Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1914-08-09 / 32. szám

4 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1914 augusztus ^ készültség még sem fejlődött annyira, hogy Orosz ország hadvezetősége bátorsággal vehetné fel a harcot Orosz-Lengyelország területein. Orosz kémek Innsbruckban. Innsbruck, augusztus 7. Negyedikén este Braunauban három orosz kémet n egleptek a német és osztrák-magyar ha­tárőrök és üldözni kezdték őket. A menekülők a nagy Inn hidra futottak és miután látták, hogy helyzetük reménytelen, beleugrottak a folyóba. A határőrök több lövést tettek utánuk, azonban az oroszok eltűntek a sötétben. Hadi- és hajóparancs. BéCS, augusztus 7. A hivatalos lap mai száma hadi- és hajó­parancsot közöl, amelyben a király igy lelkesíti a katonákat: „Mutassátok meg az ellenségnek, hogy mily tettekre képesek az Én, forró haza- szeretettől áthatott, vállvetve álló Népeim !“ Német diadalok Oroszországban. Berlin, augusztus 7. Hohen salzauból jelentik: Ide az a . meg­bízható értesítés érkezett, hogy a német csa­patok mór e hónap harmadikán megszállot­ták Alexandrovot. A német csapatok ötven oroszt foglyul ejtettek, több embert megöltek. A németek előrenyomulása. Berlin, aug. 6. A Wolf-tigynökség jelenti: Briey francia helységet, mely Metztől északnyugatra van, né­met csapatok megszállották. Vilmos császár manifesztuma. Berlin, aug. 7. Reichsanzeiger külön kiadása Vilmos csá­szárnak a német néphez intézett fölhívását közli. A harcra buzdító manifesztum igy végződik: „Küzdeni fogunk az utolsó leheletig, és állni fogjuk a harcot a világ minden ellenségével szem­ben. Németországot még sohasem győzték le, ha egységes volt.“ Ostrom párisi konzulátusunk ellen. Letartóztatott osztrák újságíró. BÓCS, augusztus 7. Ide az a hir érkezett, hogy a párisi osztrák­magyar konzulátus előtt állandóan oly hatalmas tüntetés folyt, hogy a konzulátust be kellett zárni, mert a tömeg ostroma ellen a rendőrség is tehe­tetlen volt. A bécsi KorrespoDdenzbureau párisi kép­viselőjét, dr. Schiffet, aki már 30 éve él a fran­cia fővárosban, augusztus 1-én letartóztatták. A pénzintézetek és n Háború. Múlt vasárnapi lapszámunkban ily cimen hozott közleményünkre való utalással a „Tolna- vármegye és a Közérdek“ laptársunk hétfői száma a következő kommentárt tette közzé: „Pénzintézetek és a háború. E cim alatt laptársunk a „Tolnamegyei Közlöny“ f. hó 2 án megjelent számában egy cikket közöl, amelyet a tárgyilagosság és az igazságnak megfelelőleg az­zal tartunk, a közérdek szempontjából kiegészi- tendőnek, hogy Szekszárdnak egy harmadik pénzintézete is van a „Szekszárdi Népbank“, amely 43 év óta teljesiti Szekszárdra és az egész köz­ponti járásra kiterjedőleg közgazdaságilag fontos és üdvös működését és úgy az elmúlt, mint a mai nehéz időkben mindenkor a legkifogástala- nabbul, a kisemberekre leghumánusabban telje­siti alapszabályszerü feladatait s az apránként való tőkegyűjtés szempontjából is közel egy fél­századon keresztül teljesen megbízható pénzinté­zetnek bizonyult.“ Nem akarjuk a kommentárt kommentálni, — de félre értette nagyon a mi közleményünket az, aki a Szekszárdi Népbank prezstizse érdé kében szükségesnek tartotta közleményünkhöz megjegyzést fűzni. Mi tudniillik olvasóinkat álta Iában és speciálisan a nagy takarékok felkészült­ségéről és biztonságban tudható pénzellátmányai­ról óhajtottuk a közgazdasági, ipari, kereskedelmi és különösen a betétes igényeket illetőleg tájé­koztatni, hogy t. i. az ilyen időkben beüthető fejevesztettségre nálunk konsolidáltságunk mai stádiumában ok nincs. A Szekszárdi Népbank pedig, mely a pénzintézetek fennt megjelölt fo­galmába nem esik, — annyira az önsegélyzés humánus eszméje körül csoportosult tagok, kis emberek bankja, — hogy azzal az érdekeltek annyira tisztában és oly bizalommal vannak, mint a