Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1914-05-31 / 22. szám
6 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1914 május 31. TANÜGY. Tanítói közgyűlés. A Pécsegyházmegyei Róm. Kath. Tanítóegyesület szekszárdi esperesi tanitóköre folyó hó 28 án d! e, 10 óralror Szekszárdon, a belvárosi róm. kath. népiskolában közgyűlést tartott dr. Fent Ferenc apátplébános, el nők lésével. A köz gyűlést megelőzőleg a belvárosi templomban Veni Sancte volt. Dr. Fent Ferenc apátplébános, kér. esperes, mint egyházi elnök, nagyszabású beszéddel nyitotta meg a népes közgyűlést, melyben azon aktuális kérdéssel foglalkozott, mely általános megbotránkozást keltett mindazok részéről, akik hívei a vallás nevelés és oktatásnak. A nagy port felvert kérdés az, hogy a székesfővárosi úgynevezett radikális, szabadkőmives tanítók kisded csoportja kimondotta gyűlésében a vallás tanításának az iskolából való kiküszöbölését. Ezek a zavarosban dolgozók a legnagyobb rágalmakat szórják a keresztény világnézetet hirdetőkre. Elítélik a vallás tanítását, mely az ő fantáziájuk szerint butit, ellenkezik a természettudományokkal és a modern haladással. A szónok idézte a legnagyobb tudósokat, köztük dr. Pro- hászka Ottokárt is, az aranyszáju püspököt, akik a tudományokat össze tudják egyeztetni, összhangba tudják hozni a természettudományokkal és a legmagasabb bölcselettel. Szükséges e a hit, a vallás az embernek ? Ezt a kérdést meggyőző érvekkel világította meg. Maga az Ur Jézus mondotta, hogy aki hisz, az üdvözül, aki nem hisz, az elkárhozik. A hitoktatásnak feltétlenül helye van az iskolákban ; mert az Isten által kitűzött célra csakis hitoktatás által lehet az embert nevelni. Bizonyította a hitnek vigasztaló és megnyugtató erejét az élet csapásai között. Csakis azok, akik minden hitet ki akarnak pusztítani a hívők szivéből, tagadják meg a vallásos oktatásnak nemesítő és szelídítő nagy erejét. Mi lenne az emberből, ha a hitét kiirtanák? Erkölcstelenségbe sülyedne és egymást pusztítaná el. A mindennapi élet is bizonyítja, hogy a vallástalanul felnőtt emberek követik el a legborzasztóbb gonosztetteket A lelkiismeret igazi szilárd alapja a hit. Az ember végcélja is ez ; azért szükséges, hogy az iskolában korán ültessük be a fogékony lelkeket a vallástan ékes virágaival, melyre a magyar kath. tanítóságra is nemes feladat vár. Végül melegen üdvözölte a megjelenteket és a közgyűlést megnyitotta. (Lelkes éljenzés.) Az elnöki beszéd kapcsán Horváth Ignác v. elnök, igazgató-tanitó indítványára a közgyűlés egyhangúlag hozott határozatával kimondotta, hogy\elitéli és tiltakozik a szabadkőmives székesfővárosi tanítók kisded csoportjának azon vakmerő határozata ellen, hogy a vallás oktatást ki kell az iskolából küszöbölni. A múlt jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése után magas szintájon levő előadások következtek, melyek mindvégig lekötötték a hallgatóság figyelmét. Jártas Róza szekszárdi tanítónő „A világbéke eszméje és a népiskola“, Sebestyén Paula sióagárdi tanítónő „A népiskolai olvasókönyv és a reáltárgyak oktatása“, Párti Ferenc tolnai igazgató-tanitó „Az elemi iskola tanítási terv revíziójának elvei“, Darányi István várdombi kántortanitó j}Mik a teendők arra nézve, hogy a népiskola minden növendéke elvégezze a VI ik osztályt 9“, Göbölös József faddi igazgató- tanitó ,,Miként szerezhet érvényt á tanító a közéletben keresztény elveknek 9“, Egri Béla szekszárdi tanító „Milyen irányban vezesse a tanító k' felnőttek oktatását 9“ cimü kérdésekről értekeztek.