Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1914-04-05 / 14. szám

4

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

— Választmányi ülés. A vármegyei községi nyugdíjalapra felügyelő választmány folyó hó 2-án ülést tartott Forster Zoltán alispán elnöklésével, melyen folyóügyeket tárgyaltak. A nyugdíj alap

1913—1914. évi költségvetésének tárgyalását az 1912—1913. évi zárszámadás elkészítése utánra halasztották s felhívták a számvevőséget a zárszámadás 60 nap alatti beterjesztésére.

— Böjti felolvasás. A szekszárdi róm. kath. Olvasókörben múlt vasárnap d. u. 5 órakor tartották meg a 153 ík felolvasó délutánt, melyen a közönség igen nagy számban jelent meg és élénk figyelemmel kisérte Horváth Ignác igazgató-tanitó, lapunk fő- munkatársának következő kérdésekről szóló felolvasását : „Lehet-e az okos ember vallástalan ? Fölösleges-e a vallás V“ Felolvasását a következő idézettel fejezte be: „A nagy Napoleon egy alkalommal szemlét tartott katonái ' felett. Mig parancsait osztogatta, kieresztette kezéből a lova kantárszárát. A tüzesvérü paripa futásnak iramodott. Kiugrott azonban a sorból egy közlegény és a lovat megfékezte. A császár csak ezt mondotta: „Köszönöm kapitányA legény hamar feltalálta magát és azt kérdezte: „Melyik ezrednél fenséges uram ?“ „A saját gárdámnál“ — felelt a császár. A közlegény bírva a császár szavát, a szemle után azonnal elment a táborkarhoz. „Mit keres itt ez az ember“ — kérdezte az egyik tábornok. „Ez az ember — felelte ez határozottan —- mától fogva testőrkapitáoy“. „Te ?“ — kérdezte a tábornok gúnyos mosollyal. „Igen én, ime az ott mondta nekem“ — szólt most a közlegény a császárra mutatva. „Bocsánat uram, császárom — mentegette magát a főtiszt — nem tudtam“. íme, mennyit ért a fejedelem egyetlenegy szava. Teljes bizalommal hagyatkozott rá a közember, mert tudta, hogy annak, amit a császár mond, állnia kell. Jogos-e tehát, hogy bárki kifogással éljen Isten szava ellen és bizalmatlankodjék benne. Es ha valaki a világnak minden tudását egyesítené magában, milyen kevés volna az ahhoz képest, amit még 4iem tud, ami előtte még titok és örökké az fog maradni. Minél műveltebb valaki a szó legnemesebb értelmében, annál jobban belátja ezt és azért látjuk, hogy a világ legnagyobb szellemei, a legnagyobb tudósok és művészek vallásos emberek -voltak. Csak azok, akik egy gyarló félmüveltség mellett még romlott szivüek is, fújják fel magu-| kát, mint hajdan Aesophus békája és hirdetik, hogy nekik vallás nem kell“. — A „Párbajhős“ monológot Fekete Imre, az „Egyetlen szóért“ monológot Tokai Róza adták elő. Szépen szavaltak : Takács Juliska, Vesztergombi Juliska és a. kis Taksonyi Józsika, aki a „Magyar szó“ c. költeményt meglepő bátorsággal adta elő.

— Iskolalátogatás. Vidats Aladár kir. s. tanfelügyelő meglátogatta a szekszárdi ovódákat és az összes elemi népiskolákat, hogy a tanulmányi előmenetelről, valamint a felszerelésről és fegyelemről meggyőződést szerezzen. A tapasztaltakat Írásba foglalta, hogy ezek alapján a szükséges intézkedések' megtételét javaslatba hozza.

— Esküvő. Csik József bonyhádi gőzmalom- tulajdonos folyó hó 4-én vezette Budapesten a belvárosi rk. templomban oltár elé özv. Willin’\ ger Mártonnét szül. Lunova Manci úrnőt.

— Távozó ref. lelkész. Dömötör Lajos bölcs- kei ref. lelkész 45 évi lelkészkedés után nyugalomba vonult, Múlt vasárnap búcsúzott el a templomban híveitől és családjával Monorra költözködött. Dely Gyula kántortanitó ez alkalomra bucsuéneket szerzett, melyet a bölcskei dalárda adott elő.

— Nyugdíj Választmányi ülés. Tolnavármegye tisztviselői nyugdíj választmánya a f. hó

2-án Forster Zoltán alispán elnöklésével ülést tartott, melyen Gerenday Lajosné, Horváth Józsefné és Moroay Lászlónó özvegyi nyugdíj és Vajda István megyei hajdú végkielégítési ügye tárgyaltatott.

— Igazgatói tiszteletdij. Zichy Gyula gróf pécsi megyéspüspök tudvalevőleg elrendelte, hogy az egyházmegyéjében működő róm. kath. igazgató-tanítóknak a városokban 200, a falvakban pedig 100 korona tiszteletdij jár. Ezen püspöki rendelet alapján a tolnai róm. kath. iskolaszék Fekete Ágoston prépostplébános előterjesztésére Párti Ferenc igazgató-tanitó részére évi 200 korona igazgatói tiszteletdijat szavazott meg.

— Szabadságolás. A tolnai római kath. iskolaszék Molnáráé Gajdossi Erzsébet tanítónőt hosszabb időre szabadságolta és osztálya vezetésére Lambert Ede nyug. tanítót alkalmazta.

— Baleset labdarúgás közben. A szekszárdi

főgimnáziumi tanulók közül a IV. és az V. osztály a réten március hó 30-án footballozott és játék közben Linka László V. osztályú tanuló meglökte Vass István IV. osztályú tanulót, aki oly szerencsétlenül esett el, hogy bal karja a könyökben eltörött. Vass Istvánt tanulótársai a kórházba vezették, ahol az orv 0's a törésre kötést alkalmazott. I

— A vármegyei alispán a p. ü. számvevőség ellen. Az a félszeg és könnyen abszurdumokra vezető állapot, mely a megyei számvevőség államosítása óta a kir. ^pénzügyigazgatóság mellett szervezett pénzügyi számvevőség és a vár- megyei önkormányzati hatóság, az alispán között fennáll, mint több helyen az országban, {nálunk is érezteti káros hatásait. A kinek két urat kell szolgálni, az egyiknek sem apportiroz szívesen, különösen ha maga is harmadik urnák tartja magát. Kétségtelen pedig, hogy a háztartásban a számvevői, számtartási ténykedés 'nem ke- vésbbé elsőrendű az igazgatásnál, a rendeletek kiadásánál, mert minden a számokon fordul meg. Ez a többé-kevésbbé problematikus elv okozta aztán, hogy az állami és megyei számviteli a számtartási ágazat mai közigazgatási rendsze-' rünkben a szigorúan precizirozott helyet meg nem kapta. Egyik oldalon nagyon is önálló, másik oldalon nagyon is alárendelt s igy jó részt a tisztviselők egyéni kvalitásai egyenlítik sok helyütt a visszás helyzetből fakadó összeütközéseket. Nálunk úgy látszik, e körül támadtak bajok, mert a vármegyei község jegyzői nyugdíjalapra felügyelő választmány 1914. évi április 2-án Forster Zoltán alispán elnökletével tartott üléséből a pénzügyi számvevőségi' renitenskedésekkel szemben a belügyminiszterhez fordul jogorvoslatért s Kovács Sebestéiig Endre főispán körbenjárását is kikérni határozták.

— Fogyasztási Egyesülőt Szekszárdon. A

szekszárdi köz- és magántisztvise'ők a folyó évi március 29 én a városháza kis tanácstermében megtárgyalták és elfogadták a Fogyasztási Egyesület alapszabályait. Csiszár Zsigmond vezette a közgyűlést s az alapszabályokat Vidacs Aladár segédtanfelügyelő olvasta fel s azokat Joób Imre, Csiszár Zsigmond, dr. Albersz‘Rezső, Padányi Andor és Erdei Lajos hozzászólásai után némi változással elfogadták. Azután megejtették az alapszabályszerinti tisztujitást, melyen Padányi Andor elnök, Csiszár Zsigmond ügyv. alelnök, Vidacs Aladár titkár, dr. Albersz Rezső ügyész és Garai János pénztáros lett. Választmányi tagok : Bajó János, Dicenty Lajos, Dancz Ferenc, Egri Béla, Erdei Lajos, dr. Éri Márton, Flettner Henrik, Földvári Mihály, Gödé Lajos, Horváth Antal, Hradek Ferenc ifj,, Jakab László* Janó- sits Károly, Joób Imre, Kayser Lajos, Kamarás Béla, Matzon Béla, Molnár József, Pataki Jákó, Polgár József, Schleicher József, Schwiriáh József, Szűcs Ferenc és dr. Török Ottó. — Még Erdei Lajos indítványára Padányi Andor kir. tan- felügyelőnek az egyesület alapszabálytervezete elkészítéséért köszönetét mondott s ezt jegyzőkönyvbe vétetni határozta, mire az ülés véget ért.

