Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1914-01-25 / 4. szám
' M: í V TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1914 január 25.T zetet. Lehet, hogy a túlbuzgóság is ártott, lehet azonban, hogy a „nép* háta mögött egy irigy, intrikáns, láthatatlan kéz is ifioz- gat mindent és rendezi a szcénákat. | Sokat lehetne beszélni kormányunk kapkodó kultúrpolitikájáról, utánzó szociál- pedágógiájáról, amely mint a magyar faj- bélyeg: a szalmatűz |—képét viseli magán. No de ezt ne feszegessük, ügy sem segit- getünk rajta. Ahhoz meg, hogy bennünket kérdeznének ilyen terv keresztülvitele előtt, hogy mi a nézetünk, nagyon kicsinyek vagyunk. Azért mondom,'hogy „utánzó*, mert ha jól emlékszik még, nii már 1908-ban, még mielőtt,a magyar kormány ilyenféle rendeleteket kiadott volna, mi már saját ambíciónkat, vágy mondjuk idealizmusunkat, követve, tanitöttunk esténkint és akkor olvastuk a „Pädagogische Abhandlungen* e német szakközlönyben, hogy Németországban ,,Familienabend“ cím alatt tartanak szavalatokkal, énekkel és élőadások- I kai tarkított estéket. Mi ezeket nem utánoztuk, mert nálunk más .volt a cél. Mert nemcsak a kultúrát akartuk fejleszteni, hanem a magyar nyelvet is ápolni és terjeszteni. Avval pedig, hogy a „KÖzoktátásügyi Tanács“ fizeti az előadásokat, hibázott, mert ahol az előadások nem lesznek az előirt forma szerint tartva —_ de tényleg nagyobb hasznot hajtottak volna -- ott az előadások nem lesznek dijázva. Azonkívül, legalább 25 felnőtt hallgatónak kell lenni. Mi is beszüntettünk az üdén az előadásokat ; először ázért, mert november óta csak kétszer voltak elegendő számban jelen, hogy meglehessen az előadást tartani ; másodszor pedig azért, mert mi is azok közé tartozunk, akik nem lesznek megjutalmazva. — így tehát az előadók : jegyző, állatorvos és tanitók együttesen kimondták, hogy beszüntetik az előadásokat. Vigyázzon, de 10 év múlva már mines Magyarországon ilyen értelemben vett tanítás, mert nálunk mindent szalmatüzzel, nagy lobogó lánggal kezdenek, egy kis rövidedéig még divat és azután — volt. Évszázadokat akarunk átugrani és azt nem lehet. Amint a természetben nincsen ugrás, épp úgy nincsen a kultúra terjesztésében és elsajátításában s‘em; mert itt is csak követ-kőre kell rakni és ha nincsen alap, akkor nem lehet reá rakni, nem lehet haladni. legény volt az. Nem Tordátvölgyéről való. Kint a határban ismerkedett meg egyszer vele Nagypál Kalári. Sarjut vásott s akkor köszönt rá a legeny a dülőutról. Nagypál Kalári akkor sem kérdezte meg, hogy ki a legény, később még úgyse. Onnan tovább mar a szive felelt volna a kérdésre. A A szívnek pedig olyan mindegy, hogy ki az, akit szeret. Szereti és vége. — Jaj, de régótáió' nem láttam kiedet! — panasz ködóit Nagypál Kalári a legény uek, miközben a fejét egészen odadugta a szive tájára. Kedves duruzslás volt ez és a legény mosolyogva, hetyken pödörte meg a bajuszát: — Bizony lelkem, Kalárim, van már egy félesztendeje. Nagy földet bejártam azó’a. Sok a dolgom. Hanem hoztam ám valamit. Ehol a . . . — Miért nem gyön leied többször felénk?