* A közgyűlés az előadókat lelkesen megéljénezte és elismerésül köszönetét szavazott nekik. Bállá Sándor szekszárdi tanító, mint szám- vizsgáló/ tt-rjesztette be jelentését, melynekjalapján Tarlós János igazgató-tanítónak, egyleti pénztárosnak a felment vényt megadták. A közgyűlés tiltakozott Szekfü Rákóczit gyalázó könyve ellen. Horváth Ignác v. elnök, igazgató-ti.nitó ismertette a kath. tanítók üdülőházának ügyét. Az Orsz. Kath. Tanügyi Tanács kitartó munkássága ugyanis létrehozta azt, hogy az üdülni vágyó, munkában kifáradt kartársak pihenést és gyógyulást nyerhétnek a szép Balaton partján levő Balatonlellén, ahol a Kath. Tanítók Üdülőháza van.* Miután az üdülőház még nincs kifizétve, a pénzügyminiszter engedélye folytán 0 00.QQÖ darab 1 koronás sorsjegyet bocsátottak ki. A pén’fc' előlegéé beküldése ellenében bárkinek tetszés szerinti példányszámot küld a Kath. Tanítók Üdülőházi Bizottsága Budapestről, VIII., Szentkirályi-utca 30. szám. Ezt az ügyet, melynek támogatása a kath. tanítók erkölcsi kötelessége, melegen ajánlotta a kartársak figyelmébe. Már d. u. háromnegyed 1 óra volt, mikor a valóban nívós közgyűlést az elnök berekesztette. — Pályázat internátusba való felvételre A Dmke makói diákotthonába az 1914/15. iskolai évre 160 gimnáziumi, esetleg elemi iskolai tanuló vétetik fel. Az ellátási dij havi 40, beiratási-, orvosi-, butorhasználati dij évi 40 korona. A felvételt kérő bélyegtelen folyamodványok iskolai, születési és I. osztályú tanulóknál ujraoHási bizonyítvánnyal felszerelve 1914. év julius 10. napjáig adandók be a Dmke. makói diákotthonának felügyelő bizottságánál, -t- Részletes prospektussal kívánatra készséggel szolgál a diákotthon igazgatósága Makón. — Az Országos Polg. Isk. Egyesület Duna- Drávaközi Köre a Pécsett tartott közgyűlésében Holub János szekszárdi polg. isk. igazgatót tb. elnökké, Krompaszky Ede szekszárdi polg. isk. tanárt pedig köri képviselővé választotta meg. — Megnyílt iskola. A vármegye alispánja a tamásii főszolgabíró előterjesztésere a magyar- keszi iskolát a zár alól feloldotta, mivel a kanyaró megszüli . pp • A Pozsonyi Kereskedelmi- és Iparkamarától« Jfc ■ fenntartott nyilvános, három évfolyamú I Felső Kereskedelmi Iskola Pozsonyban * Érettségi vizsgálat. ÁlláskOzvetitéS. Internátus. ■■■ Értesítőt kívánatra küld: az igazgatóság. TÖRVÉNYSZÉK. Esküdtszéki tárgyalások. Május 25-én kezdődtek meg a szekszárdi kir. ügyészségnél az esküdtszéki tárgyalások, melyek az 1914. évi XIII. törvénycikk rendelkezései szerint tartattak meg. Az idézett törvény módosítja az esküdtbiróság eljárását. Lényegesebb rendelkezései, hogy az esküdtekhez intézett kérdések két részre osztatnak, úgymint: ténykérdés és jog-kérdésre; az első magát a ténykörülményt