházuk. — Budapesten, 1914 évi augusztus 14-én. Hazafias tisztelettel : az Igaz­gatóság: báró Feilitzsch s. k., Farkas s. k.“ ~ — Iskolai értesítés. A paksi m. kir. állami polgári fiúiskolában az 1914—15. tanév megnyi­tása a következő sorrendben történik: Szeptern bér hó 1-én (délelőtt 8—1 óráig) a javító, fel­vételi és pótvizsgálatok. Szeptember 2 ától 15-ig (délelőtt 8—12 ig) a rendes tanulók beiratása. Szeptember 16-án Veni Sancte és tanóvnyitás. Szeptember 17 én a rendes előadások kezdete. — Megnyílt a vidéki telefon-hálózat. A mozgósítás óta Szekszárdról a vidékkel telefonon érintkezni nem lehetett, mert a telefon is hadi használatra foglaltatott le. Most arról értesített bennünket a m. kir.. postahivatal főnöke, hogy szeptember 1-től kezdve a helyközi telefonforga­lom ismét szabaddá vált. — Megszűnt marha- és sertésvész. A száj- és körömfájás megszűnésével Tolnán löloldották a zárlatot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom