Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1913-08-24 / 34. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

1913 augusztus 24.

— Halálozások. Simon Gyula szekszárdi magánzó hosszas szenvedés után Budapesten, életének 60 ik és boldog házasságának 28-ik évében meghalt. A nagy beteget gyöngéd érzésU neje Budapestre kísérte, ahol gyomorrák ellen inegoperálták, de ez már nem segített rajta. •— Holttestét folyó hó 21-én Szekszárdra hozták és d. u. 4 órakor a vasúti állomásról beszentelés útin, nagy részvéttel az alsóvárosi sirkertben örök nyugalomra helyezték. Kihunytét neje szül. Isgum Klára, Dicenty Gyula papnövendék nevelt fia és számos rokona gyászolják.

Angyal Béla nyug. bonyhádi kir. telek - könyvvezető, hosszas szenvedés után, Baranya- Szentlőrincen, ahol látogatóban volt, életének 54 ik évében elhunyt. — Bánatos nején kivU 1 testvérbátyja, Angyal Lajos szekszárdi magánzó és számos rokon gyászolja.

Kiderült bűn. Sebestyén Péter tolnané- medi lakos rossz viszonyban élt édes anyjával, özv. Sebestyén Jánosnéval, kivel egy házban lakott. Ezen rossz viszony az anya és fiú közt megszülte a rémes tettet, mint azt most a csendőrség 3 heti lelkiismeretes és fáradságos nyomozás után kiderítette. Ugyanis Sebestyén Péter elhatá rozta, hogy anyját elleszi láb alól. E végből Bősze Jánossal szövetkezve, még a f. évi július 20 án este anyját, özv. Sebestyén Jánosnét meg fojtotta a Bősze segítségével a közel fekvő Kapos vizébe dobta a hullát, hogy bűnét clpnlástolja. Azonban ez nein sikerült neki, mert a csendőrség a szörnyű bűnt most kinyomozta s a gyilkosokat a jól megérdemelt büntetésük kiszabása végett a bíróságnak adták át.

A bátaszék mohács- pélmonostorl vasút. Liebelt Ferenc és társui mohácsi lakosok beadvánnyal fordultak Mohács nagyközség képviselőtestületéhez, hogy a bátaszék—mohács—pélmo noalori helyi érdekű vasúthoz tervezett hozzájárulást százezer koron ivat emeljék fel. Mohács képviso őtcstűlete tárgyalta a kérelmet, azonban a törvény értelmében határozatot nem hozhatott és igy a hozzájárulás felemelésének kérdésében csak a szeptember 4-én összeülő képviselőtestületi gyűlés fog érdemlegesen határozni.

