Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1914-07-19 / 29. szám
9 TOLNAMEGYEI KAZLON1* 1914 Julius 19. 1914 julius 10-ére a küldöttség elnöke tűzi ki 8 ugyancsak | fogja megállapítani a küldöttség működésének helyét (a helyiséget) Az összeiró küldöttség áltál kibocsátandó hirdetményt az összeírást megelőzően legalább nyolc nappal községekben az elöljáróság, városokban' a polgármester teszi közzé s ha a küldöttség elháríthatatlan akadály miatt a kitűzött napon működését meg nem kezdhetné, a küldöttség elnöke erről a községi elöljáróságot (polgár- mestert) azonnal értesíti és az uj ■ határnapot akként tűzi ki, hogy a kihirdetéstől a működés megkezdéséig lehetőleg három napi időköz legyen. Kétségtelen, hogy a hivatalból való eljárás • lvileg már csak azért is indokolt volna, mert a polgárok ily fontos közjogának megállapítása kizárólag az egyesek tetszésétől és még inkább a pártok szervezettségének és buzgalmának fokától nem'tehető függővé. Minthogy azonban a hivatalból való összeírást az egész vonalon nem lehetne keresztülvinni, mert a választói jogosultság a törvény szerint oly jogcímekre is alapítható, amelyekre vonatkozó adatoknak csak egy része lesz természetüknél fogva hivatalból beszerezhető: a törvény a hivatalból való eljárás mellett az érdekeltek jelentkezését és az általuk szolgáltatott adatokat az összeírás második támpontjául jelöli meg. Fel kell tehát venni a névjegyzéki tervezetbe mindazokat, akiknek az összeíró küldöttségek tudomása vagy a rendelkezésre álló adatok szerint a felvételhez szükséges kellékei az összeírás időpontjában megvannak, még pedig tekintet nélkül arra, hogy felvételüket kivánják-e vagy sem. Fel kell venni továbbá mindazokat is, akik felvételük végett a küldöttség előtt megjelenve, igazolják, hogy az összeírás időpontjáéban megvannak a választói jogosultsághoz szükséges kellékeik. Fel kell venni azokat is, akik az összeírás időpontjában a törvényes életkort, (30, iIle tőlsg 24. életévet) még nem töltötték ugyan be, de azt az összeírás évében — a jelen (első) összeírás alkalmával az 1915. évi március 31-ikéig — betöltik ; továbbá azokat, akikre nézve az összeírás időpontjában a törvény 13. és 14 § ai ban felsorolt kivételek vagy kizáró okok valamelyik fenforog, azonban közokirattal igazolva van, hogy ezek az okok még az összeírás évében — a jelen (első) összeírás alkalmával 1915. március 31-ikéig — kétségtelenül meg fognak szűnni. A 48. §. az életkor igazolásáról intézkedik és az életkor megállapítása tekintetében az összeíró küldöttségnek tág teret enged avégett hogy a küldöttség merev formaságokhoz ne legyen kötve, ami a választók érdekében is történik és a gyorsaságot igénylő s különben is csak előmunkálati jeleggel biró összeírást is megkönnyíti. Az elemi népiskola VI. osztálya sikeres elvégzésének, valamint az Írni és olvasni tudásnak utólagos igazolására vonatkozó és a törvény 49. és 51. §-ában foglalt rendelkezéseket illető leg utal a vallás- és közoktatásügyi miniszternek a törvény életbelépése napján 1184/1914 szám alatt kiadott rendeletében foglaltakra s e részben csupán arra kívánja a központi választmány figyelmét felhívni, hogy az összeíró küldöttség az oly egyének Írni és olvasni tudásáról is köteles meggyőződést szerezni, akik az Írni olvasni tudást igazoló állandó bizottság előtt sikertelenül vizsgáztak, vagy a vizsgát letenni bármi okból akadályozva voltak, amennyiben az ilie ők irni és olvasni tudnának igazolása céljából az összeíró küldöttség előtt megjelennek; továbbá, hogy