Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1914-06-28 / 26. szám
2 összeköttetésben, mely kötelék tagjai a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank biztos III bő pénzforrásából táplálkoznak a legkedvezőbb feltételek mellett. Az OKH válsága — megnyugtatásul terjed a hire — nem fogja érinteni a kötelékébe tartozó szövetkezeteket, mert a hozzávetőlegesen is több millióra rugó veszteséget az állam fedezni fogja. Mégis talán megengedhetünk magunknak annak konstatálására annyi lokál patriotizmust, hogy az országos és az OKH válságának még csak a szelét sem érezték meg a mi megyei szövetkezeteink, másrészt, hogy a mi helyi pénzvilágunk intézőinek helyes és humánus érzéke csakugyan hiányt pótló és közérdekű, a kis existentiák érdekeit a legüdvösebben szolgáló intézményt létesített a Dunántúli Hitelszövetkezetek Köteléke felállításával, mely nem csak a hely és idő rövidségében rejlő előnynél fogva, de a közvetlen befolyás és ellenőrzés révén, úgy szintén a kebelébe tartozó szövetkezetekkel szemben a hitelnyújtás terén és egyéb tekintetben nyújtott előnyök és igen méltányos bánásmód folytán, háta megett vármegyénk legerősebb pénzintézetével, igazán nagy erőssége szövetkezeteinknek. Befejezzük pedig elmélkedésünket azzal, hogy jól esett a tolnamegyei hitel- szövetkezetek, bár helyi, de országos vonatkozású közgazdasági munkásságát olvasóink elé tárni s rámutatni, hogy vármegyénk közel 30 hitelszövetkezete mennyire csakugyan a kisemberek bankja. e- IAz arató Ünnepek történetéből. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma. Ez a buzgó ima száll tel az egekbe, sok millió keresztény ajkáról mindennap és a világ mindén részén. — Ezzel nemcsak azt fejezi ki a hivő, hogy a kenyeret tartja a legszükségesebb tápláléknak, hanem azt is, hogy a kenyérben Isten adományát látja. De nemcsak a keresztények tekintik isteni ajándéknak -a kenyeret,.hanem annak1 tártótták 'már az «. ókör népéi is sok ezer évvel ezelőtt1. Az ős ember nem ismerte a: kenyeret, az megette azt, amihez hozzájutott, a gyümölcsöt, a gyökereket. — Igen sok nép, amely a műveltség legalacsonyabb fokán áll, ma is csak igy szerzi élelmét s ha a növényvilág adományait már elfogyasztotta, kiegészíti éléstárát az állatvilágból. Vadászik, halászik, á latokat tart és tenyészt. — Zoltán volt, akinek már elment a haja, de nem ment el a nyolcszáz holdja, habár az is nagyon valószínű, hogy az is nagyon menőben volt már. Eme kilátások között mérte meg az aranyos Tulikát. Es Tulika nem ellenkezett. Ismerte apját, úgyis tudta, hogy hiába ! Fóthy nagyon megszerette a szőke szépséget, kinek szemében a tulvilági élet minden gyönyörűségét eltörpülni vélte. S ha csak sejthette volna, hogy a felesége őt nem szereti, nem lett volna tán oly kegyetlen, hogy szerelmével kinozza meg az asszonyt. Az együttélés meuyországot ígérő idejében pokolra változott a Fothy kastély. Ahány csókot lehelt a szerelemittas férj neje ajkára, annyi két ségbeesett rángás vett erőt a nőn. Az irtózat, az epedés, az elhibázott élet démonai súgták fülébe : S ha az egyik területet letarolta, szedi a sátortáját és odább vonul. így élnek Afrika belsejében ma is. Délamerikában nem sokkal külümb az Orinoko mentén élő néptörzsek életmódja, nekik a Maumita nevű pálma ad lakást, kenyeret, ruhát, sőt még italt is. De ezeknek a szabad törzseknek fl száma mindinkább gyérül. — Mert csakis ott van meg az ilyen nomád életnek a lehetősége, ahol annyi a gyümölcs és gyökérféle, hogy azok egy magukban is biztosítják az emberek megélhetését. De .mihelyt a szabad természet ilyen ajándéka elégtelennek bizonyult, letelepedtek az emberek és iparkodtak, hogy olyan élelmiszerre tegyenek szert, amely tartósabb mint a gyümö'cs és a -gyümölcsfélék ás azoknál táplálóbb. Ilyen eleség a gabonafélék. A gabonaféléket már 4—5 ezer évvel ezelőtt is termesztették az egyiptomiak és kínaiak. Az egyiptomiak Isis istennő ajándékának tartót ták, a régi görögök és rómaiak is istenek nevéhez fűzték. Természetes tehát, hogy mint isteni eredetű növényhez mindenféle vallásos ceremóniát fűztek. Kínában ma is nagy szertartással jár a gabonanemüek elvetése. Egy bizonyos területen maga a császár szánt egy darabig, majd a hercegek és miniszterek folytatják a szántást és vetést, mindenféle vallásos ének közepette. Ilyenkor az egész udvar egyszerű földmivesnek öltözik. — A régi görögök és rómaiak is tartottak úgynevezett cerealekat, vagyis Ceres istennő tiszteletére ünnepeket rendeztek'és áldozatokat mutattak be, hogy az Istennő kegyeit megnyerjék, jó aratásuk legyen. Sókkal általánosabbak azonban a hálaadó ünnepek. Egyiptomban négyezer évvel ezelőtt már évertkint 10 napig arató ünne pet tartottak Isis istennő tiszteletére. — A régi klasszikus korban pedig a metageitnia vidám ünnepén zsenge gaboriát és az első kenyeret áldoztak Apollónak mint napistennek, akinek a kenyeret köszönhették. Hálaadó istentiszteleteket tartottak a régi germánok is. A kereszténység elterjedése természetesen végét vetette az ilyen pogány ünnepeknek, mindazonáltal később is ünnepnek tartották az aratás befejezését. Gazda és áratómunkás egyaránt vidám volt, s mindenféle ünnepélyt rendeztek. — A mezőről vig zeneszó mellett vonultak be a fa luba, buzakalászból koszorút fontak s azt átnyuj tották a gazdának verses jókívánságok kíséretében. A gazda viszont megvendégelte aratóit és velük együtt mulatott.' ~~/Nagyon természetesen .YÍd.ékenkint más és népszokások. alakultak ki az idők folyamán. Lényégében azónbaii tülnl- denütt egyforma máradtj mért mindenütt átadják a buzakalászból és mezei virágból font koszorút a gazdának, aki megvendégeli aratóit és áldomást iszik velük. Sajnos, a modern haladás, mint sok mindent, az arató ünnepet is áldozatul követelte. Ma már sok helyen megszűnt a régi patriarchális jó vi szony arató és gazda között. Pedig kár. A régi I csak a halált keresd, nincs mást mit keresned. S két nap után egy szörnyű hir terjedt el, amely szenvedéseire rátette a töviskoronát: Tivadar golyót röpített agyába. Egy papírlapon ezt örökségül a kis város szenzációra éhes közönségének : Szőke angyal! érted meghalok, hogy boldogságodról álmodjak ! Nagyon jól emlékszem, hogy tavaly, halottak napján láttam őket. Mikor én szereteteimnek koszorúimat rendezgettem, a közelben láttam, bogy egy férfi kis fiút vezetett magával. A hozzájuk tartozó gyászruhás asszony a keskeny utón nem fért el. Egy sírnál, ha jól tudom. Bokor Tivadar sírjánál állapodtak meg. A kis fiú leült a sirdombra. Az asszony keresztet vetett. És könyárban fürdött szép báértékes népszokások megmentésén igen sokan fáradoztak. Így egyik hires balatoni fürdótelepen, Balatonszemesen, amelyet előkelő fővárosi es vidéki közönség látogat, a feledésbe menő aratóünnepet elevenítette fel a község tevékeny olvasóköre, hogy a fővárosi közönségnek bemutassa, milyen volt a régi jó időkben az arató ünnep. . Az olvasókör tagjaiból huszonöt tagú csíkos bandérium alakult, amelyet fekete diszmigyar tuhában a kör elnöke, dr. Kukuljevic József vezetett, a kör tagjai szintén magyar ruhában, öic- rös szekereken helyezkedtek el, a magyar ruhás menyecskék és lányok között. — Nem hiányzott még a cigány sem. Az egész társaság rezes banda hangjai mellett a grófi kastély elé vonult, hogy Hunyady Józsefné grófnőnek átadja a buz-ikoszo rut, aki azt igen szívesen fogadta. Bár minél főbb gazdikor követné ezt a példát és megmentené a feledéstől ezt az ősregi szép magyar szokást. Olvasóinkhoz! Ha valamikor, úgy e megpróbáltatások idejében szüksége van minden önmagát becsülő, családját féltő és hazáját szerető magyarnak egy olyan sajtóorgánumra, mely a lelket sorvasztó bajokra a nemzet, életét, belső és külső békés fejlődését veszélyeztető kóros képződményekre rámutat, követelve azok megorvosíását. Sajtóorgánumra, amely a legnagyobb bajok közepette is megóvja a lelket a végső kétségbeeséstől, s mely a csüggedés perceiben is a nemzet igazának beteljesedését hirdesse. Ilyen akarunk mi lenni azok részére, akik már eddig körénk sorakoztak, s ilyen leszünk mindazoknak, akiket magunkhoz hívunk. Közönségünk szivéből akarunk szólni, a mi hü közönségünk szivéhez., Ha ezt elérjük, célunkat értük el. Felkérjük olvasóink önzetlen táborát, hogy lapunkat, s ez által az abban hirdetett eszméket minél szelesebb körben propagálják. Lapunk előfizetési ára; ffl évre . ,. 3 kor. "■ y2 évre . .• 0 kor.' "egész évre ' .' 12 kof. Tanüggyel hivatásszerül eg foglalkozók félárban kapják lapunkat. Honfiúi tisztelettel a „Tolnamegyei Közlöny“ szerkesztősége és kiadóhivatala. natos arca. A fiú.elpityeredve- kérdezte, hogy ki van a sor alatt eltemétve. — Egy jó ember, kedves gyermekem! A férj nem vett aktív részt a bánatban. De őt is meghatotta feleségének nemes lelke: hát hiszen szép ez a humanizmus, de mintha túl lenne most hajtva. S az őszi szél a sejtés dermesztő érzésével ütötte halántékon. Hidegen fogta meg a fekete ruhás nő kezét és fölemelte. — Asszonyom, az én síromra nem fog bánatának ily kiadó patakja folyni! Felkérem, hogy ne kompromittáljon ! Kövessen ! S roskatag léptekkel ment ki a temetőből a nő; a kis fiú biztatta : — El ne szédülj mama! . .. Verner Jenő. Legújabb rendszerű amerikai ÍRÓGÉPEK látható írással! KÉT ÉVI JÓTÁLLÁS! „Weltbilde.* Ara 220 korona. Főelőnye: Az irás gyors elsajátítása. — Szalag nélküli berendezés. — Sokszorosítás. Több 1/ZA AAA darab van mint IvV.VUU forgalomban. Ára 220 korona 5. sz. 290 korona. Ugyanazt a munkát végzi, mint a 6—700 K-ás írógép. Árjegyzéket és leírást szívesen küld az amerikai írógépek magyarországi képviselete: MOLNÁR-féle íróalzatgyár részvénytársaság SZEKSZÁRDON.
