Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1913-12-21 / 51. szám
XLI. épfoHinm. 51. sztai. ___________________Szeknfofl. 1913. detember 21. Fü ggetlenségi és 48-as politikai hetilap Szerkesztőség 'Bezerédj Islván-ulca 6. sz.t hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők. Telelőn 11. Kiadóhivatal Telefon II. Molnár-féle nyomda r.-t, hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézendők. Felelős szerkesztő Pőmunkatárs BODA VILMOS HORVÁTH IONÁCZ Megjelen hetenként egyszer, vasárnapon. Előfizetési ár: Égési évre 12 K, V« évre 6 K, */» évre 1 K Számonként 24 fillér e lap nyomdáiéban. Hirdetési árak i Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 korona, további sor 30 fillér. • Nyilttér: gsrmond soronként 40 fillér. udvarnál megingathatlan. Viszont vannak, állítólag jól értesült hírlapok, melyek a geszti zsarnok közeli bukását jelezni magukat jogositva érzik. De vannak, állítólag osztrák befolyásos körökben, kik Tisza működését s annak kíméletlen vas kezét annyira csodálják, hogy Ausztria részére is egy ilyen ember alkalmazását kívánatosnak tartják. Ily egymástól eltérő vélemények és híradások közepette csakugyan nem tudja senki, hogy mit várjon, mit reméljen a jövőtől. Mi részünkről csak azon kívánságunknak adunk c helyen kifejezést, hogy ha már az idén nem lehet, legalább a jövő karácsonyi ünnep söpörje cl őt helyéről. Ha pedig még akkor is ott lesz, akkor majd dönt sorsa fölött a nemzet ítélete, a jövő évben bekövetkezendő országgyűlési képviselőválasztás. Ha a magyar nemzet megélni akar s eddig élvezett jogait s alkotmányos szabadságát továbbra is élvezni akarja, akkor ez az ítélet a Tisza-kormányra nézve csak kedvezőtlen lehet. Ha pedig kedvező lesz. akkor megérdemli a nemzet sorsát. Boda Vilmos. Karácsonyi iparpártolás. — Irta: Sassi Nagy Lajos. — Sohasem volt nagyobb jelentősége u karácsonyi ipar pártolásnak, mint a mai általános gazda- sági pangás szomorú évében. Mindnyájan tudjuk, hogy rendes körülmények között karácsony előtt részint karácsonyi ajándékok cimén, részint szükségleti cikkekért több, mint száz milliót költ el az ország. Még a Karácsony. ! A keresztényvilág az Isten-ember földön jártának emlékét ünnepli karácsonykor s ez az ünnep kimondhatatlan örömöt okoz a szülőknek, kik gyermekeik vigsá- j gát szemlélik s a gyermekeknek, kik kíváncsian lesik, hogy mit hoz nekik a Jézuska. Ez a nevezetes ünnepség azonban mély gyászba borulva találja az összeséget : a magyar nemzetet. Másfél év óta a bihari kényur felforgató kormányzása tipor jogot, törvényt s eddig élvezett közszabadságokat. Ez a másfél év elég volt neki arra, hogy a képviselőház tanácskozási házszabályait oly módon alakítsa át, hogy az jogot ád az elnöknek s a kormánypártnak azt az országgyűlési képviselőt, ki egy kissé hangosabban találja véleményét nyilvánítani vagy elégedetlenségének kifejezést adni, kizárni a tanácskozási teremből és esetleg kemény pénzbírsággal sújtani. Felállította és pedig katonai szervezettel a palotaőrséget, melynek joga van azt a képviselőt karddal támadni meg, ki megbotránkozásának egy „pfuj“ szóval ad kifejezést. Gondnokság alá helyezte az esküdtszéki bírákat, mert azok nem bűnösnek nyilvánították Kováts Gyula képviselőt, ki végső elkeseredésében nem rá, hanem csak feléje lőtt Tisza István, akkori házelnöknek. Most azon munkálkodik, hogy az eddig élvezett sajtószabadságot megnyirbálja s a napi sajtó szabad véleménynyilvánításának mindennemű korlátozásokkal útját állja. E mellett azzal foglalkozik, hogy a magyarság halálos ellenségeit: a nemzetiségeket az ország lényeges jogainak feláldozásával maga körül csoportosítsa s ily módon jövő uralmát, a magyar nemzet befolyásának ellensúlyozásával biztosítsa. A horvátokkal már kötött ily nemű egyezséget, hitvány lomként odadobva a magyar nyelv eddigi jogait. Egy I időben a románokkal tárgyal s ezeknek a tárgyalásoknak az eredmenve, a legnagyobb valószínűség szerint, a sok küzdelemmel keresztül vitt Apponyi-léle iskolatörvény feláldozása lesz. De még itt sem áll meg, hanem tervbe vette a választó kerületek oly beosztását, mely majdnem lehetetlenné teszi ellenzéki képviselőnek megválasztását, ellenkezőleg utat nyit arra, hogy ahol csak lehetséges, vagy kormánypárti, vagy a kormánnyal tartó nemzetiségi képviselő jusson be az ország tanácskozó termébe. Eddigi nemzetrontó munkájának koronájaként, azután a törvényhatóságokat keríti sorra s azokat legkardinálisabb joguktól : a tisztviselők választásának eddigi gyakorlatától tervezi megfosztani. Szép kis csokor, mely igen alkalmas arra, hogy egy magyar fajból származó államférfiut a nemzet ellenségének nevével díszítsen fel. Már most minden aggódó hazafinak ajkán az a szó rebben el, vájjon meddig fog ez úgy a magyar nemzetre, mint a dinasztiára káros garázdálkodás tartani ? Erre a kérdésre beavatott körök nagyon eltérő véleményt nyilvánítanak. A bécsi „cserkész“ azt állítja, hogy az uralkodó teljesen meg van elégedve Tisza miniszterelnök eddigi működésével s pozíciója az Karácsonykor. Ajtó ma ne legyen bezárva, Se kunyhókba, se palotákba. Hagyjátok nyitva a házatokat ma És a sziveteket . . . .4 Megváltó ma születeti! Az elhagyottak és szegények Hadd leljenek ma menedéket, Meleg vacsorát, puha, lágy kalácsot, Édes sr eret elet . . ■ A Megváltó ma született! Ma az ütésre emelt kéznek Tüzére hulljon halk igézet, S változtasson belőle gyöngén, lágyan Simogató kezet. . . A Megváltó ma születeti! Gyülölség, irigység, kajánság Veszítse el ma királyságát Hamupipőke: Szeretet — te légy Ur Ma a világ felett . . . .4 megváltó ma született. SZABOLCSRA MIHÁLY. A sárga kérdés. Irta: Jankovich Béla vall. és közokt. miniszter. — A szerkesztő nehány megjegyzése elöljáróba. — A kinai sárga tenger piszkos öbleiben felhő gyülekezik, mely Amerika, sőt Európa egét sötétíti el és egy világraszóló háború előjeleit sejti. A sárga kérdés feltolakszik s mintha hamarabb akarna leszámolni, mint ahogyan a fehér ember szeretné. Ennek a mostani napokban annyira ak tuális kérdésnek művelődés-történeti fejleményeivel foglalkozik a minister ur trendkívül érdekes cikke, amelyet olvasóink legteljesebb figyelmébe ajánlunk. A cikk közlésére való engedélyt fővárosi levelezőnk közbenjárásával kaptuk. * Az újkor Amerika fölfedezésével és Afrika körül baj ózásával veszi kezdetét ; jellemzésül még ezenkívül felemlítik az újkor néhány találmányát, aminŐ a puskapor, nyomdászat és iránytű, amelyek kétségkívül fontos segédeszközök voltak a további átalakulásban. De az utóbbiak csak külső jelei voltak e kor kezdetének és azt egy magukban elő nem idézték ; ez abból is kitűnik, hogy a puskapor, iránytű és a nyomdászat ismerete már jóval korábban el volt . terjedve Kbiná- ban, mint minálunk, anélkül, hogy ott egy uj korszak kezdetét jelezné. A valóságban csakis a tengerentúli földrészek felfedezése változtathatja meg a fehér faj kulturális köréi; itt sem annyira a felfedezés maga, hanem az a körülmény fontos, hogy ezáltal a fehér faj az egész földgömbön elterjed. Amíg tehát az ókori és középkori civi iizáció köre a Földközi-tenger mellékeire és Európára szorítkozott, addig az újkori felfedezésekkel a fehér faj hatalmi köre az egész föld- gömbre kiterjed. Kezdetben a Spanyol és Portugál hódítók voltak az úttörők, kik között egyik pápa a földgömböt is felosztotta ; ezeket követte a hollandi és angol kereskedő; később nyomok ban halad a hollandi, angol és francia telepes. E népek a kereszt jelében karddal, rőffel és kapával hódítanak, amely eszközök előtt a primitiv népek kénytelenek lépésről-lépésre megbátrálni. A fehér fajnak e hódítása kétféle módon nyilvánul a földtekén A mérsékelt égöv alatt a fehér faj maga letelepszik és elszaporodva kiszorítja az őslakókat; akiket ezek közül el nem pusztított eddig a folytonos harc, azokat kiirtja utóbb a pálinka és az európai betegségek különféle fajtája, melyeknek e népek nem képesek elleni- állni. Csak idő kérdése, mikor pusztulnak ki teljesen e népek saját otthonukban. A tropikus kiima alatt az európai faj nem képes megélni, mivel ott a második harmadik nemzedékben kihal. Ezért hódítása itt arra szorítkozik, hogy átveszi e népek gazdasági és politikai vezetését, ami által biztosítja magának a kereskedelemből és a nagy vállalatból származó haszon java részét. E kiima alatt egyik-másik latin nép összekeveredik a benszülöttcl és azzal állandó, uj néhfajt alkot; a germán származású népek ezt sohasem teszik. A bódításnak a XIX. századig csak a khinai culturálioz tartozó nemzetek képe sek el len táll ni : sőt ezek közül egyesek, például Japán, teljesen elzárkóznak az idegenek elől. Ugyanekkor a kereskedelmi forgalom a khinai tengerparton csak egynéhány kikötőben bonyo- littatik le. A XIX. században azonban a fehér faj itt is mint hódító kezd fellépni azon mélyreható átalakulások következtében, amelyek időközben az európai művelődésben beállottak. A uj kor első három századában az európai műveltség alig áll magasabb fokon,- mint a római birodalom fénykorában; inkább csak kitér jedésben és egynémely sajátos vonásban tér el az utóbbitól. Amióta azonban az uj kor lángelméi uj irányt adnak a kutatásnak, tanulmányozni kezdik a természet jelenségeit természetűm, vegyi és élettani téren, ezzel az ember olyan hatalmat nyer a természeti erők fölött, milyennel eddig sohasem rendelkezett. E fölfedezések hatása alatt
