Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1913-11-23 / 47. szám

4 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1913 november 23. — Hirtelen halál. Herkl József kormányos tolnai lakos aztvszólhüdósben meghalt. Egy órá­val halála előtt, inág kedélyesen beszélgetett csa­ládjával. özvegye és hat árvája siratja. — Ünnepély Szászváron. A szászvári templom restaurációja körül hervadhatatlan érdemeket szer­zett Sliligái András szássvárí nagybirtokos és stájerországi bányabérlő, kit Őszentsége a „Pro Ecclesia et Pontifice“ érdemkereszttel tüntetett ki. A kitüntetésről Kómából érkezett díszokleve­let ízléses keretbe foglalva, vasárnap nyújtóit« át az ünnepeknek Szabó Géza tb. pápai káplán, plébános üdvözlő beszéd kíséretében a róm. kath. hitkösség tagjainak jelenlétében. Ugyancsak ekkor nyújtotta át a szászvári róm. kath. hitköz ség által készíttetett remek kivitelű másik disz* oklevelet is, tnely szerint Suliaói András a szász­vári róm. kath. hitközség örökös disztagjává vá­lasztatott, Az ünnepelt meleg szavakban mondott a küldöttségnek köszönetét. — Pásztorjáték. A I >éri Balogh Áriám utcai róm. kath. tantestület tagjai : Horváth Erzsébet, Kálmán Riza, Egri Béla és Garai János folyó évi december hó 21-én a szekszárdi róm. kath Olvasókör nagytermében pásztorjátékot rendez­nek, melynek tiszta jövedelméből harmóniumot akarnak beszerezni. Államsegély. A földmivelésügyi minisz­ter Decs község volt úrbéres lakossága részére 250 korona állami segélyt engedélyezett. ügyvédi iroda. Dr. Vidor Leó ügyvéd ügy­védi irodáját Bonyhádon, Zárda-utca 679. szám alatt (Kirchner József házában) megnyitotta. — UJ lap. Szilágai Béla gyönki ref lel­kész szerkesztésében folyó évi december hó kö­zepén egy népies egyházi ref. lap fog megindulni, mely hivHtalos lapja lesz a külsősomogyi ref. lel- készogy cs Illetnek.- Esküvők. Szeleslei Já nos folyó hó 19-ón esküdött örök hőséget a dunai öld vári kath. tem­plomban Szeleczkij Erzsikének. Az esketési szer­tartást Hiró Imre prépost-plébános végezte. Holéczfi Béla adóhivatali ellenőr, folyó hó 18-án esküdött Kzekszárdon örök hűséget Mohai] Mariskának. Uj adó. Egy uj, de nem igazságtalan adót fogadott el a szerdai városi közgyűlés, meg állapítván az ásványforrás és gyártott vizek vá rosi fogyasztási adójára vonatkozó szabályren deletet. — Mii ut a vágóhidig. A bogyiszlói útnak a vasúttól a vágóhidig terjedő része ellen sok szór panaszkodott már az érdekelt közönség. — Ezen útnak most müuttá való kiépítését mondta ki a városi közgyűlés. Meghalt a szekszárdi rendőrkapitány. Molnár Lajos, az állásától nemrég felfüggesztett szekszárdi rendőrkapitány n f. é. 19 én a szek­szárdi Ferenc közkórháziam elhunyt. A várossá fejlődésekor, 1900 ben került városunkba, az &0 ■ vés és ritka rendőri érzékű és képzettségű rendőrtiszt azonban pár év alatt áldozatává lett a szenvedélyévé vált alkoholnak, mely veséjét teljesen tönkretette. A folyó hó 21-én temették el holttestét a szekszárdi újvárosi temetőben. Az ily képpen megüresedett rendőrkapitáuyi állásra sokan fiácz József városi rendőralkap lányt tip­pelik, bizonyos körök azonban dr. Paulovits Sándor vármegyei tb. aljegyzőt emlegetik, akit széles látókörű ismereti mellett a tényleges ka­tonai pályán eltöltött múltja is képesítene a rend­őrkapitányi állásra, ugyanis mint aktiv huszár­főhadnagy szereste meg a jogtudományi képesí­tést s ngy lépett a közigazgatási pályára. Ezek azonban ma még csak ellenőrizhetetlen talál­gatások. — Nyugdíjaztatás. Az igazságügyi minisz tér dr. Selcz József kúriai birót, volt szekszárdi kir. törvényszéki elnököt és Muraközt/ László pécsi kir. törvényszéki birót, ki most kapta meg az ítélő táblai birói címet, — saját kérelmükre —- nyugalomba helyezte. Eskütétel. Dr. Nesztor Emil városi ügy­vezető orvos a folyó hó 19 én megtartott köz­gyűlésen teile le a hivatali esküt s rövidesen el foglalja állását. Százéves asszony. A szekszárdi Ferenc közkórházban folyó hó 19-én elhunyt özv. Stefa- novits Timótné szálkai gör. kel. vallásu lakos, aki kerek 100 évet élt. — , Az asszony becsületéért'' címen, egy minden tekintetben modern, merész felfogással megirt kitűnő drámai színmüvet mutat be a „Világ“ mozgóképszínház, szombat és vasárnapi műsora keretében, mely kitűnő bizonyítéka annak, ho.y a filmen ép ngy lehet mély társadalmi kér­déseket boncoló drámákat bematatni, mint a színpadokon. A műsort ezenkívül egy a hinduk földjén készült szép felvétel, egy akrobata mutat­ványokat ábrázoló és két humoros kép, melyek egyikét Móric (Prince), másikat a közkedvelt Pupák ur játszák. Hétfőn a színház nem tart előadást. Kedden a világhírű koppenhágai dán kir. udv. színház színészeinek előadásában az „Uzsorás“ cimli 3 felvonásos dráma lesz 4 más kép társaságában bemutatva, mig szerdán a buda­pesti Uránia magyar tudományos színház óriási sikerű mllsordarabját, a „Balkán háboru“-t ma­tatja be. A színház felolvasással kisérve. — Pályadíjnyertes. Az országos jegyző- egyesület Erz«ébet-árvaházának választmánya pl lyá/atot hirdetett népies tanácsadó miire, mely népies modorban tárgyalja, hogy hova forduljon a nép ügyes bajos da Igáinak elintézése végett, a közigazgatás és jogszolgáltatás terén. A pályáza­ton az első dijat Ilonlhíj István, Pécs városi tisztviselő, lapunk munkatársa, nyerte el. A pálya- díjjal jutalmazott müvet az árvaházi naptár 1914. évfolyamában közli. — Tangó-tánc Kovácsné Nagy Lujza polg. iskolai igazgatónak, mint az Egyesült Szekszárd Tolnamegyei Nőegylet agilis alelnökének, sike­rült megnyerni Rottiniller Bella tánemüvésznőt a mai esti előadásra, a tangó-tánc bemutatására, A tánemüvésznönek Hctgpál Benő főgimnáziumi tornatanár lesz a partnere. ez a sok macska mintegy megvadulva, mind ipar­kodik ki, amerre csak nyitott ablakot vagy egy kis búvóhelyet talált. Magától vagy a szép szobortól ijedtek e meg ezek a macskák V —— kérdezte vígan felne­vetve a kis leány, — de nekem o percben kitűnő ötletem támadt s alig vártam már vissza nagy- nénémet. Másnap csakugyan megjött s én siettem hozzá egészsége felől tudakozódni, aiui úgy lát­szik, nagyon tetszett neki, mert sokkal szívé­lyesebben fogadott, mint először, sőt tréfás han­gon meg is dorgált, hogy én egy csekélység miatt kedvenc macskáját, a kis „Piszét“ ngy eldobtam magamtól. Mert nz régen tudva van. édes nénéra, hogy a macska rossz állat s mindenféle csúnya tulajdonsággal bír. — Tévedsz tinin, hiszen a történelemből is tudnod kellene, mily szent állatnak tartotta a macskát sok nép — De csak a pogányság idejében és a po gúnyok között, — feleltem én ép oly határozot­tan —- mig a művelt ember csak azért tart házában egy-két ilyou állatot, hogy az egereket pusztítsa, külőmben óvakodnunk kell tőle, mert hiszen hány szór lehet olvasni, hogy a macska annak jóságát, ki őt tartja, avval hálálja meg, hogy egész kár­örömmel