Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1914-06-07 / 23. szám
9 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1914 junius 7. mezítelenségében, mert hisz a tudományok fejlődésének Dyomában járó — a magasabb civilizáció alapján álló .— nemzetek társadalma ma- gasztosabb ideákat tűzhet és tűz is ki maga elé, mint az a társadalom, amely ennek híjával van és e magasabb ideák a közerkölcsök javulását kell jiogy előmozdítsák. És ha a modern társadalom képe ennek sokban ellenkezőjét bizonyítja, ha látjuk, azt az erkölcsi fertőt, amelyet a modern élet magában zár minden fényoldala mellett ; amely elő-előtör alant úgy mint fent gyanúba keverve az emberiség rendeltetését a haladást, ennek végokait máshol kell keresnünk. Es pedig több okban. Abban, hogy a modern korszellem az egyéni szabadságnak rendkívül kedvez. Abban, hogy a társadalomnak nem minden rétege szívhatja fel az igazi civilizáció minden tulajdonságát, de ré Bzerevé válik előnyeinek. Abban, hogy a félig . müveit társadalmi rétegek nem tudnak úgy el helyezkedni a szabadabb mozgás következtében a társadalmi rendben, hogy érdek ellentétek ne keletkeznének a társadalmi osztályok között; de főleg abban rejlik ennek oka, hogy a népesség arányának növekedésével növekszik a megélhetés .nehézsége, ami viszont az anyagi gondolkodás spherájába tereli a korszellemet. Ezek a körülmények azok, amelyek az er- . kölcsi féket a tömegben meglazítják s e lazulás az emberiség egészséges feljődését biztositó ma- gasztosabb ideálok lerombolására tör. Korunk minden társadalmi bajának : a nagy élvezetvágynak, az urbatnámságnak, az alkoholizmusnak, 'a szellemi és anyagi proletárizmusnak stb alapja kétségkívül a kellő erkölcsi fék hiánya. Ez a . morál insaniti a társadalom minden rétegébe utat talál, szülőoka a modern bűnöknek: az öngyilkosság, sikkasztás, rémdrámáknak stb-nek amelyeket a modern társadalom lépten nyomon felvet. Előmozdítja e bajokat az, hogy a modern élet tág korlátái között minden nyilvános, még a bűn is. Ezt a nyilvánosságot szolgálja a sajtó óvatatlanabb része, a mozi, a dekadens irodalom s részben a színház is és a rósz példa a kellő erkölcsi fékkel nem biró emberre nagy vonzó erőt gyakorol. A sajtó nemesehb iránya, a törvényhozás, a társadalom vezetői, az egyházak nagy küzdelmet fejtenek ki e társadalmi bajok ellen. Es e küzdelmek legértékesebb része a gyermek, vagy bővebb értelemben véve az ifjúság védelme, mert nagyon is igaza van egy neves angol nevelőnek, mikor azt mondja: „Valahányszor egy lángelme a világot javítani akarta, mindig az ifjúságra vetette szemét.“ , E cikknek nem célja az ifjúság erkölcsi védelmét ismertetni, vagy annak miként való megoldása felett elmélkedni, csak annyiban érintjük e kérdést, amennyiben tárgyunkkal szorosan összefügg. Az ifjúság erkölcsi védelmének leg- hathatósabb eszköze a preventív intézményekben van. Azokban az intézményekben, amelyeknek célja az ifjúságot elvonni a rossz alkalmaktól. Ebből a nézőpontból örömmel kell tekintek össze, a vékony köpönyeg alól a Liget felől rohanó januári szél minden meleget kiszívott, — de azért a helyemet soha el nem hagytam. — Éjszakánként aztán, amikor az üzletek csillárjai álmos pislákolásra elhunytak és a néptelen utcákon lassan, selymesen, ezüstösen ragyogó pászmákban kezdett esni a hó, olyankor fáradt szempilláimra áldott kezét rátette az álom. De jött a következő villamos — — — és barbár csengetéssel rázott föl álmos elmerengésemből. — Átéltem én ott a váltóim mellett az emberi szenvedések és nyomorúságok vérömlesztő kálváriáját. Romlatlan ifjúságomat, hivő lelkemet ott rontotta meg a nagyváros fergetege és onnan indultam utamra is, igaz, hogy öntudatlan igyek- véssel: meg nem sejtve küldetésemet. — De igazából onnét jöttem én, onnét ered minden virágos csokra a lelkemnek, mert ott éreztem meg a dalokat, az élet meséjét, a szenvedést, a nyomort, — mindazt, ami emberi és isteni és ami fölemel és lesújt... Ott keressetek tehát, ha igazában meg akartok találni; keressétek a váltóállító gyereket, a fagyoskodé, kinyílt szemű kis embert.. . Ismernetek kell a múltamnak ezt az elrejtett, groteszk kis részletét is, ha azt, aki előttetek áll, tökéletesen meg akarjátok ismerni. Szorongó, ijedelmes csönd feküdt az asztal fölött. Mint amikor a