Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1913-02-16 / 7. szám
2 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1913 február 16. A népélelmezés érdekében. Sokat beszélnek mostanában arról, hogy a közélelmezés minden irányban megdrágult, a vá rosok lakóinak konyhakert szükségletei ellátása tekintetében is általános a panasz, csodálatosnak látszik tehát) hogy a magyar földművelésügyi kormányzat csak az utóbbi években kezdett akciót abban a tekintetben, hogy a konyhakerti szükségletek ellátása tekintetében olyan jól bevált bolgárrendszerü zöldségtermelő telepek létesítését előmozditja. Bizonyos csodálkozással kell ezt a kérdést napirendre hoznunk, mert megállapíthatjuk, hogy nem annyira a vezetőkben volt a hiba e kérdés elhanyagolása tekintetében, mert hiszen gazda testületeink is régóta mozgolódtak ily irányú kertészeti telepek létesítése körül, azonban mindig sikertelenül, mert a magyar földmunkás érthetetlenül és megfoghatatlanul nem volt kapható ily kertészkedésre. Különös jelenség ez, de tényleg a magyar gazdálkodó és földmivelő nép, külön természetrajzához tartozik ennek a huzódozásnak megoldása, melyet legközvetlenebbül maga a földművelésügyi kormányzat is akkor tapasztalt, amidőn Dunántúlon megalakitoL legelső ilyen bolgárrendszerü kertészethez kereset résztvevőket. . Igen tekintélyes tanukra hivatkozhatunk, midőn megái lapíthatjuk azt a tényt, hogy az első ilynemű kezdeményezéshez jóformán kötéllel kellett fogni a vállalkozó zöldségtermelő munkás családokat, holott a földművelésügyi kormány áldozatkészségéből ugyancsak előnyös feltételekkel lettek szerződtetve, most már azonban ugy- látszik, a jég meg van törve és az ország minden vidékén foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy. ilyen zöldségtermelő telepeket létesítsenek. Erre az újabb fölbuzdulásra ugylátszik, egy igen szomorú körülmény adott biztatást és pedig az, hogv a mostani balkáni háború következtében az őszszel igen sok ilyen bolgárrendszerü kertészet munkásai vonultak ki az országból és siettek a harctérre, igen sok helyen még fáradságos munkájuk gyümölcsét is betakaritatlanul és értéke- sitetlenül hagyva és igy magától kínálkozott egyes vidékeken az, hogy a bolgárrendszerü zöldségtermelő munkások elvonultával a magyar zöldségtermelők folytassák azok megkezdett munkálatait. Ez a körülmény is egy kissé furcsa világot vett a mi közállapotainkra, amikor a magyar földmunkás csak akkor kapható további munkára, ha a hozzá szükséges befektetést már más megcsinálta, de már most ennek erkölcsi helyességé ről, vagy helytelenségéről nem vitatkoznuk, hanem közgazdaságunk érdekében adjuk ki a jelszót, hogy a bolgárok által megkezdett munkát igenis magyar termelőkkel folytassuk és fejleaz- tessük. Előljár e téren a földművelésügyi miniszterünk is, aki szivesen és készséggel támogatja az erkölcsi testületeket és különösen a városokat ilyen zöldségtermelő telepek létesítésében, most még csak az van hátra, hogy a gazda'.ársadalmi jókat, amiket megettek, a kedélyes ebédeket, vacsorákat! Most újra kosztot kell keresni, nem lehet adós maradni a kosztpénzzel! Miilen idők, miilen idők ! Es e bus gondolatok között itta meg a kávét az ökölnyi cukorral. Ami ezután történt, arra jobb volna fátyolt borítani, de a történeti hűség a fátyol fellebben- tését kívánja. Résztvevő arccal állanak a volt „Menza“ tagjai Gyula ur ágya előtt, aki kínosan nyöszö rög s bus képpel borogatja hol meleggel, hol hideggel gyomra tájékát, fájdalmait panaszolva. S míg bajtársai vigasztalni próbálták a sebesült vitézt, a nyári esti szellő mintha megilletődve susogni be a nyitott ablakon I „Ez a kimúlt „Menza“ szomorú nótája !“ . . . Gyula ur pedig sohasem tudta meg, hogy János timsót tett a feketekávéjába. . . testületek, a vármegyei gazdasági testületek, a különféle gazdakörök vezetői is vessék fel társaik körében ezt a gondolatot és esetleg szervezzenek konyhakerti termelő szövetségeket, szövetkezeteket, hiszen e téren nemcsak | földmivelésügyi minisztérium, de a Magyar Gazdaszövetség is készséggel és örömmel támogatja munkálkodásukat. A kertészet ezen ágának felkarolása mondhatnánk a legjövedelmezőbb gazdasági foglalkozás, amit a bolgár kertészeknek Magyarországból hazaküldütt százezrei igazolnak, mert hiszen ezen terme'ési ág művelése a legkevésbbé kockázatos, a piac pedig a termelés értékesítésére mindenütt önként kínálkozik. Gazdatestületeinken múlik, hogy a viszo nyok következtében adott jelenlegi legalkalmasabb helyzet a konyhakertészet fellendítése ügyében az ország közgazdasági és népélelmezése érdekében sikeresen kihasználtassák. KÜLÖNFÉLÉK. Gróf Batthyány Tivadar állapota. Gróf Batthyány Tivadar, a függetlenségi és 48-as párt alelnöke, a szekszárdi kerület szeretett képviselője, mint tudva van, megbetegedett és a Pajor-szanatóriumban sikeresen megoperálták. Mint megnyugvással értesülünk, az operáció óta Batthyány Tivadar gróf javulás utján van és fájdalmai megszűntek. Még pár napig marad gyógykezelés alatt a szanatóriumban s azután lakásán fogják rövid ideig ápolni. Még ebben a hónapban orvosai tanácsára délvidékre utazik, hogy egészségét teljesen visszanyerhesse. — Az országos borászati felügyelő elöláp- tetáse. A földmivelésügyi miniszter előterjesztésére Rácz Sándor országos szőlészeti és borászati főfelügyelői címmel és jelleggel felruházott köz ponti szőlészeti és borászati felügyelőt a VI. fizetési osztályba országos szőlészeti és borászati főfelügyelővé nevezte ki a király. — Nyugdíjazás — elismerés. A m. kir. pénzügyminiszter Tekus Vilmos p. ü. tanácsost, a szekszárdi, m. kir. pénzügyigazgatóságnál 39 évi szolgálat után nyugdíjazta' és neki hosszú és érdemes közszolgálatáért elismerését fejezte ki. -— A nyugdíjazott p. ü. tanácsos az általában nem nagy népszerüségü pénzügyi tisztviselők azon kevés számú csoportjába tartozott, akit a társas- életben is kedveltek és nagyrabeesültek, — mert egyrészt el tudta különíteni magában a hivatalon kívüli életében a finánc érdeket szolgáló tisztviselőt az intelligens társaságbeli úri embertől, másrészt hivatalos működésében is az állami érdekek szolgálatát mindenkor az adózók jogos érdekeinek sérelme nélkül, méltányos szívvel is igyekezett teljesíteni. Szekszárdira mint az illetékkiszabási hivatal főnöke került s 25 évig működött a p. ü, igazgatás szolgálatában nálunk, — legutóbb mint a p. ü. igazgatósághoz kinevezett p. ü. tanácsos. Itt tartózkodása alatt kivette részét a társadalmi közéletből is. Nyugdiját a pénzügyminiszter 4800 korona fizetési nyugdíj és 840 korona lakbér nyugdíjban állapította meg. Mint tudjuk, a nyugdíjazott p. ü. tanácsos még a múlt hónapokban teljesen elköltözött városunkból s jól megérdemelt pihenését Budán tölti le. — Kultur egyesület. Dombóvár társadalmának több lelkes és önzetlen tagja elhatározta, hogy megalakítja a Kulturegyesületet. Az alapszabályok kidolgozásával Illés Gyula főjegyzőt, ár. Bárány Lipót orvost, dr. Sas Istvánt és Guenis Antal igazgató tanítót bizták meg. Az alakuló közgyűlést ma tartják meg. — Jegyzőválasztás. Zomba nagyközség képviselőtestülete a nyugalomba vonult Lunova János főjegyző helyébe Sleib Mihály dőrypatlani jegyzőt választotta meg. A megválasztott főjegyzőt ismert szorgalma és becsületességeért szerették meg a zombaiák. — Iskolaszéki Ülés. A szekszárdi városi iskolaszék múlt szerdán Boda Vilmos iskolaszéki elnök elnöklete mellett ü'ést tartott, melyen jelen voltak : Kovácsné Nagy Lujza polg. leányiskolái igazgató, Holllb János a polgári fiúiskola igazgatója, Halász Gézáné, a tantestület megbízottja, Pigniczky György a gazdasági iskola vezetője, továbbá Kiss Károly táblai biró, dr. Szentkirályi Mihály polgármester, László Lajos ügyvéd, Török Ottó vái’osi tiszti ügyész, Nagy György Hangonyi városi tanácsos iskolaszéki tagok. Elintézték a polgári fiú-, leány- és gazdasági ismétlőiskola 1911— 12-dik évi számadásait; ugyanazoknak 1912— 13. évi költségvetését és 130 tanulónak tandíj elengedése iránti kérvényét.- Uj tanítói állás. A bonyhádi ág. hitv. ev. egyházközség lépéseket tett egy ötödik tanítói állás szervezésére. — A budapesti tanári kör uj alelnöke Biller Illés főgimnáziumi igazgató lett, kit kartársai rövid —| alig félévi — ottmüködése után tiszteltek meg e bizalmi állással. — Missio Kocsolán. Február 9 tői missio volt Kocsolán. Egyik szónoka Fekete Ágoston tolnai prépost volt, ki hasonló minőségben — az egyházmegye területén — már gyakrabban szerepelt. — Pénztárosválasztás. A budapesti Izabella Napközi Otthon, melynek pénztárosa Lengyel (Lutzenburger) József tanitó volt, megszűnt. — Bárczy Istvánná védnöksége alatt Bárczy Istvánná Gyermekház Egyesület elnevezéssel uj egyesület alakult, mely szintén Lengyel Józsefet, földin két választotta meg pénztárosnak. — Közigazgatási bizottsági ülés. A vármegyei közigazgatási bizottság folyó hó 12 én tartotta február havi rendes ülését, Simont3Íts Elemér főispán elnöklésével. Az ülés főbb tárgyait a közigazgatási hatóság vezetőin ík szskásos havi jelentései képezték. Ezen jelentések közül általános érdekénél fogva, a közegészségügy említendő különösen, mely a megyében meglehetős kedvezőtlen képet mutat. A járványos gyermekbetegségek feltűnő mértékben pusztítanak. — Vöi’heny pusztított a dombóvári és völgység! járísban, 36 községben 311 eset 45 halálozással, roncsoló toroklob 34 községben 94 esetben 17 halálozással ; kanyaró 7 községben 193 eset 5 halálozással; hasi hagymáz 9 községben 20 esetben 2 halálozással; hörghurut 7 községben 37 eset halálozás nélkül és gyermekágyi láz 1 eset. — Nagy mértékben dühöngött a kanyaró Tolnán (127 esetJ és a vörheny Döbröközön (67 eset.) — Mivel a járványos betegségek főként az iskolás gyermekek között terjedtek el, károsan befolyásolták ezek a tanügy állását. — A tanfelügyelői jelentés ki is emeli azon lehetetlen és káros módszert, mely a gyermekragályok elleoi egyetlen módszjrül az iskola bezáratását alkalmazza s hangoztatja a nép iskoláknak állandó orvosi felügyelet alatt tartásának szükségességét, ami azonban, sajnos, a mi belvÍ8zonyaink miatt még sokáig lesz pium desi- derium. Hiszen nálunk még a nagyobb községek is orvos nélkül vannak, egy egész falka község kap nagy keservesen egy járásorvost a járás székhelyére, de azt is megszöktetik mindenütt pár hónap alatt a rósz utak, meg sok helyen a főszolgabíró, aki közegészáégi ügyekben is a fő szakintéző a járásban, mert a mi közigazgatásunkban még ilyen abszurdumok is vannak. — A pónz- ügyigazgatóság jelentése szerint az 1913. év január havában befolyt egyenesadó 101.399 korona, had- mentességi dij 1866 korona, összesen 103.265 K. 1912. januárban 124.455 korona, kedvezőtlenebb 21.190 koronával. — Ezen kivül befolyt: szesz- fogyasztási adó 60.719 K 18 fillér, bor- és hús- fogyasztási adó 33.157 K 63 f., ellenőrzési illeték 123 K 40 f., bélyegjövedék 1688 K, dijjövedék 1698 K, bélyeg- és jogilleték 83.412 K, dolnny- eladásból 159.333 korona 40 fillér. . — Mozi. A szekszárdi Kath. Olvasókörben ma, vasárnap este 6 és fél 9 órakor teljesen uj, rendkívül érdekes műsorral mozielőadás lesz a szokásos 60, 40 és 20 filléres belépődíjak mellett. Minta szöíöoltványokat ingyen küld „Mill, telep11 szőlőiskola Nagyősz, ha árjegyzéket kér iBeRiN iRKéNV. Siessen addig, mig nem késő egészségét fisszaszerezni!^ Egy jelentektől ennek látszó meghűlés az összes légzőszervek legkülönfélébb megbetegedését vonhatja maga után. Igyekezzünk idejekorán elejét venni a bajnak, mert a könnyelmű elhanyagolás sokszor végzetessé vélhetik. A meghűlésből eredő köhögés, rekedtség, meghűlés, nehézlélegzés és a légzőszervek h&rutos megbetegedéseinél kitünően bevált az orvosi előkelőségek TIIDÉBI|hf Mindenütt kapható. Egy üveg ára 2 korona 50 fillér által javasolt I UDEKII v egy nagy üveg‘ára 5 korona. Postán legkevesebb 3 üveg rendelhető meg utánvétellel az egyedüli főraktárból: Diana-£y6£y szeriár, Budapest, Károíy-kömí 5, szám iniMih« *|M • amiiin rtipitt" ara
