Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1913-02-23 / 8. szám
A Szekszárdi Takarékpénztár közgyűlése. Folyó hó 16 án tartotta a Szekszárdi Taka-_ rék pénz tár a múlt évi eredményét letárgyaló közgyűlését. A közgyűlést Boda Vilmos vezette mint elnök, jegyzőkönyvvezető Török Béla Ügyész, hitelesítők Tihanyi Domokos és Kurz Vilmos kir. taLácsosok voltak. — Az igazgatóság jelentését Steiner Lajos dr. igazgató olvasta fel, a felügyelő bizottságét pedig Dragits Imre dr., felügyelő bizottsági elnök. A jelentéseket egyhangú helyes* léssel fogadta a közgyűlés, változatlanul fogatlta el a nyereség felosztására vonatkozó javaslatot is, melyet múlt számunkban ismertettünk. László Lajos szekszárdi ügyvédet a Mebrwerth Ferenc elhalálozásával r. egüresedett felügyelő bizottsági tagságra megválasztottak. — Végül Orffy Lajos elnök igazgató indítványára Boda Vilmosnak az ülés vezetéséért jegyzőkönyvi köszönetét mondtak Kivonatosan ismertettük az ülés lefolyását, hogy a mennyire terünk megengedi, Orffy Lajos elnökigazgató elejétől végig érdekes jelentéséből ki ragadjunk egy pár, közgazdasági viszonyainkra jellemző részletet. „Lehetetlen érintetlenül hagynunk a világ- történelmi eseményeket is. Az 1911. évtől az 191?. év legnagyobb részére áthúzódott olasz-török háborút az európai pénzpiac állandó feszültsége kisérte és ez maga után vonta az ipar és kereskedelem erős megbénulását Mindenki jobb jövő után vágyakozott, pedig az igazi súlyos megpróbáltatások csak az év utolsó negyedében következtek. Amint Bulgária, Szerbia, Görögország és Montenegró egymással szövetkezve, Törökország ellen hadseregét október hó elején mozgósította s népei érdekében a fizetési moratóriumot törvény - hozásilag biztosítva, az ellenségeskedést megkezdette, ezen tények közvetlen hatása alatt az értékpapírok tőzsdei árfolyamai Európaszerte óriásilag hanyatlottak, a bankok kamatlábai pedig emel kedtek. Október 18 án az angol és belga bank 4 ről 5°/0-ra, a francia bank 3 ról 3V2°/0 r®, október 24 én a német birodalmi bank 478 ről 5°/o-ra, végül október 26 án az osztrák-magyar bank 5-ről 5^2 % -ra emelték fel hivatalos rátáikat. Következtek a Balkán szövetségesek meg lepetésszerü győzelmei, az Albánia és az adriai kikötők kérdései, úgy a mitrovicai és prizrendi osztrák-magyar konzulok megsértése miatt, Szerbia és monarkiánk közötti viszony kiélesedése, melyek a szövetségekbe és ententekba sorakozott európai hatalmakat egy világháború közeli esélyei elé állították. Ily viszonyok között közgazdasági életünk további romlása kimaradhatatlan volt. A pénz hiány mindinkább érezhetővé vált, úgy, hogy november hó 16 ától fogva az Osztrák magyar bank is kénytelen volt kamatlábát 5 és fél százalékról 6 százalékra felemelni. Mégis legsulyosabhá a viszonyok akkor váltak, mikor a tartalékosoknak téli gyakorlatra történt behívása köztudomásúvá lett. Mert ezt a háború kitörésének vélvén, a közönség értelmetlenebb része félelemből, de rosszhiszemű bujtoga tások következtében is kezdte betéteit a pénzintézetektől visszavenni. Ha ilyen lavina megindul, ki tudná meg mondani, hogy hol áll meg ? Nem lehet tehát csodálkozni, hogy a hitel keresőkkel szemben hazai pénzintézeteink is saját biztonságuk megóvása érdekében, a tartózkodás álláspontjára voltak kénytelenek helyezkedni, mi nek következtében az amúgy is sztikes pénz az ország sok részén vagy egyáltalában nem volt, vagy csak drága kamatláb mellett vált hozzáférhetővé. A közgazdasági válság ezen forgatagában jól eső érzés fog el bennünket, mikor látjuk, hogy a főváros hatalmas pénzintézetei mellett, egy kettő kivétellel, az ország vidéki pénzintézetei szilárdan megállják helyüket és így jogossá teszi bennünk a reményt, hogy netán elkövetkezendő nehezebb viszonyokon is győzedelmeskedni fognak. Ám, hogy ez igy van, ezért első helyen és a legnagyobb érdem az Osztrák-magyar bankot illeti meg, mely e nehéz időkben mindenkor hivatása magaslatán állott. Pranger József vezértitkárnak a Becsben 1912. évi szeptember hó 26 án tartott főtanács ülésen előterjesztett jelentéséből tudjuk, hogy az Osztrák-magyar bank 1912. évi január hó óta az ülés napjáig 426 7 millióval több váltót számítolt le az előző évi hasonló idejénél, és hogy a leszámítolt váltók túlnyomóan nagyobb része a magyar bankhelyekre esett. A viszonyuk rosszabbra fordultával a bank igénybe vétele bár óriásian emelkedett, tanúságot TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY tehetünk róla, hogy e nehéz napokban is bármikor fordultunk a bank pécsi fiókjához, mindig a legnagyobb előzékenységgel találkoztunk. Abból a körülményből, hogy aa óv vége felé a bank adóköteles bankjegyforgalma csökkenést mutatott, némi javulás következtethető, de hogy mit hoz a jövő, az bizonytalan. Egész Európa állig fegyverben áll és a béke biztosilasuig sok nehéz kérdés vár megoldásra. Nincs kizárva tehát a viszonyok rosszabbodása, de véleményünk szerint legjobb esetbeu is csak lassú javulás várható. Mert ha egyebekről nem is szólva, tekintetbe vesszük, hogy az olasz török, úgy az utóbbi és a Balkán szövetségesek közötti háború dulasat alatt mily vagyoui értékek pusztultak el, ha tekintetbe vesszük, hogy maga a hadviselés, úgy az európai hadseregek fegyverben tartasa mily összegeket emésztenek fel és végül, fia tekiutetbe vesszük, fiogy annyi millió embernek a munkától való elvonása következtében mily értekek termelése marad ki, úgy lehetetlennek tarljuk> hogy ezen milliárdok hiánya a világ küzgazdasagi életében érezhetővé ne válnék, vagy azt marói holnapra kiegyenlíteni lehetne. Talán felesleges is megemlítenünk, hogy a közgazdasági élőt imént vázolt viszontagságai helyi piacunkat sem hagyták érintetlenül. Sőt súlyosbította itt a helyzetet az a körülmény, hogy Tolnavármegye törvényhatósága útépítés, értékpapír vásárlás és gyámpénztári kölcsönök kihelyezése céljából a helybeli pénzintézetektől a legnehezebb időben nagy összegű betét állományt vont el. Meghaladja a 700.000 koronát, mit az elmúlt év folyamán egyedül a Szekszárdi Takarék pénztár bocsájtolt ily címen a vármegye rendelkezésére. Pénzszükvilágban ez a kifogástalanul kiállott terhelési próba azt hisszük mindenkit meggyőző bizonyitéka intézetünk szilárdságának.“ MULATSÁGOK. — A „Dunaföldvári Műkedvelő Úri Zenekar“ folyó évi február 1 én megtartott zenecstélyo fényesen sikerült. A helybeli és a vidéki intelligencia nagy számmal volt képviselve, úgy hogy a máskülönben hatalmas terem szinte kicsinek mutatkozott a nyüzsgő közönség befogadására. A díszes publikum nagy kíváncsisággal várta az estély megnyitását, amely végre kezdetét is vette a műsorban megjelölt két zeneszámmal. A tiz tagú úri zenekar játéka kifogástalan precíz és össze vágó előadásukkal általános tetszést és elismerést aratott. A második pontot a „Vadrózsa“ cimü gyönyörű daljáték képezte, mely az igazán tehetséges szereplők kitűnő összjátéka által valóságos tapsvihart aratott. A játszók közül különösen ki emelendőnek tartjuk Ványi Zsigmondnét (kinek illusztris játéka és remek hangja általános tetszést keltett), Fájtli Ilonkát és Borovitz Rózsikét, úgy Névery Rizát, kik kedves és a darabhoz illő -naiv előadásukkal igazi mesebeli tündérekként hatottak. A darabot zongorán kisérték Faludi Jenőué és Pintér Aranka, kiknek művészi játéka szintén meghódította a közönséget. Végül felemlítjük a szereplő két férfiszemélyt, KoudeUa Gyulát és Szűcs Ferencet. Nagy elismerést érdemel KoudeUa Gyula, ki a szerepek betanításával és a játék rendezésével hatalmas munkát végzett. A második pont után következett egy zeneszám, majd ennek végeztével Ványi Zsigmond lépett a közönség elé és elénekelte Zerkovitz „Komédiás dal“ át Sopronyi Ferencnó zongorákisérete mellett. Ez a szám is tetszésnyilvánítást váltott ki a hálás közönségből. Az estélyt a zenekar által előadott Jarnó indulóval nyert befejezést. A zeneszámokat mindvégig Dóczu V. Gizella kisérte és kiváló játéka nagy tetszést.kelteit. A következő tánc csak a hajnali órákban ért végét. Az első négyest 75 pár táncolta. Hogy az estély úgy anyagilag, mint erkölcsiltg oly kitünően sikerült, a rendezőség fáradhatatlan buzgalmának kö szönhető. Itt különösen kiemeljük Sopronyi Ferencet, a zenekar lelkét, aki nem kiméit sem időt, sem fáradságot, hogy a zeneestély sikerüljön. A nyers bevétel 505 koronát tett ki, ezzel szemben a kiadás körülbelül 300 koronára rúgott, maradt tehát tiszta bevétel 200 korona, mely egyrészt jótékonycélra, másrészt a zenekar felszerelésének gyarapítására fordittatik. Több ilyen sikerű előadást kívánunk az „Úri Zene kar“-nak. — A „Sárszentlörinci Dalkör“ folyó hó 2-án szépen sikerült dalestelyt rendezett. Az est sike rülését már előre biztosította a tagok ügyszeretete, amellyel az előadott énekszámokat oly szorgalommal tanulták b ennek folytán oly szépen előadták, hogy még a kényesebb izlésüeket is nagyon ki elégítette. Az erkölcsi siker mellett az anyagi is 5 kielégítő volt, mert dacára a zuhogó esőnek és nagy sárnak, a megjelentek megtöltötték a vendéglő báli termét. Az est tiszta jövedelme 70 K. 14 fill. Felültízettek: ifj. Németh István 1 K. 20 fill., Varga István 20 fill., Varga János 20 fill., Varga János 1 K., iss Pál 40 fill., Kiss Lajos 1 K. 20 fill, Scliád János 20 fill., Szegletes Jó/.sef 40 fill., Kommet András 20 fill , Bohár László 2 K 20 fid., Mendöl E e 1 K. 20 fill., Gyalog István 40 fill., D. Szabó József I K., Szabó István 1 K., Küftber Juliska 20 fill., Taufert Sándor 40 fill., Dimóczi József 40 fill. Jegyeiket megváltották: Farkas István 2 K., Molnár István 2 K., özv. Szabó Jánosné 80 fill., Gyalog János 2 K és Ben kő György 2 K. — Táncnulla Ság. A SÍ inon tornyai Polgári Olvasóegylet múlt hó 26 án tartott táncmulatságot, m-ly jó eredménnyel végződött. A mulatság a legjobb hangulatban reggelig tartott. Felülfizettek : Joó András, Gallai István, Szántó Béla, Menyhárt N., Dakó Pál 1—1, Lukács János —'60, Petres Pál — 50, Bekő János, Bitig János, Kovács György, Bilig György 20 —20 fillér Bevétel 243 korona 40 fillér. Kiad is 96 korona 80 fillér. Tiszta maradvány 147 korona 04 fillér. TAKARÉKPÉNZTARAK. . — Ismerteti: Erdei Lajos. —- A Szekszárdi Népbank mint önsegélyző szövetkezet XL1 ik zárszámadását adta ki az 1912. évről. A N'pbank önsegélyző szövetkezet lévén, mely a világ pénzpiacát sokszor fenyegető időjárás szeszélyeinek közvetlenül kitéve nincs, hanem a szövetkezés erejével önmaga táplálja önmagát s elégíti ki tagjainak betétjövedelmi és hiteligényeit; a zárszámadás számadataiból kitet- szőleg is az elmúlt válságos gazdasági viszonyoktól alig érintve, teljesítette azt a humánusán gazdasági s inkább szociális izü, mint bank Uzér- kedési feladatot, mely a törvényileg is kedvezményezett ilynemű szövetkezeti alakulatoknak a fő jogosultságot megadja. Innen van, hogy a Népbank ma is 1%-kal alacsonyabb kamatlábat számit, mint a legmagasabb törvényes kamatláb s a 6V2°/o-os kamatot csak az újabb kihelyezéseknél s csak a múlt év októberétől a régi kölcsönöknél pedig csak uj évtől emelte, s ekkor is csak l/t°/0-kal. Hogy minő hatással volt a Népbank múlt évi működése a kisember, a kisiparos, napszámos, kisbirtokos, kereskedő, hivatalnoki osztályok gazdasági megerősödésére, mi sem jellemzi jobban, hogy az elmúlt évben 40 filléres heti befizetés mellett 1 millió 922.216 koronát forgalmazott a szövetkezet. A szövetkezet összes vagyona volt a múlt év végén: 'i,433.127 korona 63 fillér. Az évtársulatok vagyona az 1912. évi nyereségen kívül 1,320.779 korona 42 fillér. Alapokban 57.673 korona 98 fillér van összegyűjtve, összes kihelyezése az óv végén : kezesség mellett 97.3688 kor., jelzálogra 136 925 kor., függő követelések 112.744 kor., előlegek 1796 kor., összesen 1,125 153 kor. Múlt évi tiszta nyeresége 51 9 ‘2 korona 28 fillér. Ebből fordítandó az igazgatóság javaslata szerint: Tőke számlákra XXII—XXVI. osztályoknál 34 256 38, a XXI. osztály tőkeszámlájára 14 199*84, jutalékokra 1129 64, nyugdíjalapra 1280 87, intézeti házalapra 527 77, veszteségek fedezeti alapra 527 78, összesen 51.922 korona 28 fillér. A felszámoló 1907. évi XXI. évtársulat vagyona 375 416 korona 97 fillér. Ebből fordítandó: 2596 betét után á 144'10 374 083 60, nyugdíjalapra 377 01, intézeti házalapra 93 02, jótékonycólra 300'—, tisztviselőjutalékra 429 40, veszteségek fedezeti alapra 93 02, további rendelkezésre 40 92, összesen 375416 korona 97 fillér. Az elmúlt évben, amint köztudomású, az év végén a szövetkezet vezetésében változás állott be, amennyiben Boda Vilmos, aki az intézetnek 1879. évtől mint választmányi tagja, 1894-től mint a választmány elnöke s utóbb mint elnök - igazgatója elévülhetetlen érdemeket szerzett, a Népbank igazán méltányos és emberséges, amellett kellő szakszempontokat nem tévesztő működése körül, az elnökigazgatói állásról lemondott s helyébe Schneider János, a Molnár-féle nyomdai mtiintézet igazgatója, több megyebeli pénzintézet felügyelő bizottsági és igazgatósági tagja választatott meg, kinek általános elismert pénzügyi szakképességei a legteljesebb garanciát nyújtják a Népbank jövő működését illetőkg s ki, mint székfoglalójában jelezte, a financiális szempontok mellett a szövetkezetét fontos szociális és népbaráti intézménynek is tekinti. Megemlítendő még, hogy az uj adótörvények miatt az adómentesség megtartása érdekében a Népbank Boda Vilmos elnöksége alatt belépett a Pénzintézetek orsz. egyesülése hitel- szövetkezete szakosztályába. Ez okból — de meg a jövő munkásság megalapozása és medrének