tenger egetostromló viharra készülve, gyanús szelídséggel és alázatos hangnélküliséggel fekszik előttünk, úgy tetszett a kényszeredett csönd is. Néhány kelletlen köhögés, tétova egymásra bámulás és feszengő izgés-mozgás mindenfelé. Egyszerre aztán, kitört, ami készülődött. — Vihar volt, de rosszabb, kegyetlenebb és súlyosabb az ég komor haragjánál. Csodálatos esemény tenünk minden jól . megalakult és jól működő ifjúsági egyesületet, kört, otthont vagy bármint neveztessék is az, amely az ifjúságot mintegy kai’öltve vezeti a helyes ösvényen s amely a lépten-nyomon kinálkozó rósz alkalmaktól kívánja elvonni őket. Nagy horderejű munka ez a társadalmi élet szempontjából és célravezető, mert több siker érhető el a baj megelőzése, mint a meglevő bajnak orvoslása által. Tudják ezt úgy a szellemi mint a testi orvosok. Ezektől a gondolatoktól áthatva léptük át néhányszor látogatáskép a dunaföldvári iparos tanonc Otthon küszöbét s jól esik elmondanunk hogy ez az Otthon a fentebb érintett feladatnak nagyon megfelel. Tudjuk, hogy az iparostanonc Otthonok országosan elterjedt intézmény, amelyeknek lé tesitése rendeletben gyökeredzik, paragrafusok határozzák meg célját, működési körét és irányát, de maga a rendelet, a paragrafusok, az alapszabályok még csak a külső keretet bizto sitják, a lényeg abban áll, hogy az Otthon vezetősége mennyire képes arra a magaslatra emel kedni, amely a paragrafusok szellemét tudja bevinni az Otthonba. Amely Otthon vezetősége képes erre a magaslatra,:emelkedni, az az Otthon typikus intézménnyé lesz. Amikor láttuk a szóban forgó Otthonban uralkodó szellemet, amikor láttuk a rendet, az Otthon népességének önfegyelmezettségét az a benyomásunk támadt, hogy ez a minden zaj nélkül működő egyszerű Otthon a lényeget megvalósította, valóban az aminek lennie kell : preventív erkölcsi intézmény az ifjúságra nézve. Ott létünkkor kedves kép tárult elénk. A növendékek égy része az udvaron éppen „lapdarugott,“ a másik része az Otthon helyiségében olvasgatott, ismét egy másik része érdekkel halgatta az otthón fáradhatlan vezetőjének Varga tanítónak valami vidám elbeszélését, aki eközben ráért még könyveket is kiadni a jelentkező tagoknak ; Odébb egy kisebb csoport vonta magára figyelmünket, amely érdekkel kisérte két sakkozó tag játékát. Ez a kép változatokban meg-megujult s mindenkor azt a benyomást, tette ránk, hogy ez az Otthon valóban mjntaszerü. Megyénk tanügyi színvonala oly magas, hogy feltételezhető, begy a többi megyebeli tanonc jOtthpnok^ is, ejzen a szintájon ájlanak, .ezért az a szerény, babérlevél, amelyet e sorok célja a dunaföldvári tanonc, Otthon vezetőségének nyújtani, háramo|jék át a ,-többi tanonc Otthonok vezetőire is. * , , Fáradságosadé elismerésre méltó munkát végeznek ők, mert az iparostanonc Otthonok jó vezetése a legfőbb hiztosiíéka annak, hogy a növekvő iparos nemzedék mint hasznos tagozat illeszkedjék be a modern nemzeti társadalomba. Szalai Sándor, áll. isk. igazgató. I történt. Egy ember megmozdult és megmozdult vele együtt sok más ember is. . . Megvető tíiosollyál a szájuk szögletében, kifelé igyekeztek. Szöktek, Most ébredtek csak tudatára annak, amikor Tardos kába őszinteséggel mesélt nekik egy epizódot, egy kis darab emberi múltat, emberi gyöngékkel és emberi szenvedésekkel, — most jöttek észhez, hogy ők tulajdonképpen megcsalatottak, félrevezetettek, kijátszottak. Nekik hirtelen el kell tűnni, mert kompromittálják magukat. . . Ilyen közönséges- múltú emberrel összekerülni ... Az ünnepelt iró kezében remegve ingott a keskeny, kristályosán tíietszett pezsgőspohár. — A szemei majd vérvörös csikókat, majd pedig gyászposztó színében teíézelgő foltokat láttak. — A szája remegett, térdei erőtlenül dörzsölödtek egymáshoz. Most az utolsó ember is fölemelkedett. Barátja, gyerekkori játszópajtása volt az ünnepelt írónak. Zavartan, szemlesütve, de határozott lépésekkel tartott a terem szárnyas ajtaja felé. Kinos, fagyos jelenet volt. — Miklós, édes Miklós ! — harsogott föl az iró hangja. Fölcsattant, mint a hirtelen elszóló puskalövés. — Miklós, te ne menj el, te nem mehetsz el! Miklós, te ne menj el, te nem mehetsz el, Miklós, te ne vess meg, te ne Ítélj el, te mindig a lelkem fele voltál, te nem lökhetsz el magadtól, meleg szived forró ölelését nem vonhatod meg tőlem, mert gyerekfejjel, gyerekésszel vétket követtem el azzal, hogy nem álmodtam meg, mivel tartozom annak a társadalomnak, a melybe egykor, eljövendő évtizedek után tartozni fogok !. .. Miklós, te ne menj el! . .. De akkor a másik már kívül volt az ajtón és nem hallotta az ünnepelt fölcsattanó zokogását... A választól néuiesyzéR összeállítása. A választójogért indított küzdelem első része bevégződött. Hátra van azonban a második, a nehezebb, a döntő. Erre kerül most a sor, ezt kell nemsokára megvívnia a polgárságnak, hogy győzedelmesen kerüljön ki a választójogi harcból. Az irásvizsgák után a névjegyzék összeállítása következik, arra kell hát a polgárságnak törekednie, hogy mindenki belekerüljön a névjegyzékbe, kinek ehhez joga van. A polgárság tájékoztatása, kitanitása végett ismét közöljük röviden és áttenkinthetően, kinek van választójoga. A középiskolát végzettekről az értelmi cenzus alá tartozókról nem lesz szó ebben az összefoglalásban. A választói jogosultságnak általános és különös kellékei vannak. Általános kellékek: 30-ik életév (1914. dec. 30 ig betöltendő) és állandó lakhely. (Állandó lakhelye annak van, aki legalább egy év óta ugyanegy községben lakik, vagy lakással bir.) Különös kellékek : Itt három csoportot keli megkülönböztetnünk: 1. akik elvégezték az elemi iskola hatodik osztályát vagy a gimnázium, polgári iskola második osztályát, vagy az iparostanonc iskola harmadik osztályát, 2. akik irni- olvasni tudnak, 3. akik irni-olvasni nem tudnak. A) Akik hat osztályt végeztek választójoggal bírnak, ha még a következő feltételek valamelyikének megfelelnek: 1. Legalább 2 kor. adóval vannak megróva, 2. iparigazolvány alapján önálló ipart, vagy kereskedést folytatnak, 3. mint alkalmazottak ipari üzletben, kereskedésben, vagy gazdaságban mint vezető munkások, vagy felügyelők bármennyi idő óta (de nem alkalmilag) vannak alkalmazva, vagy a felsorolt eseteken kívül, de köz- vagy magánszolgálatban ugyanegy munkaadónál három év óta vannak alkalmazva, 4. valamely választónak gazdaságában, üzletében mint kisegítő családtagok működnek, 5. a katonaságnál, vagy csendőrségnél altisztek voltak, 6. az 1913. évben a választói névjegyzékbe fel voltak véve. B) Akik irni-olvasni tudnak választójoggal bírnak, ha a következő feltételek bármelyikének megfelelnek: 1. legalább 20 korona egyenes állami adót fizetnek, ? ■ ■ v. : . 5 1. ipárigazolvány alapján önálló ipart, vagy kereskedést folytatnak, ha legalább egy> ségédet alkalmaznak, vagy égy adónemből 10 korona, több adónemből 2Ö korona egyenes állami adót fizetnek, 3. oly alkalmazottak, akik ipari üzletben, kereskedelemben mint felszabadult tanoncok az utolsó öt év alatt akár egyfolytában, akár megszakításokkal legalább három éven át ugyanazon iparnemben dolgoztak, vagy köz- vagy magánszolgálatban bármely foglalkozás körében legal ább öt év óta vannak állandóan alkalmazva, 4. valamely választó üzletében mint családtagok működnek, 5. a katonaságnál altisztek voltak, 6. az 1913. évi névjegyzékbe fel voltak véve. C) Akik irni-olvasni nem tudnak választójoggal birnak: 1. ha legalább 40 kor. állami adót fizetnek, 2. ha az 1913. évi névjegyzékbe fel vol tak véve. A névjegyzéket az összeíró küldöttség állítja össze. A legcélszerűbb, mert a legbiztosabb, ha mindenki személyesen jelentkezik az összeíró küldöttség előtt a névjegyzékbfe való felvételre. A küldöttség köteles meghallgatni mindenkit a jelentkezés sorrendjében. A központi választmány falragaszokon teszi majd közzé, hogy az összeíró küldöttség mikor kezdi meg« munkáját. Egyéb tudnivalókról majd annak idején. KÜLÖNFÉLÉK. Oltáresyletl kiállítás. A szekszárdi róm. kath. Oltáregylet pünkösd vasárnapján és hétfőjén mutatta be a nagy- közönségnek egy évi munkáit az elemi iskola tanácstermében rendezett kiállításon. Nem külső hiúság, feltünésvágy, hanem az Ur házának szeretete hozta létre a kiállított munkákat, melyeken, ott ragyogott az önzetlen buzgalom, a mélységes áhitat, a hivő lélek Isten- szeretete. — Az Oltáregylet célja Isten házának ékesitése, a szegény templomok fefsegitése. S e célra ezrek tömörültek s hogy Szekszárdon is lobog a női szivekben az Eucharistia szeretetének lángja, annak ez a kiállítás fényes bizonyítéka. Amikor beléptünk a kiállítás helyére, nem tud-
