Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1914-08-16 / 33. szám
tás (moratórium) engedtetik. Oly tartozások tekintetében, amelyek után kikötés alapján vagy törvénynél fogva kamat jár, a kamatot a halasztás idejére is lehet számítani, nem kamatozó tartozás után törvényes kamat számítható. A megjelölt halasztás kerete alá nem esnek: 1. állami és államilag biztosított adósságok kamatai, tőke törlesztő részletei és járulékai; 2. zálogleveleknek, valamint óvadékképes kötvényeknek kamat- szelvényei és kisorsolt címletei; 3. törlesz- téses záloglevél-kölcsönöknek kamatai; 4. . közüzemeknek használatáért fizetendő dijak; 5. hadállapotbeli személyekkel szemben fennálló tartozások; 6. tartásdijak és életjáradékok ; 7. biztosítási ügyletekből eredő többféle tartozások; 8. bértartozások, kivéve a katonai szolgálatot teljesítőkkel szemben fennálló és ismerteit tekinteteket; 9. haszon- bértartozások-; 10. szolgálati szerződésekből eredő tartozások; 11. a munkavállaló alvállalkozójával szemben terhelő tartozások; 12. idegen vagyon kezeléséből a halasztás ideje alatt befolyó jövedelem kiszolgáltatása a vagyonkezelőt megillető jogok épségben tartásával. Publikálja tovább a rendelet, hogy ha a betéti kötvényre vagy folyó számlára elhelyezett betét augusztus hó 1. napján kétezer koronát meg nem haladta, a betevő kétszáz koronának, ha pedig 2000 koronát meghaladt, havonkint 200 koronának kifizetését követelheti, de 2000 koronától 4000 koronáig terjedő betétnél a halasztás egész ideje alatt legfeljebb a betét 10%-ának kifizetését lehet követelni a folyószámla tulajdonosa betétének kifizetését összegre való tekintet nélkül követelheti, amennyiben hitelérdemlően kimutatja, hogy a kifizetendő összegre alkalmazottai fizetésének vagy munkabérének üzleti vagy üzemi helyiségei bérének kiegyenlítésére múlhatatlanul szüksége van, vagy amennyiben az összeget adó vagy más köztartozások kiegyenliteseül a beszedésükre hivatott pénztárhoz utalja át,, e jogával azonban csak úgy élhet, ha a szükségelt összeget amennyiben hosszabb elmondási idő kikötve nincs, legalább 8 nappal előbb Írásban bejelenti. A déli harctérről. Budapest, aug. 13. Az a türelmetlenség és várakozás, amely a közönség körében, kivált a déli harctéri események iránt megnyilvánult, azt eredményezte, hogy különösen a vidékeken a valószinüség látszatával kérkedő híresztelések terjednek el és találnak sok helyütt hitelre, ezzel szemben illetékes helyen ismételten figyelmeztetnek arra, hogy az olyanféle h'rek, a melyek jelentéktelenebb előcsatározások, természetesen most is folynak, nagyobb eseményekről szólónak minden alap nélkül valók, vonatkozik az úgy a győzelmi, mint a veszteségi hírekre egyaránt. Ugyanazon illetékes helyen újból kijelentik, hogy a déli harctér nagyobb eseményeiről mihelyt ezek bekövetkeznek, a nyilvánosságot haladéktalanul és tüzetesen tájékoztatni fogják. Visszavert kozák csapatok. Budapest, (Hivatalos jelentés) augusztus 13. Az északkeleti hadi szinteren egy zászlóalj több kozák szotnyábóí álló csapatot, melynek több gépfegyvere és t2 i ágyúja volt visszavertünk . oly annyira, hogy az ellenség megfutamodva menekült vissza a halártól, azonfelül több kisebb orosz osztály, mely a határon megkísérelte az áttörést, csapataink közeledtére visszavonult. A délkeleti eseményekről a még kívánatos titoktartás okából konkrét adagok ma sem bocsájthatók nyilvánosságra. TOLNÁM EGYE! KÖZLŐN \ Fölhívás Tolnavármegye nemes szivG közönségéhez. Öméltósága Kovács