Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1914-06-14 / 24. szám
4 TOLNAMEGY El KÖZLÖNY — A gyönki kir. járásbirósági épület. A gyönki kir. járásbíróság uj palotát kap, melynek építésével az igazságügyminiszter Dicenty László szekszárdi építészt és Engel Frigyes kölesdi vállalkozót bízta meg. Az uj palota 130.400 koronába fog kerülni. — Egy sorozat művészies reklámbólyeget adtak ki a „Bersonmüvek“ Budapest, VII., amelyek mindenkinek ingyen megküldetnek egy 5 filléres levélbélyeg beküldése után. — BÚCSÚ. Szetháromság vasárnapján tartatott meg Bedegen a búcsú napja. A plébánián délben Varga Kálmán bedegi plébános vendég- szerető asztalánál Magyar Zsigmond koppány- szántói esperes plébános, .Kövesdy János magyar- keszii. Vörös Kristóf kányái, Fetter Gyula értényi plébánosok, Csokonay Béla magyarkeszii, Boros Ferenc törökkoppányi káplánok, Németh Árpád értényi, Tiger József bedegi jegyzők, Németh Antal bedegi kántortanitó, Vidákovics Béla bedegi tanitó, Németh Gizella bedegi tanítónő és a plébános nővére Varga Ida foglaltak helyet. A4ik fogásnál Magyar Zsigmond esperes a kartársi összetartás éB szeretetre s annak méltó képviselőjére, a vendéglátó szives házigazdára, a vendéglátó házigazda pedig szépszámú vendégeire ürítette poharát. A megjelent vendégek közt volt még Hortobágyi József tengődi plébános is. — Halálozások. Vargha Vince szekszárdi városi hivatalnok életének 61. évében elhunyt. Temetése folyó hó 12-én ment végbe általános részvét mellett. Barta Lajos lakatos hosszas szenvedés után Szekszárdon, 34 éves korában elhunyt. Múlt osütörtökön d. u. 4 órakor temették el, melyen az ipartestület Andté István elnök vezetésével fekete zászló alatt jelent tneg. — Atlétikai verseny és tornaünnepély. A főgimnáziüm ifjúsága 21-én délután fel 5 tői kezdő dőleg atlétikái versennyel egybekapcsolt torna- ünnepélyt tart a vásártéren. A versenyt, melynek híre máris nagy érdeklődést keltett a közönségben, az alábbi számokból áll: 1. Felvonulás, Himnusz. y 2. Közös szabaggyakorlatok. 3. Osztálytornázás: / a) VII. Buzogánysz^badgyakorlat. b) III. Farud- szabadgyakorlat. c) IV. Korláttornázás. d) V. Gúlák, e) IV. Fabotszabadgyakorlat. f) II. Torná- zás a svéd pádon, g) I. Játék. (Hol a harmadik ?) 4. Egyéni versenyek: a) Előirt testgyakorlat, b) 60 m. síkfutás I—II. oszt. részére c) 80 m. síkfutás III—IV. o. részére, d) 100 m. síkfutás V—VII. o. részére, e) Távolugrás I—IV. f) Magasugrás V—VII. g) Korláton, szabadon választott gyakorlat. h) 400 m. síkfutás, i) Sulydobás. k) Rud- magasugrás. 1) 4 X 80 m. stafétafutás III—VII. 5. A gimnázium és a polgári fiúiskola válogatott csapatainak 2 X 15 footballmérkőzóse. 6. Oszlop- dába állás. 7. Eredmény kihirdetés. 8. Érmek kiosztása. 