Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1914-08-02 / 31. szám

4 'TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY • 1914 áugüSztüS-2.----­— Moratorium 15 napra. Autentikus formá­ban érkezett a Tolnamegyei Takarék és Hitel bankhoz a 15, napi moratorium hire. E szerint kereskedők és iparosok, kiknek váltói lejártak, további 15 napig nem tartoznak beváltani. — A pénzintézetek és a háború. A háborús viszonyok pénzintézeteinkre fokozottabb feladato­kat rónak. Örömmel jelenthetjük, hogy a szék szárdi két nagy pénzintézetünk, a Szekszárdi Takarékpénztár és a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank teljés mértékben megfelel ezen kötelességének. Maga a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank a saját üzletfelein kivül 17 kisebb pénzintézet pénzellátmányáról gondoskodik. Hitel­szövetkezeteinknek is biztos pénzforrást nyújt a Dunántúli Hitelszövetkezetek Köteléke utján, úgy hogy nálunk a hitel és pénzviszonyok ma változatlanul kielégítők. A közönség pénzintéze teink erejét és biztonságát ismeri és abban jog­gal annyira megbízik, hogy betéteket alig vettek ki, csak a behívott katonák költségeire. Sőt olyanok is, akik eddig maguknál tartották pen züket, betették most a biztos páncélos takarékba, hol teljes biztonságban tudják vagyonukat, mert miuden egyebeken felül még a nemzetköri jog is külön is védi a takarékpénztárak betéteit. — A tolnai huszárok csütörtökön, julius hó 30-án mentek le a harctérre. Nagyon lelkes a hangulat. A templomban a bevonuló . tolnai ka tonákért ünnepélyes nagymise tartatott, melyen a közönség teljes számban vett részt es azt zsúfo­lásig megtöltötte. Eddig már mintegy ezer em bér rukkolt be. Van olyan család, hol öt fiú ment el katonának. Az ilyenek szülei persze szo­morúak, de nem a háborútól való félelem miatt, hanem a sok munkaerő elvesztése miatt. Nagy baj biz ez, de a nép belátja, hogy nem mehet máskép, ellenségünkkel végre le kell számolnunk — A tanítói lelkigyakorlatok elmaradnak. Dr. Igaz Béla pécsi kanonok, egyházmegyei fő- tanfelügytlő tudatja, hogy a háborús viszonyokra való tekintetből a tanitói lelkigyakorlatok az idén elmaradnak. — Katonák bucsuzása Szászváron. Megható módon búcsúztak el hétfőn reggel a szászvári plébánia behívott hadkötelesei. Az összes katonák, mintegy 180-an meggyóntak vasárnap esti 10 óráig. Hétfőn reggel pedig Szabó Géza tb. pápai káplán, plébános ünnepélyes szent misét mondott a bevonuló katonákért, kikhez a zsúfolásig meg telt templomban oly szivhez szóló és hazafias érzéstől sugallt búcsúbeszédet intézett, hogy az egész templomot hangos zokogás töltötte be. Majd megáldoztak a katonák s a szent mise a Himnusz éneklésével véget érvén, a hívek nagy sokasága kisérte ki a község távozó hadfiait a vasúti állomásra, hogy — bár fájó szívvel — Istenhozzádot mondjon a messze távozóknak. — Ér tényből. A lourdesi nemzetközi eucha­risztikus kongresszus alkalmából, folyó hó 25-én este Öméltósága a megyéspüspök rendelkezése alapján, Értény ben is zúgtak fél óráig a haran gok s 26 án a legméltóságosabb o'tári szentség reggeli 7 órától esti 7 óráig ki volt téve nyilvá­nos imádásra. Úgy az aznapi ájtatosságon nagy számmal vettek részt a hívek, mint a kongresszus tartama alatt, 22-től 26 lkáig naponkint szép számmal járultak a szt. gyónás és áldozáshoz, őszentsége a római pápa által ez alkalommal engedélyezett teljes szentbucsu elnyerhetése vé gett. — A mozgósítási hadiparancs Éítéuyben is nagy hullámokat