----Mert másfelé járok/ ' — De egyszer, ejszen csak eljön úgy, liogy itt is marad örökre?... A legény kelletlenül fordította el a fejét — Erről még fogunk beszélni. De figyelj csak ! Nem hallasz valami csengőt | Mintha sze kér jönne/ Készítsük mi csak jól elő a talajt. Tanítsunk első sorbán jól olvasni. Ez a fő. Aki nem tud jól ;glvasni, az nem tudja magát képezni. A,z, plvasás a képzés alfája és ómegája/ Vegytan, fizika; természetrajz, alkotmánytan, földrajz, történelem, kamatoskamat,. vegyészt szabály és más mi egyébb haszontalan figyfene,, úgy elpárolog a. fejből mint a kámfor^De ha jól tud olvasni és érett ésszel elolvassa ezeket a dolgokat egyszer, j akkor tudj'á : . I örökre is. Azonban addj-g, mig, a' nép bukstabiroz, mig értelem nélkül,, szajkó módra olvas, addig hiába minden. |1 De mit szólna/ ehhez a külföld, ha nekünk ilyen silány?, tantervűnk volrla ? — Ebben ä tekinfétben „keveset, de jól“ volna az én elvem.j;,Nekünk azonban ilyenben nem lehet elvünk ... Ne vegye tehát kérem tragikusan ä dolgot és né csüggedjen el, hanem ,,ha azután egyszer egVhébb szelek fújnak“, szálljon ismét hajóra s keljen újra nyílt harcra hazánk érdekében, ismét a népért, mért nem á nép van érettünk, hanem mi vagyunk érette. Sursum cordaY Föl a szivet! és ne csüggedjen el! Viszontlátásra a munka terén ! . . Auspiciumok az uj évben. Az ország pénzügyminisztere nyilatkozik az év elején egyik pénzügyi lapban az ország pénzügyi helyzetéről Nyilatkozatai általában megnyugtatók. A helyzet folytonos javulását véli elkö vetkezni az uj esztendőben, jóllehet, a hitelviszonyok még mindég feijroruak lesznek, aminek oka i az, hogy Eúrópaszerte óriási hiteleket vesznek igénybe az államok.; A szuronyerdő mindenütt hitelre ment és ezt állami kölcsönökkel kell valahogy rendbehozni. Arról nem is beszélve, hogy 3l most átalakult balkáni uj országokban valóban frázis nélkül,* századok mulasztását kell pótolni és ez is nyeli a spénzt. Mivel pedig a Balkán mindég drága kölcsönt tudott csak szerezni, még pénzbőség idején Unt lehjpt gondolni, hogy milyen árfolyamok mellett fog ’most .pénzt felvenni. Ez a helyzet a magánkamatláb leszállítására nem vezet. Dekát ezeket Sáz ország pénzügyminisztere •óbban tudja, mint int-és ha mégis mindezeknek mérlegelése mellett a helyzetet optimisztikusan ítéli meg, akkor iniijdénesetre erre mélyreható okai vannak az ország teherbíró képességében, melyet a múlt esztendő fényesen igazolt. Azt mondja ä pénzügyminipszfer, hogy hatalmasan folytak be az adók s különösen az egyenes adóknál van nagy emelkedés, \ pedig tizenhárom várme gyében szörnyű katasztrófa volt és itt az adó behajtás t.erén a legmesszebbmenő kíméletre van szükség az adóalanyok érdekében. — Az apám szekere ! — riadt fel a leány. Úgy V Akkor eltűnők. Itt van ebben a szeredásban az ajándékom. A tordai vásárról való. Használd egészséggel. / Tüzes csókot nyomott a legény a Nagypál Kalári ajkára és átvetette magát a kerítésen. Elment. IV. Megérkezett Nagypál Están Komor volt az arca és csak futólag csókolta homlokon a leányát. A lány észrevette a rossz kedvét. —| Mi baja ids apámnak ? — kérdezte félénken,- A zsiványok, k rablók ! — tört ki Nagypál Están. —-_ Nincs már pénz, nincs már piros csizma sem. Kivetkőztettek. Egyszerre csak ^észrevette a pitvarban a szeredást. — Mi az ott, —, kérdezte. A lány arca tűzpirosra vált. Az apja megérkezése miatt zavarában elfelejtette az ajándékot elrejteni. Még azt se tudta, mi van benne. Nagypál Están a jSzeredás - után nyúlt. Bedugta a kezét és kivette onnan — a piros csizmát. H* pedig az ország pénzügyminisztere ekkora optimizmussal nyilatkozik,*mi sem láthatjuk fekete szemüvegen át Magyarország közgazdasági helyzetét. Az ország fináncminisztere leghivatot- tabb ebben a részben véleményt mondani s valóban hálásak lehetünk neki, hogy a bizalom erősítő érzelmével kezdhetjük meg az új évet taposni. Más ami gazdasági helyzetünknek aggodalmasabb része. Azt. tudjuk, hogy kerekszámban negyvenegy millió métermázsá búza termett hazánkban, ho ott a jó termő esztendő ötven milliót szokott mutatni És a kilené millió méter mázsa felette hiányzik, főleg ha arra gondolunk, hogy általános meglepetésre nagy áresés következett be a termelésben minden téren. A mai munkásviszonyok mellett kibirja e a gazda, az kérdés. Nincs más lemédium ellene, mint a földét termőbbé tenni. A múlt év termelési statisztikájában, ami örömkeltő, az az, hogy kataszteri holdanként az országos te més átlag hét és fél mázsa., Ez pedig nagy sor, mert eddig, a hat mázsás termés átlagok jegyződtek a termésstatisztikába. És mégis s unmi, ha arra gondolunk, hogy pl Mezőhegyesen, a debreczeni gazdasági akadémia gazdaságában ebb n az évben 18 mázsás termés átlagokat értek el és Németországban ez a. a normális termés, kevésbé lehlünk elragadtatva. Az bizonyos, hogy csodák, nem történnek. Kedvező időjárás mindenesetre szükséges a nagy terméshez, de épp annyira szükséges az emberi értelem és szorgalom is. Csak ott, ahöl földet jól előkészítik, termőerejét okszerű trágyázással emelik, a műtrágya vételétől sem fáznak, csak ott lehet ezeket a nagy terméseket várni. A számítás pedig fényes, mert a hét és fél mázsás termés átlagot adó föld vetőmagja, muü- káltatási költsége ugyanannyi, mint a 18 mázsás termést adó földé, a jövedelem pedig a kétszeresnél is nagyobb Vijha gazdálkodással foglalkozó olvasóink ezeket a megjegyzéseket értéke szerint megszívlelnék és követnék. Akkor virradna Magyarországra áldás. Hogy az uj évben van e kilátásunk, hogy a pártközi helyzetben változás essék és a pártok közeledjenek egymáshoz, arra sajnos, kevés ki Iá tásunk van. De ezt az ország nem is bélyegzi valami elviselhetlen csaposnak. Valami fásult közöny vesz erőt rajtunk, mely a Bánfy pusztaszent- tornyai gányójának bölcsességét juttatja eszünkbe : „hogy valahogy csak lesz, mert úgy, hogy sehogy sem lett volna, még nem volt“. így vagyunk mi a politikával jólakva és nem igen bánjuk már, csak ha egy kicsit sántitva is, alkotmányos életünk valahogy előle biccegjen. Azt hisszük, hogy a politikában az uj választásokig nem is lesz változás. Mióta az ország- gyűlés öt esztendei ciklus szerint alakult, még egyszer sem maradtak a honatyák öt esztendeig együtt. Most azonban minden jel szerint, maradnak. Tehát még tizenhat hónapon keresztül farkasszemet nézhetnek a pártok, míg a választó kerületek beosztása és az uj választói névjegyzék elkészül, aztán a választói urnához járulhat az állampolgár, hogy igazságot tegyen a villongó kérdésben. Addig pedig hadd menjen előre alkotmányos életünk es engedje meg a magyarok istene, hogy az 1914 esztendőt, mint jó esztendőt könyvelhessük nemzetünk történetébe! VARMEGYE. — Adókivető bizottsági tagok kinevezése. A ra. kir. pénzügyminisztérium az 1914—1916. évekre megalakított egyenes adó kivető bizottságokba kinevezte : Szekszárdi kerületbe elnökké Tihanyi Domokos kir. tanácsos, nyugalmazott tanfelügyelőt; helyettes elnökké és rendes taggá Salamon Ármin szekszárdi kereskedőt; rendes taggá Stann István szekszárdi építési vállalkozó, hástulajdonost, póttagokká Schulcz Gusztáv szekszárdi ékszerész iparos, háztulajdonost éá Kaszás S. papirkereskedő nyomdatulajdonost. A bonyhádi kerületbe elnökké dí. Müller János bonyhádi ügyvéd ; helyettes eluök és rendes taggá^ Perezel Béla bonyhádi gyáros, rendes tagokká^ Eibatíh Ödön gyógyszerész, póttaggá Csík József gőzmalom tulajdonos és B.tier Károly ügyvéd bonyhádi lakosok neveztettek ki. A tamásíi adókerületbe elnökké dr. Fruhwirtli Jenő ügyvéd, helyettes elnökké és rendes taggá dr. Hirsch Sándor ügyvéd, takarékpénztári igazgató, rendes taggá Strausz Antal sajtgyáros, póttagokká Bélák jíános kereskedő és Schwarcz Dávid kereskedő tamási; P\ |li