9. Szózat. Elvonulás. — A Világ-mozgó nagy áldozatok árán megszerezte Pathe Fréres második magyar müfilmjét, Biró Lajos társadalmi színmüvét: a „Sárga Liliom“-ot, melyet, hogy mindenkinek alkalma legyen megtekinteni, három napig tart műsoron és pedig szombaton, vasárnap és hétfőn, e hó 13, 14. és 15 én. A darabot a Magyar Színház művészei játszák, élükön Beöthy László igazgatóval. A Sárga Liliom, a legnagyobb magyar színpadi sikerek egyike, írójának egy rövid regényéből készült. A könyvből eljutott a színpadra, a színpadról eljut a mozivászonra. A színház vezetősége, dacára a film drága beszerzési árának, az árakat nem emeli fel, sőt még a bérletszelvényeket is értékesíti. — Hullámsirban. Plaszina Malinké hajóslegény Paks alatt az egyik uszályhajóról a Dunába esett és nyomtalanul eltűnt a hullámsirban. — Botos Imre műasztalos Szek- szárd, Selyemgyár-utca 567. (Baját házában). Ajánlkozik elsőrendű szobabútorok készítésére, mérsékelt árak mellett. — Levágta a vonat a lábát Rajz István 54 éves téglagyári munkás szombaton éjjel Bonyhádról Mágocsra utazott. A mágocsi állomáson, még mielőtt a vonat megállt volna, kiugrott a kupéból. A vonat elütötte és oly szerencsétlenül bukott a sínek közé, hogy bal lábát bokán fölül teljesen levágták a kerekek. Az életveszélyesen megsérült munkást a hajnali vonattal Kaposvárra vitték. Az állomásról a mentők szállították be a kórházba. — Külföldi borforgalmunk. Az országos statisztikai hivatal kimutatása szerint április havi hordóborkivitelünk a múlt évi 59,941 q-ról 65,388 métermázsára emelkedett, a behozatal pedig ugyancsak április hónapban, a múlt évi 37,304 méter mázsáról 27,147 métermázsára szállott le. Az év négy első hónapjában pedig az idén összesen 277,479 métermázsa hordóbort (tavaly 257,147 métermázsát) vittünk ki és 110;481 métermázsát (tavaly 161,259 métermázsát) hoztunk Le. A kivitel tehát a folyó év négy első hónapjában 20,332 métermázsával emelkedett, a behozatal pedig ugyanezen idő alatt 50,778 métermázsával csökkent. A kivitt hordóbor értéke folyó évi január—április hónapokban 12.884,136 korona, a behozatal értéke pedig 4,308,645 korona volt. Eszerint háromszor anuyi bort vittünk ki, mint amennyit behoztunk. A kivitt bor hektoliteren- kénli átlag ára 46 korona 50 fillér, a behozott boré pedig 40 korona volt. — Fegyver a gyermek kezében. Bajáról írják: Milonovics József bajai molnárinas titokban gazdája revolverét próbálgatta. Mikor meghallota, hogy valaki feléje közeledik, hirtelen nadrágja zsebében rejtette a revolvert. A fegyver ebben a pillanatban elsült és a golyó a gyermek hasában fúródott. Haldokolva szállították a korházba. Fogorvos. Kovács J. Specialista fog- és szájbetegségeknél. Készít arany-, ezüst-, platina-, porcellán-, cement- és email-töméseket, Arany, platina és porcellán koronákai és hidakat. Kautschuk és arany lemezre műfogakat és szájpadlás nélkül fogaikat. Foghúzás érzéstelenítéssel! Műfogak és javítások szükség esetén 24 órán belül készittetnek. Lakás ! a gimnáziummal szemben. CSARNOK. A pipa meg az asszony. Összejártam már a hetivásárt nem egyszer, sőt nem resteltem fuvarra is költeni, majd csak kapok magamnak kedvemre való selmeci pipát. Az ember ha akaratos, meg bogaras, lehet az a pipa szűk nyakú, cifra kúpaku, vörös, meg sárga, az mind semmi, az ember bolondos természete nem nézi selmeci pipának, mert ez olyan, hogy a szára legényesen áll, mint a cédrus, hátrafelé rangosabb állású, a kupakja nem széles, mint a bécsié, hanem akkurátosan pászol, aztán a szívó lyukja hosszúkás, nem egy végtében szolgál a nyaknak. A nyak meg egészen karcsú, mint valami helyén álló magyar