Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1914-08-02 / 31. szám

4

'TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY • 1914 áugüSztüS-2.----— Moratorium 15 napra. Autentikus formában érkezett a Tolnamegyei Takarék és Hitel bankhoz a 15, napi moratorium hire. E szerint kereskedők és iparosok, kiknek váltói lejártak, további 15 napig nem tartoznak beváltani.

— A pénzintézetek és a háború. A háborús viszonyok pénzintézeteinkre fokozottabb feladatokat rónak. Örömmel jelenthetjük, hogy a szék szárdi két nagy pénzintézetünk, a Szekszárdi Takarékpénztár és a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank teljés mértékben megfelel ezen kötelességének. Maga a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank a saját üzletfelein kivül 17 kisebb pénzintézet pénzellátmányáról gondoskodik. Hitelszövetkezeteinknek is biztos pénzforrást nyújt a Dunántúli Hitelszövetkezetek Köteléke utján, úgy hogy nálunk a hitel és pénzviszonyok ma változatlanul kielégítők. A közönség pénzintéze teink erejét és biztonságát ismeri és abban joggal annyira megbízik, hogy betéteket alig vettek ki, csak a behívott katonák költségeire. Sőt olyanok is, akik eddig maguknál tartották pen züket, betették most a biztos páncélos takarékba, hol teljes biztonságban tudják vagyonukat, mert miuden egyebeken felül még a nemzetköri jog is külön is védi a takarékpénztárak betéteit.

— A tolnai huszárok csütörtökön, julius hó 30-án mentek le a harctérre. Nagyon lelkes a hangulat. A templomban a bevonuló . tolnai ka tonákért ünnepélyes nagymise tartatott, melyen a közönség teljes számban vett részt es azt zsúfolásig megtöltötte. Eddig már mintegy ezer em bér rukkolt be. Van olyan család, hol öt fiú ment el katonának. Az ilyenek szülei persze szomorúak, de nem a háborútól való félelem miatt, hanem a sok munkaerő elvesztése miatt. Nagy baj biz ez, de a nép belátja, hogy nem mehet máskép, ellenségünkkel végre le kell számolnunk

— A tanítói lelkigyakorlatok elmaradnak.

Dr. Igaz Béla pécsi kanonok, egyházmegyei fő- tanfelügytlő tudatja, hogy a háborús viszonyokra való tekintetből a tanitói lelkigyakorlatok az idén elmaradnak.

— Katonák bucsuzása Szászváron. Megható

módon búcsúztak el hétfőn reggel a szászvári plébánia behívott hadkötelesei. Az összes katonák, mintegy 180-an meggyóntak vasárnap esti 10 óráig. Hétfőn reggel pedig Szabó Géza tb. pápai káplán, plébános ünnepélyes szent misét mondott a bevonuló katonákért, kikhez a zsúfolásig meg telt templomban oly szivhez szóló és hazafias érzéstől sugallt búcsúbeszédet intézett, hogy az egész templomot hangos zokogás töltötte be. Majd megáldoztak a katonák s a szent mise a Himnusz éneklésével véget érvén, a hívek nagy sokasága kisérte ki a község távozó hadfiait a vasúti állomásra, hogy — bár fájó szívvel — Istenhozzádot mondjon a messze távozóknak.

— Ér tényből. A lourdesi nemzetközi eucharisztikus kongresszus alkalmából, folyó hó 25-én este Öméltósága a megyéspüspök rendelkezése alapján, Értény ben is zúgtak fél óráig a haran gok s 26 án a legméltóságosabb o'tári szentség reggeli 7 órától esti 7 óráig ki volt téve nyilvános imádásra. Úgy az aznapi ájtatosságon nagy számmal vettek részt a hívek, mint a kongresszus tartama alatt, 22-től 26 lkáig naponkint szép számmal járultak a szt. gyónás és áldozáshoz, őszentsége a római pápa által ez alkalommal engedélyezett teljes szentbucsu elnyerhetése vé gett. — A mozgósítási hadiparancs Éítéuyben is nagy hullámokat vert. Hétfőn vonultak be a tartilékosok, kedden pedig a népfölkelők. Mind két nap. az elindulás alkalmával hangos sirás, zokogás töltötte be a levegőt s a bucsuzásnál, a községháza előtt hol a kocsik állottak, szivettépő jelenetek folytak le. Szem nem maradt szárazon, a szív mélyéig ható- bucsuzási jelenetek láttára. Vasárnap a bevonulók jó nagy része a szentmise alatt, a szent áldozáshoz járult.