A „Szekszárdi cserkészek'*. A szekszárdi cserkészek válogatott őrse Eri Emil cserkésztiszti vezetésével igen sikerült kirándulást rendezett a Balaton körül, most a vakációban. 14 én indultak Szekszárdiul és az első nap Zoinbán és Kétyen keresztül llőgyészru értek, ahol Ivtimes Antal főjegyző nagyon szívélyesen fogadta őket. Másnap reggel korán elindulva, Szakályt és Tamásit érintve, a II.'gyásztól Felsőiregig terjedő utat tették meg. 10-án reggel már Siófokon voltak. Ott megtekintették a fürdőhely nevezetességeit, igy n Sió csatornát, a zsilipet, az épülő nagy állatni kikötőt és az uj, magyar stilü városházát. Délután indultak Z-unárdiha és ott találkoztak a Budapesti Református Ifjak Egyesületének cserkészcsapatával ; l’ürdéfí után pedig n két cserkész- csapat válogatott játékosai football-meccset ren deztek a Znmárdii Sport Clubbul. — Másnap elmentek a In its Bzántódi révházhoz, majd délre Balatonfüredre értek, ahol a remek szép fürdőtelepet tekintették meg, nvijd a gyönyörű móló ról a viharzó Balatont. Estére értek Szárszóra, ahonnan az esős idő miatt, csak egy nap múlva indulhattak Leltére és o inán Boglárra. Vasárnap a csapatot Fonyód-Béla telepen két villában látták vendégül. Itt nézték meg délután a várkápolná ban Dürer Albert hires ,,Kcce homokját, majd felmentek a Várhegy tetejére, este pedig cserkész játékokat mutattak be, A következő n-p M ária- telepen és Berényen keresztül Balatonsztgyörgyre menetellek, innen pedig Keszthelyig a vonatnak nevezett hires őskori vioináli-on. Itt is elég sok látni valót volt alkalmuk megtekinteni ; igy a nagyszerű parkot, n Georgicorit, a templomot, a Goldmark emléket, a Festetich szobrot stb. — Másnap csórnikázást rendeztek a Balatonon, dél után pedig kirándultak Hévízre, ahol a fürdő igazgatósága ingyen jegyeket bocsátott a csap it. rendelkezésére. 23-án már a tapolcai Tavas barlangot tekintették meg, majd a hires Szigligeti vár romjait. Az esős idő miatt ezután Badacsony- Tomújban kellett másfél napig időzniük, a Badacsonyra sem lehetett felmászni és ezért tovább vonattal haladtak Révfülöpre és innen, mikor az eső elállt, Kővágóőrsre. — Itt azután másnap kitisztult az idő, ezért vissza lordul tak Tomajba, felmentek a Badacsonyra és még délelőtt vissza Kővágóőrsre. Délután pedig még egészen Akaiiig. Az ezen napon megtett ut több mint 50 kim volt. Másnap délelőtt mégis már a tihanyi, hegyről gyönyörködtek a remek szép kilátásban, délután pedig Füreden sétáltak a strandon. Hétfőt) érték innen Anicson, Csopakon és a hires Nősz- tori völgyön keresztül Veszprémbe. Volt itt is elég érdekes látni való, a sok templom, a vár stb., de nemsokára tovább mentek Almádiba, — innen pedig, miután Széni királyi polg n mestcr a csapatot mogozsonnáztntlu, egészen K-meséig. lvenese után következett Align, azután Világos.

Itt ismét nagyszerű dolguk volt a fiuknak. Kiss dr. tiszti ügyész egy egész napig látta vendégül őket. Innen vettek búcsút a „magyar tengertől" és Enyingen, Tamásin, Hőgyészen keresztül tértek haza, egy cseppet sem elfáradva és tapasztalatokban gazdagon.

— Halálos vásári verekedés. Dunafbldváron folyó hó 18-án este 7 óra tájban a vásártéren felállított sátoros bor és sör kimérésben italozás közben szóváltás, nézeteltérés történt Krisztián János és Horváth Pöczi Imre danaföldvári polgárok között, mire Horváth hirtelen haragjában Krisztián hasát késével felhasitotta. Krisztiánnak a rögtöni orvosi segélynynjtás dacára is az életben maradáshoz alig van reménye.

— Gazdasági iparosok és gazdasági* gép- munkások baleset elleni biztosítási Az Országos Gazdasági Munkáspénztárról és a gazdasági cselédek, valamint a gazdasági gépmunkások baleuet esetére való biztosítása és betegség esetében való ellátása tekintetében irányadó törvény- s rendelkezésekről szóló 1913: XX. t.-c. a folyó évi julius hó 3-án életbe lépett. E törvénynek főleg két rendelkezése bir jelentőséggel Az egyik az, amely szerint a gazda«igokban alkalmazott úgynevezett szegődményes iparosok, amennyiben ipari munkát az illető gazdaságon kivül másnak kere- setszerüleg nem teljesítenek, baleset esetére való biztosításuk és betegség esetében való ellátásuk tekintetében a gazdasági cselédekkel egy tekintet alá esnek, A törvény másik rendelkezése szerint a gazdasági gépmunkások — ideértve a képesített (vizsgázott) fűtőt is, még ha közönségesen gépésznek nevezik is — az 1907 : XIX. t.-c.-ben előirt betegség és baleset esetére való biztosítási kötelezettség alá még abban az esetben sem vonhatók, ha n gazdasági gép tulajdonosa gépével nem végeztet munkát, kivételt csak a képesített gépkezelő (vizsgázott gépész) képez, aki mind betegség, mind baleset esetére az 1907: XIX.

t. c. értelmében biztosítandó.

