Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1914-04-19 / 16. szám
16. szám. ILII. éufolynm. Szekszárd, 1914. április 19. Függetlenségi és 48-as politikai hetilap Szerkesztőség Bezerédj István-utca 6. sz., hcrvá a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők. Telefon 11. Kiadóhivatal • Telefon 11. Molnár-féle nyomda r.-t., hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézendők. Felelős szerkesztő Főmunkatárs BODA VILMOS HORVÁTH IGNÁCZ Megjelen hetenként egyszer, vasárnapon. Előfizetési ár: Egész évre 12 K, 1h évre 6 K, V* évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 korona, további sor 30 fillér. — Nyilttér: garmond soronként 40 fillér. Egy akaraton. A magyar nép kifáradt, elkedvetlenedett azokban a nagy politikai harcokban, melyek erőit az utóbbi évtizedekben igénybe vették. Kifáradt, mert a közélet váratlanul és előkészületlenül rengeteg követelést támasztott vele szemben és elviselhetlenül súlyos terheket rótt reá. Elkedvetlenedett, mert azzal a sorvasztó munkával szemben, amit végzett, nem áll arányban az eredmény, amit elért, sem politikai, sem gazdasági, sem kulturális téren. A politikai harcok sikertelensége közönyössé tette a népet még a nemzet életérdekeit legközelebbről érintő kérdések iránt is. A súlyos gazdasági válságok szegénnyé tették és kivándorlásra kényszerítik. A műveltség és tanultság terén való hátramaradás elégedetlenséget idézett elő, mert kevés tudással nem képes felfogni, hogy mi okozza bajait és mi az oka annak, hogy túlfeszített munkával sem biztosíthatja magának a régebben kevesebb munkával elért jólétet. Teljés bizonyossággal megállapíthatjuk, hogy a nép minden bajának, szegénységének, tudatlanságának oka abban rejlik, hogy nem voltak önzetlen vezetői, a kik az élet minden vonatkozásában tanították volna, lelkiismeretes és becsületes tanácsokkal látták volna el. Azt is megállapíthatjuk, mert szintén igaz, hogy a bajok másik oka a nép szervezetlensége. Nálunk minden ember önmagára s legfeljebb rokonaira, jó szomszédaira van utalva. Külföldön a nép községenkinti s azután országos szervezetekben él. Meg is van az eredménye, mert vagyonos, tehát független és nem futkároz minden apró- cseprő ügyében jegyzőhöz, ügyvédhez, mert tanult és ismeri legalább azokat a törvényeket, amelyek közvetlen közelről érintik az ő életét. Csodálatos dolog, hogy nálunk, ahol törvényalkotás és törvénytelenségek elkövetése esetén is olyan sűrűn hivatkoznak külföldi példákra, arra nem gondolnak, hogy a nép érdekeinek védelmében is külföldi példákat kövessenek. Évtizedek szomorú tapasztalatai után jutottunk el végre a magyar nép életében egy korszakalkotó intézmény létesítéséhez, mely komolyan, őszintén és érdek nélkül munkálkodik a magyar nép erőinek egyesítésén, érdekeinek védelmén. Ez az intézmény , a Budapest fővárosában alakult „Nemzeti Nép- szövetség“, mely alig egy fél esztendővel ezelőtt kezdette meg munkásságát s már is megváltóját látja benne a magyar nép. Miért ? Azért, mert a Nemzeti Nép- szövetség felölelte munkatervébe mindazokat a teendőket, amelyek a nép bajain, nyomorúságain segíteni lehet. Célul tűzte ki ez az áldásos intézmény az ország egész magyarságának nemzeti alapon való szervezését a nemzeti öntudat és nemzeti összetartozandóság felébresztésével és ápolásával. Célul tűzte ki a magyar népnek a gyakorlati élet számára való nevelését, tanítását. Ellátja gazdasági tanácsokkal s peres s perenkivüli ügyeiben ingyen jogi tanáccsal különös súlyt helyezve arra, hogy a fölösleges perlekedéstől a népet visszatartsa s ezáltal azt a rengeteg pénzt, amit a pereskedési szenvedély elvon évenként a nép zsebéből, a gazdaság fejlesztésére és művelődési szükségletekre takarittassa meg. A Nemzeti Népszövetség nem politikai, hanem gazdasági és közművelődési intézmény, mely pártoktól függetlenül és politikai pártok felett állva végzi munkáját röpiratokban, havi füzeteiben és a központból kiküldött szónokaival. Komolyan, őszintén és becsületesen óhajtja a nép érdekeit szolgálni. A szeretet fegyvereivel megy a nép közé egyetértést hirdetni s az erők összpontosításával, százezreknek és millióknak egy nagy családba egyesítésével akar egy olyan erős nemzeti* szervezetet létesíteni, amely tagjait védi, neveli, támogatja, megélhetésének nehézségeit könnyíti. Amilyen nagy szeretettel csoportosul a magyar nép a Nemzeti Népszövetségbe, éppen olyan ádáz gyűlölettel támadnak a szövetség ellen a nép ellensége. És éppen ez a körülmény mutatja, hogy a Nemzeti Népszövetség a népnek igazi barátja, jól- tevője és céljait komolyan veszi. Azok a hamis próféták, akik különböző önző célok szolgálatában a népet ámítják, csalják, félrevezetik, lelkét butítják, verejtékes filléreit saját zsebük megtömésére kikönyör- gik, vad dühvei, hazudozással, rágalmakkal fordulnak a Nemzeti Népszövetség ellen, mert tudják, érzik, hogy ha az egész magyar nép megismeri ezt a népjóléti intézményt, akkor vége van az ő uralkodásuknak, politikai erőszakoskodásaiknak, mert a józan magyar ember undorral fordul el tőlük. A szeretet szavával szólunk a magyar néphez saját jól felfogott érdekében és a TÁRCA. Egy megfakult levél története.