— Közgyűlés« A paksi Kaszinó múlt vasárnap tartotta meg évi rendes közgyűlését Ras- sovszky Julián főszolgabiró elnöklésével. Az egylet működését hűen visszatükröztető jelentését a közgyűlés tudomásul vette. A megüresedett választmányi tagságra dr. Dőry Jenő szolgábirót és Pákolicz Mihály községi igazgató-tanítót választották meg. Számvizsgálók lettek: Schád Gyula védgáti pénztáros és Bloch Miksa járási számvevő. Közgyűlés után, este társasvacsorát rendezett az elnökség, melyen emelkedett hangulat uralkodott, amit Rassovszky Julián főszolgabiró, Szentpétery József nyug. táblabiró, Kátay Endre dunaszentgyörgyi ref. esperes és Balassa Sándor polg. iskolai igazgató felköszöntőikkel fűszerezték.

— Nyílt kérelem. A szekszárdi állandó műkedvelő társulat alapszabályaiba foglalt célja: az állandó színház létesítésének elősegítése érdekében több mint 3 éve rendszeres működést fejtve ki, bár a nagy közönség részéről működése iránt mindenkor meleg támogatás nyilvánul meg, mégis nem hallgathatjuk el, hogy működésünk közben a ruhatári felszerelések fogyatékossága sok nehézséget okoz. Épen ezért, nehogy a ruhatári felszerelések költséges pótlása a színházi alap gyarapítását hátráltassa, mély tisztelettel fordulunk Télnavármegye müpártoló közönségéhez, hogy műkedvelő társulatunk színházi ruhatárát katonai ruhák, jelmezek, kardok és egyéb ruhatári szerelvények adományozásával gyarapítani szíveskedjenek. Mély tisztelettel: az állandó műkedvelő társulat nevében: Jasek Sándor, igazgató.

— A zsidók és a vasárnapi munkaszünst.

Temesvárról jelentik, hogy a vasárnapi munka szünet uj törvénytervezete ügyében Schück Bernét temesvári rabbi körlevélben fordult a hazai rabbikhoz és az egyes -zsidó hitközségekhez. — Körlevélben felszólítja őkét, hogy külön-külöít keressék meg kerületeik országgyűlési képviselőjét, valamint "a kereskedelmi és iparkamarákat,, hogy azok a zsidóság létét veszedelmeztető uj törvényjavaslat méltányosább elintézését szorgalmazzák. A körlevél kifejti, hogy hetvenöt évvel ezelőtt a magyar - törvényhozás ban Palóozy és részben Klauzál Gábor, továbbá Andrássy gróf és mások kifejtették, hogy a szabad vallásgyakorlat magával "hozza, hogy a zsidók vasárnap

dolgozhassanak. Az uj testamentum szinte kötelezi a keresztényeket, hogy a zsidóknak lehetővé tegyék a szombat megtartását, a mi a vasárnapi mnnkaszünet folytán sokaknak csaknem lehetetlen. A temesvári rabbi bizonyítani igyekszik körlevelében azt is, hogy Julius Caesar, Luther és mások is ezt az elvet hirdették.

— A nyugdíjazott tanítók helyzete. A nyugalomba vonult tanítók helyzetük javítása érdekében az utolsó időben számtalan kérvényt nyújtottak be a képviselőházhoz és a vallás- és köz- oktatásügyi miniszterhez. A mozgalom megindítója, Kiss Mihály trencséni ág. ev. tanító litografált körlevélben közli most a tanítóegyesületekkel a közoktatásügyi miniszternek ez ügyben Ivánka István hontmegyei főispánhoz intézett levelét, a mely igy szól: „Budapest, 1914 március 6. Tisztelt Barátom ! Voltál szives figyelmembe ajánlani a hontmegyei felekezeti iskolai nyug. tanitók nyugdijuk fölemelésére irányuló kérelmet. Tisztelettel értesitlek, hogy az összes nyugalmazott tanitók nyugdij-megjavitásának kérdése a tanítói nyugdíjtörvény revíziójának elkészítésével kapcsolatban most van tárgyalás alatt, őszinte tisztelettel vagyok kész hived Jankovich Béla s. k. Vármegyénkben levő nyug. tanitók saját érdekükben forduljanak Geyer Adolf nyug. tanítóhoz Szekszárdra. j

