Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1914-04-05 / 14. szám
6 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1914 április 5. erezzenek. Ilyen .tanítói testület előtt melynek minden egyes tagja magasztos hivatásának pontos betöltése mellett vallás-erkölcsös élet által is például szolgálhat községünk minden lakosának: szivünk igaz szeretetével hajtjuk meg a hála és elismerés lobogóját. Amidőn dicséretesen működő tanítótestületünk iránt érzett őszinte tiszteletünknek ezúton kifejezést adunk, mély fájdalommal veszünk tudomást arról, hogy Kiss Anna tanitó- kisasszoDy körünkből távozik. Rövid ittmüködése alatt úgy a szülők, mint az iskolába járó gyermekek osztatlan szeretetét bírta, és ez az őszinte szeretet kiséri őt uj otthonába. Emléke élni fog szivünkben, és az a gondolat, hogy ő is szeretettel emlékezik ránk és gyermekeinkre, nyújt vigaszt búcsúzó szivünknek. Az ő távozásával megüresedett tanítónői állás betöltése foglalkoztatja ma lelkünket. Bár ezt a jogot a törvény az iskolaszék kezeibe helyezi, mégis a közre hasznos és üdvös, ha a nagyközönség ilyen fontos kérdések intézésénél megmozdul, és mint egy ember kinyilvánítja véleményét, óhaját, kívánságát. Nem ismerünk még egy nagyobb horderejű kérdést, mint azt, hogy leány-gyermekeinket ki tanítsa, ki nevelje ?! Legforróbb óhajunk, leghőbb kívánságunk, hogy leányaink nevelője, tanítója ne csak a tanítói hivatalra képesített, hanem minden izében alkalmas legyen arra, hogy vallás-erkölcsös nevelésben részesítse gyermekeinket, mert — tán hangsúlyoznunk sem kell — leányainknál elsősorban jó erkölcsöt és csak azután várunk tudást. Az üresedésben levő tanítónői állásra keresve sem találhatunk alkalmasabbat a szerény és jónevelésü Pápay Saroltánál; őt ismerjük, róla tudjuk, hogy kitűnő tanerő. Ezt elismerik tanító kartársai is 1 Mint helyettes tanító dicséretes eredménnyel működött az ötödik leányosztályban; ismerjük családját, tudjuk, hogy szigorúan vallás-erkölcsös nevelésben részesült, és mint ilyenről bízvást feltehetjük, hogy gyermekeinket is hasonló szellemben neveli. És ezek mellett édes apja két évtizednél hosszabb időn át lelkesedéssel és hon szerelemmel tanította, nevelte fiainkat. Végül Pápay Sarolta mellett szól még azon körülmény is, hogy vér a vérünkből, hogy bátaszéki születésű; őt óhajtjuk, őt kívánjuk. A tek. Iskolaszéket egy pillanatra sem ejtheti gondolkodóba a pályázók minősítési táblázata; a kitűnő oklevél ismeretlen és idegen birtokosa nem , jöhet figyelembe olyan gyengébb oklevéllel biró- val szemben, akit ismerünk, aki nekünk gyermekünk, leányunk ; de nem jöhet tekintetbe az oklevél kalkulusa azért sem, mert az élet arra már alaposan rácáfolt. Tanítótestületünk nem egy kiváló tagja bir elégséges oklevéllel, és mégis valamennyi hivatásának magaslatán álló tanerő. Nincs kétségünk az iránt, hogy a tek. Iskolaszék méltányolni fogja a nagyközönség kérelmét és az üresedésben levő tanítónői állásra Pápay Sarolta tanító kisasszonyt fogja egyhangúlag megválasztani. Bátaszék, 1914. március 28. Kiváló tisztelettel : Aláírások. Olvasóinkhoz! Ha valamikor, úgy e megpróbáltatások idejében szüksége van minden önmagát becsülő, családját féltő és hazáját szerető magyarnak egy olyan sajtóorgánumra, mely a lelket sorvasztó bajokra a nemzet életét, belső és külső békés fejlődését veszélyeztető kóros képződményekre rámutat, követelve azok megorvoslását. Sajtó- orgánumra, amely a legnagyobb bajok közepette is megóvja a lelket a végső kétségbeeséstől, s mely a csüggedés perceiben is a nemzet igazának beteljesedését hirdesse. Ilyen akarunk mi lenni azok részére, akik már eddig körén k sorakoztak, s ilyen leszünk mindazoknak, akiket magunkhoz hívunk. Közönségünk szivéből akarunk szólni, a mi hü közönségünk szivéhez. Ha ezt elérjük, célunkat értük el. Felkérjük olvasóink önzetlen táborát, hogy lapunkat, s ez által az abban hirdetett eszméket minél szélesebb körben propagálják. Lapunk előfizetési ára: V4 évre . . . 3 kor. 7$ évre ... 6 kor. egész évre . . 12 kor. Tanüggyel hivatásszerüleg foglalkozók félárban kapják lapunkat. Honfiúi tisztelettel a „Tolnamegyei Közlöny“- - szerkesztősége és kiadóhivatala. KÖZGAZDASÁG. A szőlővédekező anyagokról. Az utolsó évek keserves tapasztalatai végre odafejlesztették a dolgokat, hogy ma már alig van az országban szőlősgazda, aki évenként legalább egyszer (ugy-ahogy) ne tartaná szükségesnek szőlőjét a legelterjedtebb ellenségek : a peronospora, a lisztharmat vagy a szőlőmoly ellen valamiféle védekezésben részesíteni. Ez a védelem nem mindig olyan, hogy azután siker is koronázza a ráfordított munkát, mert vagy az anyag minősége vagy alkalmazásának ideje, vagy annak módja nem felel meg a szőlőtőke igényeinek, illetve panasznak, melyet a „csalódott*' gazdák a védekezés sikertelensége ellen hangoztatnak. Aki nem elégszer, nem a legmegfelelőbb időpontban, nem alaposan és főleg nem megfelelő anyaggal poroz, vagy permetez, annak nincs joga munkájának eredménytelensége ellen panaszkodni. Mik a különféle szőlőveszedelmeknek hatékony ellenszerei és mily módon alkalmazandók azok, arra nézve egyrészt az illetékes állami intézetek, mint a m. kirí szőlészeti kísérleti állomás és rovartani intézet Budapesten, régebben a növényvédelmi kísérleti állomás Magyaróvárott, másrészt pedig köztiszteletnek örvendő szaklapok adnak díjmentesen és legnagyobb előzékenységgel a hozzájuk forduló gazdaközönségnek Útmutatást. Akinek tehát e téren saját, évek során bevált tapasztalatok nem állanak rendelkezésére, az, mielőtt valamelyik szőlőellenség ellen szükséges eszközöket, gépeket és anyagokat beszerezné, forduljon tanácsért a jelzett intézetekhez vagy jeles hírnevű szakújsághoz, ahol nemcsak azt fogja megtudni, hogy mikor, hányszor milyen erősségű anyagot és milyen rendszerű gépet használjon, de meg fogják neki azt is mondani, hogy hová fordulhat teljes bizalommal az anyagok és gépek beszerzése céljából. A lelkiismeretlen kiszolgálás, értéktelen anyagok kínálata ezen a téren nemcsak azt károsítja meg, aki azt az anyagot vásárolja, hanem másokat is. Minden rosszul kezelt szőlő, ahol a gombabetegségek vagy állati ellenségek melegágyra találtak, egyúttal állandóan veszélyezteti a szomszéd birtokosokat, akik helyes anyaggal, helyes módon védekeztek, azért az, aki ilyen anyagokat készít vagy forgalomba hoz, nemcsak magánérdeket sért, de a köznek is ártalmára van. Már pedig újabban egész sorozata az ily helytelen összetételű szereknek jön forgalomba péha uj fantasztikus nevek alatt, máskor bizalomnak örvendő nevek bitorlásával, de az áru. melyet ezen név alatt kínálnak, nem olyan összetételű, mint amit ezen név alatt érteni szokás. A csalétek rendesen a meglepően olcsó ár, melynek a takarékosságra mindig hajlandó gazdák közül néhány száz lépre megy. Ha azután szorgos védekezés dacára a betegség mégis elpusztítja szőlőjét, megfogadja, hogy többé ilyen tévelygésnek fel nem ül, de a következő évben ismét lépre megy száz más és a haszontalan szer egy pár évig busás hasznot hoz a „feltalálójának“. A vidéki gazdasági egyesületek évről évre panasszal fordulnak a központhoz, hogy találjon utat és módot, hogy áz a sok haszontalan permetező , porozó-, szőlőmolyirtó- stb. anyag, mely gyakran csak egy vagy két szezonban tud vevőket hódítani, hogy azután egy uj nevű, de éppen olyan értéktelén utánzatnak adjon helyet, végre eltűnjék a föld színéről. A m. kir. ampelológiai intézet is évenként beszámol az ilyen anyagokkal végzett kísérletekkel, figyelmezteti a gazdákat, hogy maradjanak meg a régi kipróbált szereknél, ne üljenek fel minden reklámnak, minden tolakodó kínálatnak s igy a birtokosság magára vessen, ha pórul jár. Azért most a szőlészeti idény előtt vessen minden gazda számot magával, mielőtt védekező anyagszükségletét megrendeli, hogy kinél és mit szerezzen be. Semmi sem boszulhatja meg magát annyira, mint a védőanyagok vásárlásánál