Sebéstény Endre főispán urnák f. évi julius 30-án megtartott rendes nyári közgyűlés alkalmával elmondott, hazafias hévtől áthatott, lelket felemelő magas szárnyálásu beszéde keretében tett azon indítványát, hogy vármegyénk területéről behívott és hadba- vonultak itthon maradt, segélyre, támaszra szoruló családjai részére a törvényhatóság területén gyűjtés indíttassák s a.gyűjtés teljesítésével az alispán bizassék meg, a törvényhatósági bizottság egyhangú lelkesedéssel elfogadván, határozattá emelte. Az emberbaráti érzés parancsolta jótékonyság gyakorlása érdekébeni gyűjtések elrendelése iránt nyert utasításoknak vagy vett megkereséseknek bár mindig a legnagyobb készséggel feleltem meg, mégis ez a készség soha nem érzett erővel támadt fel lelkemben most, amidőn erre engem magyar hazám iránti égő szeretetem, érette hadba vonult s meghalni kész katonáinkért hevülő lelkem szinte elemi erővel késztet. Az az orgyilkos golyó, mely Bosznia fővárosában szeretett trónörökösünk és fenkölt neje életét kioltotta, országunk sorsa intézőinek figyelmét Szerbiára irányította, minek az a biztos megállapítás lett az eredménye, hogy az elkövetett aljas merénylet szerzője, irányitója tulajdonképen a királygyilkosságban annyira ismert szerb nemzet volt. Nemzetünk addig, inig maroknyi szomszédunk neveletlen kedéseit, piszkolódásait egy meggondolatlan, makrancos gyermek csinytevéseinek minősíthette, türelemmel volt; most azonban, hogy nemzetünk megsemmisítésére, uralkodóházunk hatalmának letörésére irányuló aljas ármány tényként áll előttünk, türelmünknek vége szakadt. A nemzet egyértelműen kívánta, követelte e gonosz szomszéd megfenyitését, megbüntetését. Forrón szeretett királyunk kardot rántva, fegyverbe szóllitotta a nemzetnek harcraképes fiait. Fegyverbe hivott polgártársaink határtalan lelkesedéssel vonultak hadba, itthon hagyván családjaikat, szeretteiket, rokonaikat, lemondván nyugalomról, kényelemről, hogy Isten ostoraként csapjanak le az orgyilkos nemzetre. Amikor tehát fegyvert ragadó polgártársainknak ezt az igazi, hamisítatlan, hazaszeretet tüzétől élesztett önfeláldozás magasztos megnyilvánulását szemléljük, lehetetlennek tartom, hogy Tolnavármegye lakossága ugyanezen fórró hazaszeretettől buzdittatva, a legnagyobb örömmel, lelkesedéssel, erős akarattal ne törekedjék arra, hogy hadba vonult polgártársainknak itthon maradt és támogatásra szoruló családtagjai felsegélyezését fel ne karolja, ezzel is buzdítást adva a harcban,; küzdőknek, hogy egészségük, életük kockára vetése pillanatában elüljön lelkűkről visszahagyott családtagjaikért való aggódásnak fojtó érzete. Az az általános lelkesedés, mely a megüzent háború nyomán hazáját igazán szerető minden magyar ember, leikéből előtört, biztató reményt nyújt, hogy a törvény- • hatósági bizottság rendelkezése folytán általam elrendelt ezen gyűjtés a legkedvezőbb eredménnyel fog járni. Felhívom ennélfogva főszolgabíró (polgármester) urat, hogy jelen intézvényemet minél szélesebb körben tegye? közhírré' s e mellett minden egyes községben (városban) alakítson az elöljáróság, a helyi intelligencia, valamint a polgárság alkalmas elemeinek bevonásával bizottságot, amely irányítsa, vezesse, úgyszólván eszközölje a gyűjtést; mert a lakossággal leginkább a közvetlen érintkezés révén lehet kellőképen megértetni, hogy minő szent kötelessége azon segélyre szorulók támogatása érdekében áldozatot hozni, kiknek kenyérkeresője nemcsak a hazáért, de az állampolgárok élete és