— Beszélő mozgóképek. A szekszárdi Világ- Mozgó szinház az einöeri tudás egyik legújabb s hatásaiban talán legmegkapóbb produktumát mutatta be elismerendő nagy anyagi áldozat árán a folyó évi április 1. és 2-án a szekszárdi közönségnek, az u’~ n. beszélő mozgóképet. A technika fejlettségének kihasználásával, ez a zseniális találmány szinte szédületes magasságra viszi fel az emberi lelket. A sötét teremben egyszerre csak megelevenedik a világossá lett háttér, élő emberek jelennek meg, beszélnék egymáshoz és nekünk zongoráznak, hegedülnek érthető és hallható emberi nyelven és hangokon, a zenekar játszik, előttünk egy egész eleven színpadi világ, megkap bennünket az előadás eleven szépsége : s egyszerre kigyulnak a csillárok s az egész eltűnik, mint egy káprázat, mert a zenekart, a kabarét, az egész térben játszott eleven életet ott a gép varázsolta elibénk, a beszélő mozgógép. Eddig három ilyen jelentősebb találmány van forgalomban : Edison kinetofonja, a francia Leon Gaumont „Film-Parlan“-ja s a Messter-féle biofon. A Világ-Mozgó a legtökéletesebbnek mondható Edison-féle kinetofon csodával határos képességeit mutatta be s meg kell állapítani, a közönség általános meglepetése és megelégedése mellett.

— Díszoklevél átadás. A szekszárdi róm. kath. Olvasókör választ l ánya múlt hétfőn dr. Fent Ferenc apátplébános elnöklésével ülést tartott, melyen elhatározták, hogy Szabó Géza tb. pápai káplán, szászvári plébános örökös tiszteletbeli tagságáról szóló díszoklevelet egy küldöttség vigye meg. A több tagból álló küldöttséget Neiner József v. elnök és Varga Ferenc főgimn. tanár, alelnök fogják vezetni.

— Letartóztatott váltóhamisitók. Mekényes község hamisított pecsétjének segítségével, hamis váltóra 10,000 koronát vett fel a dombóvári és sásdi takarékpénztárnál Maleth Henrik mucsfai földmives. — A bűnös utón szerzett pénz legnagyobb része megkerült, de azért igy is súlyos büntetés vár a szélhámos földmivesre, aki jelenleg a pécsi kir. törvényszéki fogházban ül vizsgálati fogságban. Maleth Henrik bűntársai: Loch János borbélymester és Maleth János tejszövetkezeti üzletvezető, mucsfai lakosok. A nyomozás során Külley Zoltán titkos rendőr értesült, hogy Loch János borbélymester és Maleth Henrik múlt év december 15-én Bonyhádon tartózkodtak, ahol az ottani takarékpénztárnál egy 2700 koronáról szóló váltót számítoltak le. A váltó természetesen hamis volt. Amint ezt a hirt Külley Zoltán meghallotta, visszaemlékezett Maleth Henriknek el- fogatásakor tett vallomására, hogy az a községi bizonyítvány, amellyel annak idején egy pécsi cégnél megcsináltatta Mekényes község pecsétjét, egy borbélytanonc kérelmére kiállított mekényesi községi bizonyítvány után készült. Nyilvánvaló lett tehát, hogy Loch János borbélymesternek is része van a váltóhamisításban.-- Táncmulatság. A Dunaföldvári Kereskedelmi és Ipari Alkalmazottak Köre az Egyenlősági Kör helyiségeiben 1914 április 13 án (Hus- vét hétfőjén) műkedvelői előadással egybekötött zártkörű táncmulatságot rendez. Felülfizetéseket hálás köszönettel fogadnak és hírlapikig nyugtáznak. Szinre kerül: „ Az iglói diákok." Diáktörténet 4 felvonásban. írta : dr. ÍFarkas Imre. Rendező : Soós Lajos.

— Mautner %ula fogtechnikai műtermét áthelyezte a «Mehrwerth Ferenc-féle házba, Széchenyi-utca 1077. szám. Postától 5-ik life. Polgári leányiskolával szemben.