alkalmazott takarékosság. Ne átitassa magát azzal, hogy az illető kereskedő vagy gyáros „garantált összetételű“ anyagot kínál. A papiros türelmes és az a kérkedő garancia legtöbb esetben szemfényvesztésnél nem egyéb, mert számit arra, hogy a vevő először is nem tudja utját-módját, hogyan lehet az anyagot megvizsgáltatni, azután sajnálná rá a költséget, végül pedig rendszerint akkor szerzi be a gazda az anyagot, mikor azt már aznap, vagy a héten alkalmazni akarja. Már pedig az ilyen vegyvizsgálat néha hetekig is elhúzódik és végül is csak mindig bizonytalan kimenetelű perrel tudna kidobott pénzéhez jutni. De a szőlőjében elszenvedett kárért nem kárpótolja senki. Tehát, ha valahol, úgy itt áll a'közmondás, hogy a „fösvény duplán fizet“ először az értéktelen anyagért, másodszor az elmaradt haszonnal. (D. J.) Női szabók. Schiffer és Straub angol és francia női szabók Szekszárd, Molnár-féle ház. Széchenyi-utca 169 sz. 962. sz./tkvi 1914. Újabb vissz-árverési hirdetményi kivonat. Müller Testvérek szekszárdi kereskedő cég végrehajta- tónak, Fang István és társai simontornyai lakosok, végrehajtást szenvedettek elleni végrehajtási ügyében, végrehajtató kérelme folytán és figyelemmel ifj. Fang István simontornyai lakos előterjesztésére, a végrehajtási viísz-árverés 112,908 K 33 fillér tőkekövetelés és esnek 1912. évi december hó 20-ik napjától járó 6 százalékos kamatai, 515 korona 24 fillér perbeli és végrehajtási, 89 korona 75 fillér alapárverési kérési, valamint a 30 korona vissz-árverés kérési és még felmerülendő költségeknek kielégítése végeit, az 1881. évi LX. t.-c. 109. és 165. § a alapján és a 146. §. értelmében, a gyönki kir. járásbíróság területén levő, Simontornya községben fekvő, a simontornyai 1224. sz. tjkvben foglalt, Kovács István neje Nagy Klára, Fang István és neje Nagy Anna végrehajtást szenvedettek nevén álló, A. + 57. hrszám alatt felvett 30. nép- sorsz. ház és udvar 1928 korona kikiáltási árban, A. f 58. hrsz. alatt felvett házikertre 102 koronában ezennel megállapított kikiáltási árban, a C. 1. alatt az ingatlanok fele részére özv. Szajki Józsefné javára bekebelézett haszonélvezeti szolgalmi jog fentartásávai, ifj. Fang János simontornyai lakos késedelmes árverési vevő ellen elrendeltetik, mégis ezen megszorítással, hogy a kikiáltási ár kétharmad részénél alacsonyabb áron az ingatlanok el nem árverezhető k. Ifjú F ng János árverési vevő a befizetett bánatpénzt elveszti s az újabb árverésen részt nem vehet. Az árverés megtartására határidőül 1914. évi április hó 25-ik napjának d. e. 10 órája Simontornya község házához tűzetik ki. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10 % -át készpénzben, vagy az 1881. LX. t-.c. 42. §-ában jelzett árfolyamával számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333 sz. a. kelt m. kir. igazságügyminiszteii rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. törvénycikk 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Ezenkívül azon árverező, aki a kikiáltási árnál magasabb Ígéretet tesz, tartozik a bánatpénzt kiegészíteni. Vevő köteles a vételárt 3 egyenlő részletben és pedig az elsőt az árverés napjától számítandó 30 nap alatt, a másodikat ugyanazon naptól számítandó 60 nap alatt, a harmadikat ugyanazon naptól számítandó 90 nap alatt, minden egyes vételári részlet után az árverés napjától számítandó 5 százalékos kamatokkal együtt, az 1881. évi december hó 6-án 39,415/1. M. szám alatt kelt rendeletben előirt módon, a gyönki kir. adóhivatal, mint bírói letéti pénztárnál lefizetni. A bánatpénz az utolsó részletbe fog számíttatni. Az ezen árverési hirdetmény kibocsájtásával egyidejűleg megállapított árverési feltételek, a hivatalos órák- alatt,, alulirt tkvi hivatalnál és Simontornya község elöljáróságánál tekinthetők meg. Gyönk, 1914. évi február hó 27-én. Dp. Kővágó, kir. járásbiró. Vas rolló ajtóhoz, teljesen hasznaiható állapotban eladó. — Címe lapunk kiadóhivatalában ■ megtudható. ■