lány, nem öblös, mint a hízásnak indult asszonynép. Hát a bécsi pipa, nem selmeci pipa, bármilyen ravaszul settenkedik itt nálunk az élelmes. sógor. Nem tud bele a magyarból lopni semmit. Nem igaz ám az, hogy könnyebb is volna a pipájuk, meg az olcsóságukhoz is férne szó elég. Pipa hiányában szivarra kell fogni a természetemet, pedig a délutánjaim tiz percenttel többet érnének pipával, bár az asszony titokban tapsol, hogy oly szegények vagyunk valódi ma gyár pipában. A szivar is elég szagos, jragyázza meg Szent Péter, hát még valami szotyakos pipa 1 Persze, az ő asszonyi eszével nem tud ahhoz, hogy mi tulajdonképpen semmire se születtünk, hanem a pipára már igen. Onnan tudom, hogy előttem egy parányi csöppség, akit fiatal korára való tekintettel nem vesznék fel az óvodába, de úgy pipál, hogy a favágóm nem bírja különb tüdővel. Minden pálcából pipát tör s meg kell vallani, elég ügyesek. Akár az építő köveit rakja ki, akár ostort csináljon a lovának, pipákat készít s hol a csutorást veszi elő, hol a parasztos egyeues szárút. A dohány nyilván magyar dohány lesz, mert komiszul ég: sokszor rágyújt. A monopólium már a gyerekek dohányára is ráteszi a kezét, úgy látszik, már gyermekkorunkban megszokjuk a komisz dohányt, mert a jó az osztrákoknak kelL ’ Es még ez a sok rágyújtás se vetteti le kezéből a pipát. Hogyne volna tehát bennem irigység, mikor a fiam pipálhat, én meg megvagyok attól fosztva. A kuba szivar nem pipa, még a vasárnapi británikám se az. De azért nem zúgolódom, mert ha a portorikó, a kuba, a británikám a fölsóges, ha nem is pipa, de füstölhetek a szobában, akár egy vagongyár kéménye. Büszkén mondhatom,. hogy nincs megtiltva. De az én szegény barátom. Barka Kálmán, az már igazán mártír ember. A ő fehér népe nem tűri a füstöt, a mérgemre való asszony. Csudálatos : olyan szép, olyan angyali jóságnak néz ki, hogy az ember zsákot hordana érte a malomba és a füstöt nem tűri. Kisasszonyok ! tűrjék a füstöt, mert mi pipás nemzet vagyunk. Árpád igaz, Zalán bolgár fejedelemtől nem kért pipát ; csak füvet, vizet, földet, de nem kért azért, mert c Jl volt neki. E nélkül nem tudunk mi megélni. Ha egyszer elmondom maguknak azt a történetet, tudom letesznek kényeskedésükből. A történet ez: Egy leány hit alatt kijelentette, hogy ő csak olyan emberhez megy feleségül, aki nem dohányos. Elmúlt öt év, de elmúlt tiz is, de a lány csak nem ment férjhez, már-már fonnyadni kezdett a szép tejárca. Valami magatnféle kaputos huncut aztán meghazudta magát, hogy ó. nem dohányos, noha az aradi NeumannJgyár kéménye szerényen meghúzódhatott volna t. barátunk füsthányó torka előtt. Múlik egy nap, múlik két nap, pár lett belőlük. De a szerelem nem indult se jobbra, se balra, akkora puszi, mint egy mákszem, nem pattant le a barátunk ajkáról. A menyecske, leste- várta a pásztorórákat, jobban mondva, a házas élet gyönyöreit, de ahogy t. barátunk eleő nap befagyott, az nem engedett. Jött az anyós, kérdőre vonatott a fiú, ekkora szükkeblüsége miatt. Mire aztán a férj kirukkolt.: — Nem megy az pipa nélkül. És pipával ment aztán remekül, úgy, hogy ezek láttára az anyós is fellelkesült, öt pipát vett az ő férje urának. Segitett-e az