Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1914-01-18 / 3. szám

Szekszárdi

Kil

l, fofolwin. - ......—; , : 3. «firn. ' ' “, SzeKszártf. 1914. Immár 18.- y

'ri*- r »W c v. *. ■* '/• • , v • - • . k .fJfrf'liMno ! i'>l£ ■■

Függetlenségi és 48-as politikai hetilap

Szerkesztőség

Beíerédj IstvánJutca 6. sz., hóvá a lap/szellemi' részét illető. , | .. . L.

•minden közlemények intézendők. '•'j Felelős szerkesztő

Telefon 11. Kiadóhivatal Telefon 11. j BODA VILMOS

Molnár-féle nyomda r.-t., hová á lap résiére mindennemű

hirdetések és pénzküldemények' intézendők. • | t

Megjelen hetenként egyszer, vasárnapon.

Főmunkatárs • Előfizetési ár: Egész évre 12 K, 1h évre 6 K, íl* évre 3 K

. .. . . ' ■ Számonként 24 fillér e lap nyomdájában.'

HORVÁTH IGNÁCZ Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 ppiit sorig 8 korona, további sor 30 fillér. — Nyilttér: garmond so- i ionként 40 fillér.'

SzociálpedasóSia.

Irta; Forral István.

A rnai népnevelési irányzat jelszava az„ hogy: i tegyük a népet értelmessé, okossá, hogy dudását úgy a gazdaságban, mint az iparban jól alkalmazva, tőkéjét minél gyümöibsöáőbbé, ipáját pedig minél virágzóbbá tegye. Ezt a.célt ppdig hivatva vannak*, szolgálni mindazok a tényezők, a kik előtanulmányaik, qualifikációjuk és szellemi tudásúk alapján á népből kifriagasla- nak, akik közöttük élnek, velük inüköd- nek s a nép vezetését hivatalukkal együtt. kapták; tehát kik , mint. községi; tisztviselők; kik legelső célul» községük felvirágoztatását s más községekkel szerűben, ahnák ’ versenyképességét tűzték ki. /'/; /

A népet tanítani, nevelni és vezetni —. különösen manap — égetően szükséges! és fontos, annál is inkább, 'mert’látjuk* és ismerjük a konzervativizmusát s. hogy különösén' a magyar nép az,' amelynek erre. nagy szüksége volna, naponkint tapasztaljuk a külföld által részünkre beadagolt s nem kevés cinizmussal kevert; kulturpilulák;

Naponkint halljuk a szép je'fsz.aVäkat f „Neveld ;á néj^tA, tani^sg^ oktasd,, műveld* hogy szellemileg-; s^ányagüagv.gazdaggá, téve egy olyan életerős/1* hazafias s vallásos nemzetet nevelj, mely' dácól mindén veszedelemmel;' éSíenáll minden nemteíéri- nek s hazája minden véráZtá^ott göröngyét utolsó leheiiétéig védi 1 ,

w Fenséges .szép ideák! Gyönyörű,;-sp-! kát mondó igazságok 1 egy ideáíisl^ambí^ ciótól duzzadó^' 'mindén szépért' es jóért5 küzdeni tudó ■dfesz^^bétol- tőkv teljesen tfelmelegit s^ :qk s‘:ítf mégis á2tmondom .':. f riení ^jss Üúponj, hogyan 'mondjam ,. . ezekéit az, jgazán. fennkplt eszmékért rá$Qh'gott. telkemet, at, ezek szolgálatában végzete sikertelen-'fiiunka — darabokra- ziíztá! ***?• | •

Nemcsák áz enyémet;*Mriéni már, sokT né^tdleAét is!

* Jfad<| hozzam, csekélységem teljes* tudatában napfényre , csak .az én küz- > delmemet. Nem. panaszképen* teszem; csak^ azért, hogy egyféSzt más -Msonlók hely-f zetét a saját példámmal jobban érthetővé tegyem, másrészt főként azért, hogy a kül- * föld által reáiikszórt, de általunk^— természetesen; , mint jó hazafiak— által nem szívesen hallott szomorú igazságokat én még szomorúbb szívvel igazól jam. |! :

Mikor a nép közé jutottam,, kimondhatatlan öröm töltötté el az. egész valómat arra a boldog tudatra, hogy végre hosszú küzdelem után, telve a belénk nevelt legszentebb ideákkal’, hivatásömnak téljes erőmmel elegettendő, végre . megrnütathá- tom, hogy amit az irigy külföld szegény,. sokat hányattatott és ostorozott, örökös viharoknak kitett magyar hazánkról mond, 15—j-20 év alatt, más hasonló ideákért, küzdő kártársaimmal együtt mind lerontjuk s megmutatjuk, hogy a magyar nép ha tanult és képzett, kulturált nemzet,

száz országgal’ felveszi a versenyt! Ha aZ ' egész országban, a legutolsó kis faluban is tudnak a köztisztviselők és hivatottak dolgozni és példás népkulturát teremteni, miért maradjunk el mi azoktól, miért hé legyünk mi is az elsők között?

Sorompóba hivtam á helyi intelligenciát; megbeszéltük, helyesnek, , jónak találtuk a célt s mint jó munkásokhoz illik-, kezet-kézbe téve, közös jóakarattal és erő-1 vei megkezdtük a kulturmunkát.

■ Az 1912. ’ évben bejelentettünk., 20 « szabadelőacjást, 12 gazdasági előadást, megalakítottunk a magyar és i németekből egy 30 tagú dalárdát, melyet közadakozásból fel is szereltünk s egy harmoniumot vettünk, terjesztettük a ; selyemhernyó iránti kedvet, gyümölcsészeti taiffolyampa tpen- tem, hogy a gyümölcstejrmeiést ,^ö2:§égynk- benljhíen^vebbé tegyem s..a népnek na- * gyobb; hasznot biztosítsak, ugyanezen, célból végeztem- a méhészeti tahfolyamot s tervbe Vettük/ hogy 'á' -nép’"'részére egy gazdakört' alakítunk'—fölfegyverezve te- hát’rihindén .szépre és jóra, megkezdtük a népmüvelődést. . y ... ' Az 1^912. évben a jTársaákörben“

, tartott zene, (erre a célra egy zpngorát vettünk), színdarab s más meílély£zámQkkal.. fűszerezett előadásaink eleinte 150- hallgat ’tóval indultak;-később'csökkent-á S^ánP-s^ bár mihderit 'megtettünk, hogy a "népet ki- tart^á^bifjuk^'ag'^tföláb előádasőkón cs^kj, az infélligehcíá s néharjy' jp^co,§csálád halb gáttá...- az. eladásokat; . a nép. a legtöbb előadásról tüntetőén hián

• Az" 1913. évben/ ■ — miután a körben helybt/erré á célra már. nem kaptunk

'^^W'TskofabTiT ákarfÜk" a bejelentett- 19 élőáráét %egtártani, iífé fájdalom/—- falqn ,. a mellékszámok hiányoztak ^/Vcgafe ha- rom előadást tudtunk-megtartani, . ?;v e]isőmí30M.any. P másodikon J*18-an, a harníádfkéh^fnáp cSák^Ö-án Vöitak.‘ Meg- | jegyzem/ r‘:hőgy jhlf a; magyar kozgégbén

* lettek ^j.eiqaÖ.a|pk megtartván,magyar egy előadáson sem ^voft egy sem,! Akik hall-..

1 gatták volna, azok mind . a szomszéd' né-1 met községbeliek voltak. Oka ? Ők maguk mondják,1 hogy'bütaságokát nini* hallgat nak s komédiába'jiiég. ingyen sem men- ' nek. Megjegyeztem, hogy ha: minden, előadáson egy hordó sört osztanánk ki, töb-tyí ben lennének s -erre azt /‘felelte az egyik 1 iskőlaszéki fag/ hogy : ' ,;az többet is’ érne.“

H Fájt a, ha*zafias szivünk s.az előadá- . sokát bezártuk,. ; •

A gazdasági előadások hasönló sikerre vettek. Bár á nép az 1912. évben már az első előadások után kijelentette, hogy „mit akar ez (t. i. a tanító) nekünk beszélni, hisz j. mi jobban tudjuk - mint ő! “, még is mind a tizenkét-" előadást megtartottam.-- Megjegyzem, hogy a hallgatók számá soha sem ütötte, meg a 25-öt.

Az 1913. évre bejelentett 18 előadást a fönti szabadtanitási okok miatt * szántén kénytelen voltam egy előadás után bezárni.

A dalárda is szépen indult. Magyarok és németek igaz örömömre, testvéri barátságét kötöttek, s. úgy az egyházi, mint a világi énekeknél a németek csak úgy éne- ,, keltek magyarul,, mint a magyarok. Kedélyesek voltak az esték s gondom volt reá mindég, , hogy a hazafias. érzés ápolása,, mellett a nagyvilági ismeretekből , az iskolában függő térképek alapján is — adagöljak höl komoly, höl meg humoros,, apróságokat á bizony nem 'volt ritka azaz. eset; hogy a 10 órakor este végződött .* énekpróba után több dalárdistaval. 11 — í 2-ig ott ültünk az iskolában s beszélgettünk ^ , ők kérdeztek : én magyaráztám.

Fájdalom, a magyarok közül hónap- ról-hónapra- mindig többen elmaradoztak s a jelen évben még megmaradt 8 magyar is végleg elpárolgott. ' A németek mind megmaradtak.,,,

jKimaradásuk. oka ? mjnt . maguk mondják: „meguntam“ vagy mint a legtöbb mondja : „Nem ért semmit, nem tanultunk semmit!“ Meg kell azonban itt jegyeznem, hogy 1 év alatt 8 magyar vi-„ lági,. 5 egyházi és 2. temetési négyszólamú s vagy 30 egyszólamu egyházi éneket tanultunk, mi egy falusi iskolázatlan hattgu, kezdő dalárdának nagyon is sok1.'

Egy rózsás kert volt a lelkem: a ró-‘ zsák az. ideáim. Durva és.- éretlen kézzel letépték a legszebb ideáim, a legféltettebb rózsáim. Egy állt még ; a németekből megmaradt 12 tagú dalárdám s ífíég ezt is megirigyelték —'a magyarok. Halált kiáí- .. tottak. minden kultúrára. A. legutóbbi isko-r laszéki gyűlésen megfujták az utolsó akkordot a magyarok és kimondták ‘nagy lelkesedéssel, "hogy', j pűsztüíjori ^a 1 dalárda, pusztuljon az iskolából \s, mert nem tűrik,.. Rogy az*iskblaFől komédiát csináljanak s azt a dalárdisták a piszkos lábukkal besározzák, A legjq'bb.ao....azoJk.iirditottakr akik egy évig dalárdisták .voltak. S bár a németeknek ugyanannyi-jussuk van az iskolához — hallgattak;,; a. Péké ;kedvéért. Még onnan is kidobtak: s .mi kimentünk.. ■- i Ügy.a mult, mint a jelen évben' is rendeztünk az iskolás gyermekekkel a Társaskörben pásztorjátékot s a2 idén feltűnően hiányoltak á magyarok. Az említett isko-‘, laszéki gyűlésen pedig kij-elentették, hogy nem, tűrik,, hogy az .iskolásgyeTínekekkel komédiát csináljon a tanító s ez a jövőben f annál is * inkább1 ne' fordúljorf elé; mert gz 5butáig; komédá s az iskolát qk takarít-, l tátják. Azt is megjegyezte az egyik, hogy i,a rajz órákon ne rajzoltassanak a gyermekekkel kokast, kutyát, meg macskát, mert annak nincs értelme, hanem áz helyett inkább énekeltessék.

A nagy: keservesen nemrég portalani- tott iskolatermeket újra és továbbra is fel fogják sikáltatni, mert ' a portalanitásnák “szerintük nincs semmi haszna. (Tolnavármegyében minden iskolára kötelező.)

:A jegyzőnk az újonnan beszerzett szép és drága tüzifecskendőhöz önkéntes tűzoltóságot akart szervezni s bár a ruházati és minden egyébb félszerelés még a múltból meg van, a jelentkezők hiánya' miatt — ezidőszerint még nem sikerült.