vert. Hétfőn vonultak be a tartilékosok, kedden pedig a népfölkelők. Mind két nap. az elindulás alkalmával hangos sirás, zokogás töltötte be a levegőt s a bucsuzásnál, a községháza előtt hol a kocsik állottak, szivettépő jelenetek folytak le. Szem nem maradt szárazon, a szív mélyéig ható- bucsuzási jelenetek láttára. Vasárnap a bevonulók jó nagy része a szent­mise alatt, a szent áldozáshoz járult. — Dr. Nesztor Emil, Szekszárd r. t. város főorvosához, a zalaegerszegi 6-dik honvéd huszár­ezred ezredorvoä főnökéhez több oldalról kérdést intéztek, hogy bevonul-e a hadsereghez a jelen­legi viszonyok közt? Mire őa következő választ adta: „Mindaddig, mig a monarchiának illetve Hazánknak csak a szerbekkel van konfliktusa, addig szükebb Hazámat: a városunkat szolgálom, de ha a háború véressé, Hazánkra veszedelmessé válik, amennyiben az oroszok fegyvere is segít­ségükre jön, azon esetben annyira akadályozni nem fog tudni egészségi állapotom, hogy kardo­mat fel ne kössem és ne jelentkezzem felettes hatóságomnál, kérve azt, ami minden hazafinak szent kötelessége, hogy jelölje meg azt a helyet, hol szolgálatára lehetek a hazámnak. — Pusztahencse átcsatolása. A törvényha tósági bizottság jóváhagyta Pusztahencse község nek Nagydorog községhez való csatolását. — Botos Imre műasztalos Szek­szárd, Selyemgyár-utca 567. (Saját házában.) Ajánlkozik elsőrendű szobabútorok készítésére, mérsékelt árak mellett. — A Szekszárdi Vöröskereszt Egylet a folyó évi augusztus hó 1-én d. e. 11 órakor öz. Süss lstvánné úrnő és Förster Zoltán alispán elnök­lésével választmányi ülést tartott, melyen Kovács Sebestéiig Endre főispán is jelen volt. A választ mányi ülésén dr. Leopold Kornél, a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank vezérigazgatója javaslatot tesz az emberbaráti akció sürgős megindítása iránt. Három, legfeljebb 6 tagú bizottság kikul; dését javasolja, egyben indítványozza, hogy vala mely középiskola helyisége kórházzá berendez- tessék. Kovács Sebestyény Endre főispán, dr. Ta- nárky Árpád és dr. Drágíts Imre hozzászólása után indítványát egyhangúlag elfogadták. Dr. Drágíts bejelenti, hogy a Szekszárdi Takarékpénztár 10 beteg kórházi ápolása és el­látása körüli kiadásainak viselését felajánlja. A választmány a nemes ajánlatot éljenzés­sel veszi tudomásul. Szeghy Sándor gyógyszerész a sebesült be­tegek szamara szükséges gyógyszereket ingyen felajánlja. Éljenzéssel fogadtatott. Aztán jöttek a nemes hölgyszivek meg­nyilatkozásai. Dr. Leopold Koruélné legalább 20 betegre való kórterem teljes felszerelései és gazdasági és ápolási gondozását magára vállalja. A választmány lelkes éljenzéssel veszi tudomásul é kijelentést. Dr. Káldy Gyuláné egy beteg kórházi tel­jes felszerelései vállalja. Ezen emelkedett hangu­latban küldte ki a választmány a 6-os intéző bi­zottságot, melybe egyhangúlag kijelöltettek: Dr. Leopold Kornélné, Bajó Jánosné, Ko­vács Dávidné, dr. Kramolin Gyula, dr. Tanárky Árpád és dr. Drágíts I. — lmé, ősz uralkodónk mondá : „lelkiismerettel lépek a kötelesség útjára“ — és e mondás a hű. alattvalók tetteiben is va lósággá válik. — Képviselőnk Szekszárdon. Batthyány Tivadar gróf a szekszárdi kerület országgyű­lési képviselője augusztus 1-én d. u. 2 órakor automobilon Pécs felőljj Szekszárdra érkezett. Pécsre leánya társaságában vöjét, gróf Eszterházy Mihályt kisérték el, ki! bevonult katonai szol­gálatra. — Még mindig beteges. Képviselőnk mindössze egy órát töltött Szekszárdon, a „Szekszárd Szállóban.