az irni és olvasni tudás igazolását — -alapos kétség esetén — az oly egyénektől is megkívánhatják, akik az elemi népiskola IV. osztályának elvég zését egyébként igazolják. Természetesen úgy ezt, mint általában mind n nyomozást a választójogosultak fölösleges zaklatásának lehető raellő zésével kell gyakorolni. Az 50. §-ban foglalt rendelkezésekre' vonatkozólag felhívja a központi választmány figyel mét arra, hogy az összeíró küldöttségi tagok megválasztásakor az irni és olvasni tudás hely- szini bizonyítása alkalmával előfordulható nyelvi nehézségek lehető élhárítására külöuös tekintettel legyen. Az 52. és különösen az 53 § ban foglalt adózási és szolgálati kellékek igazolására vonatkozólag csak arra utal, hogy az összeíró kül döttségek e tekintetben is méltányossan. igyekezzenek eljárni s a kellékek igazolására a körülményekhez képest oly alkalmas és teljesen megbízhatónak mutatkozó bizonyítékokat is fo gadjanak el, amelyeket a törvény az igazolás módjául kifejezetten nem sorol fel. Hogyan is vagyunk o bérkocsisokkal ? Időnkint, sőt elég sűrűn felvetődik | kérdés : mi is van a szekszárdi bérkocsisokkal ? A legtöbbször aztán boszankodunk s olyan féle meg jegyzéseket hallunk, hogy hát mégis csak hallatlan, a rendőrkapitány megtiltja a bérkocsisoknak, hogy a vasúti állomásra kiálljanak s aki idegen városunkba vetődik, szép véleményt formál magának. Azonban illik tudni, hogy nálunk nincsenek bérkocsis iparosok, mert fiakkerosaink ilyen fajta engedélyükről lemondtak és csak személy és egyéb fuvarozásra váltottak iparigazolványt. Nem járunk messze a valóságtól, ha a bérkocsis iparengedélyről való lemondás okát a bér kocsi iparról az 1909. év nyarán meghozott városi szabályrendeletben keressük. Ugyanekkor konstatálnunk kell azonban, hogy ez a szabályzat a kérkocsisokra a rendőri ellenérzés szempontjából nem lépi túl az ipartörvény által megszabott korlátokat s csak a nagyközönség érdeke, hogy a közbiztonság és köztisztaság követelményei betartassanak. Nézzük most a szabályrendeletnek a viteldijakra vonatkozó rendelkezéseit: I. 4 város halárán belül: A) a belterülete : Az első fél órára vagy azon aluli időre két- fogatu kocsi 1 korona, egyfogatu kocsi 70 fillér. Ezen túl egy órán belül kétfogatu kocsinál to vábbi 1 korona, egyfogatunál további 70 fillér. Egy órán felül kétfogatu. kocsinál minden fél órára 50 fillér, egyfogalu kocsinál 35 fillér. Minden megkezdett fél óra teljes fék órának számit. Éjjel a viteldijak felével több fizetendő. A belterület határa északon és délen a temető, keleten a vasúti vonal, nyugaton a remete kápolna. A tisztviselőtelep ebben a vonatkozásban a belterülethez tartozik. D) a város határában : 1 A kültelkekre kétfogatu kocsi után oda és vissza 2 korona, egyfogatu 1 korona 30 fillér 8 ezen felül várakozási idő citnén az odaérkezés tői az elindulásig számítandó minden megkezdett fél órára kétfogatu kocsinál 50 fillér, egyfogatu kocsinál 35 fillér fizetendő. 2. A vasúti állomáshoz vagy vissza kétfogatu kocsi után 1 korona, egyfogatu kocsiért 80 fillér. 3. A vámház vagy vámerdőhöz, Csörgető- höz és a Remete-kápolná.hoz vagy onnét vissza kétfogatu kocsiért 1 kor. 20 fillér, egyfogatuért 80 fillér. Podgyászért, ha a kocsi belsejében el nem helyezhető, daraboaként 20 fillér fizetendő. 4. Esküvők alkalmával kétfogatu bérkocsiért 4 korona, egyfogatuért 3 korona, temetések és keresztelések alkalmával kétfogatu bérkocsiért 3 korona, egyfogatu bérkocsiért 2 korona dij fizetendő. III. Távolsági forgalom a vármegye határán, belül: I. zóna 1—12 katéterig 4 kor. Ifi 12—22 Éf 6 >9 111. >> ■ 22-30 8 T) IV. 30—40 10 9} V. 40—60 14 99 VI. >t ■ 60—80 )T 18 ■■ 91 VII. 80—100 99 22 J» ' A fentebbi dijak az oda és vissza megtett útra értendők, de az első két zónában csak az esetben tartozik a kocsis az utasra várakozni, ha az odaérkezéstől számítva a visszaindulásig várakozási idő cimén óránkint 60 fillér pótdijat fizet. A többi zónákban kívánatra tartozik a bérkocsi az utasra a megérkezéstől számítva 5 óra hosszáig díjtalanul várakozni, mely várakozási időn túl minden megkezdett óráért szintén 60 fillér pótdij fizetendő. Ha az utazás részben vagy egészben éjjeli időre esik egy egy utért a fentebieken f:lül az első két zónában 2 korona, a többiekben 4 korona pótdij fizetendő. A bérkocsis minden megtett 35 kilométer ut után 2 órai etetési időt vehet igénybe. Értesülésünk szerint a szekszárdi fiakkero- sok a viteldijakkal is elégedetlenek voltak, de különösen a szabályzat rendészeti rendelkezései alul akartak menekülni. A bérkocsisok megélhetését bizonyára senki nem kívánja lehetetlenné tenné. Azonban a szabályzatnak a város belterületén és határában s a vasúti állomásra megállapított díjtételei nagyon is helyesen vannak megállapítva, mert hogy egyet említsünk, a most szedett 2 korona vasúti bérkocsidij a publikum erős megvámolása. A rendészeti ellenőrzést a közönség érdeke el nem engedheti s kérjük azt a mai fuvarosainkra is. Méltánylandó volna azonban a díjtételeknek a távolsági forgalomra vonatkozó díjtételeinek mérsékelt felemelése. Hisz- szük, hogy ezen az utón a mai viszás helyzet megszünteihető volna. Ha a bérkocsisok makacsságán múlnék igy is a dolog, a közönség a hatóság pártján áll okvetlenül. KÜLÖNFÉLÉK. — Kinevezések. A pénzügyminiszter Kemény Adolf, Babuy Géza szekszárdi és Vancsa István tamásii adóliszteket a IX. fizetési osztályba adóhivatali főtisztekké, Szőlösi MÓr gyönki kir. adóhivatali tisztet a felsővisói m. kir. adóhivatalhoz a X. fizetési osztályba ellenőrré, Müller Károly bonyhádi adótisztet pedig jelen állomáshelyén való meghagyása mellett a X. fizetési osztályba nevezte ki. — Áthelyezés. A kalocsai érsek Kertész József káplánt, földiákét Bácsfoldvárról Topolyára helyezte át. — Előléptetések az Eszterházy-hercegi uradalomban. Sehréter Károly erdőfelügyelőt erdő- tanacsossá, Börzsönyi Gyula erdőmestert erdőfelügyelővé és Konyecsm Gyula oki. erdőmérnököt erdőgondnokká léptette elő herceg Eszler- házy a dombóvári uradalmában. — A bíróság köréből A pécsi kir. Ítélőtábla elnöke Óvári Elemér jogszigorló váraljai lakost a pécsi kir. Ítélőtábla kerületébe ideiglenes hatállyal díjas joggy&ktr íokká nevezte ki. — Uj községi esküdt. Pakson a megüresedett községi esküdt állásra Fischl Fülöp paksi magánzó választatott meg. . — A népfölkelö'c jelentkezése elmarad. A honvédelmi és hadügyminisztérium rendeletét adott ki, mely szerint a f. évben a népfelkelőknek személyes jelentkezése elmarad, csak a hatóság által kiadott iveken kell a szükséges adatokat és lakáscímet bejelenteni. Legújabb rendszerű amerikai ÍRÓGÉPEK látható Írással! KÉT ÉVI JÓTÁLLÁS! »Weitblick.“ Ára 220 korona. Főelőnye: Az irás gyors elsajátítása. — Szalag nélküli berendezés.— Sokszorosítás. Több AAA darab van mint Ivvovvv forgalomban. r Ara 220 korona 5. sz. 290 korona. Ugyanazt a munkát végzi, mint a 6—700 K-ás írógép. Árjegyzéket és leírást szívesen küld az amerikai írógépek magyarországi képviselete: MOLNÁR-féle iróalzatgyár részvénytársaság SZEKSZÁRDON.