saját zsebükkel, vagy mint például a Hitelbank fő-fő részvényesei a saját nagy pénzintézetükkel. Éppen azért, mert az önsegélyző népbanknak minden érdekelt tag részvényese is, — az ilyen intézettel szemben egyáltalán oly nemű idegen­kedésről beszélni sem lehet soha, — mint a ta karékpénztárakkal szemben háborús időben itt ott indokolatlanul jelentkezni szokott. A Szekszárdi Népbank pláne a maga sze rény, munkás hangyaszorgalmú 43 éves munkás ságával igazán feleslegessé tett már régen minden hangulat keltést. Hogy egyebet ne mondjunk a Szekszárdi Népbank ma a jogos 9—10°/o-os visz- leszámitolás korában tagjaival 8°/o mellett bo­nyolítja le humánus hitel forgalmát. Ez volt a mi nézetünk. Fogorvos. Kovács J. Specialista fog- és szájbetegségeknél. Készít arany-, ezüst-, platina-, porcellán-, cement- és email-töméseket, Arany, platina és por­cellán koronákai és hidakat. Kautschuk és arany lemezre műfogakat és szájpadlás nél­kül fogaikat. Foghúzás érzéstelenítéssel! Műfogak és javítások szükség esetén 24 órán belül készíttetnek. Lakás : a gimnáziummal szemben. Parasztok. Irta: Vetési Sándor. Nehéz varjufejbetüs levelet kapott Kérges Balázs a falujából. Hogy ott áll katonamundérjában teljes fegyverzetben, éjjel nappal a katonai lőportár előtt, ahonnan, ha megszöknék a fejét venék, (legalább ő azt hiszi) elő-előveszi azt a gyűrött árkust és a holdvilág ragyogó fényében a kusza sorokat silabizálja. Az ő szerelmes hites társa Fábián Tera írja, hogy a csöpp kanász, a Pistike fia beteg. Tegnap még a homokban turkált, meg várakat épített gyönyörűséggel, ma pedig már akkora piros foltok vannak rajta, mint a kiskerti málna­bokrokon egy-egy szem. A gyerek teste forró, mint a parázs alól kipattant krumpli. Az ajka cserepes, mint a szikkadó sár az utcán. A szeme beesett és bággyadtak, a mosolygása eltűnt, mint a reggeli harmat a nyíló virágról. Egész nap édes apjával bíbelődik, hogy miért nem jön haza, talán már nem is szereti az ő Pistikéjét, pedig az előtt nyuszit hozott neki, néha fürjtojást, sokszor szedret. Mind csupa érzelmi írás ennek a bánatot osztogató szegény parasztasszonynak a sora. Mintha csak szántszándékkal keresné, hogy hol tudja megfogni a nehezen meginduló paraszt szivét, pedig csak az őszinteség hangján ir, ahogy őszinte súgja, hogy igy lesz jó. Es csakugyan: az egek hatalmát nem igen respektáló, de szapora káromkodásu paraszt ráüt a puskatusára, mintha figyelmeztetné az Istent, hogy most katona beszél vele, aki az emberek elseje. Pedig ennek egy órája se emberi talán, hisz az állattal egy igát húz, annyit szenved naponta. — Isten Én szólok hozzád! Nézz erre a fölégett orcámra, erre az agyonhajszolt emberre, aki különben szól otthon a kutyájához, mint ahogy itt velem bánnak. Azt kérem tőled megbántott Isten, avval az otthoni hitemmel, hogy gyógyítsd meg az én kis Pistike fiamat. Csak erre kérlek csupán. Arra nem, hogy időt engedj a szökésre. Azt itt meg nem bocsájtanák soha! így beszélt hangos szóval a katona bele az éjszakába. Egy egy süvítő szél mintha felé csapkodná a rémhíreket, hogy a fia nagyon beteg: jöjjön! Átnéz a sáncon. At tudna rajta fúrni. De hátha elfogják ? Hátha akkor viszik nehéz béklyók között börtönbe, mikor az ő szerelmes kis fiát temetik. Nem tud menekülni a sok elő­tolakodott gondolattól. Már szökne is, de már akkor eszébe jut a belévert katonai disciplina. Felhörög fájdalmában, mint a megsebzett vad. És aztán fölváltják. Reggel azzal a vörös, lumpo8nak látszó szemével jelentkezik kihall­gatásra, A tiszt urak nagyot mulattak az éjszaka. Á kapitány ur, az ezredes nr is a katzenjam­mer fájdalmait nyögi. A szegény baka hiába instalálja a zord embereket. — Eh 1 Lári fári! Egy kis szüreti mulatságra akarnál menni, ugy-e betyár ? Ilyen levelet sokat megrendelnek Magyarországon. Furfangos parasz­toknak nem ülhet