Tolnamegyei Közlöny, 1913 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1913-10-12 / 41. szám
6 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1913 október 12. Fogorvos. Kovács 1. Specialista fog- és szájbetegségeknél. Készít arany-, ezüst-, platina-, porcellán-, cement- és email-töméseket, Arany, platina és porcellán koronákai és hidakat. Kautschuk és arany lemezre műfogakat és szájpadlás nélkül fogaikat. Foghúzás érzéstelenítéssel! Műfogak és javítások szükség esetén 24 órán belül készittetnek. Lakás : a gimnáziummal szemben. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. E rovat alattiak díjmentesen közöltéinek, a felelősség azonban a beküldőt illeti. A szerk. Az első csata a váro.s visszafejlesztése körül. Ez a címe azon közleménynek, melyben a „Tolnavármegye és a Közérdek41 a Szekszárd rt, város képviselőtestületének folyó hó 4 én tartott rendkivüli közgyűlését közli. Minthogy a jelzett közleményben a fegyvercső egyenest felém van irányítva és minthogy nem merném hinni, hogy az általam igen tisztelt )ap (melyben nekem is sok tintafestékem látott napvilágot), rossz indulatból tenné, inkább csák félreértésről lehet szó, a közvélemény tájékoztatása végett, ne hogy esetleg ott is félreértésre adjon alkalmat, kérném a tekintetes Szerkesztő urat — az ügy fontosságára való tekintettel is — engedje meg, hogy b. lapja utján hozzászóljak. Azt irja a cikkiró ur, hogy a visszafejlesztést akarók vezérszónoka először interpellált, azután háromszor-négyszeri felszólalásában másmás magyarázatát adta a kérvényükben foglaltaknak, közben „a nem áll44, „nem úgy van“ teljesen parlamentális kifejezésekkel igyekezett megcáfolni úgy az előadót, mint a többi felszó lalót, kik a visszafejlesztés ellen érveltek. Minthogy itt engem nevez meg, kénytelen vagyok kijelenteni, hogy az tényleg „nem áll és nem úgy van“, hogy én más-más magyarázattal igyekeztem volna megcáfolni az ellene felszólalókat, mert én mint azt alább itt is kimutatom, a visz- szafejlesztésre vonatkozó törvény szakaszaiból citáltam minden felszólalásomat és arra való hivatkozással fogadta el a képviselőtestület is. — Hogy a közvélemény tisztában legyen, ide iktatom a kérvény főbb pontjait. Folyó évi junius 29-én Szekszárd város polgársága nyilvános nép- gyűlést tartott a várost nagyközséggé való visz- szafejlesztése tárgyában. Egy 100 as bizottságot bízott meg, hogy a visszafejlesztéshez szükséges lépéseket tegye meg. Minthogy a 100 as bizottság tudatában volt annak, hogy minden városi ügy intézkedésére a képviselőtestület a hivatott, kérelemmel járult a képviselőtestülethez, csatolva a népgyülésről felvett jegyzőkönyvet és kérte, hogy a kérvényben felsorolt körülményekre és a város fejlesztéséről szóló törvény terhes intézkedésére való tekintettel határozza el, hogy Szekszárd rt. várost visszafejleszti nagyközséggé. A kérvényezők, a visszafejlesztés támogatására felhozták, hogy ezt az adózók többsége óhajtja, a mennyiben erre nézve már próba aláírást gyűjtöttek, azonban ha annak valóságát a képviselő testület kétségbe vonná, szavaztassa le a város adófizető polgárságát, küldjön ki e célra egy szavazatszedő bizottságot, utasítsa a polgármester urat, hogy lássa el ezen bizottságot a kellő utasításokkal, hogy azok működése kifogás alá ne eshessék. A leszavazottak nevei után az adóügyi kezelőség hivatalosan vezesse oda az összes egyenes állami adójukat s igy kifog tűnni,hogy tényleg óhajtja-e a többség. Végül, hogy mondja ki a közgyűlés, hogy a hozott határozatok feleb bezésre való tekintet nélkül végrehajtandók, vagyis birtokon kívül felebbezhetők. Ez a törvénytelenségekkel