* — Irta: Knábel Vimos. — Grosz Lizi volt Felsőlövő legszebb'leánya. Rózsás arcából szinte mosolygott kék szeme, vállára dúsan omlott szőke haja. Teste formás és szépen fejlett volt, de emellett szinte törékenynek látszott, mint valami porcellán babáé. Csengő hangon ajkai csak úgy ontották ,a szentimentális német nótákat. Irigyei hamar^ elkeresztelték parasztgrófkisasszonynak, de ő rá sem hederitett csipkelődéseikre. Szép hozomány is várt rá, hisz egyetlen leánya volt a gazdag, öreg Grosznak. Nem volt hát csoda, hogy a falusi legények mind ő érte versenyeztek. Álig is volt mulatság, hol a legények miatta hajba nem kaptak és egymást jól el nem agya- bugyálták. — Lizi, mondta egy napon az öreg Grosz, ez igy nem mehet tovább. — Miattad vesznek össze a legjobb szomszédok és rokonok s már- már minket is kezdenek kerülgetni. A farsang is végére jár, meddig akarsz még várni ? Válassz már férjet, legalább részemre is kevesebb lesz már a munka és a gond! — Édes -apám, felel Lizi, jelenleg nem választhatok. Akit szeretek és akivel hűséget fogadtunk egymásnak, az idegenben van. Azt hiszem tudod, hogy Lang Mátyás az, kivel gyermekkorunk óta játszópajtások voltunk^ — Gondoltam, hogy az az éhenkórász • Felolvasta szerző a bonyhádi Protestáns Kör március 15-iki ünnepélyén. majd behizelgi magát. Figyelmeztettem is boldogult édes anyádat, de hiába 0 néki ez ártatlan gyermeki vonzódás volt s most itt van. Különben, hisz nem is törődik veled. Mióta külföldön van, csak néha-néha üzengetett pajtásaival, de írni, még egy betűt sem irt. És mégis őt akarod megvárni ? — Őt édes apám! Mindenünnen jön haza a fiatalság, hiszem, hogy ő is megjön. Egyelőre az öreg Grosz nem buzdította Lizit tovább a férjhez menéshez. Látta ugyanis, hogy nagyon szivére vette a dolgot, hogy kisirt szemei vannak reggelenként és hogy nótái is elnémultak, — Még mulatságokra sem ment már el. Közben beköszöntött az 1848. év március hava. A közeli alpesi vidékekről hazajöttek a házalók, kik sokat tudtak mesélni az osztrák szabadságmozgalmakról. A hienceket egyelőre nem érintette ez a mozgalom közelebbről, mert ők már szabad polgárok voltak ; megváltották az urbériséget már 1848 előtt. Midőn azonban hire ment a pesti márciusi mozgalmaknak, csakhamar ők is szervezkedni kezdtek. Wimmer Ágoston lelkésznél találkoztak esténként,' kihez messze vidékek megbízottjai is erkeztek. Megtudta nemsokára az egész vidék, hogy a hor- vátok betörésre készülnek és hogy mindenkinek fel kell készülnie a védekezéshez. Egy este levelet hozott a postás Groszék- nak. Vájjon ki irhát nekünk ? kérdi Grosz. — Nézd csak meg hamar lányom 1 — Édes apám — mondja Lizi pirulva, midőn a levelet felbontotta és gyorsan átfutotta — Mátyás irt, hogy a napokban hazaérkezik! — No és? Mit it épen nekünk? — Bizonyára tudni akarja, hogy jó szívvel vagyok-e még hozzá. — Ugy-e édes apám, nem fogod kiutasítani, ha bekopogtat hozzánk ? — Bekopogtathat miattam, de arra ne gondolj, hogy aztán, mindjárt nyakába ugorj 1 Nincs egyebe egy gyalupadnál, hát csak meg fogom előbb fontolni, hogy hozzá adjalak-e. — Hiszem, hogy sikerül majd téged megnyugtatnunk. Aztán édes apám, boldogságomról van szó, mely felér minden pénzzel. Tudom, hogy szeretsz és hogy nem fogsz valami érdek- házasságba kenyszeriteni, mivel boldogtalanná tennél és a magad életét is elkeserítenéd. Tedd próbára Mátyást és meg fogsz győződni .önzetlen szerelméről. — No nem bánom, mondja az öreg Grosz. Csak aztán igazad is legyen! Mátyás a megirt napon csakugyan hazajött. Az elmúlt néhány év alatt daliás legény vált belőle s mint az utcán végig ment, nem egy leány vetett sóvárgó pillantást utána s nem egy szólította meg barátságosan. Lizi is meglátta a .konyhaajtóból, de mint a rajtakapott tolvaj, hirtelen visszaugrott, hogy észre ne vegye. Bolondos kis szive nem hagyta azonban békében, majd minden percben ki-kitekintgetett, hogy nem jön-e még. Végre este, mikor Lizit már-már türelmetlenné tette a várakozás, átjött. — Szerencsés jó-estéti — Hozott Isten! — felel Lizi s mindkét kezét nyújtja üdvözlésére. Több szava nincsen azonban hozzá, csak ajka mozog idegesén, arcvonásai meg ellágyulnak, majd két nagy könny- csep gurul végig szűzies pírral elöntött arcán mialatt kis szive szinte szétkalapálja mellkasát. — És te nem is örülsz a viszontlátásnak Lizi ? Azt hittem, hogy jó maradtál hozzám, ha idegenben voltam is. Visszatértem ime, hogy