ráfekszik a kis csecsemő mellére vagy szájára és megfojtja azt. Talán magának, édes nénéra is van egy édes tárgya, melyet mindenek felett szeret, melyhez szivének minden kis erecs kéje fűződik, próbáljuk meg hát azt nekik meg mutatni s meglátja, futni, rohanni lógnak előle. Nagynénéiu tekintete a szép szoborra esett s mintegy gépiesen ment teléje. Én visszafojtott örömmel követtem őt lépten-nyomon s ő csak­ugyan fölfogta egykori jegyesének szép szobrát s vitte a macska szobába. Alig lépett azonban n szoba küszöbére, midőn én fejemet hirtelen' nagynénim válla felé dugtam, mérgesen forgatva szemeimet s háta megett kezeimmel hadonáztam. A macskák pedig, amint engem a szobor megett megláttak, egyesek futni, rohanni kezdtek a nyi­tott ablakon keresztül, mig' a többi macska hátu­kat felborzolva, köpködtek felénk, félénken hu- nyorgatva fénylő szemeikkel. Nagynénim kezéből majd kiesett a szobor s csak annyit susogott: „Igazad van".-— Mily kár volna pedig ezért a gyönyörű szoborért, mely nemcsak drága emlék, de egy megfizethetetlen drága mft is, — vertem én a meleg vasat tovább — igazán szörnyű dolog volna hát, ha egy napon kitörne annyira a rosszaság valamelyik macskában, hogy belopódznék a sza­lonba s leverné e gyönyörű s értékes emléket. Nagynénéiu mély gondolatokba merülve hall­gatta beszédemet s midőn fölkeltem s kezét ajka­imhoz emeltem : „Jöjj mielőbb!“ — mondta lá­gyan s átfogta szeretettel nyakamat, homlokomra egy hosszá, hálás csókot nyomott. Másnap dobogó szívvel lestem a kis képez- désznőre az utca sarkán, ki örömmel súgta: „A macskákat mind elajándékozta a keresztmama!“ De örömem mégis csak akkor volt legnagyobb, midőn nagynéném minden név- és ünnepnapon egy tekintélyes összeget nyomott kezembe s én lassan lassan kifizettem adósságaimat. Én és kis keresztleánya lettünk aztán kedvencei s örömmel nézte szerelmünket is, mely házasságunkkal vég­ződött, de macskát többé, nem tűrt meg házá­ban ... S a katonazene lágy dallamába, a kard- csörtetés és bot kopogásába belevegyül a poha­rak víg kocintása, mig az „Erzsébet Szálló“ tete­jéről egy szép, fehér cicácska, orrocskáján tekete kis folttal, néz le fülecskéit hegyezve a vígan sétáló ntca-kösöneégre. Mi su, mi su ! — Halálozások. Isgum Frigyes kereskedő életének 79-ik évében Tolnán elhunyt. Folyó hó 16-án helyezték nagy részvét mellett örök nyu­galomra. Halálát gyászolják : Isgum Ferenc Ká­roly, özv. Kern Györgyné szül. Isgum Anna, Isgum Mária, Isgum Paula, Isgum Imre gyerme­kei. Kern István, Kern Máris férj* Csonka Otténé, Kern Gyula, Kern László, Isgum Paula unokái. Borgula Ede hosszas szenvedés után a Balatonfüreden levő szanatóriumban elhunyt. A megboldogultnak keresett fényképészeti műterme volt Szekszárdou, melyet betegsége miatt volt kénytelen eladni. Heckinann János nyugalmazott kétyi posta­mester hosszas szenvedés után folyó hó 18 án el­hunyt. Hegedűs Gyula a hírneves színművész az elhunytban édes atyját gyászolja. Streicher Vilmos teveli földbirtokos hosszas és aulyoB szenvedés és a haldoklók szentségének felvétele után, folyó hó 20-án Budapesten, a Vöröskereszt-kórházban életének 55 ik és boldog házasságának 29-ik évében meghalt. Holttestét Tevelre szállították s ott ma helyezték a családi sírboltban örök nyugalomra. Gyászolják: özv. Streicher Vilmosáé szül. Ohmacbt Mária neje, Tilda leánya férj. Lábody Kálmánná, Lábody Kálmán veje, Streicher Károly testvére, Streicher