Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1914-08-09 / 32. szám

0

TOLNAMtí/JV“! KÖZLÖNY

Urunk s Apostoli királyunk mélységes hitével: „Én bízom a mindenhatóban, hogy fegyvereinknek adja a győzelmet.“

Mi az oltár mellől s híveinkkel együtt egy szívvel-lélekkel úgy teljesítjük legszentebb ha- zatias kötelességünket, hogy imáds ígunkkal támogatjuk a hadrakelt sereget, miért is elrendelem:

1. a háborús idők megszűntéig minden vasár és ünnepnapon egyházmegyém minden plébániai s szerzetes templomában az Obáriszentség kitételével végez'essék a plébániai szentmi e;

2. a miséző napok ugyanezen idő tartamára a rubrikák által megengedett napokon a háború ról szóló kollektált — Dem qui contjris bella. . ex Missa tempore belli — vegyék a szentmisében ;

'ö. minden plébániai szentmise után a néppel együtt a iSegitő Szűz Mária s Magyarok Nagyasszonya tiszteletére egy Miatyánk s Udvöz légy, valamint a nyilvános ájtatosságok imádsá- gos könyvéből „Imádság a közjóért“ mondandó;

4. vasár és ünnepnapokon szokásos délutáni ájtatosság helyett szentségkitétellel Jézus szent Nevéről szóló litánia végzeudő, melyet az egyes lelkészek által meghatározandó szentség- imádás kövessen s áldás fejezzen be.

Végezetül karoljunk fel minden o’yan moz galmat, melyet a társadalom’ azok gyámolitására indit, kiket a viszontagságos idő szerető gondos kodásunkra utal. Imádkozzunk, vigasztaljunk, bá toritsunk, adakozzunk a hadbavonult katouák küzködő családtagjainak felsegélyezésére s részünk lesz harcoló fiaink dicsőségében.

Pécs, 1914 augusztus 2.

Gyula s. kJ püspök.

Reoktlvfílják a volt tiszteket.

A hadügyminisztérium sajtóosztálya felkért bennünket a következő kommüniké közzétételére:

A tiszti rang visszanyerése. A közönség körében uralkodó hazafias lelkesedés számos volt tisztben azt a vágyat ébreszti, h gy újból vissza nyerje tiszti rangját és mint tiszt, részt vegyen a háborúban. A hadvezetőség ezt a törekvést lehe tőleg elősegíteni igyekszik, miért is elrendeli a következőket:

1. Volt tisztek (tisztjelöltek), akik törvényes szolgálati idejük eltelte után a hadseregből (honvédségből) kiléptek, vagy pedig felülvizsgálati utón elbocsátattak, illetve népfölkelő tisztekké deszignáltattak, vagy kineveztettek, amennyiben a hadsereg vagy honvédség tartalékában előbbi rangjukat elnyerni óhajtják, kérvényeiket és pedig a már behivottak fölöttes hatóságuknál, a nem behivottak pedig az illetékes honvédkerületi parancsnokságnál tartoznak benyújtani. A kérvényekhez katonaorvosi bizonyítvány, az elbocsátási irat és a szolgálati rendtartás első rész 44 pontjának megfelelő reverzális csatolandó A fölöttes hatóság (népfelkelési kerületi parancsnokság) igazolni tetőzik a kérvényezőnek népfelkelő tisztté való deszignálását, illetve kinevezését és a kérvényeket közvetlenül a fegyveres erő azon központjának tartozik beterjeszteni, amelynél a kinevezés kéretik.

2. A hadseregnek és a honvédségnek azok a volt tisztjei (tisztjelöltjei), akik vagy a telj esi tett szolgálati kötelezettség elmúltával va^y felülvizsgálati utón bocsátattak el, illetve leptek ki, akik azonban nem tartoznak az 1. pont alatt felsoroltakhoz, továbbá azok a volt tisztek és tisztjelöltek, akik rangjukról nem a 3 pontban megjelölt okokból önként lemondottak, akikre nézve tehát rangjuk újbóli elnyeréséhez a rehabihtálási eljárás nem mutatkozik szükségesnek és.akikre az 1. pont szabályai ugyancsak nem alkalmazhatók, kérvényüket aszerint, hogy behivattak-e már vagy sem, a hadsereg illetve honvédség tar lalékában elnyerendő tiszti rangjuk érdekében közvetlenül felettes hatóságukhoz vagy pedig az illetékes kerületi kiegészítési p irancsnoksághoz nyújtsák be Ezekhez a kérvényekhez az 1. pontban felsorolt okmányokon kivül melléklendő még a politikai hatóságnak eikölcsi bizonyítványa, amelyből a kérvényezőnek polgári állása is ki kell, hogy tűnjék. A felettes hatóság (kerületi kiegészítő, illetve népfölkelő parancsnokság) köteles a kérvényezőre! egy legalább hat tisztből álló tiszti testület (tanács) véleményét az előléptetési iratok első melléklete szerint bekérni és a kérvényt az 1. pont rendelkezései szerint továbbítani.

3. Azok a volt tisztek (tisztjelöltek) rehabilitálásáról, akik rangjukat becsületügyi határozat, hadbirósági vagy pedig a szolgálati rendtartás A. 49. pontja értelmében vesztették el vagy pedig egy ilyen eljárás kikerülése végett önként mond tak le rangjukról, az 1914. évi 10.355 ebi. sz. rendelet intézkedik. A tartalékos tisztek (tisztjelöltek) előléptetésire vonatkozólag, továbbá a szolgálatonkiviili tiszteknek hadi és mozgósítási állapotáról az előleptetési szabályzat 35—37-ik pontja intézkedik.

KÜLÖNFÉLÉK.

— Kinevetések. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Nyitray Leónkat, Nyitrav L’ijos polg. iskolai tanár leányát- a gindlicsalád-jánosmajori,

— Kovács Margit kereseligeti tanítónőt a dombóvári, — Vár ad y né Deutsch Bertát pedig a görbői állami iskolához nevezte ki tanítónőkké.

— Razaha Zoltán udvarii ág. hitv. ev. tanító a turócrudnai állami iskolához neveztetett ki tanítóvá.

A pécsi kir. főügyész Bakó Antal szekszárdi kir. törvényszéki fogházőrt, címzetes fogházőrmestert. a szekszárdi kir. törvényszéki fogházhoz fogházőrmesterré' nevezte ki

— A király adománya. Ő császári és apostoli királyi Felsége a haza oltárára, katonai és hátramaradott kedveseik számára ey'/millió és százezer koronát adományozott magánpénztárából Ebből a magyar Vörös Kereszt, Egyletnek 501000. az oszrák Vörös Kereszt Egyletnek 500'000 és a Bosznia és Hercegovinából bevonult családjainak segélyezésére 100 000 kor. jut.

— Helyettesít-sek. A betegeskedő dr. Kiss Ernő, vármegyei főügyész helyettesittését dr. Leopold Kornél tb. vármegyei főügyész, a katonának bevonult dr. Török Ottó várod tiszti ügyész helyettesítését pedig dr. Zsigmond Ferenc szekszárdi ügyvéd vállalta el.

— Havi Boldogasszony. Múlt szerdán volt havi Boldogasszony napja, mely napon kisebb búcsút tartottak a hívek a kies fekvésű Remete kápolnánál, ahol d. e. 9 órakor Mosgai Sándor szekszárd-ujvárosi plébános ünnepi nagymisét mutatott be és utána megható egyházi szónoklatot tartott, melyben utalt a mostani háborús viszonyokra. A nagyszámú hallgatókra mély benyomást tettek szavai úgy, hogy mindenki hangos zokogásba tört ki.

— Segéyezések. iDiczenty Lajos nyug. törvsz. irodaigazgató alelnöklése alatt a jóléti bizottság megkezdette áldásos működését. A bizottság jegyzékbe vette a segélyre szorulókat és a hátrahagyott kis gyermekeket, akikről gondoskodik, hogy ezen válságos időben szükséget re szenvedjenek. A nyomorral küzdő családok pénzbeli segélyt, a menházakban levő gyermekek pedig naponta kétszer friss tejet és kenyeret kapnak. Erre a népies célra a gyűjtéssel megbízottak az egész városban, házról-házra kérnek segélyt, amely már eddig meghaladja a kétezer koronát.

— Nyugdíjaztatás. A ^vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Csankó Géza hátai tanítót nyugalomba helyezte.

— A pénzintézetek adófizetése. A Szekszárdi Takarékpénztár a háborús «időre való tekintetből önként 5000 korona városi pótadót fizetett be, úgy a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank is a moratorium dieára 3600 korona negyedévi pótadóját küldötte be a városi pénztárba.

— Választások. Nagy Győző, Nagy Béla kir. s. tanfelügyelő fia Kurdra, Simon Lajos földink ppdig Vajtára választattak meg tanítókká.

— Önkéntesek. Nagy a harcikedv az egész ország an; minden fegy verfogható kész a haza megmentésére; mindenfelé jelentkeznek az önkéntesek. így Szekszárdon is már huszonhárom fiatal ember bejelentette, hogy önként háborúba megy. Amint ezen harcrakész fiuk száma nagyobbra szaporodik, egy csapatban bevonulnak valamelyik hadtesthez.

— A csendörség megerősítése. A szekszárdi csendőrséget is megerősítették népfelkelőkkel, akik fehér karszalagot viselnek.

— Alhir. Szekszárdon és az egész vidéken már az á hir volt elterjedve, hogy a 68. gyalog ezredünk elveszett," Belgrádban elhullott. Ezt az izgató, valótlan híresztelést, a leghatározottabban megcáfolják, hogy ez a híresztelés teljesen és tökéletesen valótlan.

1914 augusztus 9.

— Mit mutat az adakozási kedv? A hahóra mindenkitől, nem katonától Is; teljes onfelaldozast követel. A katona óletét teszi az áldozati oltárrá. A nem katona anyagi javait. Az anyagi javakban való áldozathozatal soha nem lehet egyenlő értékű az élet áldozattal. De az anyag, helyzettel arányban állónak kell lenni. — Nem mondjuk, hogy aki szerény filmeket áldoz jótékony <Hra, az annak a jele, hogy garast er a* illető

De mindenesetre a mai háborús időben gya tor landó jótékony adakozást nem szabad és nem lehet a közönséges társadalmi élet apró uton- u félen való gyűjtési molesztálásai gyanánt kezelni. — Ma egész szivii emberekre van szükség __ Felhivjuk olvasóink nemes gondolkodású

se

r gét, hogy szivét egészen és z-ebjét szive szerint és anyagi erejéhez arányiagosan nyissa meg és a harctérre bevonultak keresetnélküli ós vagyontalan családtagjainak ellátására és a Vörös- Keresztnek a sebesültek ápolását célzó hivatása segítésére indított gyűjtési akcióból részét vegye ki és adakozzék ne egyszer, de mindaddig, mig szükség lesz, mely enyhítést kér és seb lesz, mely gyógyítást kíván.

— Adomány. Gróf Apponyi Sándor vbt. tanácsos,, tárnokmester és gróf Batthyány Tivadar országgyűlési képviselőnk hatalmas autójukat felajánlották az Országos Vöröskeres st Egye* sületnek.

— Eljegyzések. Ifj. Horváth Géza kalocsai főgimnáziumi rajztanár eljegyezte Módra Jolánkát Dunapatajról.

Roboz Ignác felsőiregi körállatorvos eljegyezte Kertes-’ Juliskát.

— Nemzetiszinü gyiijtőládikák. Mióta harcban állunk, megmozdult az egész ország, hogy adományokat gyűjtsön vitéz katonáinknak. Mindenfelé nemzetiszinü gyüjtőládikákat állítottak fel a szerető szivek, hogy ezekbe szivart, dohányt és pénzt gyűjtsenek hadfiaink részére. — Ilyen gyüjtőládikát helyezett el Szekszárdon Krucsay József üzletvezető a Molnár féle papirkereskedés ajtajába, amelybe bőven hullott az adomány.

— Kell e adót fizetni ? Bír kelleni nem igen akaródzik kelleni náluna, a nejn adózó nemesek honában, de mégis muszáj. És pedig nem változtatott ezen a háború, csak annyit, hogy a vagyontalan és kereset nélkül maradott adózók ellen nem lehet végrehajtást vezetni. E lenben az itthon maradott és vagyonnal bíró adózóknak nemcsak muszáj ma is adójukat rendesen az esedékesség szerint megfizetni, hanem ma a muszájnál több, — a hazafias kötelesség is azt diktálja, hogy a békés polgári élet adókban kirn rt árát e súlyos és az államra óriási kiadásokkal járó időkben fokozottabban igyekezzék mindenki megfizetni. A válság megszűnésének és a béke eljövetelének idejét siettetik az adófizetők, ha a kincstárnak a szükséges összeg rendelkezésre állását adózási kötelezettségük gyors lerovásával előmozdítják. De meg, ha ezt önként nem teszik, — a vége mégis az, hogy adót fizetni muszáj.

— Az élelmiszer-uzsora ellen. A háborús viszonyok közt máris sok oldalról hangzik fel panasz, hogy az élelmiszerek ' és az elsőrendű szükségleti cikkek árának felszöktetésével egyesek kizsákmányolni igyekeznek a fogyasztó- közönséget — Ennok meggátlására az 1912. évi LXIII. törvénycikk a hivatalos ármegállapítás utján nyújt módot. A hivatalos ármegállapítás azonban nehezen simulhat a folyton változó viszonyokhoz és eppen ezért a kormány azt olyan végső eszköznek tekinti, amelyhez csak elkerülhetetlen szükség esetében szabad folyamodnia. — Egyelőre tehát a be ügyminiszter rendelettel akarja útját vágni a visszaéléseknek. — Ezzel a rendelettel egyidejűleg külön is utasította a bel- ügyminiszter g hatóságokat, hogy az árak és díjazások aránytalanul magas voltának megítélésénél és megállapításánál a fogyasztó-közönség érdekeinek védelme mellett ne tévessze egészen szem elől a rendkívüli viszonyokat sem, amelyek néha az árak és dijaa méltányos emelkedését el- kerü'hetetlenné tehetik, a mi a kínálat csökkenésére és ezáltal az élelmezési viszonyok romlására vezethetne.

— Tilos az orosz újság. Tisza István gróf miniszter elnök a magyar királyi minisztériumnak azt a rendeletét, mely a szerb lapoknak behozatalát és terjesztését eltiltja, kiterjesztette az orosz lapokra is. A rendelet a Budapesti Közlöny mai számában jelent meg azzal, hogy minden Oroszországból érkező sajtóterméket le kell foglalni.