fel a tisztikar. Marrrss!! Kiszédül a szegény lesújtott ember az irodá­ból. Lehajtja fejét a kaszárnya asztalára és akit puskaagyával vert valaha a czigány káplár és fölsem szisszent, most keservesen zokog. Aztán mintha eszét vették volna, rohant újból föl még az irodába, hogy könyörgésével megindítsa avas- sziveket. Útközben elfogta az ezredest, »kinek tekintetétől fölriadnak az emberek, annak könyor- gött, azt fenyegette meg, hogy agyon lövi magát, ha nem engedik az ő beteg kis fiához. — Lecsukni a gazembert. Bejelentés nélkül elém mert lépni sétámban zavar Schwein 1 Szegéoy Kérges Balázsnak majd a szive szakadt meg. Csak akkor enyhült meg, mikor a börtönből kiszabadult. Azt írja Veronka, hogy Pistike megint jobban van s mindennap várja az ő édes apját. Dejszen! Találkozzék csak évek múltán azzal az ezredessel, tudom Istenem hogy. .. * És évek múlva régi ezrede arra járt falu- jokban. Kérges Balázs, az ezredessel találkozott. Ezredes ur gazduramnak panaszkodott, hogy hol hagyhatná a nagybeteg kutyáját ? Kérges Balázs magához vállalta. Ott tartja a kis házban. Ápolgatja, letakarja subával és jól tartja puha meleg cipóval. Őrző ős biztonsági vállalat. Értesítjük a nagy közönséget, hogy Szek- szárdon hatósági engedéllyel és támogatással 8rz5 ét biztonsági pállnlntot létesltOnh. Hlyen intézményt létesítettünk már Arad, Temesvár, Versecz, Fehértemplom, Újvidék, Zom- bor, Pancsova, Nagyszentmiklós, Zsombolya, Uj- arad, Lippa, Oravica, Zimony, Nagybecskerek, Makó, India, Apatin, Hódság, Palánka, Zenta, óbecse, Ujverbász, Ruma, Kula, Cservenka, Ada, Szenttamás, Kiskunfélegyháza,, Csongrád, Topolya és Dombóvár városokban és községekben, min­denütt a legnagyobb siker és elismerés mellett. Szekszárd város pénztáránál Óvadékul 2000 koronát tettünk le. A rendőrség és polgárság részére jól kitanitott rendőrkutyákat állítunk rendelkezésre. Szőlők és földek biztosítá­sánál a kárt megtéritjük. A vállalat kötelezi magát, hogy őrökül ide» gén, katonaviselt, jó előéletű megbízható embereket állít, a hegyközségi területeken pedig és a város külső határában lovas Őrö­ket foglalkoztat. Az összes dijak igen méltányosak és mér­sékeltek A polgárság szives támogatását kéri az tirzfi és biztonsági vállalat Szekszárd, Bartina-utca 1515. sz. KÖZGAZDASÁG. Jó vetőmagvak beszerzése. A kisbéri, bábolnai, mezőhegyesi ős foga- rasi ménesbirtokok, valamint a gödöllői m kir. koronauradalom gabona és egyéb terménykészle- téból az erre alkalmas minőségű magvak az alábbi feltételek mellett vetőmagul mindazoknak a gazdáknak kiadatnak, a kik eziránt a birtokok igazgatóságaihoz fordulnak Az egyes termények csak készpénzfizetés mellett engedtetnek át. Az eladási ár Kisbérre és Bábolnára ; Mező­hegyesre és Gödöllőre nézve a budapesti tőzsdei. Fogarasra nézve pedig a fogarasi piacon jegy­zett piaczi árak szerint állapittatik meg oly mó­don, hogy az elszállítást megelőző napon jegyzett tőzsdei illetve piaci árakból szállítási költségre Kisbéren 83 f, Bábolnán 60 f, Gödöllőn 30 f., Mezőhegyesen pedig 100 fillér 100 kilogrammon­ként levonatik, az ily módon megállapított ár­hoz azonban mivel jól megrostált vetőmag en­gedtetik át mindegyik birtokon 2 K. azaz Kettő korona hozzászámittatik. Egy gazdának egy és ugyanazon gabona- nemből 100 K-ig, egyéb magvakból 10 K-ig ter­jedő mennyiség engedtetik át. A vásárolt -vetőmag kizárólag csak vetésre fordítható, ezért a megrendelő gazde kívánatra a megrendelés teljesítése előtt hiteles községi bizo- nyitvánnyal igazolni tartozik, hogy a megrendelt vetőmagra saját gazdaságában — tényleg szüksége van. A szállítást a legközelebbi vasúti állomásra mindegyik birtok ingyen, illetve költ- ségfelszámitás nélkül teljesiti — a vasúti szállí­tási költségeket azonban a megrendelő fél viseli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom