Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1914-06-21 / 25. szám
1914 junius 21. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 5 Könyvtáradomány. A földmivelésügyi miniszter ^ a hőgyészi Kath. Legényegyletnek 109 kötetből álló könyvtárt és egy könyvszekrényt adományozott. Jéfl. Folyó hó 5 én d. u. óriási jégeső vonult át Dunaföldvar határán. A szőlőben és gabonában óriási kárt tett. Végh Fereucnét pedig, amint hazafelé iparkodott, a villám agyonsujtotta. — Szökött katona. Korács Lajos bajai huszár^ nem találta a katonaéletet gyöngyéletnek, amiért ezredétől megszökött. A paksi csendőrség elfogta es átkisérte a bajai huszárokhoz, ahol kihallgatás után a Ezökött katonát egyesbe tették — Botos Imre műasztalos Szek- szárd, Selyemgyár-utca 567. (Saját házában). Ajánlkozik elsőrendű szobabútorok készítésére, mérsékelt árak mellett. — Másfélmillió korona apaállatokra. A föld mivelési kormány támogatásával a múlt esztendőben nyolcezerszázharminchárom darab bikát vásároltak köztenyésztésre és osztottak ki, állam segítség mellett a községeknek. Mivel összesen Svájcból 89 szimmentáli és Tirolból mindössze 205 borzderes bikát vásároltak köztenyésztésre, megállapítható, hogy a köztenyésztésre szánt apa állatok túlnyomó része hazai tenyésztésből való. Az állam a köztenyésztés javítására, apaállatok vételére közel másfélmillió korona államsegélyt adott a szpgényebb községeknek. — Csődök. A szekszárdi kir. törvényszék mint csődbíróság a t. évi junius 16-án Litzmann Miksa bonyhádi bej. cég ellen a csődöt elrendelte. Csődtömeggocdnok dr. Vámosi Ernő bonyhádi ügyvéd; helyettese dr. Ormós Ernő szekszárdi ügyvéd. A követelések bejelentési határideje 1914 augusztus 28. A szekszárdi kir. törvényszék, mint csődbíróság a folyó 'junius 18-án. kelt végzésével özv. Davidovics Ignácné zombai. lakos kereskedő ellen saját kérelmére a csődöt elrendelte; Tömeggondnok dr. Zsigmond Ferenc szekszárdi ügyvéd, helyettese dr. Vidor Leó bonyhádi ügyvéd. Bejelentési határidő 1914 szeptember 2. Fogorvos. Kovácsi. Specialista log- és szájbetegségeknél. Készít arany-, ezüst-, platina-, porcellán-, cementes email-töméseket, Arany, platina és porcellán koronákai és hidakat. Kautschuk és arany lemezre műfogakat és szájpadlás nélkül fogaikat. Foghúzás érzéstelenítéssel! Műfógá’k és javítások szükség esetén 24 4rán belül készíttetnek. Lakás : - a gimnáziummal szemben. A kém. Irta: Farkas Ernőd. Az isaszegi csata után Gödöllőre vonultak] a győztes honvédek. A harmadik hadtest, amelyet a nagy Damjanich vezetett, a Grassalkovics palota erkélyén álló Kossuth előtt megemelté sapkáját s lelkesülten kiáltotta : — Éljen Kossuth Lajos, Magyarország kormányzója ! Meny dörgő éljenrivalgás zúgott föl erre A honvédek mámoros büszkeséggel tekintettek Kossuthra, aki kezével integetve és hajlongva köszönte meg a lelkes tüntetést. Pedig akkor még nem volt Kossuth Lajos az ország kormányzója, csak néhány nap múlva lépett Debrécenben a törökverő nagy Hunyadi János örökébe. A tisztikar és legénység ezután csakhamar szállására vonult. Annyi győzelem, annyi fárasztó menetelés, ázás, fázás, és koplalás' után boldog volt, hogy pihenhetett. Damjanich elé azonban, alig hogy letette a kardját, s megtörülte nagy, kopasz homlokát, egy fekete, kormos arcú embert hoztak. — Hát ez ki ? kérdezte a hős, amint ránézett a kéményseprőre. — Osztrák kém — felelte a tiszt.-— Kihallgatták már ? Igen, tábornok ur, megvallotta, hogy híreket vitt táborunkból Windischgrätznek. — Fel kell kötni azonnal. — így, ahogy van ? kérdezte a tiszt. — Úgy ahogy van; egy percig se rontsa tovább a levegőt. A kéményseprőt elkísérték Damjanich utánuk kiáltott: __ Ne teketóriázzanak vele sokat, kössék fel az első fára. / A tiszt elhivatta Andorffer vecsési lelkészt, aki mint honvéd tábori lelkész szolgált Damjanich hadtestében. Egy nagy akácfa alá vezették az elitéltet, a plébános meggyóntatta, aztán két cigánybaka felkötötte a fa ágára. — Visszajövök én még, mondta németül a kéményseprő, mikor nyakába akasztották a hurkot. Többet nem szólhatott, mert a kötél össze szorította a torkát. Ott lógott egész nap a fekete arcú ember az akácfa ágán. Fekete lelke elszánhatott belőle s a szél egyre himbálta a testét. Sok honvéd ment arra s mindegyik megbámulta a magasban lógó kéményseprőt. Kérdezősködtek felőle s megtudták, hogy Muha János volt a neve, morva származású fekete sárga, iszákos fráter, azelőtt Gödöllőn volt kéményseprő mester. Korhelysága miatt lecsapták s Budáról a Hauser-féle kéményseprőüzlet derék, józan életű, becsületes tót segédjét, Plesznik Józsefet, hozták a helyébe. De Muha nem akart távozni, a zavaros időkben pedig nem értek rá vesződni vele s tovább is a község nyakán ragadt. A nép egy csöppet se sajnálta, hogy föl- magasztalták. Kivált mikor megtudta, hogy nagycsomó osztrák pénzt találtak nála. Most már megértették, hogy miért tűnt el oly gyakran a községből. A jómadár ilyenkor azt mondta, hogy kéményseprőmesteri állást keres a szomszédos községekben, pedig hát az osztrák táborba járt híreket hordani. ' Este aztán levették a holttestét, gödröt ás tak neki az akácfa alatt s fekete bőrruhájában eltemették. Gyermeke nem volt, özvegye nem igen ritt utána, mert többet volt a korcsmában, mint otthon. De mikor Haynau jött Pestre, az özvegy gyászruhát öltött és elment Haynauhoz., Kérvényt nyújtott át neki, amelyben elmondta férje vértanuságát, nyugdijat kért a császártól. Haynau átvette a kérvényt és együtt siránkozott az asszonnyal. Mert az a hiéna úgy tudott sírni, mint a sakál, mikor hullaszagot érez. Aztán megígérte neki, hogy kérvényét támogatni fogja. Nemsokára küldött is a császár neki néhány száz forintot. Haynau pedig egy csomó tisztet, cserepárt és egy zenebandát küldött ki Gödöllőre. Itt egy szakasz katona feltüzte szuronyát s egy tiszt Plesznik házába vezette őket. A kéményseprőmestert és két segédjét otthon találták. — Pleszniket keresem — hápogta s nagyokat fújt. — En vagyok —felelte a tót származású jó hazafi. — Na, te támadó,Kossuth kutya, most megtanítunk emberségre. Plesznik meghökkenve nézett a villogó szuronyhegyekre. — Muháné megírta a kérvényében, hogy csak te árulhattad el becsületes, jó érzelmű urát a magyaroknak. Plesznik önérzetesen tiltakozott a vád ellen, — Hallgass, Kossuth kutya, fogj ásót és kövess bennünket. A mester kénytelen volt engedelmeskedni. Pribékeidet is hozd magaddal, mutatott a két segédjére. Erre ők is követték mesterüket. A cserepárok szuronyok közé fogták s a kéményseprő fája alá kisérték őket, igy hívták azt az akácfát, mióta Muhát felkötötték rá. Amint megérkeztek; a tiszt ráripakodott. — Ki fogod ásni a testét a legényeiddel ! Nincs az a rossz csiger a világon, amitől savanyúbb képet vághatna az ember, mint a szegény becsületes jámbor Plesznik vágott erre a parancsra. — De uram, hiszen én nem vagyok sirásó — tiltakozott szerényen. — Egy szót se, mert mindjárt a fán lógói! förmedt rá a tiszt. Plesznik erre nagy busán hozzáfogott a jeltelen, letaposott s a földdel egyenlővé tett sir felbontásához. Két legénye erősen segitett neki. Égy óra alatt kiásták Muha holttestét. Nem volt koporsóba zárva s már teljesen szétmállott. Ekkorára a cserepárok elhozták oda a koporsót is. Plesznik megállott, homlokáról mogyorónyi veríték csepegett s kérdőn nézett a tisztre, aki befogta az orrát. — Az ujjaiddal szeded össze a testrészeit s úgy rakod egymás mellé a koporsóba ! — rikácsolta a tiszt. Legényei most is segíteni akartak neki, de a tiszt kardlappal kergette el őket. Nagy sokára e borzasztó munkával is elkészült a mester. Ekkor a «iszt rázáratta velük a koporsó fedelét s megparancsolta nekik, hogy a főutcán keresztül lépésben vigyék a temetőbe. Elül a zenebanda haladt s Beethoven gyászindu lóját játszotta. A koporsó után a tisztek írentek s egy félszázad díszbe öltözött cserepár. Mikor a zene elhallgatott, tompán pergett tovább a gyászposztóval bevont dob, mintha csak a fájdalom sziszegő sírását utánozta volna. Az özvegy busán ballagott a koporsó után s folyton befogva tartotta az orrát. Midőn a sírba eresztették a kivégzett kémet a pap beszentelte, a cserepárok Sortüzet adtak, mintha katona lett volna. így adták meg a végtisztességet a magyar hazaárulónak és osztrák vértanúnak. Plesznik oly rosszul lett, hogy csaknem elájult és legényei vitték haza. Hanem a vádaskodó özvegy nemsokáig maradhatott Gödöllőn. Kinézték onnan. Senki se szólt hozzá, mindenki elfordította a fejét, ha találkozott vele. , Muha tehát beváltotta utolsó szavát: csakugyan visszajött, de ezzel is csak a feleségét keserítette meg, mert szöknie kellet Gödöllőről. Olvasóinkhoz! Ha valamikor, úgy e megpróbáltatások idejében szüksége van minden önmagát becsülő, családját féltő és hazáját szerető magyarnak egy olyan sajtóorgánumra, mely 'a lelket sorvasztó bajokra a nemzet életét, belső és külső békés fejlődését veszélyeztető kóros képződményekre rámutat, követelve azok megorvoslását. Sajtóorgánumra, amely 'a legnagyobb bajok közepette is megóvja a lelket a végső kétségbeeséstől, s mely a csüggedés perceiben is a nemzet igazának beteljesedését hirdesse. Ilyen akarunk mi lenni azok részére, akik már eddig körénk sorakoztak, s ilyen leszünk mindazoknak, akiket magunkhoz hívunk. Közönségünk szivéből akarunk szólni, a mi hü közönségünk szivéhez.. Ha ezt elérjük, célunkat értük el. Felkérjük olvasóink önzetlen táborát, hogy lapunkat, s ez által az abban hirdetett eszméket minél szélesebb körben propagálják. Lapunk előfizetési ára: V4 évre 3 kor. 1/2 évre . . 0 kor. egész1 évre . . 12 kor. Tanüggyel hivatásszerüleg foglalkozók félárban kapják lapunkat. Honfiúi tisztelettel a „Tolnamegyei Közlöny“ . szerkesztősége és kiadóhivatala. IRODALOM. — A magyar feminizmus múltjáról. Máday Andor svájci egyetemi tanár érdekes kultúrtörténeti kutatásairól számol be abban a cikkében, mely „A Nő“ oimü feminista folyóirat legújabb számában „A magyar feminizmus múltja“ címén megjelent. Takáts Évának a XVIII. század végén élt kiváló magyar asszonynak irodalmi munkásságát, a nők felszabadítását és a jobbágyság helyzetének javítását célzó agitátorikus működését ismerteti e cikkben. — Gerő Ödön cikkében foglalkozik a radikális párt állásfoglalásával, a nők választójogával- szemben Annié Furuhjelm finn országgyűlési képviselő pedig a Nők Választó- jogi Világszövetségének tiz éves fennállása alkat • mából irt e számban hosszabb cikket a világ- szövetség működéseiről Dr. Diener Valéria folytatja a Nő értékéről irt tudományos essayét. —■ Glücklich Vilma pedig a római kongresszusról számol be két cikk keretében. „A Nő“ e számában Lord Lyttonnak, az angol férfiliga elnökének arcképét is közli, abból az alkalomból, hogy az angol lordok házában a nők választójogára vonatkozó törvényjavaslat tárgyalásainál nagyszabású beszédet mondott a nők választójoga érdekében. Charlotte Perkins Gilman regénye és a 'Nőtisztviselők Országos Egyesületének közleményei egészítik ki az érdekes folyóiratot. Mutatványszámmal a lap kiadóhivatala (Budapest, V., Mária Valéria-utca 12.) készséggel szolgál. Előfizetése egy évre 5 K, félévre 2 K. 50 fillér. > — Az Érdekes Újság a legválogatottabb tartalmú, a legszebben illusztrált, a leggazdagabb és a legolcsóbb képes hetilap. Az' ÉrdekesTJjság szépirodalmi része a magyar irodalom kincses- háza. Állandő rovatai: Molnár Ferenc, Heltai Jenő, Nagy Endre, Gábor Andor, Vulpes és