— Dr. Nesztor Emil, Szekszárd r. t. város főorvosához, a zalaegerszegi 6-dik honvéd huszárezred ezredorvoä főnökéhez több oldalról kérdést intéztek, hogy bevonul-e a hadsereghez a jelenlegi viszonyok közt? Mire őa következő választ adta: „Mindaddig, mig a monarchiának illetve Hazánknak csak a szerbekkel van konfliktusa, addig szükebb Hazámat: a városunkat szolgálom, de ha a háború véressé, Hazánkra veszedelmessé válik, amennyiben az oroszok fegyvere is segítségükre jön, azon esetben annyira akadályozni nem fog tudni egészségi állapotom, hogy kardomat fel ne kössem és ne jelentkezzem felettes hatóságomnál, kérve azt, ami minden hazafinak szent kötelessége, hogy jelölje meg azt a helyet, hol szolgálatára lehetek a hazámnak.

— Pusztahencse átcsatolása. A törvényha tósági bizottság jóváhagyta Pusztahencse község nek Nagydorog községhez való csatolását.

— Botos Imre műasztalos Szekszárd, Selyemgyár-utca 567. (Saját házában.) Ajánlkozik elsőrendű szobabútorok készítésére, mérsékelt árak mellett.

— A Szekszárdi Vöröskereszt Egylet a folyó évi augusztus hó 1-én d. e. 11 órakor öz. Süss lstvánné úrnő és Förster Zoltán alispán elnöklésével választmányi ülést tartott, melyen Kovács Sebestéiig Endre főispán is jelen volt. A választ mányi ülésén dr. Leopold Kornél, a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank vezérigazgatója javaslatot tesz az emberbaráti akció sürgős megindítása iránt. Három, legfeljebb 6 tagú bizottság kikul; dését javasolja, egyben indítványozza, hogy vala mely középiskola helyisége kórházzá berendez- tessék.

Kovács Sebestyény Endre főispán, dr. Ta- nárky Árpád és dr. Drágíts Imre hozzászólása után indítványát egyhangúlag elfogadták.

Dr. Drágíts bejelenti, hogy a Szekszárdi Takarékpénztár 10 beteg kórházi ápolása és ellátása körüli kiadásainak viselését felajánlja.

A választmány a nemes ajánlatot éljenzéssel veszi tudomásul.

Szeghy Sándor gyógyszerész a sebesült betegek szamara szükséges gyógyszereket ingyen felajánlja. Éljenzéssel fogadtatott.

Aztán jöttek a nemes hölgyszivek megnyilatkozásai.

Dr. Leopold Koruélné legalább 20 betegre való kórterem teljes felszerelései és gazdasági és ápolási gondozását magára vállalja. A választmány lelkes éljenzéssel veszi tudomásul é kijelentést.

Dr. Káldy Gyuláné egy beteg kórházi teljes felszerelései vállalja. Ezen emelkedett hangulatban küldte ki a választmány a 6-os intéző bizottságot, melybe egyhangúlag kijelöltettek:

Dr. Leopold Kornélné, Bajó Jánosné, Kovács Dávidné, dr. Kramolin Gyula, dr. Tanárky Árpád és dr. Drágíts I. — lmé, ősz uralkodónk mondá : „lelkiismerettel lépek a kötelesség útjára“ — és e mondás a hű. alattvalók tetteiben is va lósággá válik.

— Képviselőnk Szekszárdon. Batthyány Tivadar gróf a szekszárdi kerület országgyűlési képviselője augusztus 1-én d. u. 2 órakor automobilon Pécs felőljj Szekszárdra érkezett. Pécsre leánya társaságában vöjét, gróf Eszterházy Mihályt kisérték el, ki! bevonult katonai szolgálatra. — Még mindig beteges.

Képviselőnk mindössze egy órát töltött Szekszárdon, a „Szekszárd Szállóban.“ Elismeréssel nyilatkozott az országban mindenütt tapasztalt lelkes hangulatról, bízik igazságos ügyünk és a magyar fegyverek sikerében. A háború a magyar belpolitikában teljes fegyverszünetet jelent.