Károlyné szül. Glinszky Mária sógornője. Szekszárdon elhunyt özv. liozsán Árminná szül. Leopold Betti, életének 72 ik évében. — Halálát a gyászoló családon kívül nagykiteijedésű előkelő rokonság gyászolja. Többtermelö részvénytársaság van ala­kulóban. Ások az óriási terméstöbbletek, melye két Németországban s a többi nyugatra fekvő áll amokban — de hazánkban is — a műtrágyá­zás segélyével elértek, indító okai a többtermelö részvÓDytársaság megalakulásának, mely az általa kiosztandó műtrágya árát s az elérendő haszon egy részét is csak a többtermelésből veszi vissza. Hazánkben még ugyanis nagyon sok uradalom és nagy gazdaság van, a mely kellő forgó tőke hiányában nem aknázhatja ki a műtrágyák termés­fokozó hatását, a mi nemzetgazdasági szempont­ból is nagy veszteség. Ezen a bajon kíván a létesítendő Többtermelő r.-t. első sorban segíteni s igy fontos nemzetgazdasági missiót fog betöl­teni. Az alakuló közgyűlés január hó 5 én tar- tatik meg. Megkeresésre részvényuláirási iveket dr. Molnár István gazdasági tanácsos (Budapest, IV., Ko8sath Lajos u. 1.) vagy Máray Géza ny. főhercegi intéző (Budapest, IX., Közraktár utca 10.) küld. — Dalárda estély. A Szekszárdi Dalárda folyó bú 21-én délután dr Szentkirályi Mihály elnöklete alatt értekezletet tartott, melyen el­határozták, hogy a Dalárda az idei farsangon és pedig 1914. évi január hó 10 én műsoros dal­estéllyel egybekötött táncmulatságot rendez. — A részletes műsort még nem állították össze, de bizonyára a Dalárda művészi nivóján fog az ál- lani s a műsorban szerepel dr. Késmárky István pécsi jogakadémiai tanár nag. érdekű szabad előadása is. Ez lesz az idei farsang első mulat­sága. Részletes műsort legközelebb hozunk. — Színészet Szakoson. Tamásiból a múlt bét folyamán Kiss Andor igazgató vezetésével egy 14 tagú társulat jött Szakosra. Kilenc napon át játszottak s ez idő alatt színre kerültek bohó zatok, legújabb operettek s drámák. A kellemes estékért jutalmul Konyi Gyula és Lajos szakcs- majori bérlők elegáns búcsú-vacsorát rendeztek, melyre nemcsak a társalat, de az intelligencia is hivatalos volt. — Katalin-bál A szekszárdi róm. kath ipa­ros- és iparoslegényegylet 1913. évi november hó 23-án, vasárnap, saját helyiségéi en zártkörű ka­talin-bál t rendez. Belépti dij: személyenkint 80 fillér, családjegy 1 korona 80 fillér. A táncestély kezdete este 8 órakor. A zenét GarAy Lajos zenekara szolgáltatja. — December l-én „NIMRÓD" cím alatt Szabó Kálmán szakavatott iró szerkesztésében uj vadász- és versenylap indal meg. Az uj lap csinos kiállí­tásával és az ÖBszes sportágakat felölelő gazdag tartalmával hamarosan meg fogja hódítani % vadá­szok és rokon sportkedvelők ezreit. A december havi számokat, szívesen küldi meg mutatványai ingyen a kiadóhivatal (Budapest, IV., Egyetem u. 4. szám, Franklin Társulat) mindazoknak, kik eziránt hozzá fordáinak és címeiket levelezőlapon közlik. — A szakcsi segédjegyző Binder Böske áthelyeztetvén a dombóvári községi hivatalba, távozását, a szakcsi közönség sajnálattal vette tudomásul, mert benne a társadalom egy szel­lemes és mégis szerény tagját vesztette. — Eigázolás. Potyondi György tolnai jó- módú polgár oly szerencsétlenül esett a rakott szekér alá, hogy a kerék átment a mellén s azt összezúzta. Az orvosi segítség megmentette ugyan az életnek, de a zuzódás okozta sebet aligha heveri ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom