Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1914-04-19 / 16. szám

1914 április 19. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 3 Zürich városának <0000 főnyi volt a külföldi lakossága, 1910 ben 64 500, ma pedig 92.000 a külföldiek száma, mig az összlakosság 210.000, tehat 33 °/o a a lakosságnak idegen. Baselben (1913-ban) a 132.000 főnyi lakosság közül 50.000 a külföldi, Genéve-ben 122,000 közül 52 000, Beru-ben 85.000 közül 9.000, St Gallenben 75 000 közül 24 000, Luganoban 12.000 közül 6 000, Arbonban (Thurgau) 10 000 közül 5.000 és igy tovább. A kantonokban igy oszlott meg a lakosság között levő idegenek száma: Génévé HV2 °/o, Baselstadt 38 °/o, Zürich 20 °/o, (Zürichstadt 33 °/o), St. Gallen 171/a °/0. Az egész Svájcban pedig 17 °/o volt az idegen az 1912/13 .esztendő folyamán. A külföldiek nemzetiség szerinti elosztása is igen érdekes. Legtöbb közöttük a német, az úgynevezett Reichsdeutsch, ezek száma 168.000. Az olaszok száma 117.000, a franciáké. 38 000, mig 30.000 a különféle szlávok (oroszok, csehek, szerbek, bolgárok, lengyelek, horvátok stb.) száma. Az osztrák magyarok (!) száma 25.000. Ha az 1913. évben a külföldiek száma 17 % volt Svájcban, mondotta az interpelláló kép­viselő, úgy az eddigi emelkedés arányait véve alapul, 1924-ben már 25 °/0 lesz a külföldiek száma Svájcban, mig ez a szám 50 °/o ra szökik föl 1960 ban és igy tovább. Ismételjük : teljesen megértjük és jogosnak tartjuk a svájciak aggodalmát az idegen invá­zióval szemben. Nem kell azonban azt gondolni, hogy a katonaszökevények, a politikai menekül­tek vagy egyébb detail-bűnösök miatt aggódnak a svájciak. Ezt hinni: tévedés. Olyan törvényeik vannak, hogy azt a külföldit, aki csak egy ke­véssé is kellemetlen vagy „nem kivánatos“, ezer­féle módon el tudják távolítani. És ezek miatt ők nem is aggódnak. Olyan szegény ördögök ezek akik igazán kevés vizet zavarnak, élnek csöndben és békében, örülnek, hogy nem szol­gáltatják ki őket. Ellenben a panasz azok ellen van, akik mint állásban levő, önként letelepedett külföldiek élnek Svájcban. Ezek veszélyeztetik a kis ország lakosainak ma még tiszta és erős nemzeti érzését, de hogy mi lesz akkor, ha el­következik az az idő, amikor a külföldiek száma a svájciak számával egyenlő lesz, azt ha látni még nem is lehet, de sejteni mindenesetre igen. Ezért történt tehát az az interpelláció a svájci szövetségi tanácsban,^ mint a közvélemény feszültségének a kisülése. És most egész Svájc szinte lélekzetvisszafojtva lesi, várja: mit fog tenni a parlament, hogy a mai Damokles-kardtól megszabadítsa az országot, a végveszedelemnek elejét vegye és a ma nemzetközi Svájc — nem zeti Svájc legyen. (Zürich) Horváth Rezső. A folyó évre szóló előfizetési pénzeket, valamint a hátralékos dijakat kérjük a kiadóhivatalhoz mielőbb beküldeni. ciója s az ellenség már közel volt, rohant paj­tásai után. Golyózápor kisérte, de csodamódra sértetlen maradt. Már-már elérte a csapatát, midőn mellette megsebezték egyik pajtását. — Látva, hogy csak vonszolja magát, segítségére sietett. Vesztére! Egy ellenséges go yó átfúrta mellét s a földre rogyott. — Itt van pajtas a pénzem s egy tegnap megirt levelem menyasszonyomhoz — mondja fuldokló, elhaló hangon. Siess, hogy el ne ér­jenek. Add át neki s mondd meg, hogy utolsó perceimben is ő reá gondoltam. — Mondd meg Grosz bácsinak is, hogy szavamat beváltottam. Lélekzete eláll, ajkára sem jön-már szó, csak kezével integet még : el! el! Egy arra vágtató huszár szedte fel Mátyás megsebesült pajtását, még mielőtt elérte volna az ellenség. # Évekkel ezelőtt csupa kíváncsiságból egy tébolydát néztem meg. Egy idősebb asszony vonta magára figyelmemet, ki egy megfakult levelet és egy Kossuthbankót szorongatott és a világ minden kincséért ki nem engedte volna a kezéből. — Közel már az ősz, meséli nevetve, — Mátyás már megírta, hogy hazajön arra s édes apám is beleegyezik — Még a pénzt is meg­küldte menyasszonykoszorura. Csak már egy­szer kiengednének innen. Mit szól majd vőle­gényem, ha készületlenül várom. Az orvos mesélte el azután a megfakult levél történetét. Meghatottan hallgattam végig. Két halott hazaszeretetből! Az egyik már por és hamu az ellenség földjében, a másik élő­halott a tébolydában. Mily borzalmas, hogy a szabadság csak a tört szivek földjén és tömeg­sírok fölött virít! KÜLÖNFÉLÉK. — Esküvő az alispán családjában. Fényes esküvő volt kedden délután fél 1 órakor a szék- szárd-belvárosi templomban, melynek minden ré­szét, az alispán családjához őszinte szeretettel ragaszkodó helybeli és vidéki intelligencia színe java töltötte be. Ekkor esküdött örök hűséget Paly Iván, kir. gazdasági felügyelő Forster Lonikának, Forster Zoltáó alispán és neje szül. Szigeth Alice leányának. Az előkelő násznép Vörös Nándor dr., kajdacsi plébános, hires zene­művész, mesteri orgonáját ka mellett vonult be a templomba. Násznagyok voltak a vőlegény ré széről : •Süss László, a menyasszony ^részéről : lorster Gyula. A násznép csoportjában ott lát­tuk alispánunkat Forster Zoltánt és ritkaszép- ségü nejét, Puly Jánost és Vlassils Saroltát, mint örömszülőket, Forster Bélát, mint a meny asszony nagyapját, özv. Szigeth Gábornét, mint a menyasszony nagyanyját, özv. Fejős Imrénét, Forster Gyulát és nejét, Sass Lászlót és nejét, Szigeth Gábort és nejét, Förster Arthurt és nejét, Eördög Zoltánt és nejét, Forster Istvánt és nejét. Két rendkívül helyes kis fiúcska Szigeth Lacika és Gruber Zoltika, mint botos vőfélyek, és négy rózsaszinruhás, virágfüzért tartó kedves arcú kis koszorús leány tették kedvessé a nász­menetet. Az esketést dr. Fent Ferenc apátplébá­nos végezte, aki szép beszédet intézett az ifjú házaspárhoz. Esküvő után a legszűkebb családi körben lakoma volt a menyasszony szüleinél. — Az ifjú pár a délután 5 órai vonattal Budapesten át Olaszországba utazott. Közel 300 őszinte jóki- vánat érkezett részben sürgönyileg, részben levéli- leg, az ország minden részéből az ünneplő családhoz, szerencsekivánataikat fejezték ki: Vaszary Ko- lozs volt hercegprímás* Zichy Gyula és Kohl Medárd püspökök, Kovács Sebestény Endre főispán, Péterffy Lajos, Bartoky miniszteri ta­nácsos, Bezerédj Pál, Batthyány Tivadar gróf, Kämmerer Érnő, Sztankovánszky Mimi ország­gyűlési képviselők, Bernrieder, Csapó, Jeszen- szky Magyari Kossá etc. családok és még igen számos notabilitás. — Kinevezés. A m. kir. pénzügyminisz­térium Németh István dunaföldvári m. kir. adó­hivatali lisztet Nagysomkutra adóhivatali ellen­őrré s helyébe Heimlich István szombathelyi adóhivatali gyakornokot m. kir. adóhivatali tisztté Dunaföldvárra kinevezte. A m. kir. pénzügyminisztérium Szabó Károly szekszárdi p. ü. irodatisztet a X. fizetési osztály­ban való meghagyása mellett a székelyudvarhelyi m. kir. pénzügyigazgatósághoz pénzügyi iroda­vezetővé kinevezte. Zichy Gyula pécsi megyéspüspök Chachi- novich János naki kántortanitót igazgatóvá nevezte ki. — Áthelyezés. A m. kir. pénzügyminisz­térium Lajos Ignác nagysomkuthi m. kir. adó­hivatali ellenőrt azonos minőségben saját kérel­mére a dunaföldvári m. kir. adóhivatalhoz he­lyezte át. — Áthelyezett szolgabirák. Kovács Sebes­tény Endre főispán szolgálati érdekből dr. Hagy- mássy Zoltán bonyhádi tb. főszolgabírót Szek- szárdra, Kenézy Iván szekszárdi szolgabirót Gyönkre helyezte, Eibach Ödön most megválasz­tott szolgabirót pedig Bonyhádra osztotta be. — Nyugdíjazás. Hugyecz Ede szekszárdi pénzügyi számtisztet a m. kir. pénzügyminisz­térium nyugdíjazta. — Rendkívüli közgyűlés a vármegyén. Ko- vács-Sebestény Endre főispán folyó hó 28 ára rendkívüli közgyűlésre hívta össze Tolnavármegye törvényhatósági bizottságát. Az ülés tárgya az uj választói törvény alapján alakított uj választó kerületekbenj a szavazó körzetek megállapítása tárgyában, és az uj központi választmány meg­alakítása tárgyában kiadott belügyminiszteri ren­deletek s végül a községi jegyzők fizetését ren­dező törvény végrehajtása tárgyában kiadott miniszteri rendelet. — Jutalmazott életmentő. Sági János köz­huszár, aki mint méntelepi katona most Dombó­váron teljesít szolgálatot, a szekszárdi vasútállo­máson lélekjelenlétével és bátorságával egy em­bert a biztos haláltól megszabadított. Egy rako­dás alkalmával ugyanis egy megvadult bika a földre teperte az egyik napszámost s már már halálra gázolta a szegény embert, mikor Sági hirtelen elriasztotta az állatot s a szorult helyzet­ben levő embert megmentette. A miniszter 100 korona jutalmat utalványozott a bátor legény részére. — Nyugdíjba vonulás. Az igazságügyminisz­ter Kiss Józsefet, a szekszárdi kir. törvényszék fogházának gondnokát, hosszú és tevékeny szol­gálatai után saját kérelmére nyugdíjba helyezte. Kiss József fogházgondnok folyó évi május elsején lép a jól megérdemelt nyugalomba. — Sikerült vizsga. Lunova Jenő szekszárdi joggyakornok, a pécsi püspöki jogakadémián jó sikerrel letette a jogtudományi államvizsgát. — Elutasított felebbezós. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága által a szekszárdi köz­ségi iskolák tisztántartása tárgyában II. fokban hozott határozatot a ra. kir. belügyminiszter a fclebbezés elutasításával harmadfokon jóváhagyta. — Névmagyarosítások. A belügyminiszter megengedte, hogy Nikitits Imre szekszárdi városi jegyző saját, valamint István, Imre, Béla és László nevű kiskorú gyermekei családi nevét ,,Nádor“-ra. változtathassa. Winkler Pál tolr.atainási születésű, ugyan- ottani lakos családi nevének „Hajósu-v& kórt átváltoztatását a belügyminiszter megengedte. — Hivatalelfoglalás. Dr. Puulovits Sándor, Szekszárd r. t. város uj rendőralkapitánya, folyó hó 14 én foglalta el hivatalát. — Országos kereskedelmi kongresszus. Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés f. évi május havában ünnepli fennállásának 10 éves évfordulóját és ez alkalomból díszközgyű­lést és országos kereskedelmi kongresszust rendez. A díszközgyűlés május 3-án vasárnap d. e. 11 órakor lesz és ezen a kormány, a hatóság és a társegyesületek is részt vesznek. Este 8 órakor ünnepi vacsora a székesfővárosi Vigadó nagytermében. A kongresszus május hó 4-én és 5-én, hétfőn és kedden tartós napirend­jén a következő tárgyak szerepelnek: 1. Vám­politika és külkereskedelem 2. Közlekedési po­litika. 3. Igazságszolgáltatási reformok. 4. Keres­kedelem és iparfejlesztés. 5. Kereskedelem és közigazgatás. 6. Kereskedelmi szakoktatás. 7. Fogyasztási szövetkezetek. 8. Adópolitika. Az O. M. K. E. a kongresszuson résztvevőknek mérsékelt áru vasúti jegy váltására jogosító igazolványt bocsát rendelkezésükre, ezeket a kongresszusi jelvénnyel együtt az O. M. K. E. központi irodája és a vidéki kerületek szolgál­tatják ki a jelentkezőknek, A szükséges felvilá­gosítások végett a tolnamegyei kerület vezető­ségéhez és az O. M. K. E. központi irodájához (Budapest, Rudolf-rakpart 9.) lehet fordulni. — Iskolai Ünnepély. A szekszárdi áll. fő­gimnázium és a szekszárdi polg. fiúiskola tanulói folyó hó 18 án :iskolai ünnepélyt tartottak a 48 as törvények szentesítésének emlékére, melyen az ifjúság hazafias dalokat énekelt. A főgimnázium­ban dr. Bodor Aladár tanár, kiváló szónok mon­dott nagyhatású és lelkesitő beszédet. — A Ferenc-közkórház beteglétszáma A szekszárdi Ferenc-közkórházban a múlt hónapban 656 beteget ápoltak, kik közül mindössze 13 be­teg halt meg. — Biróválasztás. Haumann Antal lemon­dásával megüresedett kisszékelyi birói állásra a választók Ferencz Pétert választották meg. Köz­gyámmá ugyanekkor Soós József lett megvá­lasztva. — Eljegyzések. Ifj. Olaszy Gábor bonyhádi m. kir. posta- és távirdatiszt husvét napján Szek- szárdon eljegyezte Debreceny Margitkát, özv. Debreceny Józsefné leányát. Várkonyi István gazdatiszt, néhai Vár- konyi Sándor szekszárdi tanító fia Hőgyészről eljegyezte Téry Margitkát, özv. Téry Émilné leányát. Kiss Béla szigetcsépi osztálytanító, földink, jegyetváltott Kovács Jolánkával, Kovács Géza nyug. gazdatiszt leényával. Tamaska János, a Szekszárdi Munkásbiz- tositó Pénztár tisztviselője, eljegyezte Vitkovics Ferenc és neje leányát, Mariskát. — Uj járásbirósági épület Gyünkön. Az igazságügyminiszter engedélye alapján Gyönkön uj járásbirósági épületet emelnek az igazságszol­gáltatásnak. Az épület közel 200.000 koronába fog kerülni, melynek tervezetét Császár Ferenc budapesti építész készítette. — A szekszárdi r. k. legényegyletben virág­vasárnap Jártas Róza tanítónő tartott felolvasást a leányr.evelés nagy kérdéséről. A szépen kidől gozott, kerek és a leánygyermekek lelkének sze- retetével, mélységes ismeretével megirt felolvasás­ban lelkesen állította, a kiváló tollú felolvasónő a nagyszámú hallgatóság elé követendő példaként hazánk nagy asszonyait, mint a leánynevelés ki­váló ideáljait. A felolvasást a „Manci“ cimü víg­játék követte, melyet az egyesület műkedvelői adtak elő szokott ügyességgel. — Fehérvasárnap este Fent László hitk. pénztáros tart felolvasást „Az erdei fák élete, haszna és védelme“ címen. — Gyermekek első áldozása. A szekszárd- belvárosi iskolások áldozása ezidén is fehérvasár­nap fél 9 órakor fog megtörténni. A szertartást és szt. beszédet Szentiványi József káplán fogja végezni. — Kaszinó est. A Szekszárdi Kaszinó a szokásos húsvéti estélyét az idén is megtartotta április 13-án, mely vidám hangulatban az éjfél utáni órákig eltartott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom