Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1914-04-19 / 16. szám

t> r<JLN AMEGY El KÖZLÖNY 1914 április 19. Felhívás és kérelem a kath. tanítóegyesüle­tekhez és esp. tanítói körökhöz. Az Országos Kath. Tanügyi Tanács f. óvi március hó 19-én tartott üléséből a következő tételek megvitatá­sára, tárgyalására kéri fel a hazai kath. tanító­egyesületeket és köröket, megjegyezvén, hogy a beérkezett határozatok alapján e tételek közül tűzi ki az Országos Bizottság 1 évi közgyűlésé­nek tárgyait. 1. A kísérleti pedagógia eredmé­nyeinek alkalmazása az elemi oktatásban. 2. Az elemi iskolai tanítási terv revíziójának elvei. 3. Az egységes tanítói fizetés és a tanítói nyugdíj­törvény revíziója. 4. A tanítóképző tanárok egy­séges fizetése és nyugdija. 5. A népiskolai olvasó­könyv és a reáltárgyak oktatása. 6. Mik a teendők arra nézve, hogy a népiskola minden növendéke elvégezze a Vl-ik osztályt | 7. Az országos és hitközségi kath. autonómiában a hitközségi isko­lák és intézetek adminisztrációjának szervezete. 8. A világbéke eszméje és a népiskola. 9. Miként szerezhet érvényt a tanító a közéletben a keresz­tény elveknek? 10. Mily irányban vezesse a ta­nító a felnőttek oktatását ? A Tanács elnöksége tisztelettel kéri az egyesületek és körök t. veze­tőségeit, hogy a tételekre vonatkozó gyűlési ha­tározatokat lehetőleg f. óvi május hó 15 ig, de legkésőbb junius hó 15 ig az Országos Kath. Tanügyi Tanács központi irodájába (Budapest, VIII., Szentkirályi-utca 30) beküldeni szíves­kedjenek. EGYLETEK, TÁRSULATOK. A Szekszárdi Kerületi Munkásbiz+ositó Pénztár 1913. évi jelentése. Most küldte széjjel a Szekszárdi Kerületi Munkásbiztositó Pénztár nagy gonddal összeállí­tott óvi jelentését az 1913. évről. Az intézmény erősödése és fejlődőképessége mellett tanuskodhatik, hogy az elmúlt válságos esztendő nyomai nemcsak, hogy nem látszanak meg a zárszámadásokon, hanem ellenkezőleg 1 minden tekintetben sokkal kedvezőbb eredmé­nyeket tüntet az fel, mint a gazdaságilag egész­ségesebb korábbi esztendők zárszámadásai. A jelentés érdekesebb részeit a következők­ben mutatjuk be. Az 1913. évben betegsegélye­zési járulék címén 175032 64 K Íratott elő, tehát 1483’44 K val több, mint az előző évben. Hátra lék címén 62412 91 K szerepel; ez az összeg 11673 63 K-val kevesebb ugyan a múlt évi hát­raléknál, de még mindig igen tekintélyes, aminek i oka a jelentés szerint a munkaadók lanyha fize­tési készségében s a behajtási eljárás késedel­mességében és erélytelenségében keresendő. A tagok és családtagjaik ingyenes gyógy- ellátására, beleértve az összes nyújtott segélye­ket, tehát a gyógyszert, orvosi, szülésznői, kórházi, szanatóriumi és fürdői ellátást, továbbá a temet­kezési segélyeket is, összesen 83686 52 K-t, táp­pénz címén 31722 72 K-t és készpénzben kifize­tett gyermekágyi segély címén 1060’50 K-t, együttvéve 117469 74 K-t adott ki a pénztár, mig az 1912. évben 123523 80 K-t, tehát 6054 06 K-val többet tett ki ugyané tételek összege. A kezelési költségszámlán 4703350 K, vagyis 1415 45 K val kevesebb szerepel, mint az 1912. évben, tehát itt is mutatkozik némi javu­lás, azonbad ez a tétel a pénztár teljes budget- jéhez arányitva igy is elég magas. Megemlékezik a jelentés a székházépítés ügyéről, mely szintén az elmúlt évben jutott a közeli megvalósulás komoly stádiumába. Az Or­szágos Pénztár igazgatósága 1914 március 6. napján kelt határozatával jóváhagyta, illetőleg kimondotta, hogy a pénztár szekszárdi székházát a saját számlájára fogja fölépíteni és egyúttal megbízta a szekszárdi kér. pénztár elnökségét, hogy a székházépítés céljaira kiszemelt telek­részekre, 5000 K vételárban, Szekszárd várossal kösse meg az adásvételi szerződést. Lelkes hangon számol be a pénztári tüdő­beteg-szanatórium létesítésének terve körül tör­tént akcióról, melynek eredményeképen -a szana­tórium építési alap mai vagyona a következőké­pen gyarapodott: Alapvagyon az 1913. évi zár­számadás szerint 60405 80 K. A „Tolnamegyei Közlöny“ gyűjtése 54-l0 K. A „Szekszárdi Újság“ gyűjtése 10— K. A „Szekszárdi Dalárda“ ado­mánya 50 — K. A „Törekvés Dalkör“ adománya 50'— K. A „Szekszárdi Népbank“ adománya 20’— K. A „Szekszárdi Polgári Olvasókör“ adó mánya 20— K A „Simontornyai Takarékpénz­tár“ adománya 20— K. A „Bátaszéki Kerületi Takarékpénztár“ adománya 3’— K, összesen 60632 90 K. Az 1913 évi feleslegből 7239’73 K, összesen 67872 63 K. A szanatórium-alaphoz csatolják az 1913. évi kezelési felesleg fsának 90o/o át is s Tolna­vármegye alispánja is kilátásba helyezte, hogy a Kapp Viktor dr. zombai orvos által kezdeménye­zett gyűjtésből befolyt és ma mintegy 1200 K-t kitevő megyei szanatórium-alapot a kér. munkás­biztositó pénztár részére átengedi, másrészről vár­megyénk két legtekintélyesebb pénzintézete, a „Szekszárdi Takarékpénztár“ és a „Tolnamegyei Takarék és Hitelbank“ is magasabb összegű ado­mányokat helyeztek kilátásba. IRODALOM. ________ — A Darwin. Dr. Fülöp Zsigmond nép­szerű természettudományi folyóiratának április 15-iki szama a szokott változatos és érdekes tartalommal s gazdagon illusztrálva jelent meg. A tartalomból kiemeljük a következő fontosabb cikkeket: Du Bois-Reymon : A szivmozgás okai­ról. Dr. Fenyő Béla: Természetes térképválto­zások. Kvasz György : A nap energiája. Mende Jenő : A Röntgen-sugarak. Dr. Lambrecht Kál­mán ; Magyarország őskori madárvilága. Dr. Schmidt Béla: William Harwey. A. H.: A drót. Dr. K—e: Az állatorvosi diagnózisról, stb. A kéthetenkint megjelenő kitűnő folyóirat előfize­tési ára a Darwin- önyvtár köteteivel együtt félévre 5 korona. Mutatványszámot küld a kiadóhivatal: Budapest, VI, Andrássy-ut 60. — Olvasóink figyelmébe. T. olvasóink figyelmét felhívjuk »Az Érdekes Újság« ' párat­lan-kedvezményére, mely szerint Az Érdekes Újság Dekameronjának I. kötetét az előfizetők fűzve teljesen ingyen, minden ráfizetés nélkül, moiré vászonkötésben 50 fillér ráfizetéssel,- habselyem amatőr kiadásban 2. kor ráfizetéssel szerezhetik meg. Portóköltség küldendő vidéken 55 fillér. Az Érdekes Újság Dekameronjának II. kötete április 1-én jelent meg. Az Érdekes Új­ság kiadóhivatala Budapest, V.. Váci-körut 78. — A Bönögyi Szemle Törvénytára. Fel­hívjuk olvasóink es a jogászközönség figyel­mét a dr. Angyal Pál, budapesti egyetemi ny. r. tanár, kiváló büntetőjogászunk szerkesztésé­ben megjelenő fenti címet viselő törvénytárra. A kézies alakú, mindennapi használatra szánt kiadás legújabb és igen nagy fontosságú tör­vényeinket tárgyalja,; legkiválóbb jogtudósaink kisérő magyarázatával. Eddig megjelentek: A közveszélyes munkakerülőkről szóló 1913: XXI. t.-c., dr. Degré Lajos egyetemi m. tanár jegy­zeteivel ; A választójog büntetőjogi védelméről szóló 1913: XXIII. t.-c., együtt A királyság megsértéséről é$ a királyság intézményének megtámadásáról, szóló 1913: XXXIV. t. cikkel, dr. Angyal Pál, egyetemi ny. r. tanár magyará­zatával ; Az esküdtbirpság előtti eljárásra és a semmiségi panaszra Vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló 1914: XIII. t.-c., dr. Degré Miklós, kir. curiai biró kisérő jegyzeteivel, vala­mint. A sajtóról szóló 1914: XIV. t.-c., dr. Finkey Ferenc egyetemi ny. r. tanár magyará­zatával. Az első füzet ára 1 K, a II-iké 2 K, a III-iké 4 K, a IV-iké 3 K. Kapható a kiadónál: Wesselly és Horváth könyvnyomdájában Pécs és minden jobb könyvkereskedésben. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. E rovat alattiak díjmentesen közöltetnek, a felelősség azonban a beküldőt illeti. A szerk. Csalódás és remény. Fenti cimü cikkem megirásakor távol állott tőlem a szándék, hogy hírlapi vitát provokáljak. Célom csupán az volt, hogy egy hasoncélu egyesü­let megalakulásakor, mint aktuális alkalomkor, reámutassak szerintem azon hibás taktikára, mely tényleg kerékkötője volt a Kisgazdák Egyesü­letének. Úgy látszik, hogy — bár „mea culpát“ nem mondva — ezt el is ismeri az egyesület tisztelt ügyvezető ura, mert válaszában mintegy átsiklik e témán. Részéről tévedésnek minősített azon állítá­somat, hogy úgy az államtól, mint a várostól az egyesület segélyt kapott, fentartom annál is in­kább, mert ezt a t. ügyvezető ur is (lismeri, igaz, hogy más formában. De hát kérdem, nem mindegy az az egyesületre, hogy vájjon maga a miniszteri kiküldött biborvánkoson nyújtja e a segélyt, vagy a város kezén át adja azt ? Külön­ben is úgy tudom, hogy a város ajánlotta segélyre az államnál az egyesületet s igy mint közvetítő kapta elsősorban a város a felülről kiutalt 600 koronát. Hogy ezt megtoldotta a város 179 K-val, a mezőgazdaság 300 K-val, csak úgy mellékesen jegyeztem meg, ami bizonyság akart lenni arra nézve, hogy igen is jóindulatú támogatással talál­kozott kezdetben az egyesület. Hogy a kapott ö.-szegből kutat létesítettek, sőt arra rá is fizettek, mi elhisszük, de azt is merjük gondolni, hogy a bérlet teljes megszűnése esetén a városi tanács az egyesület javára.fogja azt irni. A sertéstenyésztés visszaesését mi is sajnál­juk, mert ennek káros következményét mind­annyian megérezzük, de szabadjon itt megemlí­tenem, hogy az egyesület nem csupán sertés­tenyésztés céljából alakult, hanem átölelni, magáévá tenni mindazon módozatokat, melyekkel gazda­sági létünk megjavítható, mint például a több­termelés, a nagyobb áron való értékesítés elér­hetése céljából elméleti és gyakorlati elsajátítása oly termelési módszernek, amely már másutt be­vált, majd pinceszövetkezet vagy bornyilvántar­tási iroda létesítése, esetleg gabonaraktár felállí­tása, mellyel mint egy jelzőlámpával ide lehetne vonni a kereskedővilág figyelmét. Vagy talán összekötő kapcsot leheteít volna létesíteni az Országos Gazdasági Egyesülettel, ami szintén- nemi előnyére lehetett volna az egyesületnek. Igaz, hogy mindez sok időt és nagy áldo­zatot kívánná s egy-két ember mindezekre talán képtelen is volna, de ha ezen törekvésük kül­színekben is megnyilvánult volna, ebbeli szándé­kuk fokozatos keresztülvitelére közreműködők is akadtak volna. Később azután, mint egy átküzdött harc után az érdem, az elismerés is megadatott volna egy-egy városatyai vagy vármegyei képviselői mandátum alakjában, aminek meg Jett volna még az illata is, mert kérem szépen, úgy vagyunk ám ezzel is, mint a virággal: „nem érezzük annak illatát, ha erővél fejtjük szét a bimbaját“. Különben is ez ügyet itt leszögezve, utolsó szavam nekem is ez: béke legyen velünk ! —nyi —s. NYILT-TÉR. E rovat alatt kőzőltekért nem vállal felelősséget a szerk. Nyílt levél a szekszárdi kir. törvényszék Elnökéhez. Nagyságos Elnök ur! A „Tolnavármegye és a Közérdek“ f. évi március 19-én megjelent számában előadott s a „Kereskedelmi törvény“ 174. § ában biztosított jogaink alapján közölt ngilttéri kérelmet mély tisztelettel kénytelen vagyok megismételni. Kény tét erre az a tény, hogy a két meg­egyezésben levő ügyvéd — ha nem is az immár teljes 3 év óta szünetelő perünkön — ugyancsak munkába fogott. Mert a : „Nyilvános felszólítás“, ő Felsége a Király nevében 7210. P. 1913. sz. alatt hozott kir. törvényszéki — és ezzel egybehangzóan szóló II. és III. fokú, — tehát szentesített törvény erejével fölruházott következő Ítélet: „A kir. törvényszék kötelezi alperest, hogy felperesekkel és Bányai Mórral együtt vásárolt „Bányai féle szőnyeggyár részvénytársaság“ tol­nai cégű 109 drb részvény Vs öd részének részére való kiadása és tulajdonába bocsátása ellenében 7091 K 59 f. tőkét és ennek 1911: évi március 17-től járó 5% kamatát, valamint 617 K 48 f. perköltséget 15 nap alatt végrehajtás terhével megfizessen“, értelmében felszólítom dr. Szily Géza ügyvédet és Schön Béla kereskedőt, hogy a 109 drb részvény x/s részét nekem adják ki ée tulajdonomba bocsássák. Minek ellenében itt nyilvánosan, községem minden lakosa, mostani és volt tanítványaim ez­rei előtt kijelentem, hogy meghajolva a fenti törvényerejű itélett előtt, a jelzett lökét, kamatot és perköltséget — az ítélet indoklása szerinti okozott károm levonásával — egy fillérig azonnal kifizetem!!! Föltéve, de meg nem engedve, hogy az ítélet rendelkezése és nyilvános felszólításom da­cára, a részvényeket nekem át nem adnák, tu­lajdonomba nem bocsátanák s ennek ellenére az­/

Next

/
Oldalképek
Tartalom