tárgyalja, a jog-kérdés pedig, hogy ezen tény elkövetése által, a vádlott bünös-e ? továbbá, hogy az elnöki rezümé a nyilvánosság kizárásával történik ; s hogy az ítélet hozatalba két esküdt is részt vesz, kiket az esküdtek maguk közül delegálnak; végül, hogy az esküdtek tanácskozásán az esküdtbirósági elnök s jegyző is részt vesz s azt vezeti. Első nap. Hétfő, május 25. Vad az, hogy Mészáros Antal 19 éves péklegény Petkó Lőrinc szaktáraát február 18-án reggel boszuból egy nagy késsel megtámadta, ugyannyira összeszurkálta, hogy ez sokáig élethalál között lebegett. Szándékos emberölés bűntettének kísérletével vádolta meg a kir. ügyész vádlottat. A bíróság a következőleg alakult meg. Elnök: Hazslinszky Géza kir. törvényszéki elnök. Birák • Kövessy Ödön táblabiró és Salamon Iván kir. törvényszéki biró. Jegyző: Mányoky Ödön kir. törvényszéki jegyző. Vádló : Czobor Miklós dr. kir. ügyész. Védő: dr. Szászy Endre ügyvéd. Az esküdtek mint a tény és jog kérdés alapján, a btkv. 279. § ba ütköző és a 281. §. első bekezdése szerint minősülő szándékos emberölés bűntettének kísérletében mondották ki Mészárost bűnösnek s ezért a bíróság 1 évi börtönre s 3 évi hivatalvesztésre ítélte. A vizsgálati fogságot, 3 hónapot, az elitéit javára számították be. Az ítélethozatalban való részvételre az esküdtek titkos szavazás utján dr. Csapó Vilmos és dr. Marxreiter Alajos esküdteket jelölték ki. — Az ítélet jogerős. Második nap. Kedd, május 26. Dahmer Henrik kistormási lakos, ki szabadidejében orvvadászattal szeretettel foglalkozott, 1914. évi január hó 18-án reggel Kajdacs határában fekvő erdőbe ment vadászni. — Lövéseit Baranyai Mihály kajdacsi mezőőr meghallva, odasietett s Dahmert bekísérni akarta, azonban ez a mezőőrre két lövést tett, mely lövések közül csak a második találta el Baranyai kabátujait. Szándékos emberölés bűntettének kísérletével vádolta meg a kir ügyészség Dahmer Henriket. — Elnök: - Kövessy Ödön kir. táblabiró, szavazó birák: Wagner Andor és Fejős Imre kir. törvényszéki birák. A jegyzőkönyvet dr. László Sándor kir. törvényszéki jegyző vezette. Vádló : dr. Kozacsek József kir. ügyész. Védő: dr. Gulyás József ügyvéd. Az esküdtek k hozzájok intézett tény és jog kérdésre Demmel felelvén, a bíróság vádlottat felmentette. A felmentő ítélet ellen a kir. ügyész semmiségi panaszt jelentett be. Harmadik nap. Szerda, május 27. Özv. Oláh Józsefné szül. Markó Zsuzsanna Hangos pusztai lakos 1913. évi május hó 29-én nászasszonyát, özv. Kajári Józsefné szül. Hencz Zsuzsannát, egy baltával agyonverte. — Az eset úgy történt, hogy özv. Kajárinénak, ki már régóta ágyban fekvő tehetetlen beteg, gondozása Oláh józsefnéra volt bízva, ez azonban a piszkos beteget megutálva, érlelődött meg benne, hogy elteszi láb alól, amit meg is cselekedett s még bűnét tetézte azzal, hogy a beteg 60 korona pénzét ellopta. — Szándékos emberölés büntette s lopás vétsége miatt emelt vádat a kir. ügyés2 Oláhné ellen. Elnök: Hazs’inszky Géza kir. törvényszéki elnök, szavazóbirák: Salamon Iván és Fejős Imre kir. törvényszéki birák, jegyző: Ernszt Béla kir. törvényszéki jegyző. Vádló: dr. Simon Rudolf kir. ügyész. Védő: Wendl István ügyvédjelölt. Az esküdtek erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés bűntettében s lopás vétségében mondották ki bűnösnek s ezért a biróság 7 évi fegvházra jtélte el. Az ítéletben vádló és vádlott megnyugodtak. Tehát az ítélet jogerős. Az ítélet hozatalában az esküdtek által titkos szavazás utján Wéber János és Csik József esküdtek vettek részt. Magyar, német és diktandó prőbalapok 100 darabonkint I koronáért kaphatók a MOLNÁR-féle rt. könyv- és papirkereskedésében Szekszárdon. KÖZGAZDASÁG. — Az „Unió“ élet- és gyermekbiztositó-in- tézet m. SZ. a nagy számban megjelent biztosított felek és Dr. Wittmann Mór udvari tanácsos elnöklése mellett május hó 24-én tartotta 51 -ik rendes közgyűlését. A jegyzőkönyv hitelesítésére Kressalek Béla és Wiener Mór urak küldettek ki. Az 1913. üzleti évről szóló, jelentés és mérleg ismét oly adatokat tartalmaz, melyek az egyleti talajból fakadó eme intézetnek eredményes működését és fejlődését mutatják. Az 1913. évben 15,527.375 korona uj üzlet köttetet. A biztosítási állomány 84,684.372.64-re emelkedett. Esedékes tőkék fejében a lefolyt üzleti évben 2,110.956.79 korona lett kifizetve. A díjtartalék 22,647.650:18 koronáról 24,075.145.27 koronára emelkedett. A jutalék felemelési tartalék 310,827.52* korona és a külön tartalék, 365,784.50 koronával szerepel. A díjbevételek és kamatok az 1913. évi nehéz és szomorú kereseti viszonyok dacára 3.175.430.06 koronáról 5,483.369.47 koronára emelkedtek, ami az intézet céltudatos és gondos vezetését élénken bizonyítja. A Jelzálogkölcsönök 580,223.30 korona folyósítási nyereséget, mint vagyonszaporu- latot eredményeztek. Jelentékeny leírások és tartalékok levonása után a normális üzletből 65,331.47 korona nyereség származik, mely egyenlő részben a jutalékfelemelési tartalék és külön tartalékhoz csatoltatott. A hivatalnoki nyugdíjalap 571,530,87 koronából áll és 68,319,03 emelkedést mutat. A hivatalnoki kar hű és buzgó munkásságának elismerése jeléül, az igazgatóság5 indítványára, a hivatalnoki nyugdíjalaphoz 10,000 korona utaltatott át. A közgyűlés a jelentést és mérleget tudomásul vette és a felmentvényt egyhangúlag megadta. A felügyelőbizottságba a lelépő tagok közfelkiáltással újból meg választattak. Miután még Leitner Zsigmond és Kallivoda Ferenc szövetkezeti tag urak indítványára, az összigazga- tóságnak, felügyelőbizottságnak, különösen Dr. Wittmann Mór udvari tanácsos elnöknek, Dr. Alexander Bernát igazgatósági tagnak, Kohn Arnold a'elnök-vezérigazgatónak. úgymint Friedländer Izidor ügyvezető igazgatónak és a tisztviselői karnak jegyzőkönyvi köszönet és elismerés szavaztatott, elnök a közgyűlést berekeszti. NYILT-TÉR. E rovat alatt közöltekért nem vállal felelősséget a szerk. Köszönetnyilvánítás. Mindazon barátaink és ismerőseink, kik felejthetetlen jó fiunk, Ferner Ödön uradalmi számtartó elhunyta alkalmából rész- vétnyilvánitásukkal és draga halottunk utolsó utján való megjelenésükkel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, fogyják há lás szívből jövő köszenetiinket. Szekszárd, 1914 május 27. FERNER MIHÁLY ÉS NEJE és a gyászoló család.