— A nászgyülekezetböl — a „lóger“-ba. A szekszárdi születésű König Lajos István, néhány év előtt még az itteni főgimnázium jales tanulója, ki főképp mint kitűnő matematikus volt elismerve, jelenleg a késmárki felsőbb kereskedelmi iskola számtan-tanára, múlt vasárnap esküdött hűséget a mözsi születésű Schopper Annának, lengyeli óvónőnek. Másnap be kellett neki is vonulnia, mégpedig ugyancsak kritikus helyre: a bácskai szerbek egyik főfészkébe. Szinusz, koszinusz s nász után a — Jógfrba. . . . Abzug Szerbia!

— Lóavatás. Szekszárdon augusztus 2 tói

4 ig tartják a lóavatást és pedig augusztus 2-án 1—400 házszámig, 3 án 400 tói 1400 házszámig és 4 én 1400 házszámtól végig és kültelkiek kötelesek lovaikat felvezetni. Szekszárdról körül belül 500 drb lovat fognak besorozni. A beváló lovakért a hadügyi kincstár teljesen kielégítő, jó árt fizet. Figyelmeztetjük a tulajdonosokat, hogy akik fel nem vezetik lovaikat, igen szigorúan megbüntettetnek. '

— Riasztó hírek. A mozgósítás óta igen sok riasztó hír röppen fel ellenőrizhetetlen forrásokból, melyek alkalmasak a lakosság nyugalmának megzavarására. Felhívjuk városunk rend őrségét, hogy az ilyen riasztó hirek terjesztői el len a legerélyesebben járjanak el, a közönséget pedig figyelmeztetjük, hogy ne üljön fel az ilyen sokszor hossz indulat szülte gazdátlan híreknek, mert a városi hatóság a szükséges tudnivalók közhirrététeiéről gondoskodik.

— Az Alföldi Gazdasági Egyesület Széchenyi fiúnevelő és tanintézete, Budapest legegészségesebb és legszebb helyén, a Dunaparton a Parlament mellett, V. Személynök-utca és Markó-utca

■ sarok. Telefon 152—64. Felvesz elemi-, közép , és felsőiskolai rendes és magán tanulókat. — Az intézet tanárai egyéni oktatásban és nevelésben részesittik a növendékeket. Legmodernebb berendezés Magántanulóknak és növendékeknek külön tanfolyam. Német, francia és angol társalgás. — Zene, torna, sport.

— Vér folyt a mozgósításkor. A mozgósítás nagy vasárnapján Steiner János Sinorovits a szekszárdi Kóm. Kath. Körben felhevült állapotában, heves szóváltásba keveredett Bóvári József alsóutcai polgárral, kit meg is ütött, sőt mindketten bicskát is rántottak s a gyorsabb

ifi Bóvári Steinert bicskájává oly súlyosan megsebesítette, hogy hétfőn reggelre elvérzett es meghak. Bóvárit letartóztatták, majd katonai behívója megérkezvén, ezredéhez bevonu tattak.

— S/áj- és körömfájás lepett föl Tolnán a

szarvasmarha állományban,-mi miatt a zárlat hatóságilag elrendeltetett. ' ' |

Tanulságtétel a magyarokról.

Nagy volt hajdan a magyar s hogy a haj- dankor felújítása, a. magyar nagyságról vitézségről és bátorságról Való tanuságtetel ideje immár szűk ségképen következett el, mutatja az, hogy a haj dánkor félelmetesen tisztelt magyar- jaii ól még az olyan művelt náció is megfeledkezett, mbit a francia nemzet. Lengyel Pál Szek- szárdról Párisba szakadt hazánkfia érdekes írást küldött hozzánk erről, melyet itt közlünk.

„Iit az a téves felfogás uralkodik, hogy Magyarország csak egy tartománya Ausztiianak, éppúgy, mint pl. Steierország vagv Karinthia vagy Galicia s szentül meg vannak győződve arról, hogy ennélfogva Magyarországon is nemei a hivatalos és társalgási nyelv. Felvilágosultabbak sejtik ugyan, hogy létezik magyar nyelv is, de az ő hiedelmük szerint is a magyar nyelv nem egyéb, mint elrontott német dialektus s azt leg főlebb csak parasztok, beszélik Néhány évvel ezelőtt egy barátom, ki banki könyvelő, azt kérdezte tőlem, vájjon M gyarországon tulajdonképpen mi'yrn nyelven beszélnek j németül vagy csehül.

Szintén néhány évvel ezelőtt fiamtól (ki akkor iskolái fiú volt) a tanítója, tehát állásánál fogva földrajzi ismeretekre hivatott egyén, azt kérdezte: hogyan kell mondani „bon jour“ (jó napot) osztrák nyelven; mert hát hiszen mi osztrákok vagyunk.

Egy igen magas állású úri ember (egyetemi taDár) egészen természetesnek tartotta, hogy németül is tudok ; de midőn megtudta, hogy csehül nem tudoa, csodálkozva kiáltott fel : „Hogyan ! hiszen Ausztriában csehül is beszélnek !“

Egy kapitány ismerősöm külföldi utazásából visszatérvén Franciaországba, közölte velem, hogy többek közt az én hazámban, Magyarországban is utazott, sőt két napot töltött is annak fővárosában, Prágában.

Midőn ezelőtt tiz évvel Párisba jöttem, tübhek közt bemutattak egy párisi zeneszerző-, nek is. A társalgás csakhamar áttért a fülbemászó magyar zenére s ő igen udvariasan tudtomra adta, hogy a mi nemzeti himnuszunkat ismeri s rögtön el is fogja játszani a tiszteletemre. Nyomban zongorához ült és pompásan eljátszotta a . . . Got tor halte-1.

A multkorjában gyengélkedvén, orvostól kértem tanácsot. Beszélgetésbe elegyedvén vele, megmondtam neki, bogy magyar vagyok, ekkor I. azt kérdezte tőlem, hogy ugyebár a névjegyemen látható „de“ szócska (Paul de Lengyel) a mi nyeivünköu „von“-mik felel meg.

Most valami két vagy, három éve egy a magyar kormány által állandóan Párisba kiküldött magas állású magyar államférfiu (nem akarom megnevezni ; nevezzük N. urnák) ismertető cikket irt egy nagyon előkelő párisi képes folyóirat részére Hieronjmi akkori belügyminiszterről, közölvén egyúttal a miniszter arcképét is. Igen talalo cikk volt ez az akkori magyar helyzetről, már t. i. az ó szempontjából. A cikk megjelent a miniszter arcképével együtt; de N. ur, nem lévéu hivatásos hírlapíró, nem gondolt arra, hogy megfogalmazza az arckép alá nyomandó szöveget. Ennélfogva az arckép alatt a következő magyarázó szöveg jelent meg a lapban: „Hie- ronymi Károly ur, Ausztria belügyminisztere“. A lap megjelenése után N. ur lélekszakadva rohant a szerkesztőségbe és heves sz/emrehányást telt ä szerkesztőnek ez óriási baklövésért, meg- magyarázván neki, hogy Hiefonymi nem osztrák, hanem magyar miniszter. S a szerkesztő, igen lekötelező mosollyal, azt válaszolta; „Oh kérem, hiszen az mindegy“. Ezt az esetet magának N. urnák szájából hallottam elbeszélni, igy tehát hitelességéhez kétség nem férhet.

A párisi sajtó, inkább nemtudásból mint rosszakaratból, gyakran legképtelenebb híreket közöl Magyarországról. A városok nevei németül közöltéinek a francia lapokban : Debreczin, Szegedin, Klausenburg, Neusatz, Hermannstadt, Kronstadt, Grosswardein, Faenfkirchen B Goedoelloe (!!), sőt néha még Ofeu-Pesth (!!!) is. (Különben ilyenformán vannak közölve az iskolai földrajz tankönyvekben is a magyarországi városok nevei.) Ez még csak megbocsájtható; mert hiszen a magyarországi híreket Bécsből kapják Berlinen keresztül, s a jóhiszemű berliniek a földrajzi tulajdonneveket lefordithatatla- noknak tartván, azokat úgy adják le, amint kapták, de az mégis csak furcsa, hogy Kassa magyar várost francia lapokban következetesen mindig németül Kasehau nak Írják, holott pedig