— A mama emléke. Egy urinő sétált a korzón a kis leányával, írónkéval, aki nagyon kiváncsi természetű leányka és minden iránt a legnagyobb érdeklődést matatja. Beszélgetésük közben egyszerre csak azzal az indiszkrét kérdéssel fordul a leányka a mamájához :

— Mond csak mama, hogy volt az, mikor téged a papa eljegyzett ?

— Oh gyermeken) — felelte a visszaemlékezés melegével a mamája — az gyönyörű dolog volt . . . Egy erdőben sétáltunk, felettünk sötét felhők úsztak, viilámlott és menydürgütt és abban a fenséges viharban esküdtünk egymásnak örök hűséget.

Megszólal erre kis tűnődés után a kisleány:

— Azért fél tehát a papa annyira a zivatartól !

— A borozás hatása. Gallay János duna- földvári kovácsmester a vásár alkalmával jól fel öntött n garatra s nagy hetykén, emelkedett han gulatbnn ment haza lakására. Otthon a család jával, feleségével veszekedni kezdett. Felesége az ittas embertől való félelmében egyik szobába zárkózott, mire Gallay nagy mérgében öklével az ablakoknak esett s azok üvegtábláit beverte, mitől az egész keze, tenyere, utjai, üveg szilán kokkal lettek tele és egyik kezén az ütőereit is elvágta egy üvegdarab. Az eset után kijózanodott, épkuzü azonban aligha lesz, mert bortól derűs dühében annyira összevagdalta kezeit.

— Fizelésrendezós kérdése a közigazigatás

bíróság előtt. Kiskunfélegyháza a rendezett tanácsú városoknak az 1912 : LVIIl. törvénycikk 14. §-ában megállapított 1 osztályzatába tartozik, a melyek tisztviselőinek fizetését és lakáspénzét a törvény kiegészítő részét alkotó C. melléklet sze rint tartoznak megadni. Ebben a főszámvevői állás a Vili., a számvevői állás pedig a IX. fizetési osztályba tartozik. — A városi képviselőtestület Steibl Mihály számvevőt a VIII ik. a megyei tör- venyhstóság azonban felebbezós következtében a

IX. fizetési osztályba sorozta azért, mert a város szervezeti szabályrendeletével főszáravevői állás szervezve nincsen, a pan isz'ó csupán számvevői állást tölt be. A számvevő panasza folytán a köz- igazgatási bíróság a számvevőt a megye határozatának a megváltoztatásával a VIII. fizetési osztályba rendelte sorozni. Az indokolásban a bíróság a következőket mondja: Habár a szabályrende letben a főszámvevői állás szervezve nincs is, a szabályrendelet szerint a számvevő a városi számvevőség főnöke, az igy szervezett számvevői állás tehát a törvényben VIII. fizetési osztályba sorozott főszám vevői állástyik felel meg. Az 1912. évi LVIII. törvény 2á. § a rendeli, hogy a tör vény ele: belop tetői számított egy éven belül alko tandó szabályrendeletben az egyes állások eddigi elnevezését h törvényben h «sennit elnevezéseknek megfelelően meg kell változtatni. Minthogy pedig a 32. §. értelmében a törvénynek az illetmé nvekre vonatkozó rendelkezései 1913. évi január hó 1 tői számított hatállyal' érvényesek, a meglevő állásokat a törvény életbelépte után az abban I

meghatározott fizetési osztályokba be kellett osztani, tekintet nélkül arra, bogy a 28. §-ban említett szabályrendelet még meg nem alkottatott s az egyes állásoknak a szervezeti szabályrendeletben használt elnevezése, a törvényben használt e'nevezéseknek megfelelően meg nem változtatta tott. Csapán az állások elnevezésében való különbség, tehát a fizetési osztályba való beosztásra nincsen befolyással s ezért a városi képviselőtestület panaszlót, akinek állása és munkaköre a jelenlegi városi szervezetben a főszáravevői állás és munkakörrel egyenlő, törvényszerűen sorozta a Vili. fizetési osztályba. — Érdekli ez a birói álláspont Szckszárdot is, mert tudvalevőleg itt is ugyanezen esetek állanak elő a városi tisztviselők egy részének tízetésrendezése körül.

— Intelligens izr. család hasonló családból egy-két fiút vagy leányt iskolai idényre teljes ellátásra elfogad. Cim a kiadóban.

— Zongoratanitás. Waldmann Anna, Wald- mann Rózsa zeneakadémiát végzett tanárnő növendéke, elfogad úgy kezdőket a legalaposabb tanításra, úgyszintén haladottabbakat az orsz. m, kir. zeneakadémia tanterve és tananyaga szerint. A növendékek haladását Waldmann Rózsa tanárnő figyeli, ki e célból a fővárosból gyakrabban haza- rándul és a növendékeket kívánatra • folyó év szeptember havában a főváros bármelyik zeneiskolájában levizsgáztatja. Jelentkezéseket kér Waldmann, Széchenyi utca 167.

— Az iskolamulasztások- Úgy Tolnavármegyében, mint az egész országban felhangzik a panasz, hogy a népiskolákban és az ismétlő- iskolákban egyre szaporodnak az iskolamulasztók, amely körülmény nagymértékben leszállítja a tanulásbeli eredményt. A tanítók a törvény által előirt időben és módon beadják ugyan a hatóságnak a mulasztók kimutatását, de ennek — sajnos — kevés kivétellel, vajmi kevés az eredménye ; mert az eljáró hatósági közegek enyhén fogják fel fontos szerepüket. Büntetési jogukkal csak ritka esetben élnek. Ha büntetnek is, ezt a tanév befejezése után teszik, amikor már elkéstek. Ezen a bajon segíteni kell és hisszük, hogy segíteni .s fog Komárouavármegye törvény- hatósági bizottságának a kormányhoz intézett felirata, melyet hasonló szellemű felirat intézése végett megküldött Tolnavármegye törvényhatósági bizottságának is. A feliratban arra kérik a kormányt, hogy az iskolamulasztás kihágásnak minősíttessék, nemkülönben az is, aki az iskolai szorgalmi idő alatt iskolás gyermeket napszámba vagy cselédnek fogad és igy azt az iskolába járástól visszatartja, kihágást követ el s 10 K-tól 100 koronáig terjedhető s behajthatatlanság esetén elzárásra átváltoztatható büntetéssel legyen sújtva.

— Kettő közül egy sem. Már megiituk, hogy a járványbizottság előterjesztésére Forster Zoltán alispán átirt a katonai parancsnoksághoz dr. Klein József alorvos szabadságoltatása tárgyában, mivel közegészségügyi szempontból városunkban ezúttal nélkülözhetetlen. A katonai parancsnokság azonban elutasította a kérelmet és megtagadta alorvosunk szabadságolását. Miután dr. Nénielh Károly városi tiszti orvos állásáról' lemondott, a város orvos nélkül van, illetve dr. Komáromi] Gyula, volt városi orvos látja el két embernek a dolgát.

— Véres búcsú. Tolnán az augusztus 15-én tartott búcsú ezúttal többek számára szomorú véget ért. Ugyanis a sörházi korcsmában, mint már sokszor, az idén is parázs kis verekedést rendezett a „táncoló ifjúság“. Valami Dömötör János nevű újonc legényt erősen elpáholtak. — A szép szál gyerek — noha erősen védekezett nem bírt a reá támadó 6 legénnyel ; kiállotta a verést, de boszut forralt. Kiment a korcsmából, megleste az őt elpáholó társait, kést rántott s Helm Antal szivébe szúrta, ki azonnal holtan rogyott össze. — Egy másiknak, Burkovicsnak combjába szúrt. A többi megugrott 8 a gyilkos n>’Ugodtan tért haza ágyába, honnét a csendőrök vitték el. Helmet vasárnap óriási nép tömeg kisérte sírjába, Dömötört pedig megláncolva Szekszárdra vitték a vizsgálati fogságba.

— Vasúti összeütközés Sárbogárdon. Múlt

vasarnap este hibás váltóállítás következtében a sárbogárdi állomáson összeütközés történt. • Két tolató mozdony ütközött össze, melynek következtében az egyik mozdony darabokra törött és a a kocsik megsérültek A kocsikban volt állatok közűt sok elpusztult, a többiek p dig szétfutottak. A vizsgálat megindult, hogy a szerencsétlenség okozóját kiderítsék.

Keresztény tis ztviselő család, melynek polgári iskolába járó jó tanuló leánya van, elfogad ellátásra úri leánykát. Cim a kiadóhivatalban.