agyon csépelt kérvény tartalma. Minthogy törvénytelennek tartják a képviselőtestületnek e tárgyra hozott határozatát, leszek bátor azt is tisztázni, mert lehet, hogy itt is félreértésről lesz szó. Azt hiszem Boda Vilmos ur felszólalásának is az volt az intenciója, midőn a szavazás előtt a kérdés feltevéséhez kért szót, hogy a határozatot tisztázza és úgy látszik, mégis félreértették, vagy félreakarják érteni a hozott határozatot. Leopold Kornél képviselőtestületi tag ur azon érvelésre, hogy a visszafejlesztést ne mondjuk ki, mert nem lehet a tisztviselői kart „cseléd“ módjára azonnal elbocsájtani, kijelentettük, hogy eszünk ágában sincs ilyen határozatot hozni, sőt a kérvény sem magyarázható arra, hogy ilyesmit kívánna, mint azt legelöl kifejtettem. Azokat a pontokat fogadta el a képviselő- testület nem 9 szótöbbséggel, mint azt a jelzett cikk közli, hanem Írva tizenegy szótöbbséggel és pedig „felebbezésre való tekintet nélkül“ (birtokon kívül) ahogy tetszik, más minden magyarázatnak nézünk elébe. Mivel hogy a cikkiró ur ezt is törvény- ellenesnek mondja, idézem a visszafejlesztésre vonatkozó törvény rendelkezéseit (lásd az 1886. évi XXII. t.-c. 151 §) „Ha valamely kisközség nagyközséggé, nagyközség r. t. várossá akar átalakulni, kötelesek igazolni, hogy azt az ősz- szes egyenes állami adó felénél többet fizetők óhajtják, stb “ ugyanezek a kellékek szüksége sek a visszafejlesztésre vonatkozólag is (lásd a 157 $) Tehát mi ennek a magyarázata ? Ha valamely város, vagy község, van e ott a népről szó? Ki intézi a város ügyeit? Fordulhatna-e a nép a Nagyméltóságu minisztériumhoz, mondjuk esetleg a városi tisztviselők segélyezéséért, vagy bármiféle a várost szolgáló ügyben ? Nem-e a képviselőtestület vagy annak megbízásából a „tanács“ az, aki nevében eljár!? Kérem tehát tisztelettel az igen tisztelt cikkiró urat méltóz- tassék kissé mélyebben belenézni a törvény- könyvbe. A paraszt azt szokta mondani, minél mélyebben szánt, annál jobb a vetése. Ezek . . . talán még sem lehet a megye ház lerombolásához, vagy a Rozmaringos-utcá kikövezéséhez hasonlítani, amire az úgynevezett „Demagógia“ képes lenne. Úgy látszik, hogy a demagógia körül tévedésben van a cikkiró ur, hogy attól félti a vezetést és az úgynevezett értelmesebb polgárságot, kik még talán szabadon röpködnek gondolataikkal, kalitkába csalogatja, hisz példa rá a múlt, hogy az értelmesebbre szokták a vezetést bízni. Avagy talán az utóbbi időben nem születtek annak valók ? Hisz az iskoláztatás is egész más, mint rég. Végül még a közleményben lerakott interpellációkra vonatkozólag kívánok megjegyzést tenni. Igen is 2 mond kettő interpellácó terjesztetett elő a jelzett képviselőtestületi gyűlésen : egy a polgármester ur által megrendelt Kun Lajos (káplán) kép viselőtestületi tag ur terjesztette be Simontsits Elemér volt főispán 0 méltósága ellen, amely felett Orffy Lajos.és Boda Vilmos képviselőtestületi tag urak indítványára napirendre tért a közgyűlés (tehát nem áll, hogy tudomásul vette mint azt a cikkiró ur irja) a másodikat én terjesztettem talán nem előre megrendelésre elő, mert a polgármester ur működése ellen szólt, ezt pedig tudomásul vette a közgyűlés, nem elvetette, mint azt a cikkiró ur irja. Ezeket kívántam az ügy tisztázása végett a közvélemény elő terjeszteni. Végül én is azt kivánom, mit a cikkiró ur, hogy béke velünk. Szekszárd, 1913 október 9. Szulimán György. SPORT. Mérhözés a bajnoksásért. Változatos mérkőzés színhelye volt szerda délután a gimnázium mögötti játszótér: a VII. osztály mérkőzött a VI. csapatával. A csapatok felállása a következő volt : VII. Szarka