őt, azt nem tudom, de t. barátunk azzal az egygyel célt ért. Mondtam én ezt Bárka Kálmánnak is s nem bir az asszonnyal. Oda-oda mondogattam is már neki, hogy elég mamlasz, hogy az asszony személyéért a dohányzásról leszokott, nem használ az semmit. Pedig haj, de szeretne egy szivart elszívni. Csurog a nyála, ha rágyújtok egyre. Es hogy jobban izgassam őt, még jobban földicsérem Lukács László szivarjait. Tudom, hogy én vagyok az egyedüli az egész országban, aki a magy. kir. tőzsdéket magasztalja (még sem. kapom meg még a kir, tanácsosságot sem) tulajdonképen barátomat akarom ingerelni. (Nyilván a kormány is értesült erről) Akkora szippantásokat pénzért nem tudnék végezni, mint ahogy azt Kálmán előtt cselekszem. Sokszor majdnem neki fog, hogy ő is rágyújt, de mire az • égő gyufát a sárga E betűs elé viszi, az asszonyra gondol, mert kutya jó szaglása van annak a menyecskének. Az anekdótát újra leadom. Es leadom mindennap, hátha használna. Es kérem szeretettel, örömmel jelentem, hogy használt. Kálmán már dohányos. Tegyen úgy mindenki. Addig zárja be a boltot, még meg nem engedi az akaratos asszony a füstölést. Hej, mert azt a szerelmet nem pótolja semmi ? És ha egy szivaron áll az egész dolog, miért ne engedhetné ezt meg az asszony ? Úgy bizony, papucsos férfi társaim. Éljetek az anek- dótámmal. És füstöljetek; hátha az által, hogy híveket szereztek a dohányzásnak, nagy érdemeimre való tekintettel, megkapom a kir. tanácsosságot. Akkor aztán mindég regalitászt szívok. A bárányfelhők meséje. Irta: Lengyel R. Lívia juhai vígan harapták a füvet a kis folyó partján, a kicsinyek táncot jártak bohóká- san, mintha a gyorsan hömpölygő habok locsogásának vagy a lágy napsugár érintésének örvendtek volna. Lívia némán bámulta a habok táncít, melyek zúgása szerelmes szivek titkos, beteli érzésekről zengettek s ébren álomba ringatták. Szép álmot vontak lelke elé, melyeknek délibáb,os szin- pompájából kiszivta a legbóditóbb s legédesebbeket. Álmodott Dregicsről. Igen, a deli Dregics őt szereti, őt és nem Anasztáziát. Vele osztja meg összetákolt faházának mindenét, szivének felét. Vele táncolta Nediunak (búcsú) minden táncát, a furulyás minden nótája neki apóit-, Anasztázia sirt is. Ssynálja őt, de nem tehet róla. A boldogsághoz neki annyi jussa van, mint Anasz. táziának. „Jaj be Istenem — rezzen meg Livia- arcához ütődvén egy ébresztő szellőcsjce, leikéhez a gondolat — ha Anasztázia is igy vélekedik,“ — De Dregics enyém lesz, ő engem szeret. Csak forgassa bűvös kerekét a ráncos Neszia asszony, főzze méreg pancsait, mormogja sátáni verseit. Mit sem használ az Anasztáziának. Már csak Lívia különb Anasztáziánál ? S vannak selymes juhai is, amelyek híven követik havasról-havasra, völgyről völgyre, még... még... Dregics hajlékába is. lm, most is mily vígak. Tán a napsütésen kiyül éreznek ők mást is, érzik asszonyuk leendő méretlen boldogságát. Dregics juhai örüljetek, mert Líviáé nem soká lesztek már! Asszonytok is, ti is uj pásztort kap, ki erejével jobban óv asszonytoknál is a hegyi farkasoktól s megóvja asszonytokat az ember farkasoktól 1 . . V ✓ — Anasztázia házában sürgés forgás vagyon. A vőfélyek virágos pálcákkal járják a ro
