Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1914-05-24 / 21. szám
6 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY Tanitógyülés Szekszárdon. A „Tolnavármegyei Általános Tanítóegyesület“ választmánya tolyó hó 17 én Szekszárdim, a polg. iskola egyik termében gyűlést tartott Tihanyi Domokos kir. tanácsos, nyugal mázott kir. tanfelügyelő elnöklésével, melyen Padányi Andor kir. tanfelügyelő is megjelent. A választmányi gyűlés megnyitása után az elnök felolvasta Padányi Andor kir. tanfelügyelőnek az egyleti alapszabályok megváltoztatását célzó átiratát, melyben hivatkozva az idézett miniszteri rendeletre, azt kívánja, hogy az alap szabályok 2. §-ának j) pontjából ezen kitétel „anyagi és“ töröltessék, azon indokolással, hogy a tanítóság fizetése az 1913-iki törvénnyel már rendeztetett és igy az egyleteknek ezentúl nem lehet céljuk az anyagi ügyekkel való foglalkozás. A választmány nem csekély meglepetéssel hallgatta meg a felolvasott miniszteri rendeletet, amely a jövőben egyenesen megtiltja azt, hogy a tanítóság mostoha helyzetének javítása tárgyában tanácskozzék. Ezentúl tehát tiltva lesz a fizetésrendezésről, a nyugdijrevi- zióról és más közös tanítói anyagi érdekekről a tanítói közgyűlésekben tárgyalni és határozni- Horváth Ignác szekszárdi igazgató- tanitó, egyesületi alelnök beszédében kifejtette, hogy mennyire elkeseríti a tanítói kart ezen miniszteri rendelet, mely bizalmatlanságot fejez ki a magyar haza legmostohábban fizetett kultur- munkásai iránt, mert megfosztja azon jogok gyakorlásától, amellyel az állami, közigazgatási és más tisztviselők egyesületei minden megszorítás nélkül élhetnek. Miután — úgymond — a miniszteri rendeletet nem áll módjában megváltoztatni, azért indítványozta, hogy azt sajnálattal vegyék tudomásul. A választmány csakugyan egyhangúlag sajnálattal vette tudomásul aminisz- téri rendeletet és megbízta az elnököt, hogy az alapszabályokat a kívánt módosítással, hogy t. i. jövőben, az egyesület a tanítók anyagi érdekeit nem tárgyalhatja — terjessze fel jóváhagyás végett. Megbizatott továbbá az elnök, hogy jóvá hagyás után az alapszabályokat 1000 példányban nyomassa ki és azt az egyesületbe való belépés iránti felhívással kapcsolatban Tolnavármegye minden tanítójának küldje meg. A választmány a Ferenc József Tanítók házában levő Tihanyi-szobaalapot Tihanyi Domokos kir. tanácsos ajánlatára az 1914—15. tanévre egyhangúlag Máté József bátaszéki közs. isk. igazgató-tanító fiának adományozta, aki jelenleg a bonyhádi ág. ev. főgimnáziumnak 8-ik osztályú jeles tanulója. Az elnök előterjesztésére kimondották, hogy az idei nagygyűlést október hó első felében Dombóváron tartják meg. A közgyűlést választmányi gyűlés fogja megelőzni. A közgyűlés tárgysorozatának főbb pontjai: 1. Vármegyei népoktatásügyünk irányelvei. 2. Hachl Lajos orsz. énekfelügyelő előadása. 3. Tisztujitás. 4. A járási körök megalakítása. 5. Indítványok. — Itt jegyezzük meg, hogy hat járási tanítói kört alakítanak, melynek eszközlését egy bizottságra ruházták. A bizottság tagjai : Tihanyi Domokos elnök, Padányi Andor. kir. tanfelügyelő, Horváth Ignác és Máté Károly alelnökök és König Géza jegyző. Horváth Ignác hazafias beszéd után indítványozta, hogy az egyesület tiltakozzék a Szekfü- féle Rákóczi Ferenc dicső fejedelmet gyalázó könyve ellen. Az előterjesztést a Dombóváron tartandó közgyűlésben az indítványozó teszi meg. Uj tagokul felvétettek; >Brunner András, Bauer János, Schneider Oszkár, Mark Rezső, Hoffmann Ákos, Jats Sándor, Lantos Simon és Balassa Sándor. Néhai Péterfy Sándor, az Eötvös-alap meg-- teremtőjének síremlékére a választmány az egyesületi pénztárból 50 koronát szavazott meg. — Pályázat. A tolnavármegyei általános tanítói egyesület választmánya f. hó 17-én tartott üléséből tekintettel arra, hogy az ezen évre kitűzött tételre dolgozatot senki sem adott be, és bogy az egyesület közgyűlését csak október hóban fogja megtartani, kidolgozás végett az alábbi tételt tűzte ki. „Hogyan volna az kivihető, hogy az elemi iskolák összes tanulói ingyenesen, vapy csak kiállítási áron láttassanak el tankönyvekkel, s milyen erkölcsi haszon is származnék ebből az országra ?“ Jutalma 50 korona. A pályázati munkákat idegen kézzel leírva és jeligés levéllel ellátva f. évi aug. hó végéig kell alól- irotfnál beadni. Szekszárd, 1914 évi. május 17. Tihanyi Domokos kir, tanácsos, e. elnök. — A pécsi papnevelő intézet igazgatósága közhirré teszi, hogy a pécsi szeminárium növendékei közé felvétetni kívánó tanulók felvételi vizsgálata ez évben julius 1 ső napján fog megtartatni. Azon gimnáziumi tanulók, kik a IV., V., VI. és VII. osztályt jó sikerrel elvégezték, vagy az érettségi vizsgálatot sikeresen letették és a kisszemináriumba, illetve a Vili. osztályból a hittudományi tanfolyamra fölvétetni akarnak, keresztlevéllel és iskolai bizonyítvánnyal ellátva, junius 30 án, lehetőleg a délelőtti órádban a szemináriumi vicerektornál jelentkezzenek, ahol a további teendők felől értesítést nyernek. A felvételi vizsgálat idejére a vidéki folyamodók a papnevelő intézetben ingyenes teljes ellátást nyerhetnek, ha szándékukat néhány nappal előbb az intézet vicerektoránál bejelentik. — Pályázat a kalocsai tanitó- és tanrtónő- képzöbe. A férfi tanitónőképzőbe leendő fölvételre a pályázati határidő junius 25., a nőtanitó- nőképzőbe szintén junius 25. Előképzettség: a négy középiskola sikeres elvégzése. A kérvények az illető képző intézetek . igazgatóságainál nyújtandók be. az elasztikus cipősarok figyelje meg TARTÓSSÁGÁT f f KÖZGAZDASÁG. A magyar fűid termőképessége. A magyar gazda azt hiszi, hogy egy-egy jó esztendőben, mikor fagy, szárazság, jégeső, rozsdakár nem éri vetését, olyan jó termést ad földje, hogy annál jobbat már elérni sehol se lehet. Pedig ebben a feltevésében nagyon csalódik, mert bár’más országok földjéhez viszonyítva, a mi földünk minősége kitűnő, mégis kisebb termést ad az, mint aminőt más országok gyengébb földje adni szokott. Ne tekintsük azt, hogy Németország földje épen kétszerannyi termést ad, mint Magyar- országé, hanem nézzük csak a szomszédos Ausztria termésátlagait és arról fogunk meggyőződni, hogy Ausztria földje nemcsak hogy nagyobb terméseket ad, mint Magyarország sokkalta jobb földje, de termésátlagai is inkább fokozódnak, mint Magyarországé. Nem akarjuk e helyen részletes statisztikai adatokkal untatni az olvasót, csak annyit említünk fel, hogy mig Ausztriának termésátlagai a négy főkalászosban az utóbbi 13 év alatt 44 ö/o-kal emelkedtek, addig Magyarország termésátlaga ugyanezen idő alatt, ugyanezen négy főkalászosnál csak 23 °/0-kal. S mig 1890-ben Magyarország 131/* millió métermázsával mutatott fel nagyobb termést négy főkalászosában, mint Ausztria, addig 1913-ban már csak 3 ys millió métermázsával. Ha tehát Ausztria gabona- termésének eme.kedése továbbra is ilyen mérveket ölt, Magyarország pedig továbbra is ilyen léptekkel halad, akkor néhány év múlva Ausztria már több szemes terményt produkál, mint Magyar- ország, vagyis nemcsak ipara terén, de a mező- gazdasági téren is Vezetni fog. Ennek a körülménynek oka egyedül az, hogy Magyarországon nem trágyáznak kellőleg s ennek következtében a földek nem adhatnak olyan nagy termést, mint azon országok földjei, amelyek sokkalta jobban lesznek trágyázva úgy istálló-, mint műtrágyák segélyével. Magyarországon csak egy tized annyi műtrágya fogy el k holdra . átszámítva, mint Németországban és csak fél annyi, mint Ausztriában. Ne csodálkozzunk tehát azon, hogy ezeknek az országoknak termésátlaga sokkalta nagyobb, mert tudni kellene nekünk is, hogy a növények nagy termést csak az olyan földekben adhatnak, melybep sok a növényi tápláló anyag. Miután pedig ezt a 1914 május 24. sok növényi tápláló anyagot egyedül istállótrágyával nem juttathatjuk bele a talajba, mert csak félannyi istállótrágyánk van, mint ameny- nyire szükség lenne, következésképen hozzá kell nyúlni nekünk is a műtrágyák, főleg pedig a foszforsav tartalmú műtrágyák használatához, mert nincs egyetlen gazdasági eljárás sem, amelynek segélyével olyan kevés tőkebefektetéssel, olyan gyorsan és olyan nagy mértékben emel- hetnők termésátlagainkat, mint a célszerűen alkalmazott műtrágyákkal. Ha őszi búzáját és rozsát minden gazda szuperfoszfátozott talajba vetné, há tehát kát. holdanként vetőszántás előtt 150—200kg. szuperfoszfátot szórna ki, akkor rövidesen odaemelkedne termésátlagunk, mint ahol Ausztriáé áll, miáltal nemcsak az egyesekre háramolna kát: holdanként 30—60 koronával több tiszta haszon, hanem országunk jövedelme is közel egy fél milliárddal emelkedne. 