“ Elismeréssel nyilatkozott az országban mindenütt tapasztalt lelkes hangulatról, bízik igazságos ügyünk és a magyar fegyverek sikerében. A háború a magyar belpolitikában teljes fegyverszünetet jelent. — A nászgyülekezetböl — a „lóger“-ba. A szekszárdi születésű König Lajos István, né­hány év előtt még az itteni főgimnázium jales tanulója, ki főképp mint kitűnő matematikus volt elismerve, jelenleg a késmárki felsőbb kereske­delmi iskola számtan-tanára, múlt vasárnap eskü­dött hűséget a mözsi születésű Schopper Anná­nak, lengyeli óvónőnek. Másnap be kellett neki is vonulnia, mégpedig ugyancsak kritikus helyre: a bácskai szerbek egyik főfészkébe. Szinusz, koszinusz s nász után a — Jógfrba. . . . Abzug Szerbia! — Lóavatás. Szekszárdon augusztus 2 tói 4 ig tartják a lóavatást és pedig augusztus 2-án 1—400 házszámig, 3 án 400 tói 1400 házszámig és 4 én 1400 házszámtól végig és kültelkiek kö­telesek lovaikat felvezetni. Szekszárdról körül belül 500 drb lovat fognak besorozni. A beváló lovakért a hadügyi kincstár teljesen kielégítő, jó árt fizet. Figyelmeztetjük a tulajdonosokat, hogy akik fel nem vezetik lovaikat, igen szigorúan megbüntettetnek. ' — Riasztó hírek. A mozgósítás óta igen sok riasztó hír röppen fel ellenőrizhetetlen forrá­sokból, melyek alkalmasak a lakosság nyugalmá­nak megzavarására. Felhívjuk városunk rend őrségét, hogy az ilyen riasztó hirek terjesztői el len a legerélyesebben járjanak el, a közönséget pedig figyelmeztetjük, hogy ne üljön fel az ilyen sokszor hossz indulat szülte gazdátlan híreknek, mert a városi hatóság a szükséges tudnivalók közhirrététeiéről gondoskodik. — Az Alföldi Gazdasági Egyesület Széchenyi fiúnevelő és tanintézete, Budapest legegészsége­sebb és legszebb helyén, a Dunaparton a Parla­ment mellett, V. Személynök-utca és Markó-utca ■ sarok. Telefon 152—64. Felvesz elemi-, közép , és felsőiskolai rendes és magán tanulókat. — Az intézet tanárai egyéni oktatásban és nevelésben részesittik a növendékeket. Legmodernebb beren­dezés Magántanulóknak és növendékeknek külön tanfolyam. Német, francia és angol társalgás. — Zene, torna, sport. — Vér folyt a mozgósításkor. A mozgósí­tás nagy vasárnapján Steiner János Sinorovits a szekszárdi Kóm. Kath. Körben felhevült álla­potában, heves szóváltásba keveredett Bóvári József alsóutcai polgárral, kit meg is ütött, sőt mindketten bicskát is rántottak s a gyorsabb ifi Bóvári Steinert bicskájává oly súlyosan megsebesítette, hogy hétfőn reggelre elvérzett es meghak. Bóvárit letartóztatták, majd katonai be­hívója megérkezvén, ezredéhez bevonu tattak. — S/áj- és körömfájás lepett föl Tolnán a szarvasmarha állományban,-mi miatt a zárlat ha­tóságilag elrendeltetett. ' ' | Tanulságtétel a magyarokról. Nagy volt hajdan a magyar s hogy a haj- dankor felújítása, a. magyar nagyságról vitéz­ségről és bátorságról Való tanuságtetel ideje im­már szűk ségképen következett el, mutatja az, hogy a haj dánkor félelmetesen tisztelt magyar- jaii ól még az olyan művelt náció is megfeled­kezett, mbit a francia nemzet. Lengyel Pál Szek- szárdról Párisba szakadt hazánkfia érdekes írást küldött hozzánk erről, melyet itt közlünk. „Iit az a téves felfogás uralkodik, hogy Magyarország csak egy tartománya Ausztiianak, éppúgy, mint pl. Steierország vagv Karinthia vagy Galicia s szentül meg vannak győződve arról, hogy ennélfogva Magyarországon is nemei a hivatalos és társalgási nyelv. Felvilágosultabbak sejtik ugyan, hogy létezik magyar nyelv is, de az ő hiedelmük