Bállá Nikitics Hock . Abay Birner Pápé Kayos Angel------------------------•-----------------------------Ko vács Kemény Glantz Lauschmann Ferdinánd Tarlós Kelemen Haidecker Jobannides I__________I VI. A mérkőzést a VII. nyerte meg fölényesen annak dacára, hogy valóságos lyukak tátongtak csapatában : elsőrangú volt a védelem, gyatra a fedezetsor, kitűnő a csatársor jobbszárnya, meg nem felelő a balszélső. De együttesük igy is felülmúlta a VI. rendszertelenül dolgozó csapatát, melyet azonfelül a balszerencse is üldözött. A mérkőzés lefolyásáról nincs sok mondani valónk. VII. azonnal fölénybe jut s hol egyéni, hol összjátékból a 2., 8. és 16. percben a jobbszélső (2) és a jobbhátvéd révén 3 goalhoz jut. Ettőlfogva VI. is sokat támad, de csatárainak kapu előtti határozatlansága folytán még a kedvező helyzetekben sem tud érvényesülni. A második félidő elején VI. jut offenzivába, de eredményt elérni nem tud. Hosszabb középjáték után végre VII. kerekedik fölül s centercsatára révén a 27. és 28. percben gyors egymásutánban goalhoz jut. Teljes sötétben folyik tovább a játék s ennek köszönheti a VII. hatodik goalját, (35 p ), melyet a kapus a nagy sötétség miatt nem is vosz észre. A beálló est idő előtt vet véget a játéknak, melyből 7 perc még utána játszandó. Dj. MeSlepő 1 erőteljes JA ízt nyernek gyenge levesek, mártások, főzelékek stb, ha .azokat a I iáöGr1'húsleveskockából készült húslevessel megjobbitjuk. A MAGGI-féle kocka természetes húslevest képez szilárd alakban, mely már a szükséges sót, fűszereket és a legfinomabb zöldségkivonatokat tartalmazza. Csupán forró vízzel leöntve, azonnal kitűnő húslevest ad, mely a házilag készült levessel teljesen egyenrangú. I kocka V4 liter E leves részére f. Csakis a MAGGI névvel és a '▲ ■ keresztcsillag ◄+► védjeggyel valódi. Védekezés o répa gyökérroMdsa ellen. Úgy a takarmányrépa mint a cukorrépánál újabb időben elég gyakran fordul elő a gyökérrothadás, amely baj némely évben olyan nagymérvű, hogy az egész termést tönkre teszi. Ezen baj elleni védekezés céljából számos kísérletet végeztek az utóbbi években a legkülönfélébb eljárásokkal, amelyek közül azonban csupán egy járt eredménnyel, az t. i., a midőn a mag elvetésével egyidejűleg ásványi tárgyakat is szórtak a sorokba. Úgy látszik e betegségnek ha nem is okozója, de elősegitője a nitrogén dús trágyázás. Azt tapasztaljuk ugyanis, hogy e betegség leghatalmasabban ott lép fel, ahol a vetést megelőzőleg istálló trágya alkalmaztatik. Miután pedig sem cukorrépát, sem takarmányrépát istálló trágya nélkül vetni nem célszerű, jobban mondva nagy termésre csak az esetben lehet számítani, ha a talaj istálló trágyával is el lett látva, azon a módon nem lehet e betegség ellen védekezni, hogy az istálló trágyázást elhagyjuk. De igenis lehet azon a módon, hogy az istálló trágya káros hatását ásványi mű’rágyák alkalmazásával ellensúlyozzuk. A magyaróvári országos m. kir. növénytermelési kísérleti állomás évek óta tanulmányozza ezt a kérdést s azon meggyőződésre jutott e közben, hogy a répa gyökér fekélye ellen legjobban úgy lehet védekezni, ha a kellő okszerűséggel megmunkált és elkészített, jó erőbe hozott, esetleg megmeszezett talajon, sem nagyon korán, sem nagyon későn sorba trágyázva vetjük el a répa- maget. A répának sortrágyázással való vetése nem absolute biztos védekezés ugyan a gyökér fekély ellen, de az esetek túlnyomó részében a fekélyesedést meggátolja. Meggátolja pedig azért, mert rendkívül gyors fejlődésre készteti a fiatal növény két s eunek következtében képesíti azt minden betegséggel, igy a gyökérrothadással szemben űs nagy ellenállóképességre.