vagyonbiztonságáért is küzdenek a csatatereken. Kérje fel a_ hitfelekezetek lelkészeit, hogy az Isten házában, a tanítóságot pedig, hogy házról-házra járva, buzdítsák a lakosságot a hazafias áldozatkészség gyakorlására. Hiszem, meg vagyok róla, győződve, hogy ha főszolgabíró (polgármester) | ur nemcsak a hivatalos kötelesség teljesítésének, hanem az igazi hazafias lelkesedésnek szent lángjától felbuzdulva áll ezen minden magyar emberre annyira fontos és szükséges segélyakció sikeres megvalósítása, szolgálatába, a kédvező eredmény nem maradhat el. Felhívom végül főszolgabíró (polgár- mester) urat, hogy eljárása eredményéről f. évi szeptember 10-ig tegyen jelentést, a gyűjtés eredményét pedig jelen rendeletem számára való hivatkozással az itteni m. kir_ adóhivatalba szállítsa be. Szekszárd, 1914. évi augusztus hó 1 U Forster Zoltán, alispán. KÜLÖNFÉLÉK. Felhívás a „Szekszárdi Oltúregylet“ taglóihoz. Szeretett Tagtársak! Midőn katonáink szeretett hazánk és igazságos ügyünk védelmére fegyvert fogtak, nem maradhatunk mi sem tétlenül. Ismerjük fiaink bátorságát és vitézségét s örömmel látjuk, hogy a haza minden polgára siet kötelességét teljesíteni, de jól tudjuk azt is, hogy csakis Istenbe vetett hittel, Isten segítségével vívhatják ki fegyvereink a diadalt. Azért amidőn lelkesedéssel sietünk az elhagyott családok védelmére és segítségére s nemes- buzgalommal, nagy áldozatkészséggel iparkodunk a sebesült hősök ápolására előkészülni, ne feledkezzünk meg a legfontosabbról, az imádságról. Imádkozzunk Hazánkért, Királyunkért és harcoló testvéreinkért, imádkozzunk fegyvereink győzelméért, könyörögjünk védelemért a szegény elhagyottak részére, könyörögjünk kegyelemért,, hogy a háború okozta rettenetes szenvedéseket enyhítse az Ur irgalma és kérjük, hogy a sok nehéz megpróbáltatás után Hazánk újra felviruí- jon és éljen. Ezen szent cél szolgálatára az Oltáregyesület imaórákat fog tartani. A templom reggel 6 órától este hétig állandóan nyitva lesz, óhajtandó, hogy az egész idő alatt folytonos imádás telj esi ttessék a Legméltóságosabb Oltáriszentség előtt. Azért felkérem az Oltáregylet lagjait, hogy most a nagy veszedelem idején ne csak havonkint egyszer, hanem hetenkint legalább egyszer teljesítsenek imádást. Különösen kérem, hogy az ifjúság buzgalommal részt vegyen! Hogy az állandó imádás- biztosítva legyen, ivet fogok az Oltáregylet tagjai közt köröztetni, mégis kérem, hogy akihez az ív tévedésből el nem jutna, szíveskedjék a választott imaórát nálam bejelenteni. Az imádást mindennap este 1/s 7 órakor a Legméltóságosabb Oltáriszentség khetele mellett tartott litánia és könyörgés fogja bezárni, melyre jöjjön el minden hivő, aki Hazája, Nemzete, Királya és harcoló testvérei sorsát, boldogságát szivén viseli. Dr. Éri Mártonná ______ Olt. egyl. elnöknő. — A király elismerése. A király felhatalmazta gróf Berchlold külügyminisztert, hogy Magyarország és Ausztria sajtójának megelégedő* sét fejezze ki azon hazafias magatartásáért, amelyet a jelenlegi európai válság folyamán tanúsít. — Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Lakos János Pál verseci főreáliskolai rajztanárt a szekszárdi állami főgimnáziumhoz helyettes rajztanárrá nevezte ki. — Adományok, (jróf Széchenyi Domokos 1000, Döry Frigyes pedig" 100 koronát' adományoztak a szekszárdi Vöröskereszt típkegyesület javára. — Áthelyezés- A vallás- és közoktatásügyi miniszter Bóbik Imre polgári iskolai tanárt MárÓ£~ ujvárról a paksi állami polg. iskolához helyezte át..