szerint is a magyar nyelv nem egyéb, mint elrontott német dialektus s azt leg főlebb csak parasztok, beszélik Néhány évvel ezelőtt egy barátom, ki banki könyvelő, azt kér­dezte tőlem, vájjon M gyarországon tulajdonkép­pen mi'yrn nyelven beszélnek j németül vagy csehül. Szintén néhány évvel ezelőtt fiamtól (ki akkor iskolái fiú volt) a tanítója, tehát állásánál fogva földrajzi ismeretekre hivatott egyén, azt kérdezte: hogyan kell mondani „bon jour“ (jó napot) osztrák nyelven; mert hát hiszen mi osztrákok vagyunk. Egy igen magas állású úri ember (egyetemi taDár) egészen természetesnek tartotta, hogy né­metül is tudok ; de midőn megtudta, hogy csehül nem tudoa, csodálkozva kiáltott fel : „Hogyan ! hiszen Ausztriában csehül is beszélnek !“ Egy kapitány ismerősöm külföldi utazásá­ból visszatérvén Franciaországba, közölte velem, hogy többek közt az én hazámban, Magyarország­ban is utazott, sőt két napot töltött is annak fővárosában, Prágában. Midőn ezelőtt tiz évvel Párisba jöttem, tübhek közt bemutattak egy párisi zeneszerző-, nek is. A társalgás csakhamar áttért a fülbe­mászó magyar zenére s ő igen udvariasan tud­tomra adta, hogy a mi nemzeti himnuszunkat ismeri s rögtön el is fogja játszani a tisztele­temre. Nyomban zongorához ült és pompásan eljátszotta a . . . Got tor halte-1. A multkorjában gyengélkedvén, orvostól kértem tanácsot. Beszélgetésbe elegyedvén vele, megmondtam neki, bogy magyar vagyok, ekkor I. azt kérdezte tőlem, hogy ugyebár a névjegye­men látható „de“ szócska (Paul de Lengyel) a mi nyeivünköu „von“-mik felel meg. Most valami két vagy, három éve egy a magyar kormány által állandóan Párisba kikül­dött magas állású magyar államférfiu (nem aka­rom megnevezni ; nevezzük N. urnák) ismertető cikket irt egy nagyon előkelő párisi képes folyó­irat részére Hieronjmi akkori belügyminiszterről, közölvén egyúttal a miniszter arcképét is. Igen talalo cikk volt ez az akkori magyar helyzetről, már t. i. az ó szempontjából. A cikk megjelent a miniszter arcképével együtt; de N. ur, nem lévéu hivatásos hírlapíró, nem gondolt arra, hogy megfogalmazza az arckép alá nyomandó szöve­get. Ennélfogva az arckép alatt a következő magyarázó szöveg jelent meg a lapban: „Hie- ronymi Károly ur, Ausztria belügyminisztere“. A lap megjelenése után N. ur lélekszakadva ro­hant a szerkesztőségbe és heves sz/emrehányást telt ä szerkesztőnek ez óriási baklövésért, meg- magyarázván neki, hogy Hiefonymi nem osztrák, hanem magyar miniszter. S a szerkesztő, igen lekötelező mosollyal, azt válaszolta; „Oh kérem, hiszen az mindegy“. Ezt az esetet magának N. urnák szájából hallottam elbeszélni, igy tehát hitelességéhez kétség nem férhet. A párisi sajtó, inkább nemtudásból mint rosszakaratból, gyakran legképtelenebb híreket közöl Magyarországról. A városok nevei németül közöltéinek a francia lapokban : Debreczin, Sze­gedin, Klausenburg, Neusatz, Hermannstadt, Kronstadt, Grosswardein, Faenfkirchen B Goedoelloe (!!), sőt néha még Ofeu-Pesth (!!!) is. (Különben ilyenformán vannak közölve az isko­lai földrajz tankönyvekben is a magyarországi városok nevei.) Ez még csak megbocsájtható; mert hiszen a magyarországi híreket Bécsből kapják Berlinen keresztül, s a jóhiszemű berli­niek a földrajzi tulajdonneveket lefordithatatla- noknak tartván, azokat úgy adják le, amint kapták, de az mégis csak furcsa, hogy Kassa magyar várost francia lapokban következetesen mindig németül Kasehau nak Írják, holott pedig

Next

/
Oldalképek
Tartalom