337. szám/1914. végreh. Árverési hirdetmény. Alulirt kiküldött bírósági végrehajtó ezennel közhírré teszi, hogy a szekszárdi kir. járásbíróságnak 1914. évi Sp. II. I97./2. számú végzése folytán, dr. Horvát Jenő szekszárdiügyvéd által képviselt Fekete testvérek szekszárdi lakosok, végrehajtatók részére, Kiss Sándor szekszárdi lakos végrehajtást szenvedett ellen, 398 korona 15 fillér tőkekövetelés s jár. erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás folytán alperestől lefoglalt és 861 korona 75 fillérre becsült ingóságokra a szekszárdi kir. járásbíróság 1914. V. 235|1. sz. végzésével az árverés elrendeltetvén, annak a korábbi vagy felülfoglalta- tók követelése erejéig is, amennyiben azok törvényes zálogjogot nyertek volna, alperes lakásán, Rákóczi-ut 936. sz. alatt leendő megtartására határidőül 1914. évi junius hó 4 ik napjának d. u. 2 órája kitűzetik, amikor a biróilag lefoglalt üzlet berendezés, áru, szobabútor s egyéb ingóságok a legtöbbet ígérőnek, kész- pénzfizetés mellett, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Felhivatnak mindazok, kik az elárverezendő ingóságok vételárából a végrehajtató követelését megelőző kielégittetés- hez jogot tartanak, hogy amennyiben részükre a foglalás korábban eszközöltetett volna és ez a végrehajtási jegyzőkönyvből ki nem tűnik, elsőbbségi bejelentéseiket az árverés megkezdéséig alulirt kiküldöttnél írásban, vagy pedig szóval bejelenteni el ne mulasszák. Szekszárd, 1914. évi május hó 18. NEUSCHL KÁROLY, kir. bir. végrehajtó. Magyar, német és diktandó próbalapok 100 darabonkint I koronáért kaphatók a MOLHÁR-félert. könyv- és papirkeréskedésében Szekszárdon. A győnki kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. 1162. sz./tkvi 1914. Árverési hirdetményi kivonat. A kir. kincstár végrehajtatónak, Károly József és neje Farkas Erzsébet medinai lakosok, végrehajtást szenvedettek ellen indított végrehajtási ügyében, a telekkönyvi hatóság a végrehajtási árverést a gyönki kir. járásbíróság területén levő, Medina községben fekvő s a medinai 322. sz. tjkvben A. f 4059. hrszám alatt foglalt Károly József és neje Farkas Erzsébet nevén álló, a Vighegy dűlőben fekvő szőlő és prés- názra 890 korona kikiáltási árban elrendelte. Az árverést Medina község házánál 19L4. évi junius hó 23-ik napjának d.Je. 10 órájakor fogják megtartani. Az árverés alá eső ingatlant a kikiáltási ‘ár kétharmadánál alacsonyabb áron eladni nem lehet. (1908: XLI. törvénycikk 26. §.)' Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának \0%-át készpénzben, vagy az 1881 LX. t-.c. 42. §-ában jelzett árfolyamával számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333 sz. a. kelt m. kir. igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. törvénycikk 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet ígérni sen> i sem akar, köteles nyomban, a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa Ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. Ha ennek a kötelezettségnek eleget nem tesz, ígérete figyelmen kivül mara i és az árverésben, amelyet haladéktalanul folytatni kell, részt nem vehet. Vevő köteles a vételárt 3 egyenlő részletben és pedig az elsőt az árverés napjától számítandó 30 nap alatt, a másodikat ugyanazon naptól számítandó 60 nap alatt, a harmadikat ugyanazon naptól számítandó 90 nap alatt, minden egyes vételári részlet után az árverés napjától számítandó 5 százalékos kamatokkal együtt, az 1881. évi december hó 6-án 39,415/1. M. szám alatt kelt rendeletben előirt módon a győnki kir. adóhivatal, mint bírói letéti pénztárnál lefizetni. A bánatpénz az utolsó részletbe fog számittatni. Az ingatlanra bejegyzett 1500 korona szőlőfelujitási kölcsönből semmi sem száll át a verőre, hanem ezen tehertétel a többi terhekkel együtt a tulajdonjog bekeblezésével egyidejűleg hivatalból fog töröltetni. Az ezen árverési hirdetmény kibocsájtásával egyidejűleg megállapított árverési feltételek a hivatalos órák alatt, alulirt tkvi hivatalnál és Medina község elöljáróságánál tekinthetők meg. Gyönk, 1914. évi március hó 15-én. Dr. Kővágó, kir. járásbiró.
